Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-16 / 133. szám, hétfő

Kamra értékeljük magyar nemzetiségű dolgozéink munkaiét Miroslav Válek beszéde a CSEMADOK XII« országos közgyűlésén Tisztelt elvtársak! Őszintén örülök annak, hogy tolmácsolhatom Önöknek, a CSEMADOK XII. országos köz­gyűlése küldötteinek és más résztvevőinek Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának forró és szívélyes üdvözletét. A CSEMADOK pártunk vezeté­sével jelentős munkát végzett a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatainak teljesítése, a ma­gyar nemzetiségű dolgozóknak a csehszlovák szocialista haza- fiság és a proletár internacio­nalizmus szellemében való ne­velése terén. Ezt az érdemdús munkájukat tavaly nagyra ér­tékelte Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa is. A CSEMADOK mostani közgyűlé­se rendkívül fontos időszakban tanácskozik. Életünk valameny- nyi szakaszán sikeresen telje­sítjük a CSKP XV. kongresz- szusának határozatait, a hatodik ötéves tervidőszak feladatait, és a többi szocialista országgal, valamint a világ valamennyi ha­ladó népével együtt készülünk a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme a legfőbb poli­tikai feltételt jelentette az alapvető társadalmi és gazda­sági változásokhoz, a lenini nemzetiségi politika megvalósí­tásához. Lenin alkotó módon fejlesztette tovább Marx és En­gels eszméit, megteremtette a kommunista párt nemzetiségi politikájának elveit, egységes rendszerét, megmutatta a nem­zetiségi kérdés helyét és szere­pét a világ forradalmi átalakí­tásában, s egyúttal alárendelt­ségét is a munkásság osztály­harcának és a szocializmus ér­dekeinek Pártunk lenini nemzetiségi politikája Kommunista pártunk megala­kulása óta a többnemzetiségű állam körülményei között, a le­nini tanítást érvényesítve, nagy gondot fordít a nemzetiségi kérdés marxista—leninista meg­oldására. Pártunk mindig aktí­van szállt síkra munkásosztá­lyunk internacionalista egysé­géért, nemzetiségi hovatartozá­suktól függetlenül. Ezt a sok­oldalú gondoskodást igazolják azok az intézkedésiek, melyek arra Irányulnak, hogy hazánk magyar, ukrán, lengyel és más nemzetiségű lakossága minden szempontból egyenjogú legyen, s a nemzetisiégek által lakott területek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését biztosítsuk, így szolgáljuk nemzeteink és nemzetiségeink természetes kö­zeledésének, valamint a cseh­szlovák szocialista hazafiság további megszilárdításának ne­mes ügvét. Eredményeink alap­ján a CSKP XV. kongresszusa jogosan állapíthatta meg, hogy a csehek és a szlovákok, vala­mint hazánk nemzetiségei kö­zött kialakult internacionalista testvériség munkásmozgalmunk legjelentősebb történelmi vív­mányai közé tartozik. Az eddig elért szintből kiindulva tovább­ra is megteremtünk minden feltételt szocialista nemzeteink és nemzetiségeink további fej­lődéséhez, haladó hagyomá­nyaink ápolásához és nemzeti kultúrájuk fejlesztéséhez, s így akarjuk erősíteni nemzeteink és nemzetiségeink egységét, nö­velni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ere’i^t A Győzelmes Február történelmi je!entősége Azért, hogy országunk való­ban minden dolgozónk hazájá­vá váljék, a felszabadulás után harcot kellett vívnunk a bur­zsoázia reakciós erőivel. 1948 Győzelmes Februárja lehetővé tette, hogy felszámoljuk a ki­zsákmányolást, megnyitotta az utat a szocialista átalakuláshoz és a nemzetiségi egyenjogúság megteremtéséhez. Nemzetek és nemzetiségek valódi egyeniogú- ságát csupán a lenini elvek alapján a sokoldalú szocialista fejlődés megteremtésével lehet biztosítani. Csehszlovákia Kom­munista Pártja ezen az úton vezetett bennünket. Mai életünk Igazolja, hogy ez az út helyes volt, és eredményes. A felszabadulás után, a CSKP lenini nemzetiségi politikájának eredményeképpen Szlovákia az elmaradott országrészből a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság iparilag, mezőgazdasá­gilag fejlett, magas életszín­vonallal rendelkező részévé vált. Új üzemek, városok épül­tek, új, szocialista Szlovákia to­vábbi felvirágoztatásáért mun­kálkodunk. Szlovákia gazdasága — a csehszlovák gazdaság szer­ves részeként — eddig soha nem tapasztalt ütemben fejlődik. A Szlovák Szocialista Köztársaság Ipari termelése 1976-ban 33­szor nagyobb volt, mint 1938- ban. Ma Szlovákiában egy hó­nap alatt többet termelünk, mint az egész csehszlovák ipar 1938-ban egy év során. A gaz­dasági változások a szociális és az osztályszerkezetet is befo­lyásolták. Nagy mértékben nö­vekedett a munkásosztály tag­jainak létszáma, új, szocialista értelmiség nőtt fel. A gazda­sági előrehaladással párhuza­mosan fejlődik kultúránk, ok­tatásügyünk, tudományunk, mű­vészetünk és irodalmunk. Sike­reinket határainkon túl is el­ismerik. Elért eredményeinkben a esetieken és a szlovákokon kívül jelentős érdemeket sze­reztek magyar és ukrán nem­zetiségű dolgozóink is. Dél- és Kelet-Szlovákia sokoldalú fejlődése Dél- és Kelet-Szlovákia dol­gozói nemzetiségi hovatartozá­suktól függetlenül kitartó, szor­galmas munkával nagy részt vállaltak szocialista iparunk, nagyüzemi mezőgazdaságunk, tudományos és kulturális éle­tünk megteremtéséljen, szünte­len fejlesztésében. Az új élet megteremtésében, építőiparunk, gazdaságunk, mezőgazdasá­gunk, kulturális és tudományos életünk korszerűsítésével kivá­ló dolgozók között Szlovákiá­ban szép számmal találhatunk magyar nemzetiségűeket is. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók munkájáról elismeréssel beszél­nek Prágában, Bratislavában, Ostrava vidékén és máshol és arra is, hogy a Szocialista Mun­ka Hősei között találjuk Fekete elvtársat, a Munkaérdemrend viselői között pedig Renczés elvtársat és másokat. Magyar nemzetiségű dolgozóink jó mun­kát végeznek a Szövetségi Gyű­lésben, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsban. Számos magyar nem­zetiségű mérnök, mezőgazdásá­gi szakember, orvos, pedagógus országos méretben Is figyelem­re méltó eredményeket ér el. Ez a testvériség, amely a fa­sizmus elleni harcban született, ez az egység, ami*a szocializ­mus építésében edződött, hatal­mas erő, fejlődésünknek, a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatai sikeres teljesítésének reális alapja. Ezért arra kérem Önöket, a küldötteket, a szö­vetség aktivistáit, és tisztség- viselőit, hogv továbbra is se­gítsenek bennünket állampolgá­raink céltudatos nevelésében a szocialista hazafiság és a pro­letár nemzetköziség szellemé­ben. Ezeket az elveket pártunk és munkásmozgalmunk hagyo­mányaihoz híven továbbra Is következetesen érvényesítjük munkánkban. Tovább fejlesszük nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttélésének feltéte­leit, megfelelő körülményeket teremtünk a teljes egyenjogú­ságukhoz és gátat vetünk a na­cionalizmus és a sovinizmus legapróbb megnyilvánulásának Is. Ogy fogunk dolgozni, hogy a legkisebb ok sem létezzen a nemzeti előítéletek konzerválá­sához. Nemzetiségi politikánk leg­fontosabb eredményei közé tar­tozik a nemzetiségek által la­kott területek gazdasági fejlő­dése. Nagyszabású iparosítási tervünk keretében megoldottuk a magyar nemzetiségek által la­kott járások égető szociális és gazdasági problémáit, felszá­moltuk a múlt egyik bűnét, az ipari elmaradottságot. A CSKP következetes és reális politiká­jának eredményeképpen 1969 áprilisától Dél-Szlovákia üzemei mellé új, korszerű létesítmé­nyek kerültek, mint a tornai (Turfta ^iad Bodvou) Cement­gyár, a vajáni (Vojanyl II. Hő­erőmű, a nagykürtösi (Veľký Krtíšj LIAZ, az újjáépített füle- ki (Fiľakovoj Kovosmalt. Befe­jeződött a Dél-szlovákiai Papír és Cellulóz-Művek, a vágsellyei (Sala) Duslo, a gútai (Koláro­vo) Vágmenti Gépgyár, a ko­MIROSLAV VÄLEK máromi (Komárno) cipőgyár, továbbá a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) és az érsekújvári (Nové Zámky) húskombinát építése. A hatodik ötéves tervben textilgyárakat építünk Rozsnyón (Rožňava) és Kassán (Košice). Nagyszabású beruházásokat hajtunk végre Rimaszombatban és Dunaszer- dahelyen, s befejezzük a király- helmeci (Královský Chlmec) bútorgyár építését. Reális fel­tételeket teremtünk ahhoz, hogy 1978-ban a Magyar Nép- köztársasággal együttműködve megkezdhessük a dunai vízi erőmű építését. Ezek az ered­mények hozzájárulnak a déli járások lakossága életszínvona­lának, továbbá Szlovákia, s egész hazánk, valamint a KGST országainak fejlődéséhez. Mind­annyiunkat örömmel tölt el az, hogy a magyar nemzetiség ál­tal lakott területeken a föld­művesszövetkezetek és az állami gazdaságok kiváló eredménye­ket érnek el. Szövetkezeti tag­ságunk odaadó és hozzáértő munkája révén szocialista me­zőgazdaságunk nagy mértékben fejlődött, s ezzel párhuzamosan növekedett az Itt élő emberek anyagi és szellemi szintje is. Az eredmények alapján reális az a meggyőződésünk, hogy szocialista mezőgazdaságunk si­keresen megoldja a CSKP XV. kongresszus által kitűzött fel­adatokat is. Építőiparunkban, általában az iparunkban és a mezőgaz­daságunkban elért eredmények azért is töltenek el bennünkel nagy örömmel, mert e szaka­szon magyar, szlovák és ukrán nemzetiségű munkások dolgoz­nak. Részt vesznek a szocialis­ta versenymozgalomban, s tag­jai a szocialista munkabrigá­doknak. A szocialista munka­brigádokat sok helyen külön­böző nemzetiségű dolgozók al­kotják, és jó példát mutatnak a csehszlovák szocialista haza­fiság és a proletár internacio­nalizmus elveinek gyakorlati érvényesítésében. A szocialista munkabrigádok eredményei azt igazolják, hogy nem az a fon­tos, ki milyen nyelven beszél, hanem az, hogy tudatosítsuk: közös ügyünk sikeréért, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság felvirágoztatásáért mun­kálkodunk. Ml arra törekszünk, hogy a mai és az eljövendő nemzetdék ilyen szellemben dolgozzék, s így erősítse a testvériség és az együvétarto- zás gondolatát. A magyar tannyelvű iskolák eredményei Jogos büszkeséggel értékel­hetjük azokat az eredményeket is, amelyeket Szlovák Szocia­lista Köztársaságunkban a mű­veltségi szint növelésében és a szakképzettségi szerkezet ja­vításában értünk el. Pártunk céltudatos politikájának ered ményeképpen Szlovákia lakos­ságának műveltségi szintje a felszabadulás óta dinamikusan fejlődött és fokozatosan csök­kentjük és felszámoljuk ennek az országrésznek a történelmi fejlődéséből adódó elmaradott­ságát a cseh vidékekhez vi­szonyítva. jelenleg a szlovákiai egyetemeken és főiskolákon 49 ezer hallgató tanul, ami hu szonnégyszer több, mint 1936- ban. Háromszorosára nőtt a szakközépiskolai és a gimná­ziumi tanulók száma is. Mun­kánk szerves részét képezi a magyar nemzetiségű fiatalok rendszeres és megfelelő okta­tása, nevelése is. Túlzás nélkül megállapíthat­juk, hogy magyar nemzetiségű fiataljaink döntő többségének minden feltétele megvan ah­hoz, hogy anyanyelvén tanul­hasson, művelődhessen. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság­ban jelenleg 324 magyar taní­tási nyelvű óvoda működik, amelybe 13 066 gyermek jár. A 414 magyar tanítási nyelvű alapiskolát 57 903 tanuló láto­gatja. Itt több mint ötezer pe­dagógus végez felelősségteljes oktató-nevelő munkát. Az SZSZK gimnazistáinak 9,1 százaléka, ami 4677 tanulót je­lent, magyar tanítási nyelvű gimnáziumokba jár. Magyar ta­nítási nyelvű szakközépiskolá­ban 4134-en tanulnak, jelenleg 4361 magyar tanítási nyelvű is­kolát látogató szakipari tanu­lónk van Szlovákiában. Ezen kívül 2700 fiatal szlovák taní­tási nyelvű kiválasztott isko­lákban, 7900 magyar nemzeti­ségű szakipari tanuló pedig szlovák iskolában tanul. Csehszlovákia egyetemein és főiskoláin jelenleg 2600 hallga­tó tanul, ezek döntő többsége — 2094 — szlovákiai intézmé­nyeket látogat. Jogosan lehe­tünk büszkék magyar tanítási nyelvű oktatási intézményeink eredményeire. Ezekben az is­kolákban jó feltételeket terem­tettek a fiatalok oktatásához és neveléséhez. Az itt tanuló fiatalok tudása, műveltségi szintje azonos a hasonló korú, szlovák iskolába járó tanulóké­val. A magyar tanítási nyelvű iskolák legfontosabb eredmé­nyei közé tartozik az, hogy a tanulókat a szocialista haza­fiság és a proletár nemzetkö­ziség, s a csehszlovák állami­ság szellemében nevelik. Az elmúlt időszakban ezekben az iskolákban érezhetően javult a szlovák nyelv oktatása is. Ezek az eredmények elsősor­ban a magyar tanítási nyelvű iskolákban működő pedagógu­sok elkötelezett, céltudatos munkájának a gyümölcsei. Ép­pen ezért engedjék meg, hogy az SZSZK kormánya nevében elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki a magyar nemzeti­ségű pedagógusoknak áldozatos oktató-nevelő, valamint politi­kai és szervező munkásságuk­ért. Az SZSZK kormánya a továb­bi időszakban teljes mérték­ben respektálja a CSKP KB ha­tározatát, amelyet a Csehszlo• vákiai oktatási rendszer továb­bi fejlődésének tervezete cí­mű dokumentummal kapcsolat­ban fogadott el. Ebben többek között megállapítják, hogy „a magyar, a lengyel és az ukrán nemzetiségű fiatalok számára létesült óvodákban, alap- és kö­zépiskolákban anyanyelvükön folyik az oktatás". Társadalmunk igényeinek megfelelően az SZSZK kormá­nya megfelelő intézkedéseket készít elő, hogy a szakközép- iskolákon, a főiskolákon és az egyetemeken növeljék a ma­gyar nemzetiségű fiatalok ará­nyát, ugyanis e téren jelenleg bizonyos lemaradás tapasztal­ható. Ezeknek az intézkedések­nek legfőbb értelme az, hogy még inkább elmélyítsük okta­tási rendszerünk demokrati­kus jellegét és minél több ma­gyar nemzetiségű fiú és leány számára lehetővé tegyük ä magasabb szintű művelődést. Jelentős társadalmi esemény Tisztelt elvtársak! Azok az eredmények, ame­lyeket a cseh és a szlovák, va­lamint a nemzetiségi kultúra fejlesztésében elértünk, új szín­házi bemutatók, irodalmi alko­tások, képzőművészeink elköte­lezett alkotásai, az amatőr mű­vészeti mozgalom fejlődése és más szintén fontos tények azt igazolják, hogy teljes mérték­ben kihasználjuk a szocialista kulturális forradalom vívmá­nyait. Ezek a sikerek egyúttal pártunk és szocialista álla­munk dolgozóink életszínvona­la, kulturális igényei iránti sokoldalú gondoskodásának is bizonyítékai. Pártunk kulturális politikájá­nak szellemében tevékenykedik az Önök szövetsége is. A mű­vészeti alkotószövetségek nem­rég lezajlott kongresszusai után, melyeken értékelték esz­mei és művészi munkájuk ered­ményeit, az Önök közgyűlése újabb jelentős esemény társa­dalmunk életében, hiszen — mint már említettem — a CSEMADOK is jelentős részt vállalt az utóbbi évek sikerei­ben. Tevékenységével hozzájá­rul kultúrpolitikai céljaink va-* lóra váltásához, a csehszlová­kiai magyarság kulturális szint­jének növeléséhez, s nevelésük­höz a csehszlovák szocialista hazafiság és a proletár interna­cionalizmus szellemében. Egy pillanatig sem téveszt­hetjük szem elől, hogy a szo­cialista nemzetiségi politikának két, egymást dialektikusán ki­egészítő oldala van. Egyrészt a nemzeti és nemzetiségi kultúra szüntelen fejlesztése, másrészt pedig az értékek kölcsönös megismerése, az egymáshoz va­ló természetes közeledés. A kulturális fejlődés így Irányí­tott folyamata, amely teljes mértékben megfelel pártunk kultúrpolitikai céljainak — leg­fontosabb célunk valóra váltá­sához vezet: az osztályszem­ponton és internacionalista el­ven alapuló össznépi szocialis­ta kultúra létrehozásához. Ez a célunk teljes mértékben össz­hangban van szocialista társa­dalmunk további fejlődésének irányával. Végezetül hadd kí­vánjak tanácskozásuknak te­remtő, alkotó légkört, munkád jukhoz pedig sok sikert. A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatják a beszédet (Gyökeres György felvételei^

Next

/
Thumbnails
Contents