Új Szó, 1977. június (30. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-15 / 163. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatát EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK Jó példát mutatnak a kommunisták A Trnavai Magasépítő Vál­lalat galántai üzemében nagy figyelmet fordítanak a szocia­lista munkabrigádok tevékeny­ségére. A XV. pártkongresszus határozata az építőiparban dol­gozók számára megszabja: úgy kell megszervezni a munkát, hogy jelentősen lerövidüljenek az építkezési határidők. Ez azonban csak a szocialista munkabrigádok összehangolt, jó munkájával érhető el. Nyil­vánvaló tehát, hogy a szocia­lista munkabrigadok tevékeny­ségére fordított figyelmet a kongresszusi határozatból ere­dő kötelesség. Több, jó eredménnyel műkö­dő szocialista munkabrigádunk van, de ezek közül jelentősebb munkasikerrel a Nagy Sándor vezette szerelőbrigád dicseked­het. A munkabrigád tagjai az első sorban balról: Dömötör Vilmos, Selmeczi János, Ján Žiták, František Hučko, Pavel Petrovič, a hátsó sorban bal­ról: Lakatos László, Dobri Sán­dor, Nagy Sándor brigádvezető, Véyh Zoltán, Ján Rorkovič, Mi­lan Lenčéš. Mindegyikük a szakma igazi mestere. A munkabrigád 1971-ben ala­kult. Sered, majd Vágsellye {Sala) jelentősebb építésein dolgoztak. Jelenleg Galántán végeznek szerelési munkákat. Régebben 6 hét alatt jó minő­ségben 36 lakásegységet sze­reltek össze. Ma már természe­tesnek veszik, hogy a minőségi követelmények megtartásával ugyanannyi idő alatt 40 lakás- egységet állítanak össze. Ök így kívánják teljesíteni a kong­resszusi határozatot, mely az építkezési határidők lerövidíté­sét sürgeti. Legutóbb, amikor a szakszer­vezeti kongresszus köszöntésé­re készültek, rendkívüli válla­lást jelentettek be: 40 lakás­egység összeszerelését terven felül. A vállalás értékelésekor kitűnt, hogy saját vállalásukat is túlteljesítették, mert 41 la­kásegységet szereltek össze. A szó legszorosabb értelmében: élen járnak a munkában. Problémáik, gondjaik persze nekik is vannak. Nem mindig kapják meg idejében a szüksé­ges épületelemeket. Máskor a A szerelők szocialista brigádja szabadságok, vagy betegség miatt csökken a munkabrigád­ban dolgozók létszáma. Mégis teljesítik feladataikat. Hosszab­bított műszakokban dolgoznak, és ha szükséges, még szabad szombatokon is. Csak jót mondhatunk erről a szocialista munkabrigádról: szorgalmasak, segítik egymást, gyakran dolgoznak 30—40 mé­teres magasságban, de eddig komolyabb baleset nem történt. Nemcsak a munkahelyen segí­tik egymást, hanem máskor is, amikor a brigádtagok saját la­kásaikat vagy családi házaikat (A szerző felvételeJ építik. Nem volna azonban igaz és valós a róluk alkotott véle­mény, ha nem mondanánk el, hogy a munkabrigádban dol­gozó kommunisták azok, akik esetenként példát mutatnak, akik „hangadók“, amikor prob­lémákat kell megoldani. A kommunisták azok, akik a kö­zösségi szellem kialakítói, akik mindig tettekkel mulatnak jó példát. F. SZABÓ BÉLA, a Trnavai Magasépítő Vállalat galántai üzemének brigádveze- túje Nem egyedülálló eset A rossz eladó A CSKP KB hetedik plenáris ülésének anyagait lelkiismerete­sen és nagy érdeklődéssel tanulmányoztam. Hiszen nem kisebb jelentőségű problémákról szólnak, mint az életszínvonal eme­léséről, a kereskedelmi szervezetek nagy felelősségéről, az elá­rusítók udvariasabb viselkedéséről. Azért vetem e sorokat papírra, mert folyó év június 4-én Ipolyságon (Šahy) a kórházzal szemben levő élelmiszerboltban ennek ellenkezőjét tapasztaltam. A szolgálatos pénztárosnő mi­nősíthetetlen hangnemben beszélt egy turistakülsejű, feltehetően külföldi állampolgárral, aki az általa kiválasztott kenyér minő­sége iránt érdeklődött. Lett ám ebből csetepaté. Mert ahelyett, hogy a vásárlónak il­ledelmesen válaszolt volna, elmarasztalta, amiben a raktárban tartózkodó „főnök" is segített neki: „Ha becsmérli az árut, mondd, hogy hagyja itt, majd mások megveszik". Mit tehettem mást, e szavak hallatára a vendéggel együtt én is céltalanul távoztam. Persze azért a vásárlók sem mind an­gyalok, de ez az eset nem egyedülálló nálunk. NAGY SÁNDOR, munkás, Ipolyság (Šahy) KÖZÖS ERŐVEL Védjük környezetünket és egészségünket 1977. VI. 15. Hazánk gazdasági és társa­dalmi fejlődésének a hatodik ötéves tervidőszakra előirányo­zott programja népünk egész­ségvédelmének fejlesztésére js bő lehetőséget biztosít. Jfogy ezek közül csak néhányat em­lítsek: az egészségügyben to­vább kell emelni a lakosságról való gondoskodás már elért magas színvonalát, 193—195 ezerre kell bővíteni a kórházi ágyak és 40—41 ezerre az or­vosi állások számát. A figyel­met ezenkívül az egészségügyi szolgáltatások rendszerének to­vábbi kiépítésére, az egészség- ügyi gondoskodás minőségének javítására kell összpontosítani. Ebben a törekvésünkben ki­emelkedő szerepet kap a már megkezdett társadalmi-egész­ségügyi programok megvalósí­tása, mindenekelőtt az anyák­ról és a gyermekekről, az idő­sebb nemzedékről való gondos­kodás, az ér-, szív-, daganatos és vírusos megbetegedések el­leni küzdelem. Az orvosokon kívül a közvé­lemény is osztja nézetét, hogy korunkban nagyon sokan szen­vednek és halnak meg ezek­ben a betegségekben. A kissé messzebbre tekintő és lényegre törekvő tudományos kutatás bár mindig óvatos a következ­tetések levonásával, mégis el kell fogadnunk, hogy ezek a mai „divatos“ betegségek rend­szerint a környezeti ártalmak­ból származnak: íme a bizonyí­ték. Csupán Szlovákia kerületei­ben a gyárak termelése foly­tán évente 500 000 tonna szi­lárd- és 805 000 tonna gázne- mű szennyező anyag vegyül a levegőbe. De a mezőgazdasági és az építőipari tevékenységből származó por, s nem utolsósor­ban a gépkocsikból kipufogó mérges gázak sem használnak a levegő tisztaságának. Szlová­kiai viszonylatban 370-re tehe­tő azoknak a mérgező anyag­forrásoknak szátfía, amelyek­nek elszívóberendezései nem kielégítően működnek, 129-ből pedig korlátlanul áramlik a füst, a gáz a levegőbe. A további problémát a víz mennyisége és minősége jelen­ti, hiszen területünknek alig 30 százalékán található mélyszintű forrás, a többi részeken felszí­ni forrásokból nyerik a vizet, amelynek minősége —• főleg a műtrágyák és a vegyszerek túlzott adagolása miatt — tá­volról sem felel meg az egész­ségügyi követelményeknek. A természetkedvelők és a ha­lászok a megmondhatói, hogy folyóvizeink tisztaságával sincs minden rendben. Szennyezett­ségük foka a nyilvántartott 6029 km-ből több mint 1400 fo­lyókilométeres szakaszon túllé­pi a megengedett határt. A vázolt kedvezőtlen jelensé­gek önként kikényszerítik a kérdést: mi hát a teendő? A Föld légterét, a bioszférát szennyező és az emberiség je­lentős részének életét már a mi korunkban károsan befolyá­soló környezeti ártalmak, be­tegségek természetére, okaira, korlátozásukra, sőt — a lehe­tőségek szerint — a kiküszö­bölésükre nálunk és világszer­te is mind céltudatosabb tudo­mányos kutatás folyik. S mivel itt a szó szoros értelmében mindnyájunk egészségéről, a következő nemzedékek sorsáról is szó van, ezeket a kutatáso kát széles körű társadalmi ér­deklődés kíséri. Ez a törekvés szerves része a CSKP XIV. és XV. kongresz szusa dokumentumaiban fog­lalt, az életkörnyezet javítását célzó jogi normák szigorúbb érvényesítésének. De azt is vár­juk tőlük, hogy kedvezően be­folyásolják a gazdasági veze lök, a nemzeti bizottság szer­vei dolgozóinak és a lakos ság szélesebb rétegeinek az egészség- és a környezetvéde­lemmel kapcsolatos magatartá­sát. Ezt a követelményt Husák elvtárs külön is hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusán elő terjesztett beszámolójában: „Az anyagi és a kulturális színvo­nal emelésében a pártpolitika szerves része a természeti kör mjezetről való gondoskodás. Szigorúan kell érvényesíteni ezt az elvet, hogy minden szer vezet felel azért, ha tevékeny sége rontja a környezetet. To­vábbra is támogatni fogjuk a lakosságnak, a nemzeti bízott Ságoknak, a társadalmi szerve­zeteknek és a termelővállala­toknak a városokban, a lakóte­lepeken és a falvakon az élet­környezet javítását célzó kez­deményezését“ Az a véleményem, ha ebből a munkából pártalapszervezete­ink is az eddiginél jobban ki­veszik részüket, nem maradhat el közös fáradozásunk gyü­mölcse, a siker. Dr. LADISLAV KOVÁČIK, az SZLKP KB lektora Városszépítés A múltban már többször is volt példa arra, hogy Fülek (Fiľa­kovu) lakossága közös elhatározással, összefogással maradandót, komoly értéket alkotott. A vállalási mozgalom nyomán elért ered­mények bizonyítják ezt. Most, amikor a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jubileumi évfordulójának köszöntésére készül városunk, a XV. pártkongresszus határozatának szellemében szer­vezi és irányítja a vállalási mozgalmat a városi nemzeti bizott­ság. Ennek értelmében a máit hónapban tanácskozásra hívtuk a városban működő üzemek képviselőit, s velük közösen kerestük meg a módját és a lehetőségét annak, hogy miként teljesítsük a pártkongresszus határozatát. És ekkor döntöttünk: ájabb rendkívüli vállalás teljesítésével fogjuk köszöntem a jubileumi évfordulót. A város egyik új ne­gyedében levő üres téren játszóteret létesítenek az üzemek dol­gozói, ősszel pedig a díszfák és díszbokrok ültetésénél segíte­nek majd. A játszóteret legkésőbb szeptember 1-én adják majd át rendeltetésének. A munkából most is oroszlánrészt vállalt magára a KOVO- SMALT nemzeti vállalat, illetve annak szaktanintézete. A terep rendezésének munkájából bizonyára szívesen vállalnak részt a város többi iskoláinak fiataljai is, hiszen az előző választási időszakban társadalmi munkából jelesre vizsgáztak. Az Állami Erdészet helyi részlegének képviselője vállalta, hogy munkatársaival elkészíti a város fásításának tervét, segít­séget nyújtanak a díszfák és díszbokrok beszerzésénél, vala­mint azok szakszerű kiültetésénél. A tanácskozás bebizonyította, hogy a lakosok egyre inkább értik a kor szavát, tudatosítják: az ember dicsőségének igazi megnyilvánulása azokban a művekben fejezhető ki, melyeket az utánunk következő nemzedék számára alkotunk. GERI ZOLTÁN, a Füleki /Fiľakovo) VNB titkára A minőségi változásokért Az aktív propaganda Segít a könyv Akármilyen munkáról van szó, általában érvényes a XV. pártkongresszus határozatába foglalt cél: „Nem csak mennyi­ségi, hanem minőségi változást is el kell érni, főként a minő­ség javítására kell törekedni". Ennek értelmében igyekezett új munkamódszereket alkalmazni már 1976 második felében is Érsekújváron (Nové Zámky) a Járási Könyvtár politikai osz­tálya. Az általános célok is­meretesek: az irodalom segít­ségével hatást gyakorolni az olvasók tudatának alakulására, szorgalmazni a szocialista ha­zafiasságra, a proletár nemzet­köziségre, az esztétikai ízlés fejlesztésére irányuló törekvé­sek lendületét. Ami az új munkamódszert il­leti: kialakításakor arra gon­dolunk, hogy propagációt ki­fejteni legeredményesebb elő­adások, beszélgetések alkalmá­val. A legegyszerűbb dolgokkal kezdtük. Előadás, beszélgetés a könyvek, a könyvtárak külde­téséről. És a legfiatalabb olva­sók körében szerveztük meg ezeket az előadásokat, beszél­getéseket. A fiatalok keveset hallanak az iskolákban az írás kialakulásáról', a könyvnyomta­tásról, a legidősebb könyvtá­rakról. Amikor ezekről szólunk, általános érdeklődés kíséri az előadásokat. Az alapiskoláso­kon kívül az ipari tanulókat is meghívtuk ezekre az előadá­sokra, A választott témák önmaguk­ban is érdekesek, de mi nem elégedtünk meg ezzel. Céltu­datosan törekedtünk a minél nagyobb hatásfok elérésére. Audiovizuális segédeszközöket, filmeket, fényképdokumentá­ciókat, magnetofont, lemezját­szót használtunk. És persze nem utolsósorban a könyveket. Magunk között „első foko­zat“ megjelöléssel illetjük az ilyen előadásokat, beszélgetése­ket. Ebből is nyilvánvaló, hogy a folytatás nem marad el. A „második fokozat“ témaköre: egy-egy pártharcos személyé­nek a bemutatása. Alapelvünk: az így adott élményanyag el­vezeti a fiatalokat a komo­lyabb párttörténet irányti ér­deklődéshez. Ennek a „máso­dik fokozatnak“ a módszertani előkészítése már nehezebb volt, mert a beszélgetések után ve­télkedőket szerveztünk. A fá­radság, a felkészülés nehézsé­ge azonban eltörpült, amikor láttuk, hallottuk az eredményt. Még most is emlékezetes szá­munkra, hogy milyen nagysze­rűen szerepeltek az „1948 feb­ruárja“ vetélkedőn a DROGt’- RIA nemzeti vállalat üzemének fiataljai. A „harmadik fokozat“ meg­jelölés azt a módszert illeti, amikor már nem csupán egy előadást, hanem előadássoroza­tot szervezünk. Középiskolá­sok, munkásfiatalok, SZISZ-ta- gok a résztvevők. Ogy véljük, feltevésünket igazolja az a tény, hogy ápri­lis végéig 766 rendszeres olva­sót tartottunk nyilván. Olyan olvasókat, akik számára 6938 kötetet kölcsönöztünk. LEHOTKAI MÁRTA, az Érsékújvári (Nové Zámky) Járási Könyvtár politikai osztá­lyának dolgozója Jó hír BRATISLAVA LAKÓINAK Nagy megtiszteltetés és elismerés Csehszlovákia iparára nézve, hogy a KGST programja szerint — a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás keretében — a Bratislavai Georgi Dimitrov Vegy­ipari Vállalatot szemelték ki a propilén anyagból készítendő műszál gyártására. A tagállamok megbízatását vállalatunk mun- káskollektívái, politikai és gazdasági vezetői mind nagy öröm­mel fogadták. Természetesen ehhez szabtuk tervünket is, a beru­házási építkezések kivitelezését. Bezzeg — mondhatják el ezzel kapcsolatosan rólunk az SZSZK fővárosának lakói — ezáltal csak fokozni fogják a levegő eddig is nagymértékű szennyezését. Megnyugtathívtom azonban városkörzetünk jogosan aggódó, a tiszta levegőért áhítozó polgárait. Az új termelési program nem növeli a levegő szennyeződésének arányát sőt, az eddigi szennyezettséget is már az idén legalább 45 tonna mérgező anyag visszafogásával csökkentjük, miután megszüntettük a Lindái vegyszer előállítását. Ezt a lépésünket további, a környezetvédelmet szolgáló intéz­kedések követik. Célul tűztük ki, hogy a hatodik ötéves terv­időszak végéig legalább a felére csökkentjük a levegőbe kerülő mérgező anyagok mennyiségét. Ehhez a budmericei hulladék- telep kiépítésével már meglettük az első lépéseket, 1980-ig pedig megépítjük a szennyvízderítő állomást, amivel lényegesen meg­javítjuk fővárosunkban az életkörnyezet feltételeit. ŠTEFAN LESKOVSKÝ a Bratislavai Dimitrov Vállalat szakszervezeti t)B alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents