Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-18 / 166. szám, szombat

A tanító bácsi gyakran játszik a gyerekekkel az iskola udoarán (A szerző felvétele) A krónika legszebb lapjai Eltűnt a Duna-ág medre Futballmérkőzések neonfénynél ^0 Épül a művelődési ház A zene összefogja a fiatalokat 9 A regisztrált párttagok segítségére számíthatnak A községet kettészeli az or­szágút, melynek közelében vén fűzfák oázisa hívja fel magá­ra az arra haladók figyelmét. A fák letűnt idők tanúi. He­lyükön, illetve közvetlen kö­zelükben egykor víz folyt: az alig néhány kilométernyire le­vő Duna ága, melyet Barcsnak hívtak. A víz partján keletke­zett település is ezt a nevet kapta. Később azonban Bács- nak nevezték el. Ám mivel az országban már volt egy ilyen nevű helység, a község elöl­járóinak beleegyezésével a te­lepülést Bacsfának nevezték el. Jelenlegi neve pedig Báč. Mindezt a község krónikájá­ból tudom meg, melyet Galam bős László tanítóval, a helyi nemzeti bizottság elnökével la­pozgatok az egykori Duna-ág medrében épült iskolában. A krónikában látható a régi, még szalmatetős iskola is, mely az út mentén a túlsó oldalon még most is áll. Igaz, már nem szalmatetős, s csak raktárhe­lyiségként szolgál. Egyelőre a könyvtárat és az ifjúsági klu­bot is az egykori iskolában he­lyezték el, de (ha minden jól megy) jövőre már ezek is új otthont kapnak a fűzfaoázis tö­vében épülő művelődési ház­ban. Először az iskolát „mutatja he“ Galambos László, aki egy­ben a helyi pártszervezet ve­zetőségi tagja. Jogos büszke­séggel vezet be a tanterembe, a tanítói szobába, a szertárba. Majd a szép iskolaudvaron ál­lunk meg, ahol néhány percre bekapcsolódik a gyerekek já­tékába. — Sok munkába került, mire felépült ez az iskola — mondja, de megérte. Itt öröm dolgozni. Hatvanöttől vagyok Bacsfán. A szomszédos Tejfaluból szárma­zom, de tanítottam már a ri­maszombati járásban, Illéshá- zán és Vámosfaluban is. A fe­leségem bacsfai, s itt is la­kunk. Két kisfiam van. Bacsfán csaknem minden új: az iskola, az óvoda, a sportolók öltözője. ^ — Hatvanöttől hetvenegyig értük el a legkimagaslóbb eredményeket a község fejlesz­tésében — mondja magyarázat­képpen. — Hatvankilencben a kisközségek versenyében az el­ső helyen végeztünk. Én, mint elnök, külön dicsérő oklevelet kaptam a Z-akciót irányító kor­mánybizottságtól. Az eddig említetteken kívül abban az időben füvesítettük a futballpá- lyát, díszfát ültettünk ki, víz­elvezető árkokat ástunk, két és fél kilométernyi gyalogjárót, műutat építettünk. Nálunk ma már sáros utca nem létezik. Neonvilágítást is akkor kapott a falu. És persze bevezettük az ivóvizet, melyet a közeli mély- kútból juttatnak el hozzánk hidroglóbusz segítségével. A felsorolás szinte hihetet­lennek tűnik. Pedig a valóság sokkal több, mint amennyit az ember a puszta szavak halla­tán elképzel. Ez akkor válik vi­lágossá számomra, amikor a alul járjuk. Amikor a szó szó­1977. ros értelmében megbámulom a labdarúgópálya kifogástalan gyepszőnyegét, meg a pálya körüli hatalmas villanyoszlopo­kat, melyekre a neonlámpákat szerelték, hogy este is játszani lehessen a pályán. Többször a fővárosból is eljöttek már fut­ballcsapatok esti edzőmérkő­zésre a faluba. A hideg-meleg vízzel ellátott öltözőket is sok csapat megirigyelhetné a bacs- faiaktól, akiknek ötletességére vall, hogy az öltözőt agitációs célokra is kihasználják: a fa­lu fejlődését bemutató képeket helyeztek el benne. A futball­csapatot a Kék Duna Efsz tá­mogatja anyagilag. Női focicsa­patunk is volt, de szétesett. Egyelőre a helybeli lányok olt sportolnak, ahol iskolába jár­nak. jó lenne megszervezni ide­haza is a lányok sportéletét. A művelődési ház még csak félig kész, de már így is jól ki­vehető, hogy milyen lesz. — Ez lesz a nagyterem. Itt meg a hnb irodája kap helyet. A színpad ott fog ál ľni — mu­tatja Galambos László. — Az alapot négy és fél méter ma­gasra kellett felemelnünk, mi­vel az egykori Duna-ág medré­ben építkezünk. Vagyis az egész épület alatt pince lesz, melyet persze szintén ki sze­retnénk használni. Fedett te­kepályát és raktárhelyiséget lé­tesítünk benne. Talán monda­nom sem kell, hogy a költsé­gek felét társadalmi munkával biztosítjuk. A lakosság nagyon szívesen segít. A munkákat a tömegszervezetek bevonásává I szervezzük. Az építést 1974-ben kezdtük meg. A tömegszervezetek közül megemlíti a 35 tagú SZ1SZ- szervezetet. A SZISZ-tagok mind helyben laknak, de kü­lönböző helyeken dolgoznak: a földművesszövetkezetben, So- morján (Šamorínf. a Slovnaft- ban, A pártszervezet tagjai tar­tanak politikai előadásokat a fiataloknak, a hnb pedig anya­gi támogatásban részesíti őket. — A fiatalokat a legjobban a zene fogja össze — jegyzi meg a hnb elnöke, aki egyben az öttagú beat-zenekar szer­vezője és olykor aktív tagja is. Amikor megmutatja a zenekar hangszereit, egy két számot el is játszik a villanyzongorán. — Ha egy rendezvényen fellép a 2enekar, akkor közönségünk is van s a siker sem marad el — mondja. — Legyen az teadél- űtán, állami ünnep vagy egyéb akció. Eleinte csak idehaza lép­tünk fel, de két éve már ven­dégszereplésekre is járunk. Na­gyon sok helyre hívnak ben­nünket. Kommunistához illően, min­denütt ott van, ahol szükség van rá. Részt vett a kertészke- dők helyi szervezetének meg­alapításában, a sportszervezet újraalakításában is. Jelenleg Bittera János, a szervezet elnöke s nagyon jó munkát végez — jegyzi meg. — Kár, hogy a focin kívül más sportágakban nem érünk el si­kereket. Pedig asztalitenisszel is próbálkoztunk, de abbama­radt. Tömegszervezeteink kö­zül említést érdemel a Nőszö­vetség és a Vöröskereszt helyi szervezete is. Az előbbi tagjai kiállítással végződő hímzőtan- folyamot szerveztek, meg főző­tanfolyamot. A Vöröskereszt tagjai pedig idős polgárokat lá­togatnak és gondoznak. Ezen­kívül minden évben adnak vért, és'a Nőszövetség tagjaival kar­öltve ünnepségeket rendeznek a helyi szociális otthonban. A Vöröskereszt egészségügyi előadásokat is szervez. Előadá­sokat a CSEMADOK helyi szer­vezete is rendez — például a Csallóköz történetéről. A település lakosainak a szá­ma alig hatszáz. Tehát nem tartozik a központi községek sorába. Gyors fejlődése, lako­sainak aktivitása annál na­gyobb elismerést érdemel. Ugyanez mondható el célkitű­zéseiről is, hiszen a mostani választási programban olyan pontok szerepelnek, mint a mű­velődési ház építésének befe­jezése, a vízhálózat bővítése, további zöldsávok létesítése, a sportpálya bekerítése. A célok megvalósításában nagy szerepet játszik a 25-ta- gú képiviselőtestület, melynek túlnyomó része fiatal. — Képviselőink májusban Vajkán egésznapos előadáson vettek részt, melyen többek kö zött jogi kérdésekről és a nem­zeti bizottságok feladatairól volt szó. A nemzeti bizottságnak titká­ra is van. Az elnök, és a tit­kár rendes munkaideje után látja el tisztségét. A pártszervezet elnöke Albert László, a szövetkezet zootech- nikusa. Az alapszervezet gyűlé­seire (ha feladattal akarják őket megbízni), a regisztrált tagokat is meghívják, akiknek munkájára számíthatnak is. Ez már többször bebizonyosodott, például a választások előkészí­tése során. Képviselőként is aktívak a regisztrált párttagok. A pártoktatást a bacsfaiak az üzemi jjártbizottsággal közösen szervezik. Az előadásokat Vaj- kán és Tejfalun tartották. Hosszúra nyúlt beszélgeté­sünk végén azt kérdem Galam­bos Lászlótól, milyen közös vo­nások jellemzik a tanító és a kommunista munkáját. így válaszol: — Amikor a fiatalokat neve­lem, egy percre sem feledke­zem meg arról, hogy a jövő fela­dataira kell őket előkészítenem. Azt is tudatosítom, hogy nevel­ni nemcsak az iskolában lehet és kell, hanem lépten-nyomon. Minden megnyilvánulásommal, feladataim kommunistához il­lő teljesítésével. A falun végighaladva arra gondolok, hogy a legnagyobb nevelő hatást az emberekre a megváltozott környezetük gya­korolja. Környezetük, melyet napról napra szebbé formálnak. A község krónikájának lapjaira a szocialista jelen írja a leg­szebb fejezetet. ' FÜLÖP IMRE Szívesen vállalom ... A KOMMUNISTA PART TAGJELÖLTJE A kavicsgödör környékén ha­talmas fák állnak. Árnyékuk­ban kacsák sokasága pihen, de legalább ugyanannyi úszkál a gödör vizében. A drótkerítéssel határolt területhez még egy alacsony épület is tartozik, amely a közel 1000 tojó szál­láshelyéül szolgál. Ezzel lényegében be is mu­tattuk a garamkövesdi (Kame­nica nad Hronom) Virágzás Efsz kacsafarmját, ahol Mácsai fó- zsefné dolgozik. Minden máso­dik nap, reggel hattól este ha­tig. Felügyel az állatokra, el­készíti és kiosztja nekik az en­nivalót és összeszedi a tojást. — Kevés vagy sok munka ez egy embernek? — Elég — válaszolja pilla­natnyi gondolkodás után. — A tojás megközelítően 7ü0 darab naponta. Persze nem ez a baj, hiszen úgy etetjük, gondozzuk az állatokat, hogy minél töb­bet tojjanak. Rendetlen jószág a kacsa, legtöbbje nem ül be a fészekbe, így az udvaron, a vízparton kell összeszedni a to­jást. Valamennyit megmossuk és átküldjük a keltetőbe. — Amikor megérkeztem, épp a takarmányt keverte. — Közel az etetés ideje, amit pontosan meg kell tartani. Ugyanakkor az egyes összete­vők aránya is meghatározott, tehát idő kell a keverék össze­állításához. Felelősségteljes munkahely, hallottam már korábban a szö­vetkezet irodájában. Az ott ter­melt érték jelentős része a gaz­daság évi pénzügyi tervének. Mácsai Józsefné 5. éve dol­gozik e- felelősségteljes helyen. — Megbíztunk és megbízunk benne. Munkáját rendesen el­végzi, szép eredményeket ér el, ő a leg­szorgalma­sabb tagjaink egyike. így, amikor arról volt szó, hogy elsősorban az állattenyész­tésben dolgozók között keressük az utánpótlást, 3gyiumgú volt a bizottsági tagok véleménye: megérdemli a bizalmat — mondta Stugel I,ászló, az üze­mi pártbizott­ság elnöke. — Meglepett a bizalom, de nagyon örültem neki. Még most is szinte átélem a napot, amikor 1976 áprilisá­ban először ott ültem a pártgyűlésen és a kom­munisták — akik közé férjem is tartozik, — egyhangúlag megszavazták párttagjelöltsé­gemet, vállalva értem a kezes­séget — emlékezik. — Az élményeknél tartva mindenképpen meg kell emlí­tenem azt, amikor a járási pártbizottságon Albert Cuba titkár elvtárs fogadott és hosszasan elbeszélgetett ve­lünk, párttagjelöltekkel. Mun­káról, kötelességről, családról. Mindig emlékezni fogok e be­szélgetésre. — Munka, kötelesség, család. Mindenre futja idejéből? — Kell, hogy fussa. Pedig ez nem is olyan egyszerű. Férjem is a szövetkezetben dolgozik, csúcsmunkák idején hajnalban megy és este kilenc óra is el­múlik, mire hazakerül. Görgyi lányom 13, Pali fiam 9 éves, bizony sokszor napokig nem látják apjukat, hiszen reggel még, este pedig már alszanak, amikor elmegy, illetve megjön, így a családdal kapcsolatos gondok többsége is rám hárul. De nem panasz akar ez lenni, szívesen vállalom a munkát. — Hallottam, hogy az előfor­duló fogyatékosságokra is fel­hívja a figyelmet. — Ez csak természetes. Hi­szen ez az én munka helyem, én látom legjobban, hogy mi kel­lene, mi a hiba. Hogy például nem hozzák idejében a lucer- naszeejkát, vagy nem jó a mi­nősége. Miért hallgatnék, ha látom, hogy elromlott a szívó­cső kosara, vagy ha a kerí­tést kell megjavítani. — Mi a konkrét feladata, mint párttagjelöltnek? — A Nőszövetségben való munka. Tagja vagyok a vezető­ségnek és úgy igyekszem, hogy olt is hasznomat lássák. EGRI FERENC A telepen. Mácsai Józsefné és Siuge, László, az üzemi pártbizottság elnöke. (A szerző felvétele) Megjelent a Pártélet 12. száma A lap új száma A Szovjet­unió politikai történetének je­lentős határköve címmel közöl időszerű vezércikket. Az írás ugyanis a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új alkotmánya tervezetének poli­tikai és társadalmi jelentősé­gét méltatja. Nem e témával kapcsolatos, de nagyszerűen kiegészíti azt a Lenin pártjá­nak hozzájárulása a marxiz- mus—leniniznms fejlődéséhez címmel megjelent írás. Ha röviden is, de beszámol a lap az SZLKP KB májusi üléséről, majd közli az ülés határozatát. A lap új számának pártpo­litikai cikkei főleg a pártalap­szervezetek eszmei,. szervezeti és akcióegysége további elmé­lyüléséről adnak számot. Ilyen írás pl. A fiatal elvtársak ne­veléséről való komplex gon­doskodás, A párt tagállománya tökéletesítésének feladata az építőiparban, A vállalati ellen­őrzés — az irányítás fontos láncszeme, A politikai nevelés házainak munkájából címmel készült összeállítás stb. A népgazdaság egy-egy idő­szerű kérdésével A hazai piac továbbfejlesztésének orientáció­ja, a Főleg a feladatok telje­sítésével nőnek az emberek (a Pártélet beszélgetése az épít­kezésekről M. Vasina elv társ­sal, a CSKP Pardubicei JB ve­zető titkárával), valamint A politikai munka és erkölcsi ne­velés iskolája c. cikkek fog­lalkoznak. Külön felhívjuk az olvasók figyelmét a Lidice öröké köte­lez és éberségre int c. emlé­keztető írásra. Nagyszerű tanulmányok a lapban A parasztság helyzete a jelenlegi kapitalizmusban, A kommunisták, a nemzetközi fe­szültség enyhülése és az ideo­lógiai harc, valamint Az „elit* vagy a munkások pártja“ cím­mel megjelent írások. A testvérpártok életével a lapban A meggyőződés ereje [észrevételek a munkásifjúság kommunista neveléséről), illet­ve A vállalati jogszolgáltatás feladatának növekedése az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban címmel két szovjet, valamint. A LEMP ]>rogramja a lengyel ifjúság programja címmel egy lengyel vonatkozású írás foglalkozik. A világ kommunista és mun­káspártjai c. sorozatban ezúttal a Svéd Baloldali Párt-Kommu­nisták, a Baloldali Párt — Sváj­ci Munkapárt, a Török Kom­munista Párt és a Nagy-Bri• tannia Kommunista Pártja rö­vid történetével ismerkedhe­tünk meg. 1-1-1

Next

/
Thumbnails
Contents