Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-03 / 151. szám, péntek

A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A tét: jó közérzetünk Ankét a lakossági szolgáltatásokról Szolgál tolások — olyan te­rület ez, amelyen százezrek dolgoznak nálunk, és munká­juktól, de annak feltételeitől is jórészt függ milliók, tulaj­donképpen az egész lakosság elégedettsége. Hiszen ma már nemcsak a városokban, hanem a falvakon is, kisebb-nagyobb mértékben, ritkábban vagy gyakrabban, szinte mindenki valamilyen kapcsolatba kerül a fizetett lakossági szolgálta­tásokkal, amelyek nem elha­nyagolhatatlan mértékben hoz­zájárulnak ahhoz, hogy több szabad időnk és kevesebb gon­dunk, fáradságunk legyen, fel­szabadultan, derűsebben, elkö­telezettebben végezhessük munkánkat. Többféle, a nemzeti bizottsá­gok üzemei, illetve ipari szö­vetkezetek által nyújtott tár­sadalmilag szükséges és hasz­nos szolgáltatást ismerünk. A teljesség igénye nélkül, csak kapásból említsünk meg közü­lük néhányat. Ide tartoznak például a különféle javító és karbantartó vállalatok, a szál­lodák, éttermek, a szórakozta­tó üzemek, a mosodák, tisztí­tók, lakástakarító vállalatok, borbély- és fodrászüzemek, kozmetikai szalonok, gépkocsi - szervizek, benzinkutak, az épület-karbantartás, a félkész- áruboltok, a megrendelésre ru­hát, lábbelit, bútort készítő üzemek, a taxiszolgálat, az üvegezés, ü kéményseprés és ki tudja még hányféle szolgál­tatás, amely — ha színvonalas — elégedettséggel tölt el ben­nünket, ha viszont nem kielé­gítő, akkor gyakran kiváltja bosszúságunkat. A tét — legalább részben — jó közérzetünk. Márpedig ez igen fontos. Jelentőségéről ta­núskodik a többi között az is, hogy Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának Központi Bizottsá­ga 7. ülésén és Szlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bi- žottsága májusi ülésén, ame­lyen napirenden szerepelt a XV. pártkongresszus határoza­tai teljesítésének felmérése a lakosság anyagi szükségletei­nek kielégítése terén, illetve a belkereskedelem továbbfejlesz­tésének feladatai — tüzetesen foglalkoztak a szolgáltatások­kal is. Nyilvánvalóan azért is, mivel sok jele van annak, hogy a szolgáltatások szívonala joggal kifogásolható. A CSKP KB ülésén ezt Ľubomír Štrou­gal szövetségi miniszterelnök előadói beszédében találóan így fogalmazta meg: „Ezen a politikailag oly érzékeny terü­leten továbbra is előfordul számos fogyatékosság, és nem mindenütt sikerül lépést tarta­ni az objektíve növekvő igé­nyekkel. Nem hunyhatunk sze­met afölött, hogy a párt- és az állami szervek címére érkező bíráló észrevételek nagy része éppen a szolgáltatásokra vo­natkozik.“ Dinamikus fejlődés Persze, tisztában kell len­nünk azzal, hogy a fogyatékos­ságok bizonyos hányada élet- színvonalunk és igényeink ro­hamos növekedésével magya­rázható. Más szóval, a fejlő­dés fogyatékosságainak tekint­hető, jóllehet emellett jelentős részük a szolgáltatóüzemeket Irányító szervek, illetve egyes szolgáltatási dolgozók mulasz­tásai és hibái rovására írható. Jelenleg a lakosság kiadásai­nak — ez országos adat — tel­jes 13 százalékát fordítja szol­gáltatásokra, ami évente csak­nem 40 milliárd koronát tesz ki. Az 5. ötéves tervidőszakban a szolgáltatóvállalatok bevéte­le több mint 38 százalékkal nö­vekedett. Szlovákiában a fize­tett lakossági szolgáltatások volumenje öt esztendő leforgá­sa alatt 52,1 százalékkal gya­rapodott, ami Peter Colotká- nak, az SZSZK miniszterelnö­kének megállapítása szerint „az életszínvonal emelkedésé­nek egy^ik legdinamikusabb té­nyezője". Ugyanebben az idő­szakban a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövel- kezetafc 2,6 milliárd koronát fordítottak beruházási célokra, s ennek keretében a többi kö­zött korszerűsítettek és re­konstruáltak 700 szolgáltató- üzemet. (Másrészt, sajnos, ta­valy távolról sem teljesítettük a beruházási tervet, vagyis a rendelkezésre álló eszközök csaknem kilenc százaléka „par­lagon hevert“.) Az előrelépés kerékköttői Az ember mentalitása azon­ban olyan, hogy többnyire ter­mészetesnek könyveli el a je­lentős eredményeket is, miköz­ben minden esetben szóvá te­szi azokat a valóban bosszan­tó, sőt felháborító jelensége­ket, amelyeket a szolgáltatá­sokkal kapcsolatban szinte na­ponta tapasztalhat. Sokan pa­naszkodnak például egyes mo­sodák és tisztítók munkájára. A panaszok indokoltságát meg­erősíti egy tavalyi minőségi el­lenőrzés, amely elképesztő tényként állapította meg, hogy Szlovákiában a mosodák teljes 48.7 százaléka s a vegytisztítok 11.8 százaléka végez minősé­gileg meg nem felelő munkát. A további leggyakoribb észre­vételek a következők: sok szol­gáltatóüzem nem tartja meg a szállítási és előállítási határ­időt, egyes lakótelepeken és községekben hiányoznak a leg­szükségesebb szolgáltatások (bár minden mindenütt nem lehet, lassan vezetik be az új szolgáltatási formákat, igen gyakran megszegik az ársza­bályokat, nem minden esetben megfelelő a nyitvatartás, a szolgálatnyújtás ideje, kifogá­solható, sőt minősíthetetlen egyes szolgáltatási dolgozók magatartása, nem ritka a „fu­sizás“, a megvesztegetés, a fe­lelőtlenül elvégzett, hevenyé­szett munka, az alkatrész­vagy anyaghiány miatti késés (ez főleg a gépkocsi-, de más szervizekre és javító-karbantar­tó vállalatokra is vonatkozik) és a megrendelésre készülő árucikkek előállítása, a víz-, a gáz- és a villanyvezetékek kar­bantartása terén, az illetékes üzemek nem tudják kielégíteni a keresletet. Természetesen nem soroltuk és nem is sorol­hattuk fel az összes fogyaté­kosságot és hibát, csak érzé­keltetni akartuk, mi az, ami a változtatás, a helyrehozás, a haladéktalan vagy a perspektív intézkedés igényét támasztja. A közeljövő útja A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi üléseinek anyaga alapján a legfontosabb tenni­valók így összegezhetők: első­sorban bővíteni kell a legfon­tosabb szolgáltatásokat, javít­va minőségüket és fokozatosan szerkezeti módosításokat esz­közölve a helyi gazdálkodási üzemekben, illetve az ipari szövetkezetben, hogy kielégít­sük a különféle szolgáltatások iránt szüntelenül növekvő ke­resletet. Ezzel szerves kapcso­latban nagyobb méretekben és gyorsabban fogjuk korszerűsí­teni a szolgáltatások anyagi alapját. A színvonalemelés to­vábbi fontos feltétele a szol­gáltatóüzemek szervezeti fel­építésének és irányításának összehangolása a technika szintjével és a munka éssze­rű megszervezésével. Ezzel ősz szefügg a szolgáltató-, javító- karbantartó és megrendelésre dolgozó üzemek hálózatának olyan területi széthelyezése, hogy az megfeleljen az eszkö­zök célszerű ráfordítása, a ha­tékonyság és a kereslet köve­telményeinek. Mindenki szóljon hozzá Mindezzel, tehát a szolgálta­tások eddigi eredményeivel, ki­küszöbölésre váró fogyatékos­ságaikkal és a közeljövő tenni­valóival kapcsolatban lapunk hasábjain ankétot indítunk. Annak tudatában tesszük ezt, hogy az életünk e fontos terü­letén előttünk álló nem cse­kély feladatok csak vállvetve, közös erővel oldhatóak meg. Ez egyrészt az illetékes irányí­tó szervek céltudatos és hozzá­értő tevékenységétől függ, más­részt azoktól, akik közvetlenül a lakossági szolgáltatások te­rületén dolgoznak — az alkal­mazottaktól az üzemvezetőkig — és utoljára, de nem utolsó­sorban mindenkitől, akinek sze­mélyes tapasztalatai vannak — és kinek ne lennének? — erről a területről. Szeretnénk, ha járási és helyi vonatkozás­ban, a magas fokú igényesség, a bírálat, az önbírálat, a konst­ruktív segítő szándék szellemé­ben szólnának hozzá ehhez a témához. Reméljük, hogy ankétünk el­sősorban Szlovákia magyarlak­ta területeivel kapcsolatban konkretizálja a szolgáltatások fejlesztésének sikereit, feltér­képezi a fájó pontokat, és ja­vasolni, esetleg ismertetni fogja a helyrehozás útját is. A hoz­zászólásokat, véleményeket, kritikai észrevételeket folyta­tólag közöljük, majd az anké­tot eredményei értékelésével zárjuk le. KOMMENTÁLJUK Panaszok és panaszosok Az élet suk kellemeset és kevésbé kellemeset hoz az embernek. Reggel vidáman indulunk a munkába, de a Iiáz- kezelnségröl, ahová a vízcsap megjavítása miatt mentünk, már ingerülten távozunk. Elrontottuk az egész napunkat, szoktuk ilyenkor mondani. Van, aki azon nyomban ceruzát fog, s megírja panaszát, mások viszont nem élnek ezzel a jogukkal. Elsiklanak felette, vagy egy-két hét múlva újra megpróbálják jogos kérelmüket elintézni. Szlovákiában tavaly a nemzeti bizottságokhoz és az ál­taluk irányított szervekhez és szervezetekhez mintegy 21 ezer panasz és közérdekű bejelentés érkezett. Mindjárt azt is hozzá ketll tenni, hogy ezekből minden második jogos, vagy részben jogos volt. Vannak ágazatok, amelyeknél a panaszok megalapozottságának aránya ennél jóval nagyobb, Az egyik ilyen érzékeny ágazat a szolgáltatások. A nyu­gat-szlovákiai kerületben a panaszok 72, a közép-szlovákiai kerületben 75,6, a kelet-sziovákiai kerületben 52,2 száza­léka volt részben vagy teljesen jogos. A panasztevők rá­mutattak a szolgáltató hálózat hiányosságaira, az elvégzett munka rossz minőségére. A lakosok nemcsak a fizetett szolgáltatások hiányossá­gaira figyeltek fel, hanem a városi műszaki szolgálat hibái­ra is. Sokan kifogásolták az utcák tisztátlanságát, a ház­tartási szemét nem megfelelő tárolását és annak elhordási módját. Több olyan tényezőre is rámutattak, amely a kör­nyezet szennyeződését idézi elő. A nyitrai járásban például a panaszosok kifogásolták, hogy a Horné Lefantovce-i Efsz a lakóházak szomszédságában létesített mezei trágyatele­pet, a Magasépítő Vállalat dolgozói Krškanyban a lakóte­lep közelében rendszeresen műanyag csomagolóanyagokat égettek el. S hogy a lakosok jól látták a dolgokat, igazolja az is, hogy az ilyen panaszok 67,1 százaléka volt jogos, fő­leg a košicei, michalovcei és a prešovi járásban. Szlovákia fővárosában sok állampolgár azt kifogásolja, hogy a laká­sok átadása formálisan történik meg, és nem a hibák tel­jes eltávolítása után. Ezek kiküszöbölése azután a házke- zelö.s'égekre ruházódik át, amelyek azonban nem állnak feladatuk magaslatán. A szocialista együttélés megsértését is sokan szóvá tették. A nyugat-szlovákiai kerületben az ilyen panaszok 74,8 (Bra- tislava-környék 82 és a galántai járásban 87 százalék), a közép-szlovákiai kerületben 67,2 százaléka volt teljesen jo­gos. Vannak azonban olyan más területek is, amelyekre azelőtt a polgáraink nem is panaszkodtak, főleg hivatalosan nem. így például rámutatnak a vendéglátóiparban felszol­gált élelek rossz minőségére, a higiéniai szabályok meg nem tartására. Az állami szervekhez érkeztek olyan ész­revételek is, amelyek egyes vezetők, funkcionáriusok dur­vaságára és hanyagságára mutatnak rá. Azt mondhatná valaki, hogy ezen a téren kevés eredményt hoztak, ez irányban nem történt semmi intézkedés. Hogy ez nem így van, azt igazolja a közép-szlovákiai kerület példája is. Az elmúlt évben a panaszok alapján 287 megrovást, 87 pénz­bírságot szabtak ki, összesen 200 000 korona értékben, 47 esetei a rendőrségnek, illetve az államügyészségnek adtak át. Minden állampolgárnak joga van a panaszra, vagy közér­dekű bejelentésre. Az állami szerveket az alkotmány köte­lezi arra, hogy ezeket a megadott határidőn belül elintéz­zék. A panaszok, észrevételek alapos elemzése, orvoslásuk iigyelemme] kísérése növeli az irányító munka színvonalát. Sajnos, azonban a panaszok alapos elemzésére még nem minden járásban, kerületben fordítanak kellő gondot. A múlt évben elküldött panaszlevelek nem kerültek a papír­kosárba, ez örvendetes, de csak úgy kamatoztathatjuk kel­lően őkel, ha az illetékesek a felsorolt fogyatékosságokat mielőbb lel is számolják. NÉMETH iANOS Csökkentik a „zughallgatók" számát (ČSTK) — A Csehszlovák Rá­dió és a prágai távközlési köz­ponti igazgatóság akciót indí­tott a nem fizető rádióhallga­tók számának csökkentésére. Június végéig az összes háztar­tásokba, amelyeknek az ille­tékfizetési irataikból hiányzik a rádióilleték, felszólítást külde­nek, melynek a rádiókészülék nyilvántartására vonatkozó be­jelentőlap is része lesz. Az ak­ció eredményeként mintegy 100 000 nem fizető hallgatót kell megnyerni az illeték ren­des fizetésének. ORVOSI TANÁCSADÓ A műfogsor még nem az öregedés jele Korunk táplálkozási szokásai miatt korábban megkezdődik a fogak romlása. Ehhez sok eset­ben hozzájárul az is, hogy el­hanyagoljuk fogainkat, nem ke­zeltetjük időben őket. Emiatt szükségessé válik több fog el­távolítása, és azok részleges protézissel való pótlása. Ké­sőbb rendszerint teljes felső, majd e^t követően teljes alsó műfogsor válik szükségessé. Ha erre. még nem egészen öreg korban kerül sor, általában pszichikailag rossz hatással van a páciensre. Valahogy egyszer­re úgy érzi, hogy ez az örege­dés jele. Ha csak részleges fog­pótlásra van szükség, inkább húzza-halasztja a dolgot, mert idegenkedik a műfogsor gondo­latától. Tudatosítanunk kell, hogy a hiányos fogsorral va­ló rágás árt az emésztőszervek­nek. Azonkívül esztétikai szem­pontból sem kellemes látvány a foghíjas SíZáj, különösen nők­nél. Nem szabad megfeledkez­nünk arról, hogy vannak hiva­tások, foglalkozások, ahol az értelmes beszédre nagy szüksé­günk van, s ilyen esetben nél­külözhetetlen a protézis. Pi. ta­nítók, színészek, különféle ok­tatók, ügyfelekkel tárgyaló hi­vatalnokok, továbbá a fúvós hangszeren játszó zenészek nem nélkülözhetik a műfogsort. Sokan eleinte azért idegen­kednek a müfogsor használatá­tól, mert nem bírják megszok­ni. Kellemetlen érzést vált ki az idegen test a szájban, megvál­toztatja a megszokott beszéd­módot — hacsak átmenetileg is —, sokaknál nagymérvű nyál­képződést és hányingert vált ki. Természetesen ez csak az első napokban van így, amíg a páciens megszokja a műfog­sort. Ha minden igyekezete el­lenére továbbra is hányinger­rel küszködne, orvoshoz kell fordulnia, aki megfelelő gyógy­szerekkel segít a hányinger le­küzdésében. A protézis megszo­kásának ideje individuális. Van, aki néhány napon belül meg­szokja, és rövidesen normálisan tud táplálkozni az új fogakkal, természetesen van, aki csak ké­sőbb. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a száj általában 30 napon belül hozzászokik. Előfordul viszont olyan eset is, hogy a páciens száinyálkahár­tyája gyulladásba jön a proté­zis alatt, ez fájdalmas, és ezért a páciens kiveszi a protézist, megpróbál nélküle enni. Ez nem megoldás. Ilyenkor a protézist az orvos megigazítja, hogy ne dörzsölje a szájat, és ismét lehet viselni. Nagyon sokszor megkérdezik a páciensek a fogorvostól, hogy éjszakára ajánlatos-e bent tar­tani vagy ki kell venni a mű­fogsort. Ez is egyéni. Vannak, akiknek a nyálkahártyája re­mekül regenerálódik, ezek nyu­godtan bent tarthatják éjjel is. Mások viszont égetést, viszke­tést éreznek a protézis alatt, izgatja a nyálkahártyájukat, ezeknek azt ajánljuk, hogy éj­szakára tegyék ki a fogat. Most azokról kell szólnunk, akik viselnek ugyan műfogsort, de amikor étkeznek, kitesz+k, mert kényelmetlennek találják. Még egyszer fel kell hívnom az olvasók figyelmét, hogy emész­tési szempontból mennyire ár­talmas a helytelenül megrágott étel. Rossz a gyömnrsav és a szekréciós nedvek választása, a rosszul megrágott étel izgat­ja a gyomorfalat, amely gyul­ladást, hosszabban tartó eset­ben pedig gyomorfekélyt okoz­hat. Köztudott dolog, hogy a bélkatarrust és dispepsziát, gyomorsavhiányt gyakran a rosszul megrágott, nyállal nem eléggé összekevert étel okozza. Tehát elmondhatjuk, hogy a foghiány vagy a hiányos rágás számtalan emésztési zavar oka lehet, az emésztési zavar miatt leromlott szervezetnek viszont rosszabb az elelnállóképessége, s ez további megbetegedések forrása lehet. Itt kell megemlítenünk, hogy a műfogsor idő előtti használa­tát elkerülhetjük, ha fogainkat rendszeresen ellenőriztetjük és kezeltetjük. No felejtsük el, hogy a beteg fogak nagyon sokféle betegség forrásai lehet* nek — főképp az izületi gyul­ladásnak. Végül még néhány szót a mű* fogsor tisztításáról. Sokan azt hiszik, hogyha kiveszik és víz- be teszik, ez már elegendő. A protézist este — akár a száj­ban tartjuk, akár pohárba tesz* szűk — kefével, fogkrémmel alaposan meg kell tisztítani. Ugyanis az alatta maradt étel­től sikamlós, kellemetlen szagú. Most azokhoz az aránylag fiatalabb olvasóinkhoz szeret­nénk szólni, akiknek kisebbsé­gi érzést okoz a protézis vise­lése, és elkeserednek, amikor társaságban vagy a munkahe­lyükön fölfedezik, hogy műfog­soruk van. Ez még semmikép­pen sem az öregedés jele. Ha el akarjuk kerülni az idő előtti protézisviselést, ápoljuk lelkiis­meretesen fogainkat. Reggel és különösen este sohase hanya­goljuk el a fogmosást. Időn­ként keressük föl a fogorvo­sunkat, még akkor is, ha nem kínoz fogfájás, mert nagyon gyakori az olyan fogromlás, amelyet nem jelez fájdalom. Dr. KAHÜN GABRIELLA 1977. VI. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents