Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-16 / 164. szám, csütörtök
A Szovjetunió támogatja a kapcsolatok fejlesztését Leonyid Brezsnyev fogadta a japán—szovjet barátság parlamenti csoportjának elnökét (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben fogadta Hí- rohide Isidút, japán munkaügyi minisztert, a japán—szovjet barátság parlamenti csoportjának elnökét, aki a Szovjetunió parlamenti csoportjának meghívására tartózkodik Moszkvában. Á beszélgetés alkalmából megtárgyalták a szovjet—japán kapcsolatok fejlődését. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen támogatja a szovjet—japán politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. A két fél kifejezte elhatározását, hogy a jövőben sokoldalúan fejleszteni és szilárdítani fogja a jószomszédi kapcsolatokat és a kölcsönösen előnyös szovjet—japán együttműködést. Hirohide Isida hangsúlyozta, hogy a Leonyid Brezsnyevvel és más szovjet vezetővel folytatott megbeszéléseken lehetőség nyílt megítélni a két ország gazdasági és kulturális együttműködésének problémáit, valamint megvizsgálni a halászat terén felmerülő kérdéseket. A TASZSZ hírügynökség tudósítójának adott interjújában a japán munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a japán kormány a szovjet—japán gazdasági együttműködés kiszélesítésére törekszik. Nézetem szerint — jelentette ki Isida — elérkezett az idő, hogy új közös tervekben állapodjunk meg, amit majd Szibéria természeti kincseinek felhasználására vonatkozóan veszünk igénybe. Ezzel kapcsolatban szükséges, hogy a japán—szovjet gazdasági együttműködést kormányközi szintre emeljük. A munkanélküliség elleni harc elsőrendű feladat Közlemény az európai tőkésországok kommunista pártjainak értekezletéről (ČSTK) — A munkanélküliség elleni harc az európai tőkésországok kommunista pártjainak egyik elsőrendű feladata — állapítja meg az a közös közlemény, amelyet az európai tőkésországok 17 kommunista pártja Brüsszelben megtartott kétnapos konferenciájának befejeztével adtak ki. A közlemény hangsúlyozza, hogy lényegesen elmélyült a válság, amely valamennyi nyugati országot sújtja. A monopol- fcapitalizmus igyekszik a válság következményeit a dolgozókra hárítani. A növekvő infláció egyre inkább korlátozza a dolgozók vásárlóerejét, és a munkahelyek tömeges megszüntetése elsősorban a fiatalokat sújtja. A munka- és az életkörülmények minden irányban veszélyeztettek, s egyre gyakoribbak a támadások a demokratikus jogok ellen — hangsúlyozza a közlemény. Végezetül megállapítja, hogy ezek a támadások a dolgozók egyre nagyobb ellenállásába ütköznek, akik eltökélten harcolnak a válság, a nemzeti és a multinacionális tőke támadásai ellen, az új szociális és demokratikus vívmányokért. BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET—NYUGATNÉMET KÜLÜGYMINISZTERI MEGBESZÉLÉSEK (ČSTK) — Moszkvában tegnap befejeződtek Andrej Gromiko szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter megbeszélései. A tárgyalások eredményeiről közös közleményt hoztak nyilvánosságra. A nyugatnémet külügyminiszter tegnap ellátogatott a Kremlbe, ahol megtekintette Lenin dolgozószobáját. Ezután díszebédet adott Andrej Gromiko tiszteletére, amelyen mindkét miniszter rövid beszédet mondott. Hans-Dietrich Genscher Moszkvából Leningrádba utazott. NICOLAE CEAUSESCU, román köztársasági elnök, az RKP főtitkára tegnap Debrecenben találkozott Kádár Jánossal, aj. MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, és megbeszélést folytatott vele. AZ IZVESZTYIJA könyvkiadó nagy példányszámban önálló brosúra formájában megjelentette a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége jóváhagyott és országos vitára bocsátott. MOBUTU zairei elnök négynapos látogatásra Marokkóba érkezett. A látogatás célja az, hogy személyesen „köszönetét mondjon II. Hasszán királynak, hogy a Shaba tartományban kibontakozott népfelkelés elfojtására marokkói katonákat bocsátott a kormány rendelkezésére. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tegnap ratifikálta a szovjet—mozambiki barátsági és együttműködési szerződést, amelyet 1977 március 31-én Maputóban írtak alá. FREDERIC BOTHA, a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző kormányának külügyminisztere tegnap váratlanul Rhodesiába látogatott. Röviddel megérkező se után megbeszéléseket folytatott lan Smith-tel, a fajüldöző fehértelepes rendszer vezetőjével. A tárgyalás témája a dél-afrikai nemzeti felszabadító harc elleni fellépés összehangolása és a brit—amerikai terv megvalósítása volt. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a finn kormány meghívására tegnap Helsinkibe érkezett. A látogatás célja néhány időszerű nemzetközi kérdés és a magyar—finn kétoldalú kapcsolatok megtárgyalása. A FRANCIA Kommunista Pért ez év első öt hónapjában 82 ezer új taggal gyarapodott. A l’Humanité szerint május végén a Francia Kommunista Pártnak 543 000 tagja volt. AZ AMERIKAI képviselőház 6,7 milliárd dolláros katonai segélyt hagyott jóvá 1978-ra. A katonai segélyre fordított ösz- szegből 1,8 millió dollárt Izrael kap. Az összeg magába foglalja az országnak nyújtott fegyverszállításokat, valamint az amerikai fegyverek vásárlására szolgáló hitelt is. FOKOZNI KELL A HARCOT! Agostinho Neto felszólalása az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottságának ülésén (ČSTK) — Agostinho Neto angolai elnök Afrikának a gyarmatosítás és a fajüldözés alóli felszabadulásáért vívott harc fokozására szólított fel az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottságának ülésén elhangzott beszédében. Neto hangsúlyozta, hogy az afrikai földrész napjainkban Dél- Afrika nemzeteinek felszabadulásukért vívott harca szempontjából döntő fontosságú történelmi időszakot él át. Az angolai nép nevében kijelentette, hogy nem szabad a fegyveres harc szerepét csökkenteni Afrikában. Ellenkezőleg, ezt a harcot állandóan fokozni kell, mert csakis így lehet győzni az elnyomás felett. A Dél-Afrika népeinek nyújtott segítség nem csak szavakban, hanem konkrét tettekben nyilvánul meg, jelentette ki felszólalása végén az Angolai Népi Köztársaság elnöke. A következő felszólaló Joa- quim Chissano, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere volt, aki felszólította az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottsága ülésének résztvevőit, hogy nyújtsanak konkrét segítséget Dél-Afrika harcoló népeinek. Szigorú biztonsági intézkedések mellett PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK SPANYOLORSZÁGBAN (ČSTK) — Spanyolországban tegnap parlamenti választásokat tartottak, amelyek a Franco diktátor halála (1975 november) óta megindult politikai fejlődés jelentős szakaszát zárták le. Spanyolországban 23,6 millió 21 évnél idősebb polgárnak van választójoga. A több mint 5000 jelölt közül 350 képviselőházi tagot és 207 szenátort kellett megválasztani. János Károly királynak joga van 41 szenátort kinevezni. Spanyol- országban legutoljára 1936. február 16-án tartottak parlamenti választásokat. A választások zavartalan lefolyásának biztosítására országszerte rendőregységek és más biztonsági erők cirkáltak. Ennek ellenére néhány területen a terrorista csoportok igyekeztek a választások nyugodt légkörét megzavarni. Nem messze San Sebastiantól a vasútvonalat néhány robbanás rongálta meg, Sevillában a bíróság épületében bomba robbant és öt embert megsebesített. A választóhelyiségeket tegnap este 7 órakor zárták be s a nem hivatalos eredményeket az éjjel hozták nyilvánosságra. TERRORAKCIÓ A JUGOSZLÁV ENSZ MISSZIÓ ELLEN Kurt Waldheim elítélte a támadást (ČSTK) — Horvát fegyveres terroristák támadást intéztek Jugoszlávia állandó ENSZ-kép- viseletének épülete ellen. A fegyveresek a képviselet egy alkalmazottját súlyosan megsebesítették. A terroristák több mint két órán keresztül tartották megszállva a képviselet épületét, azután megadták magukat a rendőrségnek. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a világszervezet New York i székhelyén közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy aggasztja a terroristák akciója. Kijelentette, hogy mindig elítélte és ma is elítéli ezeket a terrorcselekményeket, amelyek korlátozzák az ENSZ külföldi képviseleteinek tevékenységét. Kurt Waldheim nyomatékosan felszólította az amerikai ENSZ-missziót, hogy teljesítse az ENSZ alapokmányából ráháruló kötelezettségeit és hozzon intézkedéseket a New Yorkban működő ENSZ-képviseletek alkalmazottainak biztonsága érdekében. Lazar Mojszov, a JSZSZK külügyi szövetségi titkárának helyettese tegnap Belgrádban élesen tiltakozott Charles Yorknál, az Egyesült Államok jugoszláviai nagyköveténél a jugoszláv ENSZ-képviselet ellen elkövetett terrortámadással kapcsolatban. amely veszélyeztette a képviselet munkatársainak életét. Kommentárunk 1977. VI. 16. A Szovjetunió népei és az egész haladó emberiség ebben az évben ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, amely meggyújtotta a világ forradalmi átalakulása, a haladás és a népek közöti béke kiolthatatlan fáklyáját. A történelem folyamán első ízben valósult meg az emberiségnek a világ igazságos elrendezése iránti örök vágya, és jött létre olyan társadalmi rend, amelyben minden szuverén hatalom a nép, a cári Oroszország azelőtt könyörtelenül kizsákmányolt, elnyomorított népe kezébe került. A szovjethatalom megszilárdításának időszakában a szovjetek ötödik összoroszországi kongresszusa 1918 nyarán jóváhagyta a világ első szocialista alkotmányát, amely rögzítette az orosz proletariátusnak — s végeredményben a világ proletariátusának is — a történelmi győzelmét. A fiatal szovjet állam alaptörvény formája-, ban a világon elsőként hirdette ki, hogy „fő feladat az ember ember által való kizsákmányolása bármiféle formájának a felszámolása“, és létrehozta a legdemokratikusabb kormány- formát, a proletariátus diktatúráját. Azóta kevés híján 60 esztendő telt el, ami csupán egy emberöltőt jelent. A Szovjetunió életében ezalatt olyan mélyreható gazdasági, szociális és kulturális változások mentek végbe, ^melyek lehetővé tették az ország szocialista anyagi és tudományos-műszaki bázisának a kiépítését. Ez megteremtette a feltételeket a fejlett szocialista társadalom felépítésének betetőzéséhez. Lehetőség nyílt az alkotmányban lerögzíteni az ország* fejlődésének reálisan elért fokát, mégpedig össznépi állam formájában. Az 1918-as első alkotmányban foglalt programnyilatkozatot tehát hiánytalanul megvalósították. Az új alkotmánytervezet ezt jelentős mértékben kibővíti. Azért van ez így, mert az első alkotmány és végeredményben a továbbiak is, a marxizmus—leninizmus vapontból eltér. Érthető ez, hiszen hűségesen vissza kell tükröznie a szovjet társadalom életét és elősegítenie további fejlődését. Lényegesen különbözik az előzőtől az egyes fejezetek rendszerezése is. Ennek nagy a jelentősége egyebek között abból a szempontból is, hogy az alkotmánytervezet mire fekteti a legnagyobb súlyt. A szocialista államok alkotEmberiesség mindenekelőtt lóban tudományos elméletéből indultak ki. Egyenesen jelképesnek látszik, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében a Szovjetunió népe elé országos vitára bocsátja a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. Ebben is visszatükröződik a történelmi kapcsolat Október vívmányaival, a Szovjetunió alkotmányos fejlődésének folyamatossága, s a pillanat ünnepélyessége, amelyet előre jeleznek ezek a történelmi események, éspedig nemcsak a szovjet államon belül, hanem annak határain kívül Is. Érthető ez, mert ezzel a tettel a Szovjetunió — mint már a múltban nem egyszer — internacionalista feladatát is teljesíti. Az alkotmánytervezet ugyanis harcra ösztönzi a tőkésállamok dolgozóit olyan társadalmi rendszerért, amilyet az úl alkotmány rögzít majd. A mostani tervezet az 1936- ban elfogadott és azóta érvényben lévő alkotmánytól mind tartalmi, mind formai szemmányainak általában hasonló a szerkezetük, az első fejezetben rögzítik a „társadalmi rendet“ így van ez a szovjet alkotmány -tervezetben Is. Hasonló a további cikkelyek sorrendje is. Az új szovjet alkotmány tervezetének sajátossága a „Külpolitika“ című 4. fejezetnek a besorolása, amely mindjárt a legfontosabb fejezetek után következnek. Ez már önmagában sokatmondó tény. Ebben a feie- zetben a tervezet koncentrált formában rögzíti a Szovjetunió lenini békepolitikáját, amelyet alkotmányos alapelvnek a rangjára emel, ugyanúgy, mint a szocialista és más államok közötti kapcsolatok elveit. Az 1936-os alkotmánnyal ösz- szehasonlítva az úl alkotmány- tervezetben további jelentős változás van. Míg az eddig érvényben levő alkotmányban a Szovjetunió polgárainak alapvető jogai és kötelességei az alkotmány végén vannak, a tervezetben az elején. Ezzel hangsúlyozottan megnyilvánul az embernek a szovjet társadalomban betöltött jelentős helyzete és az állam gondoskodása az ember sokoldalú fejlődéséről. A Szovjetunió polgárainak hagyományos jogain kívül, amelyet az egész gazdasági, szociális és jogrendszer biztosít, a polgárok jogát a lakásra, vagv például az üldözés megtiltását a bírálatért, most az alkotmány rögzíti. Természetes, hogy a jogokkal kötelességek is járnak, amelyek a társadalom és az egyén szükségleteiből és érdekeiből erednek. Fontos az a rendelkezés, hogy a Szovjetunió polgárai kötelesek elősegíteni a barátság és az együttműködés fejlődését más országok népeivel, kötelesek támogatni a világbéke megőrzését s szilárdítását. Ez az alkotmányos kötelesség a szovjet ember természetes internacionalista érzéséből, mély humanizmusából és belső meggyőződéséből fakad. Az alapokmánytervezet elgondolkodásra ösztönöz. Bizonyára számos szovjet polgár fejezi ki vele kapcsolatos véleményét az országos vita során. Csehszlovákiában az alkotmánytervezet élénk érdeklődést és visszhangot keltett nemcsak szakmai körökben, de a lakosság körében Is. Ez természetes, mert népünk sajátjaként örül leghűségesebb barátai valamennyi sikerének. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a tervezet alkotmányos alapelvekként tükrözi és kinyilvánítja az emberiség örök eszményeit, amelyeket az új alkotmány jogilag és ténylegesen Is biztosít. El kell mondanunk, hogy a tőkésállamok alkotmányai is meghirdetik a nép szuverenitásának elveit, a munkára való jogot, a polgárok egyenlőségét, a faji türelmetlenség megtiltását, és más politikai, polgári vagy szociális jogokat. Ez olvasható a világ első írott alaptörvényében, az Egyesült Államok alkotmányában is. amelyet 1787-ben fogadtak el, és amely bizonyos változtatásokkal ma is érvényes. Igaz, e jogokról csak írnak az alkotmányban, mert a valós élet mást mutat. Említsük csak meg a faji megkülönböztetést, a munkanélküliséget, és a haladó gondolkodású emberek üldözését a múltban s napjainkban is. Ilyen a helyzet az alkotmányos jogok terén a többi kapitalista államban Is, amelyek ugyan deklarálják a néphatalmat, de ténylegesen a burzsoázia diktatúráját támogatják. Az igazság az. hogyha a nép lenne a törvényhozó ezekben az államokban, akkor nem létezhetne kizsákmányolás, sem a termelő eszközök magántulajdona. Nem lehetnének munkanélküliek sem, akik tanácstalanul állnak a gyárak kapui előtt és fölöslegesnek érzik magukat. Mert hiába, a termelőeszközök tulajdona dönt a valódi demokráciáról és humanizmusról. Az itélőképes ember azonban meg tudja különböztetni, hogy ki prédikál vizet és iszik közijén bort. Az Egyesült Államok alkotmányának az idén nem kerek jubileuma van — 190 év telt el elfogadása óta. Akaratlanul is felmerül a kérdés, hányat teljesített azóta a burzsoázia a benne foglalt elvek közül. Erről azonban az erre hivatottab- baknak kellene beszélniük. És kezdhetik akár Vlasta Zludky- nová-Gabrielová elhurcolt gyermekeinek esetével Is. JOZEF MARTOVIČ
