Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-18 / 166. szám, szombat

A szocializmus ügyéért harcolni megtiszteltetés (Folytatás az 1. oldalról) adatokat tűzött ki az egész tár* sadalom elé. Ezek a feladatok a tömegtájékoztatási és propa­gandaeszközökkel szemben is nagyobb igényeket támasztanak. A CSKP XV. kongresszusának határozataira, s az e határoza­tokat konkretizáló KB-ülések határozataira úgy tekintünk, mint egész újságírásunk konk­rét munkaprogramjára. A párt programjában központi helye van a szocialista ember neve­lésének. Minden tettünkkel ar­ra törekszünk, hogy a lakosság tudatában erősítsük a meggyő­ződést és biztonságérzetet a szo­cialista és a kommunista esz­mék helyességét illetően. A szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember neveléséhez való komplex hozzállás alap­vető feladata a szocialista új­ságírásnak — hangsúlyozta a szónok. A beszámolóból nem hiány­zott az újságírás fogyatékossá­gainak bírálata sem. Nem rit­ka eset, hogy hosszadalmas, unalmas stílusban Irt cikkek hosszan ecsetelik a százaléko­kat, a technológiát, az elért ho­zamokat — s közben megfeled­keznek az értékeket előállító ember bemutatásáról. A szövet­ség elnöke beszámolójában bí­rálta a frázisoktól hemzsegő, az élettől elvont, az igazi problé­mákat megkerülő írásokat. Fel­hívta a figyelmet a pozitív pél­da fontosságára. Tudjuk, hogy polgártársaink túlnyomó többsége becsülettel végzi munkáját. És éppen en­nek a túlnyomó többségnek az érdekében fontos, hogy nyíltan mutassunk rá azokra, akik élős- ködni szeretnének a többiek be­csületes munkáján. Az élőskö- déssel, hanyagsággal, önzéssel, a kispolgári fogyasztói szemlé­lettel és más csökevényekkel szemben hatékony fegyver a tö­megtájékoztatási eszközök mun­kája. A bírálat, s különöskép­pen a tömegtájékoztatási esz­közökben közzétett bírálat va­lóban hatalmas fegyver, s ez minden újságírótól felelősség- teljes hozzáállást követel. A bí­rálat lényege az emberek és a kollektívák objektív értékelésé­ben van, abban a törekvésben, hogy a hibádat feltárásuk és elemzésük után helyre is hoz­zuk. A szocialista újságírástól ugyanakkor idegen a demagóg és felelőtlen bírálat — mon­dotta Z. Horení, majd rámuta­tott, hogy akadnak még embe­rek, akik lebecsülik a sajtókri­tika társadalmi jelentőségét. Ezek egyetértenek azzal, ha a sajtó megdicséri őket, de nem tudják elviselni a kritikát, nem képesek levonni a bírálatból a helyes következtetést. Szá­munkra a kritika nem szenzá­ció kérdése, hanem segítő kéz, a társadalmi ellenőrzés nagyon hatékony formája — jelentette ki a CSSZÚSZ elnöke. Ezt követően az újságírás, a hírközlés frisseségével, operatív jellege elmélyítésének szüksé­gességével foglalkozott. Bírálta egyes újságírók rugalmatlansá­gát, kényelmességét, s a kezde­ményezés hiányát. Sajtónk, a rádió és a televí­zió állandó küldetése a szocia­lista országok, a szocialista életmód előnyeinek céltudatos és meggyőző bemutatása, a szo­cialista hazafiságra, a proletár, szocialista nemzetköziségre va­ló nevelés. A nemzetközi mére­tű osztályharc jelenlegi felté­telei előtérbe helyezik a polgá­ri ideológia, az opportunizmus, a revizionizmus és az antiszov- jetizmus minden válfaja elleni küzdelmet. A szövetség belső szervezeti kérdéseivel foglalkozva a CSSZŰSZ elnöke többek közt felhívta a figyelmet a céltuda­tos újságíró -utánpótlás és a le­velezőkkel való kapcsolat fon­tosságára, a szövetség eszmei- nevelő tevékenységének elmé­lyítésére. A beszámolási idő­szakban a szövetség nagy fi­gyelmet szentelt a helyi, az üzemi és a járási sajtó kérdé­seinek is. Ezek a sajtótermé­kek különösen a gazdasági pro­paganda, az agitáció terén fej­tenek ki jó munkát. Örvendetesen megnövekedett a fiatal, 30 éven aluli újságírók száma. Az új újságíró-nemze­dék tagjai számos szerkesztő­ségben, az idősebb és tapasz­talt kollégák türelmes segítsé­géve! szép eredményeket érnek el. A beszámolóból kitűnik', hogy a szövetség tagsága 47,2 %-ának van főiskolai vagy egyetemi végzettsége. Ez az arány ma azonban már kevés. Megn&vekedett az olvasók, a hallgatók és a tévé-nézők igé­nyessége, a lakosság műveltségi szintje — tehát a középszerű­ség, a felkészületlenség ma már nem elégítheti ki az igényeket. Ezért nagyon fontos a rendsze­res tanulási lehetőségek kihasz­nálása, valamint minden újság­író szüntelen önképzése. A Csehszlovák Újságírók Szö­vetsége számottevő nemzetközi tevékenységet is kifejt. Tagja a Nemzetközi Újságíró Szerve­zetnek, amelyet, hangsúlyozta Z. Horení, a jövőben is teljes támogatásban részesíti. A CSSZÚSZ-nak összesen 27 or­szág újságíró szervezetével van szerződéses kapcsolata, s 56 or­szág újságíróival tart fenn köz­vetlen kapcsolatot. Nagyon szé­les körű, valóban sokoldalú az együttműködés a Szovjetunió Újságíró Szövetségével, vala­mint a többi szocialista ország újságíró szervezeteivel. Nagy a jelentősége a testvéri szerveze­tek együtműködése egybehango­lásának. A CSSZŰSZ az osztály- és internacionalista szolidari­tás szellemében fejleszti együtt­működését a haladó antiimpe­rialista újságírók további nem­zeti szervezeteivel, s a békés egymás mellett élés és külpoli­tikánk szellemében együttműkö­désre törekszik a nyugat-euró­pai újságíró szervezetekkel is. A beszámoló befejező részé­ben a CSSZŰSZ elnöke megálla­pította: Az elmúlt öt évben to­vább emelkedett a napilapok, fo­lyóiratok, rádió- és tévé-előfi­zetők száma. Ez is kifejezője népünk szilárd bizalmának a CSKP politikája iránt. Növeke­dett az olvasók bizalma az új­ságírók iránt is. A társadalom látja és érzi, hogy a sajtó, a rádió és a televízió ismét a párt egyik jelentős segítőtársa. Figyelemre méltó a szövetség tagságának növekedése is. A je­lenlegi 4762 tag és 219 tagje­lölt, a válságos évek utáni helyzethez viszonyítva — két­ségkívül nagy politikai siker is! Az újságíró munkája teljes mértékben politikai munka. A szocialista újságíró sosem le­het az események passzív szem­lélője, mindig cselekvő, alkotó ember, áldozatokra kész politi­kai tényező, a szocializmus hű katonája. Még ma is emlékeze­tünkben van Husák elvtársnak a VI. újságírókongresszuson tett megállapítása: „A párt és a társadalom az újságírót élenjá­ró politikai munkásnak tekinti, az újságíróban a szocializmus nemes, emberi eszményeiért kíizdő harcost lát“. Nagy dolog a párt és a nép bizalma, amely az újságírókat övezi. Nekünk ezt a bizalmat naponta jő munkával kell iga­zolnunk. Nincs nagyobb biza­lom a párt és a nép bizalmá­nál. Nem Ismerünk nagyobb megtiszteltetést, mint a párt, a nép ügyéért harcolni. Erről a helyről egyértelműen kije­lentjük: Nem okozunk csaló­dást! Kommunista pártunk, a Nemzeti Front, egész népünk bennünk, Csehszlovákia újság­írókban teljesen megbízhat. A résztvevők teljes egyetér tésüket fejezték ki a jelentés­sel s egyúttal hangot adtak az összes újságírók azon eltökélt szándékának, hogy mindent meg fognak tenni a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott ha­tározatok teljesítéséért. A szövetség központi revízi­ós bizottságának jelentését Jan Adámek, a bizottság elnöke terjesztette elő. A vitában elsőként Antonín Zázvorka, a Rudé právo főszer­kesztőjének első helyettese szólalt fel, aki a publicisztika eszmei tartalma és hatékonysá­ga fokozásának szükségessé­gét hangsúlyozta. Ján Riško, a Csehszlovák Rá­dió központi igazgatója hangsú­lyozta, hogy a rádió a legelter­jedtebb, a legáltalánosabb tö­megtájékoztatási eszköz, műso­rai állandóan időszerűek és fo­lyamatosan nevelőhatást gya­korol a hallgatókra. Vladimír Hudec, a prágai Ká­roly Egyetem Újságírói Kará­nak dékánja a Károly Egyetem Újságírói Karának és a bra­tislavai Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara új­ságírói szakának létrehozását a Csehszlovákiai Újságírók Szö­vetsége VI. és VII. kongresz- szusa közti időszak fontos ál­lomásának nevezte. Felszólalá­sában ezenkívül ismertette a hallgatók elméleti oktatása és szerkesztőségi gyakorlata egy­bekapcsolásával elért kedvező eredményeket. Az újságírók képzettségének kérdéseivel ezután Jan Machoň, a Svobodné slovo főszerkesztő­je foglalkozott. Miloš Marko, a Szlovákiai Újságírók Szövetségének elnö­ke felszólalásában egyebek kö­zött leszögezte, hogy a szlová­kiai újságírók a Jövőben is te­vékenyen ki akarják venni ré­szüket a Csehszlovákiai Újság­írók Szövetségének munkájából és minden erejükkel a XV. pártkongresszus határozatainak valóra váltásán fáradoznak. Ezután Jirí Kubka, a Nem­zetközi Újságíró Szervezet fő­titkára a szervezet küldöttsé­gének nevében sok sikert kí­vánt a kongresszus munkájá­hoz. Vitafelszőlalásában a tö­megtájékoztató eszközök mun­kájáért vállalt felelősséggel foglalkozott. Jaroslava Jaďuďová, a zvole­ní Vpred című járási lap mun­katársa értékelte a Szlovákiai Újságírók Szövetsége járási sajtóval foglalkozó bizottsága tevékenységét, és kifejezte azt a követelményt, hogy ezen a téren szorosabban együtt kell működni a csehországi lapok vezető szerkesztőivel. A szocialista újságírók etikai elveivel Jan Zelenka, a Cseh­szlovák Televízió központi igaz­gatója foglalkozott. Konkrét példákkal bizonyította, mennyi­re fontos, hogy a szocialista társadalom jelenlegi körülmé­nyei közepette az újságírók elvszerű marxista magatartást tanúsítsanak. A tömegtájékoztató és a pro­pagandaeszközöknek nagy ha­tásuk van az emberek társadal­mi tudatának alakítására — szögezte le Strasser György, az Üj Ifjúság szerkesztője, aki ez­zel összefüggésben rámutatott a CSKP nemzetiségi politikája eredményei propagálásának a jelentőségére. Röviden tájékoz­tatta a kongresszus résztvevőit a Csehszlovákiában megjelenő magyar és ukrán nyelvű újsá­gok és folyóiratok tevékenysé­géről is. Ezután Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, a CSKP KB, a szövetsé- ki kormány és a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttségé­nek vezetője mondott beszédet. CSEHSZLOVÁKIA MARADÉKTALANUL TELJESÍTI HELSINKIBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEIT Küldöttségünk vezetőjének felszólalása Belgrádban (ČSTK) — Az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia Záróokmányát aláírt országok képviselőinek belgrá­di találkozóján tegnap felszó­lalt Richard Dvoŕák nagykövet, a csehszlovák küldöttség veze­tője. Többek között kifejtette Csehszlovákia kormányának ál­láspontját a belgrádi találkozó fő célkitűzéseivel kapcsolatban. „A többi küldöttséggel együtt arra törekszünk, hogy a Záró­okmány értelmében további lé­péseket tegyünk az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia által kitűzött célok elérésére“ — mondotta a cseh­szlovák küldött. Igyekszünk el­érni, hogy a belgrádi értekez­let jó eredményeket hozzon, és ezért konstruktív tárgyalások­ra törekszünk a Helsinkben ki­alakult jó légkörben. Ugyanak­kor állandóan szem előtt tart­juk a helsinki értekezlet cél­jait, amelyekért valameny? nyiünknek harcolnunk kell. Örömmel hallgattuk, hogy a többi résztvevő is ilyen irány­ban kíván haladni. Dvofák nagykövet ezután részletesen szólt azokról a po­zitív eredményekről, amelyek a helsinki Záróokmány aláírását követően Európában az egyes államok közti kapcsolatok fej­lesztése terén születtek. Han­goztatta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mara­déktalanul végrehajtja Helsin­kiben vállalt kötelezettségeit, s ezzel is hozzá kíván járulni az enyhülési folyamat megszilár­dításához. A tegnapi tárgyaláson egyéb­ként a résztvevők elfogadták az előkészítő megbeszélések tárgyalási rendjére tett spa­nyol javaslatot, amely szerint naponta kétszer tartanak hiva­talos megbeszélést. A DEMOKRATIKUS CENTRUM UNIÓ GYŐZÖTT A kommunista párt a harmadik lett (ČSTK) — A CIFRA spanyol hírügynökség által közzétett nem hivatalos választási vég­eredmény szerint a parlamenti választásokat 31,1 százalék sza­vazattal a Demokratikus Cent­rum Unió (UCD) nyerte meg. Az UCD ezzel a szenátusban 106 mandátumot, a képviselő­házban pedig 168 mandátumot biztosított. A Spanyol Szocialista Mun­káspárt 28,6 százalék szavaza­tot szerzett, a képviselőházba 116, a szenátusba pedig 60 kép­viselőt küldtek. A Spanyol Kommunista Pártra a szavazók 9,4 százaléka szavazott, s ez­zel a képviselőházban 19, a szenátusban 8 mandátumot kapott. Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök a Diario című madridi napilapnak adott inter­KITÜNTETÉS (ČSTK) — Alofz Kusalík, az SZSZK iparügyi minisztere teg­nap átnyújtotta a Munkaérdem­rendet az 50. születésnapját ünneplő Michal Haliának, az Ogako termelési gazdasági egység vezérigazgatójának. A magas állami kitüntetést Halla elvtársnak a köztársasági elnök adományozta Szlovákia bőr- és cipőipara fejlesztésében kifejtett áldozatkész, érdemdús munkásságáért. jújában kijelentette, hogy a? új parlament első ülése után benyújtja lemondását és olyan kormányt alakít, amelyet támo­gat a parlament többsége. Sua­rez elutasítja az újfrancoista népi szövetséggel való koalí­ciót. A Spanyol Kommunista Párt olyan kormány megalakítását támogatja, amelyben csaknem minden politikai párt képvisel­teti magát. Holnap helyhatósági választások a Szovjetunióban (ČSTK) — A Szovjetunióban holnap helyhatósági választáso­kat tartanak, amelyekre 2 mil­lió 229 785 polgárt jelöltek. A jelöltek 68,3 százaléka munkás és paraszt, 49 százaléka nő, 32,3 százaléka 30 évnél fiata­labb. A jelöltek 20,2 százaléka tagja a Lenini Komszomolnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja a választásokon a pár- tonkívüliekkel alkotott egysé­ges tömbben vesz részt. A je­löltek 43,2 százaléka az SZKP tagja, vagy jelöltje, 56,8 száza­léka pártonkívüli. A választás előtti kampány a nép alkotó energiája uktivi- zációjának jegyében zajlott. Á szocialista demokrácia továbbfejlesztése pártunk és népünk közös óhajából fakad (Folytatás az 1. oldalról} összevonják távolról sem for­mális aktus. Ennek a döntés­nek mély politikai értelme van. Ez midenekelőtt a kommu­nista párt vezető szerepének állandó növekedését tükrözi. A kommunista párt vezető sze­repe .alkotja politikai rendsze­rünk és a dolgozók valamennyi állami és társadalmi szerveze­tének magvát. A Szovjetunió Kommunista Pártja mint a szov­jet alkotmány keretében műkö­dő uralkodó párt meghatározta és a jövőben is meghatározza az állam életében felmerülő minden kulcsfontosságú kérdés megoldásának politikai irány­vonalát. A májusi ülésszak döntésé­ben mindennapi munkánk gya­korlata is tükröződik, amely során a Központi Bizottság Po­litikai Bizottsága több tagjának közvetlenül is foglalkoznia kell idehaza és külföldön az állami ügyekkel. Én is, mint a Köz­ponti Bizottság főtitkára, amint tudják, gyakran, az önök meg­bízásából is képviseltem or­szágunkat az államközi kapcso­latokban a béke megszilárdí­tásának és a nemzetek bizton­sága biztosításának alapvető kérdéseiről szóló tárgyalásokon. Most meglesz ennek a gyakor­latnak a logikus lerögzítése. Mindezt tudatosítom és vilá­gosan el tudom képzelni, mi­lyen nagy többletfelelősséget jelent a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának döntése. Megmon­dom nyíltan, a feladat nem könnyű. Számolok az önök se­gítségével, megértésével és tá­mogatásával. Már volt alkalmam a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökeként dolgoz­ni, több éven át voltam az Elnökség tagja, s ar­ra a szilárd végkövetkeztetésre jutottam, hogy e szerv ereje a mi együttes és összehangolt munkánkban rejlik. A kollektív vezetés elvének, amelyet pár­tunk és államunk érvényre jut­tat, itt teljes mértékben meg kell nyilvánulnia. Másrészt viszont minden párt­vagy állami szerv csakis abban az esetben dolgozik jól, ha min­den tagja, minden munkatársa bekapcsolódik a munkába, és minden erejét a mi közös alko­tásunknak szenteli. Gondolom, hogy ezzel, elvtársak, vala­mennyien egyetértenek. Ha a legfelsőbb Tanács fi­gyelmének középpontjában ál­ló kérdésekről szólunk, elmond­hatjuk, hogy a törvényhozás fejlődéséről, valamint a terv és a költségvetés megtárgyalá­sáról való lankadhatatlan gon­doskodás mellett ez a szerv egyre gyakrabban old meg gaz­dasági és kulturális kérdéseket, — s ezekkel kapcsolatban a kormány jelentést terjeszt elő. Ezt meggyőzően bizonyítja a Legfelsőbb Tanács most befeje­zett ülésszaka is. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa egyre céltudatosabban és alaposabban ellenőrzi az irányító szerveket. Rendkívüli jelentőségű, amint az pártunk kongresszusain is elhangzott, az a 30 állandó bi­zottság, amelyekben a Legfel­sőbb Tanács képviselőinek több mint kétharmada dolgozik. Érthető, elvtársak, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének egyre aktívabban kell hozzájárulnia pártunk hatá­rozatainak megvalósításához, amelyek a Legfelsőbb Tanács tevékenysége minden területé­nek további fejlődését érintik. Úgy vélem, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határo­zott álláspontja és kezdeménye­ző munkája most különöskép­pen fontos, amikor jóváhagyjuk a Szovjetunió új alkotmányát, amely a Legfelsőbb Tanácsnak még nagyobb lehetőségeket nyújt munkája megjavításához. E lehetőségeket közösen a leg­nagyobb mértékben és a legha­tékonyabban kihasználjuk. Mit akarok ezzel mondani?^ Mindenekelőtt azt. hogy az ú] alkotmány még alaposabban le­rögzíti a Legfelsőbb Tanács ki­terjedt jogkörét. Ez a szerv megtárgyalhat és megoldhat minden kérdést, amely a Szov­jetunió jogkörébe tartozik. E hatáskör jelentős részét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa valósítja meg. Épp ezért az El­nökség a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa egész munkájá­nak szervezője eltekintve attól, hogy ülésekről, az állandó bi­zottságok tevékenységéről vagy pedig a küldöttekre a választó- kerületekben háruló kötelessé­gek teljesítéséről van szó. A 1977. VI. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents