Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-18 / 166. szám, szombat
A MEZETEK TELIES AZD1I0SSAGA i jósiomsiédi kopcsolatok elmélyítésére tíírekszUnk VASIL B Hli AK ÉS FRANZ MUHRI ELVTÄRSAK SAJTÓÉRTEKEZLETE BECSBEtt (ČSTK) — A CSKP és az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége tárgyalásainak befejeztével Bécsben a két küldöttség vezetője: Vasil Bilak, a CSKP Központi Bizottságának titkára és Franz Muhr If. az Osztrák Kommunista Párt elnöke közös sajtóértekezletet tartott. (Folytatás az 1. oldalról) egyetlen értelmes alternatíva a Jelenlegi osztálymegosztottságú világban. Hangsúlyozzák, elkerülhetetlenül szükséges szigorúan tiszteletben tartani a helsinki értekezlet Záróokmányába foglalt összes elveket és egészként kell teljesíteni annak határozatait és ajánlásait. A küldöttségek igazolták, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó tárgyalásoknak és támogatják a Szovjetuniónak a fegyverkezési verseny megfékezésére, a felhalmozott fegyverkészletek csökkentésére és a fokozatos leszerelésre irányuló jelentős kezdeményezéseit. A CSKP és az OKP ezért határozottan kiáll a leszerelési világkonferencia összehívásáért és a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondásra vonatkozó világméretű szerződés megkötéséért. A CSKP és az OKP meg vannak győződve arról, hogy a kedvező légkör kialakításához és az európai államok közötti bizalom megszilárdításához hozzájárulna a Varsói Szerződés tagállamai arra Irányuló javaslatának megvalósítása, mely szerint olyan szerződést kell kötni, amelynek aláírásával a helsinki konferencián Cészt veti összes államok köteleznék magukat, hogy nem alkalmaznak egymás ellen elsőként nukleáris fegyvereket, és hogy nem fognak olyan akciókat indítani, amelyek a meglévő katonai-politikai csoportosulások és tömbök kibővítéséhez, vagy új katonai-politikai csoportosulások és tömbök kialakításához vezethetnének. Mindkét fél határozottan elítéli az enyhülés és a leszerelés ellenzőinek akcióit; ezek imperialista, militarista és re- vansiszta körökből alakulnak és céljuk olyan helyzet megteremtése, amely fékezné vagy meghiúsítaná a népek közötti békés együttműködés további fejlődését és gyengítené a helsinki értekezlet Záróokmányának pozitív hatását. Tde tartoznak az olyan akciók is, mint amilyen legutóbb a szudétanémetek bécsi találkozója volt. Mindkét fél energikusan szembeszáll a szocialista országok ellen folytatott rágalmazó kampányokkal, melyeknek célja a feszültség további csökkentésének megtorpedózása és ugyanakkor a figyelem elterelése a tőkés rendszer válságáról. Csehszlovákia Kommunista Pártjának és az Osztrák Kommunista Pártjának az a véleménye, hogy a Nagy Október! Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója valamennyi ország népe számára jelentős alkalom lesz arra, hogy megemlékezzenek arról az eseményről, amely döntő módon megváltoztatta a világot, megmutatta az emberiségnek a kizsákmányoló társadalommal szembeni alternatívát, és olyan társadalmi rendszert hozott létre, amely elvhű és legbefolyásosabb előharcosa lett a békének és a népek közötti együttműködésnek. Mindkét küldöttség határozottan elítéli a kínai vezetés szakadár és békellenes politikáját, amely a szocializmus, valamint a nemzetközi és kommunista munkásmozgalom érdekei ellen irányul és a nemzetközi imperializmusnak segít. A CSKP és az OKP kifejezi szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel és mindkét párt hangsúlyozza eltökéltségét, hogy tovább mélyíti velük sokoldalú baráti kapcsolatait. Támogatják igazságos harcukat az újgyarmatosítás ellen, nemzeti felszabadulásukért és függetlenségük megszilárdításáért. A két küldöttség jelentős figyelmet szentelt a külpolitikai kérdéseknek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Ausztria közötti gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesztésének. Hangsúlyozták, őszinte érdekükben áll a két ország közötti, a békés egymás mellett élés elvein, a tiszteleten és a barátságon alapuló kölcsönösen előnyös jószomszédi együttműködés. Továbbra is segíteni fogják a csehszlovák és az osztrák nép közötti barátság erősödését. Kategorikusan szembeszállnak a gyűlöletet szító kampányok minden formájával, amelyek megzavarják a jószomszédi kapcsolatok fejlődését. A küldöttségek teljes megelégedésüket fejezték ki a hagyományosan szívélyes légkörben, a teljes kölcsönös megértés és az összes megtárgyalt kérdésben kialakult nézetazonosság szellemében lezajlott tárgyaié sokon elért eredmények fölött. Mindkét fél eltökélt szándéka, hogy sokoldalúan tovább mélyíti a kölcsönös együttműködést a közös internacionális célokért folyó harcban. A látogatás jelentős manifesztációjá- vá lett a CSKP és az OKP közötti testvéri internacionalista kötelékeknek. A CSKP küldöttsége az OKP hivatalos küldöttségét meghívta csehszlovákiai látogatásra. Az osztrák fél a meghívást köszönettel elfogadta. Bevezetőül kijelentették, hogy a két küldöttség nézete teljesen azonos a megvitatott kérdésekben. Biľak elvtárs ebből az alkalomból leszögezte, hogy rendkívüli figyelmet szenteltek Csehszlovákia és Ausztria állami kapcsolatainak. Mindkét párt küzdeni fog a különböző kampányok ellen, amelyek megronthatnák a két nép jószomszédi kapcsolatait, melyeket évszázados közös kultúra és történelem fűz egybe. „Szomszédos országban élünk és a jövőben is itt kell élnünk, így fognak élni gyermekeink és unokáink is, akik majd egyszer ítélkezni fognak arról, vajon helyesen jártunk-e el annak érdekében, hogy kölcsönösen megismerjük egymást és kiépítsük a két ország jószomszédi kapcsolatait“ mondotta BHak elvtárs. A néhány keres- setlen bevezető szó után Bilak elvtárs válaszolt a feltett kérdésekre, amelyek a CSKP internacionalista aktivitását, „az eurokommunizmust“, a proletár internacionalizmus, a hazánknak nyújtott 1968-as internacionalista segítséget, Csehszlovákia gazdasági, politikai helyzetének kérdését illették, valamint Kreisky kancellárral folytatott megbeszéléseit, a charta ’77 és a CSKP-be való belépés feltételeit érintették. A legkülönbözőbb kérdések egész sorára azonnal, tényekkel alátámasztott tárgyilagos, világos és meggyőző válaszok hangzottak el. Nagy figyelemmel jegyezték Bil'ak elvtárs szavait főleg a nyugati újságírók. Például azt a megállapítását, hogy egyetlen nyugati kommunista párt sem jelentette ki magáról, hogy eurokommu- nista, mert az ún. „eurokom- munizmus“ teljesen abszurd fogalom, melyet egyes burzsoá ideológusok találtak ki abból a célból, hogy ennek segítségével előbb meggyöngítsék, majd teljesen szétbomlasszák a kommunista mozgalmat. Ez az abszurd fogalom földrajzi szempontból ítélve is helytelen. Vagy talán a CSKP és a többi európai kommunista és munkáspárt nincsen Európában? Ki és milyen jogon zárta ki őket Európából? Ez az átlátszó manőverezés azt akarja kihasználni, hogy lényegében minden párt bizonyos nemzeti és történelmi feltételek között végzi munkáját, amihez természetesen joga van. A CSKP-nak is joga van meghatározni saját politikáját, joga van elismerni a proletár internacionalizmust és az osztályharcol, s ezen fogalmak értelmezése és érvényre juttatása közben objektív alapjaikból kiindulni, melyek helyességét a történelem és a tudomány alátámasztotta. Természetesen a bankárnak is megvan a maga osztályérdeke éppúgy, mint a nagybirtokosnak, vagy a gyár- tulajdonosnak, s ezzel szemben áll a munkások, az alkalmazottak és általában a bérért dolgozók osztályérdeke. A proletár internacionalizmus — hangsúlyozta Bilak elvtárs — a marxizmus—leninizmus egyik alapelve, s nincs tudomásunk arról, hogy a nyugati pártok közül valamelyik is megtagadta volna. Hála a testvéri szövetséges hadseregek internacionalista segítségének, 1968-ban nem került sor polgárháborúra, melynek szélén állt országunk — mondotta Bil’ak elvtárs az ún. „Csehszlovákia megszállását“ érintő kérdésre, majd kiegészítve válaszát felhívta a jelenlevő újságírókat, gondolkozzanak el afölött, vajon a csehszlovákiai polgárháborúban kiöntött vér nem lett volna-e hatással az egész európai kapcsolatok romlására, és egyáltalán megvalósítható lett volna a helsinki konferencia, felújíthatok lettek volna a CSSZSZK és az NSZK közötti kapcsolatok, vagy megvalósítható lett volna a kiegyezés Ausztriával stb? 1968 után, amikor az ország óriási erőfeszítések árán megvalósította a konszolidációt, egyes csoportok azt jósolták, hogy Csehszlovákia csődbe fog jutni. Ma mindenki láthatja, hogy nem úgy történt. Ellenkezőleg, az utóbbi ötéves tervidőszakban hazánk kiváló gazdasági eredményeket ért el. Hogyan magyarázzák ezt az egyes reakciós csoportok rágalmazó hadjáratai és tájékoztató eszközeik a Nyugaton? — kérdezte Bilak elvtárs. Az ilyen hazug és ellenséges propaganda nemcsak Csehszlovákiában igyekszik súlyosbítani a helyzetet, de hazánkat mintegy mozaikkockát akarja beállítani valamiféle rendezetlen Európába, amely az új amerikai elnök előtt mint veszélyes térség szerepel, amely indokolja a továbbfegyverkezés szükségességét. Bilak elvtárs konkrét számok közlésével válaszolt a CSEóP tagalapját illető kérdésra a* 1969-es beszélgetés után és ma» Az egyik nyugati országban nagyon pozitív visszhangot keltett a politikai ellenséggel való bánásmód megindokolása, tömegtájékoztatási eszközeinknek a köztársaságunk ellent propagandára való reagálása, mint például, ha valaki kilépett a pártból, vagy megvonták tői» a párttagságot, s azelőtt marx —lenini filozófiát tanított, tovább ezt a tanárgyat nem taníthatja. A charta ’77-ről szólva Bilak elvtárs feltételezte, hogy a jelenlevő -újságírók hazájukban szintén tiszteletben tartják a demokratikus úton megválasztott hivatalos szerveket és intézményeket. A CSSZSZK-ban a demokratikusan megválasztott kormány köteles tárgyalni és tárgyal is a Nemzeti Front szerveivel, valamint a négy politikai párttal a legfontosabb kérdésekről és problémákról, de nem bocsátkozik tárgyalásokba holmi csoporttal, amely önmagát a demokrácia képviselőivé nyilvánította, és mielőtt pamfletjét a hazai nyilvánosság elé terjesztette volna, azt előbb külföldre juttatta, ahol ezt a chartát még a burzsoá tömegtájékoztatási eszközök is azonnal Csehszlovákia elleni támadásnak nyilvánították. Az eltorzított és sokszorosan kiforgatott magyarázatok után a Nyugaton egyesek azon csodálkoztak, hogy a csehszlovák ügyészség a chartát államellenes pamfletnek nyilvánította, és szervezeteink és intézményeink közül természetesen egyik sem állt szóba azokkal az emberekkel, akik a chartát megírták, sem azokkal, akik támogatták. Bilak elvtárs a szerdai, Kreisky kancellárral folytatott megbeszéléséről kijelentette, véleményeik megegyeztek abban, hogy kedvező légkört kell kialakítani annak érdekében, hogy tovább fejlődjenek a két ország kapcsolatai, s ennek érdekében a közeljövőben mindent elkövetnek. Bilak elvtárs türelmesen válaszolt még azokra a kérdésekre is, melyek az előre meghatározott időpont után hangzottak el. Majd a sajtóértekezlet után az egyik osztrák újságíró kijelentette: „Valóban érdekes, nagyon tanulságos és meggyőző sajtóértekezlet volt, amely a csehszlovák vezető politikus válaszainak nyíltságával és közvetlenségével lepett meg bennünket." újszó 1977. VI. 18. Legfelsőbb Tanács munkájának valamennyi formáját teljes mértékben ki kell használni, s valamennyinek még jobban hozzá kell járulnia a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa minden lényeges tevékenységének elmélyítéséhez . Az új alkotmány megteremti az alapot törvényhozási tevékenységünk további fejlődéséhez. Említsük meg, hogy csupán az alkotmánytervezetben tíz törvény található, amelyeket a legrövidebb időn belül jóvá kell hagyni. Ezek közül jelentős a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tanácskozási rendjére vonatkozó törvény, a Szovjetunió Minisztertanácsára vonatkozó törvény, a választási törvény, a népi ellenőrzésre vonatkozó törvény stb. Szeretném önöket figyelmeztetni a kérdés másik oldalára is. Minél jobban fejlesztjük a szovjet törvényhozást, annál jobban kell gondoskodnunk annak szigorú és következetes tiszteletben tartásáról. Régi igazság, hogy fölösleges törvényeket hozni, ha azokat nem kell megtartani. Ezért a Legfelsőbb Tanácsnak, Elnökségének és állandó bizottságainak még aktívabban kell figyelemmel kísérniük, hogyan teljesítik törvényeinket, hogyan valósul meg a nemzetgazdasági terv és az állami költségvetés, amelyeket a Legfelsőbb Tanács hagy jóvá. A legfontosabb terület, amelyen az új alkotmány szerint kétségkívül fejlődni fog a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Elnökségének tevékenysége, a népképviselők szovjetéinek irányítása. Az alkotmánytervezet ismét hangsúlyozza, hogy valamennyi szovjet, a legmagasabb fokúak és a helyi szovjetek is az államhatalom szerveinek egységes rendszerét és az össznépi állam politikai alapját alkotják. A kommunista párt mindig abból indult ki, hogy minden egyes szovjet a legfelsőbb hatalom része, hogy nemcsak a hatáskörébe tartozó kérdésekről való döntés jogával rendelkezik, hanem joga van az állami határozatok megvalósítójaként fellépni. Ez, elvtársak, rendkívüli jelentőségű alapelv. A legmagasabb fokú és a helyi szervek egysége, a legfelsőbb hatalomnak a helyi kezdeményezés iránti bizalma a szovjetek lényegét — a néptömegekkel való elválaszthatatlan kapcsolatát — tükrözi. Most, amikor az alkotmányba foglaljuk, hogy a köztársasági és helyi hatalmi és irányító szervek tevékenységének és szervezetének egyes elemeit a Szovjetunió határozza meg, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Elnökségének ez irányban jelentősen fokoznia kell tevékenységét. Lenin többször hangsúlyozta, hogy nincs butább dolog annál, ftiint amikor a szovjetek megcsontosodnak és önelégültekké válnak. Valóban, elvtársak, a szovjetek a nép élő, mozgó, állandóan megújuló szervezetei. Hasonlóképpen, mint amikor annak idején a szovjetek képesek voltak a tömegek forradalmi mozgalmát és a szocializmus építésére tett erőfeszítéseiket egy egységbe tömöríteni, éppúgy most, a fejlett szocializmus feltételei között a szovjetek tevékenységének még jobban magába kell foglalnia a termelés hatékonyságának emelésére, a párt által kitűzött szociális program megvalósítására szocialista demokráciánk valamennyi szempontjának fejlesztésére, vagyis a kommunizmus építésével kapcsolatos feladatok teljesítésére tett erőfeszítéseket. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Elnökségének tevékenységében, mint ismeretes, nagyon fontos helyet foglalnak el a külpolitikai kérdések. A kommunista párt és a szovjet állam a béke megszilárdítására, az új világháború veszélyének csökkentésére, a lázas fegyeverkezés korlátozására, a szocializmus és a nemzetek szabadságáért és társadalmi haladásáért harcoló erők helyzetének megszilárdítására, valamint az államok kölcsönösen előnyös együttműködésére törekszik. Ezek az erőfeszítések népünk készségéből indulnak ki, és a világ jóakaratú emberei millióinak támogatásával és megértésével találkoznak. A szovjet külpolitika fő alapelveit az új alkotmánytervezet pontosan s világosan meghatározza. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, az Elnökségnek, az állandó bizottságoknak és a képviselőknek ezen alapelvek és a más országokkal való kapcsolatok fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzá kell járulniuk. Napjainkban, amikor népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére készül, amikor mindenütt országunk új alkotmánytervezetéről vitáznak, kü- lönsképpen megmutatkozik a szovjet nép aktív és alkotó részvétele a lenini párt által kitűzött terv teljesítésében. A népnek a pártba és a kormányba vetett bizalma kötelez. Valamennyiünktől jobb munkát és a szovjet nép növekvő igényeivel szemben nagyobb figyelmet követel. Országunkban június 19-én tartjuk meg a helyi szovjetekbe való választásokat. Kétségtelen, hogy a választások ismét bizonyítják majd népünk egységét és felzárkózottságát a kommunista párt mögé. Ezért törvényszerű, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége ülésének egyik programpontja két köztársaságunk, az ukrán és a litván SZSZK szovjetjeinek az alkotmánytervezetről folytatott össznépi vita megszervezése során kifejtett tevékenysége. Az ülésen ezután Alekszej Vatcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szólalt fel. Arról beszélt, hogyan szervezik Ukrajnában az alkotmánytervezetről szóló széles körű vitát. Antanasz Barkauszkasz, a Litván SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az új alkotmánytervezetről szóló össznépi vitáról tájékoztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát. A szovjet nép megelégedéssel fogadta, hogy az alkotmánytervezet pontosan meghatározza a párt szerepét társadalmunkban és államunkban, hogy cikkelyeket tartalmaz a munkakollektíváknak a termelés irányításában vállalt feladatairól, a város és a vidék közeledéséről, valamint a Komszomol törvényhozó kezdeményezési jogáról. Az ülésszak végén Leonyid Brezsnyev kijelentette: Ügy vélem, hogy az elvtársak tájékoztatása, amely az Ukrán és a Litván SZSZK-ban az alkotmánytervezetről folyó össznépi vitáról szólt, elég világosan megmutatja, milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a szovjetek és a pártszervezetek az alkotmánytervezet és a Központi Bizottság májusi ülése dokumentumainak megtárgyalásával kapcsolatban. Az alkotmánytervezetről szóló vita minden szakaszáról helyesen kell tájékozódnunk. Azt hiszem, hogy a Központi Bizottság májusi ülésén elmondott beszédemben kitűzött feladatok elég világosak, és nem követelnek magyarázatot. A feladatok lényege abban rejlik, hogy napjainkban mindenütt hatalmas szervezői és tömegpolitikai munkát kell kifejtenünk e dokumentumok és határozatok. valamint az országunk előtt álló gyakorlati feladatok megmagyarázása során. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége jóváhagyta azt a határozatot, amelyben értékelte a Szovjetunió alkotmánytervezetéről folyó össznépi vita megszervezésekor kifejtett tevékenységet, és javasolta a dokumentumról folyó össznépi vita eszmei-politikai színvonalának emelését és továbbfejlesztését.
