Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-18 / 166. szám, szombat
A KGST XXXI. ÜLÉSSZAKA ELŐTT A szocialista gazdasági integráció döntő szerepe A jövő héten Varsóban tartják meg a KGST XXXI. ülésszakát. A résztvevők ezúttal is — akárcsak a tavalyi XXX. jubileumi ülésszakra — négy világrészről érkeznek. A KGST nemzetközi szerepének és tekintélyének növekedésére utal, hogy ezúttal már másodízben megfigyelőként részt vesz a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége. A jelenlegi varsói ülésszak fontosságát az a körülmény adja meg, hogy a tagországok képviseletében részt vevő kormányfők értékelik a szocialista országok 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervei első évi tervfeladatainak teljesítését. A varsói ülésszakot megelőzően hat szocialista ország hírügynöksége közös akció keretében megszólaltatta néhány KGST-ország állandó képviselőjét, hogyan vélekedik az ötéves tervek múlt évi feladatainak teljesítéséről és a KGST-n belüli együttműködés távlatairól. Rudolf Rohlícek, hazánk miniszterelnökhelyettese többek között kijelentette: „A KGSTországok gazdasági fejlődésében döntő szerepe van a szocialista gazdasági integrációnak. Éppen ezért a CSKP tavaly megtartott XV. kongresszusa több olyan fontos határozatot hozott, amelyek előirányozzák a szocialista-gazdasági integrációban való fokozott részvételünket. Az 1976—80-as évekre szóló gazdasági és szociális fejlesztési terv irányelvei többek között kimondják: meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy hazánk még nagyobb mértékben vegyen részt, a szocialista munkamegosztásban. Az irányelvek ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy biztosítanunk kell az 1971-ben elfogadott komplex program céljainak hosszú távú érvényesítését. A legutóbbi pártkongresszuson elfogadott irányvonal tehát egyértelműen megszabja hazánk tevékenységét a KGST-ben a jelenlegi ötéves tervidőszakban. Az idén azokból a gazdasági eredményekből indultunk ki, amelyeket a 6. ötéves tervidőszak első évében értünk el. Ezzel összefüggésben leszögezhetjük, hogy hazánk vállalatai és más gazdasági egységei sikeresen teljesítették azokat a nagy feladatokat, amelyek rájuk hárultak az olyan fontos közös integrációs akciók során, mint például az orenburgi távolsági gázvezeték építése. Ezzel egvideiűleg ugyancsak kölcsönös előnyök alapján. A tavalyi berlini ülésszakon elfogadott hosszú távú célprogramok lehetőséget nyújtanak arra, hogy több évre, sőt évtizedre előre terveket készítsünk a termelés optimalizálására az egyes KGST-tagországokban. Mi a célprogramok megvalósításának rendkívüli fontosságot tulajdonítunk. Szerintünk e programok sikeres teljesítése lehetővé teszi, hogy pár év múlva hazánk népgazdasága szinte tökéletes szerkezeti összetételt ér el az egyes gazdasági ágazatokat illetően. A célprogramok értelmében elsősorban azokat az iparágakat és ágazatokat fejlesztjük fokozottabb mértékben, amelyek fejlesztésére sokéves hagyományaink, termelési tapasztalataink és termér szeti feltételeink vannak. A mű- szaki-tudomáyos haladás legfrissebb ismereteinek gyakorlati átültetésével szeretnénk hozzájárulni hazánk népgazdasági ütemének további fokozottabb növekedéséhez. Fokozottabb részvételünket a szocialista-gazdasági integrációban úgy értékeljük, mint hazánk hozzájárulását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek megvalósításához, amely győzelmének 60. évfordulóját az idén ünnepeljük.“ Szekér Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese: „Hazánk népgazdasági fejlődésében rendkívül fontos szerep jut a külkereskedelemnek. Külkereskedelmi forgalmunk értéke megKÉíJujkod a Csehszlovákiát az NDK-val összekötő 400 kV-os vezeték szerelésének befejező munkálatait végzik. (CSTK — ZB felv.) kellő figyelmet szentelünk a KGST-országok hosszú távú célprogramjai teljesítésének, és újabb javaslatok előkészítésén dolgozunk, amelyek hozzájárulnak hatékonyabb megvalósításukhoz. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy redkívül fontos gazdasági-politikai feladatokról van szó, amelyek teljesítése hozzájárul a szocialista közösség országai gazdasági erejének és egységének megszilárdításához. Az elmúlt egy év eredményeit értékelve derűlátással tekintünk a jövőbe. A szocialista gazdasági integráció komplex programja teljesítésének eddigi eredményei nagyon biztatóak, ezért úgy vélem, semmi akadálya annak, hogy az ötéves terv ez idei második évének feladatait is sikeresen teljesítsük.“ Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese: „Bulgária a többi KGST-tagország- hoz hasonlóan mindent elkövet annak érdekében, hogy a komplex programmal összhangban biztosítsa a termelőerők további fejlődését, a gazdaságosság növelését, valamint a gazdasági növekedés ütemének meggyorsulását. Bulgária tevékenyen vesz részt az Integrációs intézkedések megvalósításában a baráti egyíitflműködés, egyenlőség és a haladja a nemzeti jövedelem 46 százalékát. Ha hozzáfűzzük ehhez, hogy külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát a KGST-tagországokkal bonyolítjuk le, rögtön érthető lesz, milyen felbecsülhetetlen jelentőségű számunkra az a tény, hogy hazánk egy olyan gazdasági szervezetnek a tagja, amely a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő gazdasági tömörülése. A Magyar Népköztársaság sokkal fokozottabb mértékben —, mint bármelyik más KGST- ország — érdekelt az energia- és a nyersanyagellátására vonatkozó célprogramok előkészítésében és megvalósításában. A KGST-országok energetikai rendszerei továbbfejlesztésének rendkívüli fontosságot tulajdonítunk. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a meghatározott időpontokig felépítsük és átadjuk azokat a nagy objektumokat, amelyeket a többi KGST-országgal közösen építünk a zavartalan energiaellátás érdekében. Itt elsősorban az orenburgi távolsági gázvezetékre, a Vinyica és Albertirsa között épülő 750 kW magasfeszültségű elektromos távvezetékre, a kijembai azbesztkombinátra és a Szibériában épülő cellulózgyárra gondolok.“ Mjatavin Peldzse, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének első helyettese: „A KGST tevékenységében való részvétel a Mongol Népköz- társaság számára lehetővé teszi, hogy zavartalanul, biztonságban fejlesztheti népgazdaságát, tökéletesítheti ágazati struktúráját és ily módon leküzdheti az előző társadalmi rendszertől örökölt gazdasági elmaradottságot. Ezt azért kell hangsúlyoznom, mert hazánk eléggé szegény nyersanyagforrásokban, de a KGST-országok- kal történő együttműködés lehetővé teszi, hogy gazdasági fejlettségi szintünk kiegyenlítődjék a többi KGST-tagországé- val. Országunk, élve a nemzetközi szocialista munkamegosztás valamennyi előnyével — elsősorban nyersanyagok és modern gépek behozatalára gondolok — ' hozzájárul népe életszínvonalának további emelkedéséhez. A komplex program határozataival összhangban a KGST-országok néhány exportált termékfajtánkat ártámogatásban részesítik. Előnyös hiteleket nyújtanak hazánknak. Említettem már, hogy hazánk nyersanyagokban szegény ország. Éppen ezért az idén is folytatjuk azokat a geológiai kutatásokat, amelyeket KGST- pénzalapból finanszírozunk. Legfontosabb gazdasági feladatunknak — mint azt* a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa is meghatározta — azt tartjuk, hogy a Mongol Népköztársaság gazdasági-politikai és kulturális téren egyre inkább elérje a töb-' bi szocialista ország színvo nalát.“ Gerhard Weiss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese: „Az utóbbi években össz hangban a komplex program irányelveivel több olyan közös vállalkozásba fogtunk, amelyek hozzájárulnak a legfontosabb nyersanyagok és energiaforrások iránti igény kielégítéséhez. E feladatok sikeres megvalósítása fontos lépést jelent a szocialista országok anyagi-műszaki bázisának további fejlődésében. A szocialista gazdasági együttműködés rendkívüli jelentőségét abban látjuk, hogy a KGST-országok gazdasági kapcsolatainak további elmélyítése a termelés hatékonysága további növekedésének legbiztosabb záloga. Ezért arra törekszünk, hogy a gyakorlatban fokozottabb mértékben alkalmazzuk a raűszaki-tudomá nyos haladás eredményeit." Kazimiers Olszewski, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese: „Lengyelország számára szinte felbecsülhetetlen a szocialista gazdasági integrációban való részvétele. A gazdasági integráció komplex programjának eddigi megvalósítása meggyőzően bizonyította, mennyire fontos a nemzetközi munka- megosztás közös hosszú távú tervezése, ezen belül a tagországok fokozottabb mértékű műszaki-tudományos együttműködése. Az integráció fő feladatai, amelyek egyébként részét képezik a tagországok népgazdasági terveinek is, alapvető mértékben befolyásolják és meghatározzák a külkereskedelmi forgalom alakulását is. Véleményem szerint a szocialista gazdasági integráció tervszerű továbbfejJesztése a KGST-országok legfontosabl) feladata. A LEMP VI. és VII. kongresszusán kitűzött program következetes megvalósítása teljesen összhangban van a komplex program fő irányelveivel. Ezért e program sikeres teljesítése népgazdaságunk egyik fontos intenzifikáló tényezője.“ OSZTÁLY ÉS ÉVFOLYAM v Mindkettő jó magyar szó. Csak a használatukkal van olykor bajunk. Igen, mert mindkettőnek több jelentése is van, ugyanúgy, mint a szlovákban a trieda és a ročník szavaknak. Szűkítsük le most a kérdést e szavak iskolai jelenté seire, iskolai használatára! Az osztály szó sokszor előfordul a pedagógusok és a tanulók beszédében, írásában, különösen az efféle mondatokban: Ez a hetedik osztály tananyaga; Péter a hetedik B osztály tanulója; Benyitottam a hatodik B osztályba; stb. Mindjárt meg is mondjuk, hogy mindhárom mondatban jól használták az osztály szót. De bizonyára hallottunk, sőt olvastunk ilyen mondatokat is: A nyolcadik évfolyamba léphet; Holnap a hetedik évfolyam megy kirándulni; Stb. Itt már nincs a maga helyén az évfolyam szó, holott a szlovákban valóban a ročník-kai fejeznénk ki ugyanezt. Igen, mert a szlovák nyelv a rolnik szót az alap- és a középiskolai oktatással kapcsolóin- n is használja, mégpedig akkor, amikor az egyévi oktatásnak megfelelő szakaszt nevezi meg, a trieda szó p'idig többnyire csak az egy tanteremben levő csoportot és magát a tantermet jelöli. Nem így a magyarban! Nyelvünkben az évfolyam szóval általában csak az egyetemeken, főiskolákon nevezik meg a tanulmányoknak egy évre eső szakaszát, vagy azoknak „a diákoknak az összességét, akik egy-egy ilyen tanulmányi szakaszba tartoznak. Például: Pali tanár akar lenni; most végzi a bölcsészettudományi kar negyedik évfolyamát; Az egyetem minden évfolyama ott volt a május elseji felvonuláson. Az osztály szó viszont jelentheti az alap- és középiskolai oktatásban az egy évnek megfelelő szakaszt, mint például ebben a mondatban: Ez a hetedik osztály tananyaga; jelentheti továbbá az egy tanteremben levők csoportját is: Péter a hetedik B osztály tanulója; de jelentheti az osztálytermet is: Benyitottam a hetedik B osztályba. Vagyis azt tapasztaljuk, hogy iskolai vonatkozásban a magyar évfolyam szót csupán az egyetemi és főiskolai oktatással kapcsolatban szokás használni, összesen két jelentésiben, az osztály szónak meg az alap- és a középiskolákra vonatkozólag három jelentése is van. A szlovák ročník szót viszont használják az egyetemekkel és a főiskolákkal kapcsolatban is, mégpedig a magyar évfolyam szóéinak megfelelő jelentésekben, de használják az alap- és a középiskolai oktatásra vonatkozólag is. Vagyis a magyartól eltérően a ročník-kai fejezik ki itt is az egyéves oktatási szakaszt, sőt az ebben részt vevő tanulók, illetve osztályok összességét is, ezért a trieda szó csak két jelentésben használatos. Látjuk tehát, hogy nem egyszerű dolog a fordítás, mert a szótárban megfelelőnek feltüntetett vagy az általunk ilyennek ismert szavak jelentéskor tekintetében is különbözhetnek egymástól. A triedá-1 még nyugodtan fordíthatjuk osztály nak, de a ročník- nak csak akkor megfelelője az évfolyam, ha az egyetemi vagy főiskolai évfolyamot nevezi meg, az alapiskolával kapcsolatos közlésben már. osztály-nak kell fordítanunk. Ha pedig magyar szöveget fordítunk szlovákra: a magyar évfolyam szót nyugodtan fordíthatjuk ročník-nak, de az osztály szót csak akkor fordíthatjuk triedá-nak, mikor az egy tanteremben levő csoportot vagy magát a tantermet jelöli; ha ellenben az egyéves tanulmányi szakaszt vagy az ebbe tartozó osztályok összességéi nevezi meg, akkor a ročník szó az osztály megfelelője. Dr. JAKAB ISTVÁN SZÓKURTÍTÁS Hosszú szóból rövidet faragni — régi gondolat. A nyelvújítás korából számos példát idézhetünk. Akkor keletkezett a bizalom a bizadalomból, a győzelem a győzedelemböl. Abban az Időben lett kémkedik a kémelkedik, ragály a ragadály, vízhatlan a vízhatatlan szóból. A hanggal takarékoskodó mai ember is magáénak vallja a szórövidítés eszméjét. Megfigyelhetjük, hogy egymás után nyirbálja meg a túlméretezettnek, nehézkesnek talált szavakat: nemcsak a magyar, hanem az idegen eredetüeket is. Kisebb nagyobb igazítás után egészen új arccal lép elénk a trafó, a magnó, a turbó, a presszó, az akku, a busy. és a troli. Ha összehasonlítjuk őket régi önmagukkal, azonnal látjuk, hogy használt nékik ez a változás. Valamennyien megifjodtak. fürgébbek lettek, mozgásuk elevenebb, mint annak előtte. A döcögő akkumulátor szinte kirázta az emberből a lelket; a transzformátor pedig kiszívta tüdőnk bői a levegőt az utolsó cseppig, mire végigmondtuk. Ezzel szemben a trafó és az akku simán és könnyedén röppen el ajkunkról. Az autóbusz meg a trolibusz tempós ballagásra kényszerítette a beszélőt; nem így a busz meg a troli. Szinle zajtalanul kúszik a magnó; nem kattog, akadozik, mint a magnelofon. Perdül a turbó, pattog a presszó hangsora. Ez a fiatalodás a szavak hangulatát is érintette. Derűsebb. pajtásiasabb mindegyik rövidült szóalak. Éppen ezért hivatalos környezetbe még csak óvakodva bocsátjuk be őket. Kiváltképpen az írott szöveg tekintélyét féltjük tőlük. Élőszóban azonban nem találjuk kamaszosnak őket, már csak azért sem, mert; hangzásuk is magyarosabb. Fogadjuk okét megértéssel, és lobogtassuk feléjük a barátság kis zászlaját! HERNÁDI SÁNDOR £ 1977. J n. 18. I^niaiaViiä^
