Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-28 / 176. szám, kedd

EiIEfcj 1977. VI. 28. 3 Nyilatkozat a csehszlovák—román barátság elmélyítéséről és a testvéri egvöttmöküiiés fejlesztéséről Ä csehszlovák párt- és állami küldöttség háromnapos hiva­talos romániai látogatásának végén Gustáv Husák, a CSKP KP főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke Bukarestben nyilatkozatot írt alá a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Komán Szocialista Köztársa­ság közötti barátság elmélyítéséről és a testvéri együttműkö­dés fejlesztéséről. A dokumentum szövegét az alábbiakban közöljük: Csehszlovákia Kommunista Pártja éx a Romári Kommunis­ta Párt, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság: a CSKP XV. és az RKP XI. kongresszusainak határoza­tai szellemében, megelégedéssel állapítja meg. hogy a két párt, ország és a két ország népeinek test­véri együttműködése és ha­gyományos barátsága min­den területen a marxizmus — leninizmus és az interna­cionalista szolidaritás, a nemzeti függetlenség és szu­verenitás, az egyenjogúság, a helügyekbe való lie nem avatkozás, a kölcsönös elő­nyök és együttműködés alapján, a barátságról, az együttműködésről és a köl­csönös segítségnyújtásról szóló szerződés szellemében fejlődött, elhatározva a barátság és a sokoldalú testvéri együttmű­ködés elmélyítésének folyta­tását, a szolidaritás megerő­sítésért, amely a közös tár­sadalmi rendből, az alap­célok és közös érdekek egy­ségéből adódik, elhatározva valamennyi szo­cialista országgal való ba­rátság és együttműködés megszilárdítását, valamint a Varsói Szerződés és a KGST keretén belül az együttműködés fejlesztését, továbbra is fejlesztve a fej­lődő országokkal és az el nem kötelezett országokkal való együttműködést és ba­rátságot, kiszélesítve a töb­bi országgal való kapcsola­tokat — társadalmi rend­szerre való tekintet nélkül — az egyenjogúság, a köl­csönös előnyök és a békés egymás melleit élés elvei­nek alapján, népeik akaratától áthatva továbbra is aktívan hozzá­járulnák az európai és a világbéke, a biztonság és az együttműködés ügyéhez, az imperializmus, a gyarmato­sítás, az újgyarmatosítás, a fajüldözés, a faji elkülönítés elleni harchoz, az elnyomó uralom és az elnyomás bár­milyen formája elleni harc­hoz, törekednek a teljes és általános leszerelésre, első­sorban a nukleáris leszere­lésre, a népek gazdasági és társadalmi fejlődéshez való jog szabad választására, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok átalakítására igaz­ságos, demokratikus alapon és az államok egyenjogúsá­gának alapján, megerősítve hűségüket az ENSZ céljaihoz és elveihez, valamint az ENSZ szerepe megerősítésére törekedve, a június 22-e és 24-e között Bukarestben megtartott meg­beszéléseken, amelyeken a csehszlovák párt- és állami küldöttséget Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtit­kára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, a román párt- és állami kül­döttséget Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság el­nöke vezette, mélyen meggyőződve arról, hogy a barátság és a testvé­ri együttműködés állandó kiszélesítése teljes mérték­ben összhangban van a csehszlovák és a román nép létérdekeivel, hogy a szocia­lista országok egységének ügyét szolgálja és hozzájá­rul a béke megszilárdításá­hoz és a nemzetközi együtt­működés támogatásához, megállapodtak a követke­zőkben: I. Ä két fél mélységes megelé­gedését fejezi ki Csehszlová­kia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt, vala­mint a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság közötti gyümölcsöző kapcsolatok szün­telen fejlődése felett. Hangsú­lyozzák Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Román Kom­munista Párt együttműködésé­nek döntő szerepét a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság, valamint a két ország né­pei testvéri barátságának erő­sítése és a sokoldalú gyümöl­csöző együttműködés fejleszté­se során. Megállapították, hogy a két párt, állam és nép kapcsola­tainak sokoldalú fejlesztésé­ben és megszilárdításában nagy jelentősége van a Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke és Nicolae Ceau­sescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke közötti találkozóknak és megbeszéléseknek, valamint az ezen alkalmak során létrejött megállapodásoknak és konkrét akcióknak, amelyek a kétolda­lú kapcsolatok elmélyítésére irányulnak valamennyi terüle­ten. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt megerősíti elhatározását, hogy folytatja a barátság és a testvéri együttműködés elmélyí­tését a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei, a függetlenség, a teljes egyenjogúság, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, a bizalom és a kölcsönös tisztelet alapján. A két párt ki­szélesíti érintkezéseit és véle­ménycseréjét központi bizottsá­gai képviselői között a közös érdeklődésre számot tartó két­oldalú és nemzetközi kérdések­ről, a pártfunkcionáriusok köl­csönös látogatásait, azzal a cél­lal, hogy megismerkedjenek a pártmunka, a szociális-gazdasá­gi tevékenység különböző terü­letein szerzett tapasztalatokká. Intenzívebbé teszik a kerületi, a járási és a városi pártszer­vek, az ideológiai intézmények, a tömegtájékoztató eszközök, a szakszervezetek, a nő- és ifjú­sági szervezetek és más társa­dalmi szervezetek együttműkö­dését, valamint a munkakollek­tívák érintkezéseit is. Pozitívan értékelték a két or­szág parlamentjei és kormányai együttműködésének fejlődését és elhatározták, hogy a jövő­ben is folytatják együttműkö­désük elmélyítését és kapcso­lataik kibővítését. Megerősítik azt az elhatáro­zásukat, hogy még erőteljeseb­ben fejlesztik a politikai, gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos kapcsolatokat, valamint a más területeken levő kapcso­latokat is, kiszélesítik a köl­csönösen előnyös együttműkö­dést és segítséget, s minden téren a két ország népies test­véri barátságának megszilárdí­tására törekszenek. II. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság megelége­déssel állapítja meg, hogy egy­re növekszik a gazdasági és a tudományos-műszaki együtt­működés. A két ország közötti egyezmények konvenciók és egyéb megállapodások széles keretet biztosítottak a terme­lési együttműködés kedvező fejlesztéséhez, a kétoldalú ke­reskedelmi csere szüntelen nö­veléséhez. Az árucsere-forga­lom szüntelen növekedésének megfelelően fokozódik az új formákban megvalósuló gazda­sági együttműködés, az azonos érdekű területeken kibontako­zott a termelési szakosítás és kooperáció, egyre bővül az együttműködés a tudomány és a technika területén. Az új hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján a jelenle­gi ötéves tervidőszakban 54 százalékkal nő az árucsere az előző ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva. A két fél pozitívan értékeli a csehszlovák—román gazdasá­gi és tudományos együttműkö­dési vegyes kormánybizottság tevékenységét, a két ország központi tervező szervei és gazdasági minisztériumai kö­zötti munkakapcsolatokat és azon feladatok megvalósításá­ban elért eredményeket, ame­lyeket a két párt vezetősége és a két kormány határozott meg a kétoldalú együttműködés fejlesztésére. A két fel meg van győződve arról, hogy országaik sokolda­lú fejlődése, gazdasági és tu- dományos-mííszaki erejük növe­kedése lehetővé teszi a gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítését és kiszélesítését. A két ország kormánya a csehszlovák—román gazdasági és tudományos-műszakk együtt­működési vegyes kormánybi­zottság, a központi tervezési szervek és a gazdasági minisz­tériumok feladata, hogy bizto­sítsák a hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezményben kitű­zött árucsere-forgalom terjedel­mének lépését, az együttműkö­dés, a termelési kooperáció és szakosítás új akcióit valósítsák meg főként a gépipar, a kohá­szat, a vegyipar, az elektrotech­nika és az elektronika terüle­tén. A szakágazati szervek gyors ütemben befejezik az 1980 utá­ni gazdasági együttműködés fejlesztési lehetőségeinek meg­vizsgálását, biztosítják a ter­melési együttműködés- és sza­kosítás kibővítését oly módon, hogy azok részesedése lénye­gesen megnövekedjen a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok összterjedelmében. Az 1976—1980-as időszakra szóló tudományos és műszaki együttműködési program alap­ján az illetékes intézmények a tó figyelmet a leghatékonyabb formákban történő szoros együttműködésnek szentelik a tudomány, a technika és a technológia legújabb területe­in a két ország népgazdasága komplex problémáinak megol­dása során. A szakágazati szervek azon­nal megvizsgálják a csehszlo­vák—román gazdasági együtt­működés konkrét lehetőségeit a harmadik országok piacain. A két fél hangsúlyozza a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésről és koo­perációról szóló hosszú lejára­tú egyezmény megkötésének jelentőségét és az illetékes szervek feladatává teszi, hogy ezt az egyezményt mielőbb elő­készítsék. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság megerősí­ti azt a kívánságát, hogy szün­telenül hozzájáruljon a KGST keretében folyó gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés megszilárdításához és ki- szélesítéséhez és a komplex program megvalósítása során meggyorsítsa minden egyes tag­ország népgazdaságának fejlő­dését azzal a céllal, hogy ki­egyenlítődjék gazdasági fejlett­ségük színvonala. A két ország ugyancsak fejleszti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működését más szocialista or­szágokkal is. A felek értékelik a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a tudomány, a kultúra, az isko­laügy, az egészségügy, a turisz­tika területén, valamint a köl­csönös kapcsolatok más szfé­ráiban folytatott kétoldalú együttműködés fejlesztésében elért eredményeket. A két ország szakágazatai, intézményei és szervei inten­zivebbé teszik a tudományos, a kulturális és művészeti dolgo­zók, a képzőművészeti szerve­zetek, a kiadóvállalatok, a saj­tószervek, a rádió és a tele­vízió dolgozóinak cseréjét ab­ból a célból, hogy kölcsönösen jobban megismerjék és népsze­rűsítsék a sokoldalú fejlett szocialista társadalom építésé­nek eredményeit. A felek elha­tározták, hogy rövid időn be­lül megalakítják a kulturális együttműködési csehszlovák- román vegyes bizottságot és a történészek vegyes bizottságát. II!. A csehszlovák és a román fél megelégedéssel állapítja meg, hogy hála a szocialista országok gazdasági és társadal­mi fejlődésében elért nagy si­kereknek, ezen országok elvhű békés külpolitikájának, vala­mint a fejlődő és el nem kö­telezett országok, az összes forradalmi demokratikus, anti- imperialista erő és a széles néptömegek aktív hozzájárulá­sának, mély forradalmi átala­kulások mennek végbe, ame­lyek alapvetően megváltoztat­ják a világ erőviszonyait a szocializmus, a béke és a hala­dás javára. E pozitív változások alapján utat tör a nemzetközi enyhülés folyamata, valamint a különböző társadalmi rendsze* rű államok békés egymás mel­lett élésének elve, fokozódik a bizalom és bővül az együttmű­ködés a népek között. A két fél határozottan síkra- száll az imperialista erőpoliti­ka felszámolásáért és a reak­ciós erők valamennyi — a bé­két, a nemzetközi biztonságot és az enyhülési folyamat to­vábbi kibontakozását gátló kí­sérleteinek megakadályozásá­ért. Hangsúlyozzák, hogy fel­tétlenül szükséges megerősíteni a szocialista országok és vala­mennyi forradalmi, demokrati­kus, békés és autiimperialista erő egységét abban a harcban, amelyet a nemzetközi enyhülé­si folyamat és együttműködés tartós és visszafordíthatatlan jellegéért vívnak és azért, hogy e folyamat a világ valamennyi területére és a nemzetközi élet valamennyi szakaszára kiter­jedjen. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság különös fi­gyelmet szentel a többi szocia­lista országgal való barátság, szolidaritás és együttműködés megszilárdításának. Megerősí­tik azt az elhatározásukat, hogy ezekkel az országokkal tovább fejlesztik kapcsolataikat valamennyi területen azért, hogy kiszélesítsék kölcsönösen előnyös együttműködésüket és segítségüket. Nagyra becsülik azt, hogy a szuverén és egyen­jogú szocialista országoknak a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritás elvein alapuló kapcsolatainak szüntelen mélyülése és bővülé­se jelentősen hozzájárul az új kapcsolatok kialakításához Eu­rópában és az egész világon. Ennek különös jelentősége van most, amikor egyre több nem­zet választja az új társadalmi rend felépítésének útját. Csehszlovákia és Románia megerősíti következetes politi­káját, amellyel szüntelenül szilárdítják együttműködésüket a függetlenségüket kivívott, va­lamint a fejlődő és el nem kö­telezett országokkal. Állást foglalnak továbbá a fejlett tő­késállamokkal való kapcsolatok bővítéséért is a békés egymás mellett élés szellemében. Meg­győződésük, hogy az államok közötti ilyen jellegű kapcsola­tok egyedüli szilárd alapját a fügeetlenscg és nemzeti szuve­renitás, az egyenjogúság, a te­rületi sérthetetlenség, a hatá­rok sérthetetlensége elveinek következetes tiszteletben tartá­sa, az erőszak alkalmazásáról vagy az erőszakkal való fenye­getőzésről való lemondás, to­vábbá minden egyes népnek az a joga alkothatja, hogy szaba­don, minden kiilső beavatkozás nélkül válassza meg és szaba­don fejlessze politikai, gazda­sági és társadalmi rendszerét. Mindkét állam az európai kontines élete történelmi ese­ményének tartja az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferenciát és a Záróokmány el­fogadását, amely a béke, a biz­tonság, az államok közötti bi­zalom és együttműködés meg­szilárdításának hosszú távlatait nyitja meg Európában és a vi­lágon. Nagyra becsülik a hel­sinki konferencia ajánlásainak megvalósítása során elért pozi­tív eredményeket. Kifejezik meggyőződésüket, hogy feltét­lenül még nagyobb erőfeszítés­sel kell törekedni ezen ered­mények megszilárdítására és sokoldalú kiszélesítésére. Eb­ben az irányban készek a kon­ferencia valamennyi résztvevő­jével elősegíteni a Záróokmány egyetlen egészet alkotó vala­mennyi rendelkezésének szigo­rú betartását és következetes megvalósítását. Üdvözlik az európai értekez­let résztvevő államai képvise­lőinek a belgrádi találkozót elő­készítő munkája megkezdését, s mindkét ország feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az e találkozón elfogadott intézke­dések újabb erős ösztönzést adjanak a Helsinkiben jóváha­gyott fő célkitűzések és köte­lezettségek megvalósításához. A felek kiemelik annak fel­tétlen szükségességét, hogy a politikai enyhülést a katonai enyhülésre és leszerelésre irá­nyuló konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteni és megszilárdí­tani. Mindkét állam hangsúlyozza A nemzetközi feszültség csök­kentésének új távlataiért, az eu­rópai biztonság kiépítéséért és az együttműködés fejlesztéséért című nyilatkozat jelentőségét, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete 1970. novemberi bukaresti ülé­sén fogadtak el. Ez értékes hoz­zájárulást jelent az európai és a világbékéért, a biztonságért és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért ví­vott harchoz. Hangsúlyozták e dokumentumban foglalt azon javaslatok különös jelentőségét, amelyek konkrét intézkedések­re irányulnak a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a le­szerelés érdekében, annak le­küzdésére irányulnak, hogy Eu­rópában két egymással szemben álló katonai csoportosulás ló- gyen, és hangsúlyozták azon ja­vaslatok jelentőségét, miszerint a résztvevők nem használnak elsőként atomfegyvert egymás ellen és amely szorgalmazza az európai együttműködés fejlesz­tését a Záróokmányban foglalt elveknek és megállapodásoknak megfelelően. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság támogatja a Szovjetuniónak európai kong­resszusok összehívására tett ja­vaslatát, az életkörnyezet, a közlekedés és az energetika te­rületén. Megerősítették annak hasznosságát, hogy összeurópai tárgyalásokat kell szervezni a gazdasági együttműködésről, a technológiák cseréjéről, a tu­dományos kutatások és műsza­ki kísérletek eredményeiről és más területekről szóló kölcsö­nös tájékoztatások megvalósítá­sát. Ez hozzájárulna a kétolda­lú és a sokoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. A felek hangsúlyozzák az eu­rópai államok kétoldalú és sok­oldalú együttműködése bővíté­sének jelentőségét az oktatás­ügy, a kultúra és a művészet területén, valamint a humani­tárius problémák körében is, mégpedig a Záróokmány elvei­vel és rendelkezéseivel össz­hangban, ami hozzájárul az európai népek jobb kölcsönös megismeréséhez és közeledésé­hez. A két fél határozottan elítéli a reakciós újfasiszta, militaris­ta és revansista körök összes kísérleteit és akcióit, amelyek­kel meg akarják mérgezni a nemzetközi politikai légkört, ellentéteket akarnak szítani a (Folytatás a 4. oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents