Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-18 / 166. szám, szombat

Olvasónk levele nyomán

Mérce: az elvégzett munka

KONRÁD FERENCNÉ sókszelőcei (Selice) olvasónk többek közűit ezt írta levelében: „Fejőnö vagyok, a fiam állatgondozó. Egyik munkatársunk mindig a veszekedést keresi. Csúfot űz velünk. Csak tűrök, szenvedek. Minden nap sírna megyek haza. Nem bírom, pedig a munkámat szerelem. Hová, kihez fordultak segítségért?"

A mi társadalmunkban törvény: mindenki legjobb képességei szerint dolgozik, és a termelt javakból elvégzett munkája arányában részesedik. Mérce az elvégzett munka. Az ítélet mércéje abban az esetben is, ha meg kell állapítani, hogy ki, milyen. Nyilvánvaló' hogy Csicsman Tibor elvtárstól, a szövetkezet főzootechnikusától elsősorban azt kérdeztem meg, hogy Konrád Ferencné és a fia hogyan dolgoznak, mennyit keresnek. A kérdés után néhány percen belül megállapítottuk: Konrád Ferencné a gazdasági év végén 2136 korona osztalékot kapott, a fia 2548 koronát, az utóbbi két hónapban 1926 korona, 1584 korona volt a fizetése, a fia pedig 2593 koronás és 4082 koronás fizetést kapott.

— Jól dolgoztak — jegyezte meg Ladies fános a 02 számú istállóért felelős zootechnikus is.

— Megérdemlik tehát, hogy szót emeljek érdekükben — mondtam. — jogosnak vélem védelmüket azok ellenében, akik veszekednek velük, akik csúfolják őket, mert arról van szó. hogy ...

Erre elém tették a Konrádné- nak címzett figyelmeztetés másolatát.

„önkényesen otthagyja munkahelyét, a csoportvezető felszólításának sem tett eleget. A munkahelyi fegyelem súlyos megsértéséért a házirend és a munkatörvénykönyv rendelkezése értelmében az igazolatlanul hiányzott napokat levonjuk a szabadságból, mégpedig minden igazolatlan napra két napot. A prémiumot Is visszavonjuk. Ha figyelmeztetésünk után se lép munkába, nem kapja meg a természetbeni juttatásokat sem.“

És megkérdezték:

— Hogyan oldjuk meg a problémát, ha nem hajlandó dolgozni? Megbeszélték az elnök elvtárssal, hogy a munkahelyi viták miatt máshová osztják be, átmenetileg persze^ Most egyik istállónkban új munkahelyet szervezünk. Néhány hét múlva már ott dolgozhatna, külön. Távol eddigi munkatárséitól. Beleegyezett. Azután mégse lépett munkába. Hogyan oldjuk meg akkor ezt a problémát?

Konrádnét otthonában kerestem fel.

— Kénytelen voltam a munkahelyemet otthagyni, mert már nem bírtam elviselni a megaláztatást. Bamba, süketnéma. Friss fejősteheneim voltak, sok tejet fejtem, jó tejet. A fokok bizonyítják. Ott kellett hagynom a jó helyemet. A csúfolódás miatt. Nem bírtam tovább.

— Megoldást ajánlott az elnök.

— Igen, visszautasítottam az ajánlatát, hogy a szabadságo- lókat helyettesítsem, azután majd áthelyeznek egy másik istállóba.

— Dehát...

— Azt válaszoltam nekik, hogy miért én menjek el, a sértett? A másikat kellene onnan elhelyezni, de annak nincs semmi bántódása. Még csak nem is figyelmeztetik. Csak akkor megyek vissza a munkahelyemre, ha ezt az ügyet rendesen kivizsgálják, orvosolni fogják.

— Ogy tudom, hogy ezt meg is tették.

— Persze. Kérdezgették őket, de csak annyit mondtak, hogy sírva mentem haza a munkából. Aki engem bánt, az az elnök unokatestvére. Ki fog ellene tanúskodni?

Kimentem a 02 számú istállóba. Ribánszky László, a felesége, Bogdány Antal, Labai Károly, László Károlyné, a munkatársai mind-mind állították:

— Erzsi nénit, meg a fiát senki sem bántotta.

— Mégis sírva ment haza. Látták?

Hallgattak. Csak László Károlyné jegyezte meg:

— Egyszer láttam, dehát ki tudja miért sírt. Mi nem bántottuk.

Példázódni kezdtem.

— Ügy van ez, hogy megesik munka közben ilyen hiba is, olyan is. Akkor persze a munka hevében rászólunk a másikra ...

Csak kimondták:

— Ilyesmi megtörténhetett, dehát nem kell mindjárt minden kicsiségért megsértődni...

*

Konrád Ferencné megsértődött, mert talán túl érzékeny. Még az is lehet, hogy jogos a sértődöttsége, hiszen a vastag boríték, a jó fizetés mellé úgy kell a jó szó, mint a falat kenyér.

Csakhogy: önmagunk törvényt nem szabhatunk a vitás ügyekben. Szava, joga annak van, aki munkával, jó munkával bizonyít. Erről megfeledkezett Erzsi néni.

Kár, mert így csak szóbeszéd, ha panaszkodik és nem jogos érvelés ügyének igazáért.

HAJDÚ ANDRÁS

■ Eladó családi ház (2 nagy szoba, konyha, hall, éléskamra; a ház részben alápincézve) udvarral, gyümölcsös- szőlőskerttel Ipolyságon (Šahy], Vétel után azonnal beköltözhető. Jelige: Csendes otthon. 0-869

■ ELADÓ kitűnő állapotban levő Zsiguli személygépkocsi, 20 ezer km után. Ár megegyzés szerint. Cím: Kolárovo, Leninova 37.

MEGEMLÉKEZÉS

jH ■ A könny hullt ük, a szív vér- m zik, de a fájda- lg lom nem múlik §| el soha. Immár egy éve, hogy a

j; szeretett férj és

§1 édesapa

Álló Simon

1976. június 17- én örökre eltávozott szerettei köréből, könnyet

és bánatot hagyva maga után. Akik Ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel a számunkra oly szomorú évfordulón. Örök gyászban ék) özvegye, három gyermeke és szülei Ü-862

ČSD, Traťová dištancia Nové Zámky azonnali belépéssel

felvesz:

® pályamunkásokat

a következő pályamesteri szakaszokra:

ŠAĽA, PALÁRIKOVO, NOVÉ ZÁMKY, PRIBETA, GBELCE, ŠTÚROVO, HURBANOVO, KOMÄRNO, HADOVCE

Kereseti lehetőségek:

— fizetésbesorolás az V. fizetési osztályba prémiummal

— hathónapos munkaviszony után — személyi értékelési prémium

— úti- és kosztpénz — az érvényes előírások szerint Kedvezmények:

— toborzási díj 3000 korona

— tüzelőanyag-kedvezmény — 20 q szén (egy év után)

— szabadjegy munkahelyre és vissza

— utazási kedvezmény az egész család részére (egy hónap után)

— 10 szabadjegy a Csehszlovák Államvasutak összes vonalaira (két évi szolgálat után)

© két mérnököt

feltételek:

— közlekedés-építészeti irányzatú műszaki főiskolai végzettség

— fizetési osztály T/11

Az érdeklődők a következő címen jelentkezzenek:

Nové Zámky — Traťová dištancia Obrancov mieru 64.,

a személyzeti osztályon, vagy a megfelelő pályamesteri szakaszon. Toborzási terület: érsekújvári, galántai, komárnói járás.

OF-73

VÁLASZ OLVASÓINKNAK

NYUGDÍJ- ÉS BETEGBIZTOSÍTÁSI ÜGYEKBEN

B. J.: Az 1975/121 sz. törvény 42. paragrafusa értelmében alacsony nyugdíját, mivel abból feleségével együtt kellett megélnie, 1976. január 1-től havi 1100 koronára emelték. Ez év január 1-én ön mint éjjeliőr tartós munkaviszonyba lépett. A nyugdíjintézet azzal az indoklással, hogy keresetével javítani tudott mindkettőjük élet- színvonalán, továbbá azon az alapon is, hogy nem jelentette be 8 napon belül munkába lépését, ez év január 1-től havi 795 koronára csökkentette öregségi nyugdíját. Ez az eljárás szabályos volt. A legalacsonyabb nyugdíjak 1100 koronára való emelése ugyanis csak akkor jár, ha a nyugdíjas és az általa eltartott családtagja saját munkájával nem képes családja életszínvonalán javítani és kizárólag csak a nyugdíjra van utalva. Ezeknek a nyugdíjasoknak esetében meg van engedve évente 60 munkanap idejére munkaviszonyba lépni nyugdíjuk megvonásának veszélye nélkül. A 70 évnél idősebbek viszont tetszőleges időre vállalhatnak munkaviszonyt. Ha ismét csak nyugdíjából fog feleségével együtt élni, az emelést visszakapja.

K. V.: Ha a kérdéses időszakban a betegbiztosításnál be volt jelentve, akkor ennek az időnek szerepelnie kell a nyugdíjintézet nyilvántartásában és ezt az időt akkor is be fogják önnek számítani, ha volt munkaadójának nevét és címét elfelejtette, ill. nincs erről az időről igazolása. A nyugdíjigénye keletkezése előtti 5 vagy 10 év keresetét, illetve azt, hogy melyik időköz kedvezőbb, a nyugdíjintézet hivatalból veszi figyelembe. Ezt majd ellenőrizheti a nyugdíjvégzéshez csatolt személylapról is (osobný üst).

Cs. E.: Ajánljuk, hogy munkaadó szervezetével közölje, utalva az 1956/54 sz. betegbiztosításról szóló törvény 48. paragrafusára, valamint a Munkatörvénykönyv 122. paragrafusára és a Munkatörvénykönyvet végrehajtó 1975/54 sz. rendelet 20. paragrafusára, hogy csak a 10X1080 = 10 800 korona összegű, jogtalanul felvett családi pótlék megtérítésére kötelezi magát egy éven belül. Ez a nyilatkozat — adósságelismerés — összhangban lenne a Munkatörvénykönyv 185. paragrafusával és 242. paragrafusával. A levonásoknak összhangban kell lenniük a polgári per- rendtartás (obč. südny poriadok) 279. paragrafusával. Ennek értelmében az ilyen jellegű követelésre annak az öszszegnek kétharmadát lehet levonni, ami az adósnak a létminimum leszámítása után megmarad. A munkaadó szervezetre kivetett pönálé (bírság) megfizetésére nem kötelezhetnék magát. Egyébként a munkaadó szervezet üzemi bizottsága mellett működő KNP-bizottság lenne jogosult.— I. fokon — döntést hozni a családi pótlék túlfizetésének megtérítése ügyében. Döntésük ellen a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. (Okresná správa nemocenského poistenia, Trebišov.)

Tíz évre visszamenően a családi pótlék visszatérítése azért jogos, mivel nem teljesítette az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 46. paragrafusában megszabott bejelentési kötelezettségét 15 napon belül az igény megszűnésétől számítva. A törvény nem ismeretére nem hivatkozhat.

J. J.: Az efsz bérelszámolójának eljárása helyes volt. Nőtlen fiának az 1956/54 sz. beteg- biztosítási törvény 19. paragrafusa értelmében, illetve az 1964/103 és 104. sz. előírások értelmében a kórházi kezelés idejére csak feleösszegű táppénzre volt igénye.

A kérdéses baleset üzemi balesetnek számít és nézetünk szerint az efsz, az ön által felemlített okok miatt, nem mentesülhet teljesen a balesetkártalanítás felelőssége alól. Ha a balesetnek tartósabb következményei lennének, minél előbb forduljanak ügyvédhez. Az egyes részigények azok esedékességétől számított 1 éven belül évülnek el. Ezeket az igényeket az 1975/122 sz. efsz-tör- vény, illetve az 1975/160 sz. hirdetmény értelmében az efsz mellett működő békéltető bizottságnál kellene időben írásban érvényesítenie. Ha 30 napon belül nem jönne létre ilyen egyezség, a békéltető bizottság elnöke megküldi az iratokat a járásbírósághoz, amely rendes bírósági perként tárgyalná le az indítványt. Az efsz-nek valószínűleg van szerződéses baleseti felelősségbiztosítása és az esetleges térítés nagy részét az efsz helyett a biztosító viselné. Termés

2tetesen az efsz-nek az esetet jelentenie kellene a biztosítónál.

K. M.: Mivel az űj munkaadónál nem teljesítette 1976- ban a Munkatörvénykönyv 100. paragrafusának 1. bekezdésében előírt 5 havi várakozási időt, nem keletkezett igénye az 1976. szeptember 2-tőí az év végéig terjedő 4 hónap idejére szabadságának aránylagos részére.

KÜLÖNBÖZŐ ÜGYBEN

S. B.: Az éjjeliőrök esetében az évi maximális túlórái munka 150 + 550, tehát összesen 700 óra lehet. Kivételesen lehetséges, hogy egyes kollektív szerződések, vagy hirdetmények pausalizálják (átalányosítják) a túlórái pótlékot. Mindezekre vonatkozóan a gazdaság bérosztálya az ön kérelmére a munkatörvénykönyv 121. §ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében köteles betekintést engedélyezni azokba az iratokba, amelyek alapján fizetését megállapították. Az éjjeli pótlék összegét, ha azt nem állapítja meg a kollektív szerződés, a vállalat vezetője a szakszervezet Illetékes szervével (üzemi bizottság) egyetértésben állapítja meg 0,80—3 korona összegben. A pótlék összege az egyes üzemekben különböző lehet. Joggal kérheti, hogy tájékoztassák önt a döntés tartalmáról. Ha az Önök gazdaságában nem alakult meg a döntőbíráskodási bizottság (rozhodcovská komisia), esetleg a járásbíróságon beadott keresetben kérheti — legfeljebb egy évre visszamenően — a túlórái jutalmat és az éjjeli pótlékot.

Ha feleségét követi űj lakóhelyre, ez a munkatörvénykönyv 51. paragrafusának 1. bek. e) pontja szerint minősített felmondási ok, amelynek alapján a bizonytalan időre kötött munkaviszonyát 3 havi felmondási idő betartásával megszüntethetné. Ez vonatkozik a nyugdíjas dolgozókra is. Minősített ok nélkül a felmondási idő 3—6 hónap. Közös megegyezéssel korábbi Időpontban is megszüntethetné munkaviszonyát.

MUNKAJOGI ÜGYBEN

B. J.: Az 1977-ben merített, bár még múlt évi szabadsága idejére helyesen az 1976-ban elért fizetése alapján megállapított átlagkeresetre volt Igénye. 1976. január 1-től a Munkatörvénykönyv végrehajtásáról szóló 1975/54 sz. rendelet 31. paragrafusa értelmében az átlagbér kiszámításánál nem lehet már figyelembe venni a stabilizációs hűségjutalmakat, a toborzási juttatásokat, a nyereségrészesedés összegét, valamint a vezető állásban levő dolgozók évi jutalmait. Nem lehet beszámítani az olyan természetbeni juttatásokat s ellenértékűket, amelyeket a dolgozó távolléte esetén Is megkap.

A túlóráért fizetett és az egyéb munkabéradó alá eső juttatásokat, prémiumokat be kell számítani. A mellékállásban kapott munkabért nem lehet túlórának tekinteni, és nem lehet beszámítani az átlagbér kiszámítási alapjába. A Munkatörvénykönyv 121. paragrafusának 3. bek. értelmében joga van a vállalat bérosztályán felvilágosítást kérni a napi átlag- keresete kiszámításának helyességéről. Dr. F. J.

1977. VI. 18.

6