Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-28 / 176. szám, kedd

Nyilatkozat a csehszlovák—román barátság elmélyítéséről és a testvéri együttműködés fejlesztéséről 01 F!L MEK A HOSTESS (NDK beli) (Folytatás a 3. oldalról I népek között, kétségbe akarjak vonni az államok szuverenitá­sát, területi épségét és hatá­raik sérthetetlenségét, be akar­nak avatkozni más államok bel­ügyeibe és alá akarják ásói a helsinki Záróokmány magvaló­sítását. Csehszlovákia és Románia Agy vélekedik, hogy a béke és a népek biztonságának biztosí­tása nem lehetséges a fegyver­kezési hajsza megszüntetése és hatékony leszerelési, elsősor­ban nukleáris leszerelési intéz­kedések megvalósítása nélkül. Ezzel összefüggésben állást foglalnak a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetésére, az atomfegyver-kísérletek betiltá­sára és az atomfegyverek szá­mának csökkentésére és felszá­molására irányuló intézkedések mellett. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendsze­rei kifejlesztése megtiltásának, és az államok katonai költség­vetései és katonai erői csökken­téséről szóló egyezmény meg­kötésének, valamint más álla­mok területén lévő katonai tá­maszpontok megszüntetésének és a katonai tömbök feloszlatá­sának. Mindkét fél szorgalmaz­za intézkedések megvalósítását az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenye­getésről történő lemondás el­veinek érvényesítésére. Támo­gatják a világszerződés megkö­tésére irányuló javaslatot a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való le­mondásról. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság kifejezi re­ményét. hogy megegyezés főn létre a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési bécsi tárgyalásokon annak az elvnek az alapján, hogy a résztvevő felek biztonsága ne csökkenjen és hogy tiszteletben tartsák va­lamennyi európai állam bizton­ságának érdekeit. A két fél üdvözli az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyű­lése rendkívüli ülésszakának 1978-ban történő összehívását, amelyen a leszereléssel fognak foglalkozni, és kifejezik remé­nyüket, hogy a tárgyalás hoz­zájárul a konkrétabb haladás eléréséhez az általános és tel­jes leszerelés területén és tá­mogatja a leszerelési világérte­kezlet összehívását. A két ország úgy véli, hogy az együttműködés fejlesztése a Balkánon, e félsziget átalakítá­sa a jószomszédság, a béke és az együttműködés övezetévé, nukleáris fegyverektől mentes övezetté, a béke és a biztonság érdekeit szolgálná Európában és világszerte. Nézetük szerint fokozott erő­feszítéssel kell törekedni a ciprusi kérdésnek a két nem­zetiségi csoport érdekeivel összhangban, békés úton, külső beavatkozástól mentes megol­dására a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenség gének, területi sérthetetlensé- gének és el nem kötelezettsé­gének teljes tiszteletben tartá­sával. Csehszlovákia és Románia ál­lást foglal a közel-keleti vál­ság politikai megoldása mellett, a tartós és igazságos béke meg­teremtéséért e körzetben az iz­raeli csapatoknak az 19B7~es háborúban megszállt arab terü­letekről való kivonásával, a pa­lesztin nép problémáinak meg­oldásával, törvényes jogai és az önálló nemzeti állam létesí­tésére való joga elismerésével összhangban, e terület vala­mennyi állama függetlenségé­nek és szuverenitásának szava­tolásával. A felek hangsúlyozták, hogy e téren nagy jelentőségű a gen­fi értekezlet munkájának mi­előbbi felújítása valamennyi ér­dekelt fél, beleértve a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet részvételével. A Csehszlovák Szocialista Közlávcaság és a Román Szó cialista Köztársaság megerősíti szolidaritását az imperialista, a kolonialista és újgyarmatosító politika ellen, a nemzeti felsza­badulásért és valamenuyi nem- /.et függetlenségének megszilár­dításáért folyó általános harc­cal. A két tél melegen üdvözölte a vietnami, a kambodzsai és o laoszi nép történelmi győzelmét az imperialista agresszió és a belső reakció felett. Megerősí­tik, hogy teljes mértékben tá­mogatják és szolidárisak ezen országok erőfeszítéseivel, ame­lyek sokoldalú gazdasági és társadalmi fejlődésüket céloz­zák ezen országok népeinek, valamint az ázsiai és a világ­béke, a nemzeti függetlenség és haladás érdekeivel összhang­ban. A két állam támogatja a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság konstruktív javaslatait az ország békés és demokratikus, külső beavatkozástól mentes és a koreai nép jogos vágyainak megfelelő egyesítésére. Támogatásukat és szolidaritá­sukat fejezik ki Zimbabwe, Na­míbia és Dél-Afrika népeinek harcával is, amelyet a függet­lenség elnyeréséért, a fajgyűlö­lő politika és a faji megkülön­böztetés megszüntetéséért, sa­ját sorsuk meghatározásának jogáért és független gazdasági és társadalmi fejlődésük bizto­sításáért vívnak. A felek folytatják valameny- nyi ország békéje és haladása biztosítására irányuló erőfeszí­téseiket, támogatják a fejlődő országoknak az egyenlőtlen gazdasági kapcsolatokból eredő, az imperialista és újgyarmato- sító politika által kialakított és támogatott kapcsolatokból szár­mazó elmaradottságának gyors kiküszöbölésére és gazdaságuk fellendítésére irányuló erőfeszí­téseket. Támogatják az új nem­zetközi gazdasági rend kiala­kítását, amely biztosítaná a né­pek szuverenitását természeti kincseik felett, azt a jogukat, hogy maguk döntsenek sorsuk­ról és társadalmi gazdaságuk fejlődéséről, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi ország egyenjogúan rendelkezzék a tu­domány és a technika eredmé­nyeivel és biztosítaná vala­mennyi ország gazdasági és társadalmi haladását, a nemzet­közi együttműködés további fej­lődését a szuverenitás, az egyenjogúság és e kölcsönös előnyösség elvei alapján. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság állást fog­lal az ENSZ szerepének meg­erősítése és hatékonyságának növelése mellett az alapok­mányban kitűzött elvekkel és célokkal összhangban, a nem­zetközi élet fő problémáinak megoldása során, valamennyi állam részvételével az egyen­jogúság alapján, a béke és biz­tonság megszilárdítása, a né­pek együttműködésének fejlesz­tése érdekében, IV. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt megelégedéssel állapítja meg, hogy szüntelenül növek­szik a néptömegek szerepe és fokozódik a forradalmi haladó és demokratikus erők harca, és hogy ezen általános társa­dalmi folyamat során a kom­munista és munkáspártok a szervezői az összes haladó tár­sadalmi erők harcának, a ha­ladásért és a világbékéért, és küzdenek a széles néptömegek létérdekeiért. Mindkét párt hangsúlyozza Bukarest, 1977. június 24. GUSTAV HUSÁK Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, • Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szilárd akaratát, hogy hozzájá­ruljon a kommunista és mun­káspártok egységének állandó szilárdításához az internaciona­lista szolidaritás marxista—le­ninista elvei, az elvtársi együtt­működés és a kölcsönös támo­gatás alapján, korlátlanul tisz­teletben tartva az egyes pártok függetlenségét és egyenjogúsá­gát, a pártok belügyeibe való be nem avatkozást és minden egyes párt jogát arra, hogy ön­állóan dolgozza ki politikáját és szabadon válassza ineg tevé­kenységének sajátos feltételei szerint a szocialista átalakítá­sok útját. Tudatában vannak annak, hogy feltétlenül fejlesz­teni és mélyíteni kell a konst­ruktív véleménycserét a biza­lom és a kölcsönös tisztelet alapján, minden egyes párt és az egész mozgalom befolyásának megszilárdítása és növelése ér­dekében. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt ezzel összefüggésben ki­emeli az európai kommunista és munkáspártok berlini konfe­renciájának messzemenő jelen­tőségét a kommunisták és az összes haladé erők erőfeszíté­seinek egyesítése szempontjá­ból és a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társa­dalmi haladásért vívott harc­ban. Ez a konferencia újból hangsúlyozta azt a fontos sze­repet, amelyet a kommunisták töltenek be a dolgozók alapvető érdekeinek megvalósításáért és megvédelmezéséért vívott harc­ban. A két fél következetesen elő­segíti a berlini konferencia do­kumentumában foglalt alapel­vek és célok megvalósítását, amelyek megfelelnek Európa és a világ valamennyi népe ér­dekeinek. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt egyhangúlag kifejezi azt a meggyőződését, hogy most jobban, mint valaha, szükséges egyesíteni minden haladó erőt a békéért, a biztonságért, az együttmüküdésért és a társa­dalmi haladásért folyó harcban. Ezért síkra szállnak a világ valamennyi munkás-, demokra­tikus és antiimperialista erői nemzetközi szolidaritásának és együttműködésének megszilár­dításáért és újból hangsúlyoz­zák, hogy készek hozzájárulni e harcban a szocialista és szo­ciáldemokrata pártokkal, vala­mennyi forradalmi, haladó és békeszerető erővel való egyen­jogú együttműködéshez. * * * Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocia­lista Köztársaság kifejezi szi­lárd meggyőződését, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság párt- és állami küldött­ségének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása, valamint eb­ből az alkalomból Gustáv Hu­sák elvtárs, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság el­nöke és Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között le­folyt tárgyalások, és e nyilat­kozat elfogadása újabb jelentős hozzájárulást jelent a két párt és állam barátsága további szi­lárdításához és testvéri együtt­működésének fejlesztéséhez, s megfelel a két ország népei érdekeinek, elősegíti a szocia­lista államok, a haladó erők egységének, a szocializmusnak és a világbékének a megszilár­dítását. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Nincs semmi igazán felfede­ző erejű újdonság A hostess című film történetében. Mint mondani szokás, nem akarja „megváltani a világot“, tehát nem óhajt hatalmas igazságo­kat hirdetni, önmagán túlmu­tató érvényű következtetéseket sugallni a nézőnek. Egyszerűen egy történetet beszél el, mindennapi történe­tet, olyat, amelynek száz és ezer hasonmása akadhat, fis éppen ebből a bevallott, nyíl­tan vállalt mindennaptságból, ettől a póztalan, nagyképűség­től mentes realizmustól lesz a film végül is sikeres, anélkül, hogy pusztán szórakoztatni akarna, szórakoztató, s anél­kül, hogy általános szenten­ciák kimondására törekedne, mégis bizonyos általános ér­vénnyel szól a mai minden­napokról. Hőse, a fiatal idegenvezető (egy független és emancipált nő) alakjában nem érződik a „pozitív hős“ megteremtésének mesterkélt vagy erőszakolt szándéka. Sorsában a mai élet törvényszerűségei nyilvánulnak meg. lette szereti szakmáját, napról napra újra meg újra éli az idegenvezetés vonzását. Nem szereti a könnyű kalandot, igazi, mély érzésekre vágyik, teljes életet akar élni. Éssze­rűen gondolkodik, tudja, hogy a boldogság nem mindig felhőt­len, ám naponta küzd az önző, a túlságosan egyoldalú szere­lem ellen. Színes, könnyed, de elgon­Árvaságra jutott gyermekekről szól William A. Graham rende­ző filmje. Négy fiatalkorúról, akik szüleik halála után nem akarnak egymástól megválni és gyermekotthonba kerülni. Ezért szinte hihetetlen akaraterővel felveszik a küzdelmet az élet­tel, kemény harcot folytatnak a puszta létért, a megélheté­sért. Az erősen érzelmi töltetű filmben a rendezőnek sikerült szépen kidomborítani a test­dolkoztató film A hostess. Nincs benne se dráma, se tra­gédia, se realista igénnyel ele* mezhető szigorúan szerkesztett cselekmény. Idillikus színekben csillognak az életképek, ezek azonban fontos mondanivalót közvetítenek. A film egysze­rűen, világosan szól a fiata­lokhoz, a fiatalok nyelvén, üde hangvételben. Olyan, látszólag egyszerű kérdésekről beszél, mint a fiatalok érzelmi élete, az emberek közötti kapcsola­tok, mindezt azonban rohanó korunk, a mai életforma felté­telei közé helyezi; a hajsza, a gépies egyhangúság, a gyors ütem, a közöny, az önzés lát­szólag már-már elnyeli, felőrll az embert kapcsolatokat. Az elmondottakból talán ki­derül, hogy a film nem remek­mű, a lényeg azonban az, hogy ilyen színes, szórakoztató fii* met ennyi életismerettel már régen nem láttunk. Jó értelem* ben vett közönségfilm A hős* tess, egy lépčs azok felé, aki* kért létezik a filmművészet. Akik magukat szeretnék vi­szontlátni a vászonra vetített történetben, vagyis tükörbe akarnak nézni. A szereplők közül feltétlenül meg kell említenünk Annekath* rin Bürgert, aki megértette és kiegészítette a forgatókönyvíró és rendező elképzelését. Rolf Röner jó érzékkel teremti meg a hiteles jelenidejűség képi vv* lágát; a film többi figurája iS a mai élet valódi ismeretéről tanúskodik. véri összetartást és összetör* tozást. Minden igyekezete és mértéktartása ellenére azonban nem tudta elkerülni az érzel* gősséget; jóllehet nem töreke­dett olcsó hatásvadászatra, né­mi engedményeket téve viszont meglágyította a nézők szívét, s könnyekkel próbálta hatáso* sabbá tenni alkotását. Ezáltal az egyébként Is kevésbé valós történet igénytelen lett.-—Ü/77Í-® Az amerikai Jilm egyik jelenete A hostess című film egyik jelenete, jobbra Annekathrin Bürger AHOL A LILIOMOK NYÍLNAK (amerikai) ÚJ SZÓ 1977. VI 28. \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents