Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-14 / 131. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁK—CIPRUSI BARÁTI KAPCSOLATOK ELMÉLYÜLÉSÉNEK ŰJABB BIZONYÍTÉKA Fogadás hazánk külügyminisztere tiszteletére • Meg­beszélések Makariosz érsekkel #Ma fejeződnek be a tárgyalások NÉHÁNY SORBAN (ČSTK) — Joannisz Kriszto­fidisz. a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere ünnepi foga­dást rendezett Bohuslav Chňou­pek csehszlovák külügyminisz­ter tiszteletére. Mint ismeretes külügyminiszterünk a ciprusi külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózko­dik a Ciprusi Köztársaságban. A két miniszter a fogadáson pohárköszöntőt mondott. Joannisz Krisztofidisz kije­lentette. hogy Chňoupek mi­niszter ciprusi látogatása újabb bizonyítéka a csehszlovák —cip­rusi baráti kapcsolatoknak és úgy kell rá tekinteni, mint a kölcsönös tisztelet kifejezésére. Megemlítette, hogy a csehszlo­vák és a ciprusi nép barátsága és együttműködése az ENSZ alapokmányába és a helsinki Záróokmányba foglalt elvek és gondolatok szellemében fejlő­dik. Mindkét állam a világbéke és biztonság megszilárdítására törekszik. Joannisz Krisztofidisz továb­bá rámutatott a ciprusi kérdés bonyolultságára és kijelentette, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság értékes támogatást nyújt a ciprusi nép független­ségének és a Ciprusi Köztársa­ság területi sérthetetlenségé­nek megőrzéséért vívott harcá­ban. Bohuslav Chňoupek válaszá­ban köszönetét mondott a meg­hívásért és hozzátette, hogy ez a csehszlovák külügyminiszter első hivatalos ciprusi látogatá­sa. Megállapította, hogy az eddig lezajlott megbeszélések ered­ményei teljes mértékben igazol­ták. hogy a két állam céljai közösek: a nemzetközi megér­tés elmélyítése, valamint a bé­ke és a nemzetközi együttmű­ködés biztosítása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi szocia­lista ország külpolitikája leg­főbb céljának tekinti a világbé­ke megőrzését és megszilárdí­tását. Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­sében elért eredményeknek tar­tósaknak kell lenniük. Ez az irányzat akkor valósulna meg. ha a feszültségenyhülés nem­csak Európában, hanem a világ más részein is gyökeret eresz­tene. Nézetünk szerint ez nap­jaink legfontosabb célja. Hogy ezt elérjük, haladást kell elér­ni a katonai enyhülés terüle­tén is. Gondolok itt mindenek­előtt az atomkonfliktus veszé­lyének eltávolítására, valamint a leszereléshez vezető pozitív lépésekre — állapította meg Chňoupek miniszter. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi szocia­lista ország minden erejével támogatja ezt a politikát, amit új kezdeményezésekkel bizo­nyít. Itt megemlíthetjük a Szov­jetuniónak a leszerelésre irá­nyuló kezdeményezéseit, vala­mint a Varsói Szerződés tag­államainak javaslatait, misze­rint a helsinki konferencia Zá­róokmányának aláírói kötelezik magukat arra, hogy elsőnek nem alkalmaznak atomfegyvert. Tárgyalásaink igazolták, hogy közös célunk az enyhülési fo­lyamat megszilárdítása, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a közelgő belgrádi találkozó­nak — fejezte be a csehszlovák külügyminiszter. Külügyminiszterünket tegnap fogadta Makariosz érsek, a cip­rust köztársasági elnök. A szívélyes légkörben lefolyt beszélgetés során a ciprusi ál­lamfő nagyra értékelte a két ország kapcsolatainak színvo­nalát és egyben megköszönte azt a támogatást, amelyet a csehszlovák kormány és a nép a Ciprusi Köztársaságnak nyúj­tott. A ciprusi köztársasági el­nök megkérte Bohuslav Chňou­pek minisztert, hogy tolmácsol­ja Gustáv Husáknak, Csehszlo­vákia köztársasági elnökének jókívánságait. Makariosz érsek tájékoztatta a csehszlovák minisztert és kí­séretét a ciprusi helyzetről. Chňoupek elvtárs ezzel kapcso­latban ismét biztosította a cip­rusi államfőt a csehszlovák kormány támogatásáról. Egyben átadta Makariosz érseknek Gus­táv Husák szívélyes üdvözletét. A ciprusi köztársasági elnök és Bohuslav Chňoupek a beszél­getés során reményüket fejez­ték ki, hogy a csehszlovák külügyminiszter látogatása hoz­zájárul a kapcsolatok további fejlődéséhez. A Chňoupek—Makariosz ta­lálkozó előtt a két ország kül­döttsége külügyminisztereik ve­zetésével folytatta tárgyalá­sait a nemzetközi problémák­ról. A megbeszélések ma feje­ződnek be. Hétfőn a látogatás­ról közös közleményt adnak ki. CARTER NYUGAT-EURÓPAI ÜTJÁRÚL (ČSTK) — Carter amerikai elnök sajtóértekezletet tartott. Bevezető nyilatkozatában „igen jelentősnek“ értékelte nyugat­európai útját, de adós maradt a bizonyítással. Meg sem em­lítette a gazdasági csúcs- találkozón eredmény nél­kül tárgyalt, érdekellentétek­től terhes kérdéseket. Ehelyett a hét tőkésország vezetőinek „egységéről“, a köztük mutat­kozó „új szellemről“ beszélt. A tőkésországok versenyképessé­gét hangoztatva, állást foglalt a két társadalmi rendszer bé­kés versengése mellett. Közöl­te, hogy az Egyesült Államok megerősítette elkötelezettségét a NATO mellett, amelyet „ha­tékonyabbá“ kell tenni. El­mondta, hogy az idén nincs szándékába mégegyszer Euró­pába látogatni, bár van meghí­vása a francia elnöktől. Egy kérdésre válaszolva ki­jelentette, hogy a „palesztin haza“ biztosítása nélkül nem lehet rendezni a közel-keleti kérdést, de ennek konkrét for­máját a közvetlenül érdekelt feleknek kell kidolgozniuk. Megerősítette, hogy az Egye­sült Államok teljes mértékben támogatja Izrael békében való létezését, s továbbra is külön­leges bánásmódban részesíti a fegyverszállításoknál. Hozzá­fűzte, hogy a közel-keleti meg­állapodásig még hosszú az út. A belpolitikáját ért bírála­tokra válaszolva kisebbíteni Igyekezett a választási ígére­tek és a politikai gyakorlat közötti eltéréseket. Jécs: haderőcsökkentés A NATO ORSZÁGOK AKADÁLYOZZÁK A HALADÁST 1977. V. 14. (ČSTK) — Csütörtökön dél­után megkezdődött Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalássoro­zat 12. fordulója. Nemzetközi sajtótájékoztatón dr. Ingo öser elmondotta az újságíróknak, hogy a szocialis­ta országok több kezdeménye­zéssel Igyekeztek elősegíteni a tárgyalások kibontakozását, de a NATO-országok merev maga­tartása továbbra is akadályozza az érdemi haladást. öser nagykövet a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a NA­TO-országok az igazságos és egyenlő csökkentést figyelmen kívül kívánják hagyni, és ezzel jogtalan előnyhöz szeretnének jutni. Fáradozásaik arra irá­nyulnak, hogy módosítsák azo­kat az alapelveket, amelyekben a felek az előzetes konzultá­ciókon megegyeztek. A nyugat­európai országok és Kanada vo- nakodnak attól, hogy kötele- zettséget vállaljanak arra: mi­kor és milyen mennyiségben csökkentik majd fegyveres erői­ket és fegyverzetüket a máso­dik szakaszban. KÁDÁR JANOS, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta Sztane Dolancot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Végrehajtó Bizottságának titká­rát, aki az MSZMP KB meghí­vására hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodik. GENFBEN folytatódnak a tá­madó stratégiai fegyverek kor­látozásáról indult szovjet— amerikai SALT-tárgyalások. A két küldöttség tegnap ismét ta­nácskozott. A SZOCIALISTA ÁLLAMOK polgári védelme paracsnokai berlini tanácskozásának befe­jeztével Heinz Hoffmann had­seregtábornok, az NDK honvé­delmi minisztere fogadta a küldöttségek vezetőit. PORTUGÁLIA és IZRAEL fel­vette a diplomáciai kapcsola­tokat — jelentették be csütör­tökön egy Jeruzsálemben kia­dott közös közleményben. KAIRŰBAN szovjet—egyipto­mi tudományos-műszaki, együtt­működési megállapodást írtak alá. JOBBOLDALI terroristák bom­bamerényletet hajtottak végre a Portugál Kommunista Párt székháza ellen az Azori-szige- teken levő Horta városában. MUHAMMAD SZALIH MUTIJA, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezete KB Politikai Bizottságának tag­ja, külügyminiszter, a Szovjet­unióban tett hivatalos látoga­tását befejezve visszautazott hazájába. Tüntetések, tiltakozások Baszkföldön (ČSTK) — A San Sebestian- tól nem messze fekvő Tenteria városban a tüntető baszk mun­kásokat a spanyol rendőrség brutális támadása oszlatta szét, melynek kövétkeztében egy em­ber életét vesztette, három pe­dig súlyosan megsebesült. A munkások a baszk politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. A spanyol rendőrség a tün­tetők ellen lőfegyvereket is be­vetett. A UPI amerikai hír­ügynökség közölte, hogy az el­múlt napokban a spanyol rend­őrség a tüntetők elleni beavat­kozás során három személyt megölt. Guipúzcoa baszk tartomány­ban tegnap tiltakozó sztrájkot hirdettek. Nem jelentek meg San Sebastianban a Voz de Es- paiia és a Diario Vasco című lapok. A két szerkesztőség dol­gozói így tiltakoznak a spa­nyol rendőrség terrorja ellen. A spanyol rendőrség bruta­litása elleni tiltakozásul a ter- rületi rádióállomások közül kettő beszüntette adását. Zárva maradtak az iskolák, bankok, üzletek és vendéglők is. Merénylet Názáretben (ČSTK) — Ismeretlen fel­fegyverzett férfi tegnap a reg­geli órákban gépfegyverrel rá­lőtt Taufik Zajád názáreti pol­gármester házára. A polgármes­ter és családja a támadás so­rán nem sebesült meg. Taufik Zajád, aki haladó gondolkodásáról Ismert, 1975 novemberében lett Názáret fő­polgármestere. Meggyőződését fejezte ki, hogy a merénylet hátterében az Izraeli kémszol­gálat áll. A tettest eddig nem sikerült elfogni. A polgármester a parlament tagja s a május 17-i általános választásokon az Izraeli Kom­munista Párt jelöltjeként vesz részt. A TASZSZ kommentárja ELŐBBRE KELL LÉPNI Londonban, mint Ismeretes, május 8-án befejeződött a hét legfejlettebb nyugati tőkés or­szág állam- illetve kormányfői­nek kétnapos találkozója. En­nek célja gazdasági kérdések megtárgyalása volt, de már az első napon napirendre került az emberi jogok kérdése. Nyilván­való, hogy a tanácskozás részt­vevői a Szovjetunió és a többi szocialista ország vonatkozásá­ban beszéltek az emberi jogok­ról. noha a hét legfejlettebb tőkés ország képviselőinek ép­pen elég oka lett volna azzal foglalkozni, hogyan sértik meg az emberi jogokat saját orszá­gukban. Ami az egyik legalapvetőbb emberi jogot — a munkára va­ló jogot illeti, amiről Andreotti olasz miniszterelnök beszélt — hivatalos adatok szerint az em­lített hét országban összesen 15 millió munkanélkülit tarta­nak nyilván, s ezek jelentős része fiatal. A dolgozni aka­rók milliói, köztük igen sok főiskolát végzett, nem találnak munkát, nem találják meg he­lyüket a társadalomban. Nem kevésbé súlyos a faji megkülönböztetés problémája a tőkésországokban. Az Egyesült Államokban és a többi nyugati országban több mint 25 millió néger, nagyszámú indián és egyéb nemzeti kisebbségek po­litikai, szociális és gazdasági megkülönböztetésnek vannak kitéve és alacsonyabbrendű em­berekként bánnak velük. A nők helyzete is olyan, hogy az emberi jogok elveinek továb­bi megsértéséről beszélhetünk. A nőket ugyanazért a munká­jukért rosszabbul fizetik, mint a férfiakat, és más területen is diszkriminálják őket. Azt hihetnők, hogy ezek a problémák és a megoldásukra irányuló intézkedések szerepel­tek a tárgyalások napirendjén. A legmagasabb szinten megtar­tott londoni találkozó résztve­vői azonban egészen más Irány­ban érdeklődtek az emberi jo­gok iránt. Minél Inkább kö­zeleg a belgrádi találkozó idő­pontja, annál nagyobb hőhót csapnak akörül, hogy a szocia­lista országokban állítólag meg­sértik az emberi jogokat. A helsinki Záróokmányt aláíró országok képviselőinek belgrá­di értekezletéből egyes nyugati .országok „bírósági tárgyalást“ szeretnének csinálni, amely a szocialista országok felett ítél­keznék. De ha már bíróságról beszélünk, akkor a vádlottak padján azoknak kellene ülniük, akik ma más országoknak osz­togatnak tanácsokat, milyen magatartást tanúsítsanak az emberi jogok kérdésében. A belgrádi találkozónak Igen nagy lesz a jelentősége vala­mennyi résztvevő állam számá­ra. Az állam- és kormányfők részére ez lesz az első alka­lom, hogy az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet helsinki zárószakasza után ta­nácskozásra üljenek össze. Ezért szükséges, hogy a belg­rádi tanácskozás konstruktív legyen, tárgyszerű megbeszélé­seket folytassanak az európai békéről és biztonságról, az eu­rópai országok közötti együtt­működésről. Nem elég csupán annak felmérésére korlátozni a tárgyalásokat, ki mit végzett e téren eddig, hanem olyan konk­rét Intézkedésekről, javaslatok­ról Is tárgyalni kell, amelyek elősegítik az együttműködés továbbfejlesztését. Csak az Ilyen magatartás biztosíthatja a ta­lálkozó sikerét. Dolores Ibárruri családi körben, balról leánya, Amaia és unokái, Lolita és Feodor (ČSTK-felvétel) Dolores Ibárruri hazatérhet (ČSTK) — A spanyol kor­mány engedélyezte Dolores Ibárruri hazatérését és utasí­totta Spanyolország moszkvai nagykövetségét az útlevél ki­adására — jelentette kormány­körökből származó értesülések­re hivatkozva az AP amerikai hírügynökség. „A spanyol nép, Spanyolor­szág dolgozói és haladó erői sohasem felejtik el, milyen je­lentős szerepe volt a fasiszta diktatúra elleni harcukban a szovjet néptől kapott testvéri segítségnek és szolidaritásnak — jelentette ki Dolores Ibár­ruri, a spanyol és a nemzetkö­zi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Spanyol KP elnöke Anatolij Kraszikovval, a TASZSZ politikai kommentáto­rával spanyolországi hazatéré­se előtt folytatott beszélgeté­sében. A legendás hírű „La Pasionaria" továbbá ezeket mondotta: — Ezekben a szá­SIKERTELEN SZTRÁJKOK ÉSZAK ÍRORSZÁGBAN (ČSTK) — A protestáns szél­sőséges csoportok által kihirde­tett sztrájk Észak-Irországban szűnőfélben van — állapítja meg az UPI amerikai hírügy­nökség. Az ipari és kereskedelmi üze­mekben, valamint a kikötőkben ismét dolgoznak. A szélsőséges csoportok tiltakozása ellenére Ulsterben valamennyi közleke­dési dolgozó és alkalmazott munkába lépett. A Financial Times című lap szerint a provokációs sztrájk látszólagos sikertelensége elle­nére az északír gazdaságban jelentős károkat okozott: a szakemberek a kárt 25 millió font sterlingre becsülik. momra oly megindító pillana­tokban igen bonyolult érzése­ket élek át. Örömet érzek, hogy napokon belül visszatér­hetek hazámba és ugyanakkor szomorúságot, hogy búcsúzom a Szovjetuniótól, attól az or­szágtól, amely vendégszereteté­ben részesített és ahol csak­nem 40 évig éltem. A Spanyol KP elnöke ezután a spanyolországi demokratikus fejlődés távlataira vonatkozó kérdésekre válaszolva hangsú­lyozta, hogy nagy és fontos változások mennek végbe az országban. Ezeket a változáso­kat a munkásosztálynak a szé­les néptömegeknek és az ösz- szes demokratikus erőknek a Franco-rendszer ellen vívott hosszú harca előzte meg. Ez a harc sohasem szűnt meg. Rend­kívül széles körű volt azonban az utóbbi időben. Dolores Ibár­ruri kifejezte meggyőződését, hogy tovább folytatódik a ked­vező fejlődés, mert a spanyo­lok nem akarnak visszatérni a súlyos harcokkal teli múltba. „Végezetül szeretnék minden jót kívánni a szovjet népnek — mondotta La Pasionaria. — Kívánok a szovjet népnek bol­dogságot és sikereket az élet minden területén, kívánom, hogy teljesüljenek a kommu­nista építésnek a lenini párt által kijelölt nagyszerű felada­tai és kívánom a Nagy Október országának felvirágzását“.

Next

/
Thumbnails
Contents