Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-13 / 130. szám, péntek

A népművészet ma is érték KÖZÉP SZLOVÁKIA LEGNAGYOBB IPARI SZÖVETKEZETÉRŐL A közép-szlovákiai kerület legnagyobb ipari szövetkezete a zvolení VZOR Ipari Szövetke­zet. Termékeinek zömét a kon­fekció alkotja. A szövetkezet alapja a zvoleni készruharész- leg, a legvonzóbb termelési részlege azonban a breznói népművészeti központ. Božena Jursovának, a brez- nói központ vezetőjének iro­dájában érdekes térkép díszíti a falat: zöld, sárga és kék négyzetek jelölik a falvakat, ahol házi munkahelyek, kivar- róközpontok működnek. A tér­képről az összes alapadat le­olvasható. Ami pedig onnan hiányzott, azt Božena Jursová- tól, e termelési ág megalapí­tójától és szervezőjétől tudtuk meg. Božena Jursovának ter­mészetesen segítői is vannak: például Hilda Jesenská, Anna Makušová, Jolana Betková, Má­ria Neuzerová népművészek. Mindannyian a díszítés szakem­berei. Vajon kinek jut eszébe, mennyi szorgalmat, szépérzé­ket visznek a szőtt terítőkbe, szőnyegekbe, hímzésekbe ezek az asszonyok, akik e sok mun­kát, egyéni Igyekezetei igénylő használati tárgyakat készítik. A népművészeti tárgyak iránti kereslet változó, a termelést gyakran igen gyorsan kell át­szervezni, rövid idő alatt a vá­sárlók igényeihez igazítani. Kevés az utánpótlás A textil népművészeti termé­kek a Felső-Garam vidékén és a Pofa na alatti községekben készülnek, majd Breznóban összpontosítják és készítik elő őket eladásra. Kézimunkával készült térítőkről, kötényekről, szoknyákról, ingekről, ködmö- nökről van szó. A megrendelé­sek egyre szaporodnak, de az idős népművészek sajnos ki­halnak, utánpótlás pedig nincs. A fiataloknak nincs idejük munka és tanulás mellett nagyanyáiktól eltanulni a ki­varrás művészetét. De így van ez a többi nép- művészeti mesterséggel is. Persze, ehhez az is hozzájárul, hogy műbútor-asztalos, műlaka­tos, -üveges, -kovács, kőfara­gó vagy hímző nem lesz senki máról holnapra. Tíz-tizenöt évig is eltart, míg az iparosból mester, az iparosmunkák művé­sze lesz. S a mesterséget kita­nulni sem egyszerű. 1980-ig tervezik Bratislavában egy nép- művészeti ipari szakmunkás- képző létesítését. — Különösen nagy gondot fordítunk a népviseletek készí­tésére — mondja Božena Jur- sová. — A hagyományoknak megfelelő szabás és színössze­állítás szerint készítünk min­den darabot. Számos népművé­szeti együttes — például a Vr- satec, Urpín, Zemplín, de több ukrán és morva együttes is — az általunk készített népviseleti ruhákban lép fel. A mintát a falvakban még fellelhető da­rabokról, múzeumi példányokról vesszük. Nemzetközi sikerek A népművészeti központ gaz­dasági eredményei is szépek. Az 5. ötéves tervidőszak első évében 2 millió, az utolsóban már 6 millió korona volt a ter­vük. A hatodik ötéves terv első évére 7 millió korona érték termelését kapták feladatul, s MIUCISTÁK ÉS PIONÍROK BARÁTSÁGA Az iskolák, a pionír- és if­júsági szervezetek mellett az NF tömegszervezetei is bekap­csolódnak az ifjúság nevelésé­be. A munkásutánpótlás nevelé­séből részt vállalnak a népi milícia tagjai is. Több egység patronálust vállal a pionírszer­vezetek fölött. A Rozsnyói (Rožňava) Gép- és Traktorállomás népimilícia- egysége már több éve tart fenn kapcsolatot a Gemerská Polo- ma-i Fraňo Kráí pionírszerve­zettel. A milicisták előadásokat tartanak, segítenek az iskolai honvédelmi gyakorlatok meg­rendezésében és lebonyolításá­ban. A pionírok ellátogatnak a milicisták munkahelyére, részt vesznek az egység gyakorla­tain, kulturális műsort adnak az évzárógyűléseken, a jubileu­mi ünnepségeken. Már ebben az évben is több közös akciójuk volt. A kilence­dikesek baráti beszélgetésre hívták meg az elv társakat. A beszélgetésen részt vett az egy­ség parancsnoka, Ján Jakobej és Balogh Gyula, a népi milí­cia törzskarának tagja. A hővezető előadás után a pionírok élénken érdeklődtek a milicisták mai feladatairól, éle­tükről, munkahelyi eredmé­nyeikről, valamint tájékoztat­ták az elvtársakat tanulmányi előmenetelükről. A milicisták gratuláltak a jó eredmények­hez, a pionírok pedig örömmel vették tudomásul, hogy az egy­ség 1976-ban a járási verseny­ben a 4. helyen végzett. A 8. osztály tanulói ellátogat­tak az egységhez. Ezen a ta­lálkozón már nemcsak szóban ismerkedhettek meg a tanulók a milicisták életével, hanem maguk is láthatták, hogyan dol­goznak, milyen körülmények között végzik gyakorlataikat. Mindkét találkozó elérte cél­ját': a tanulók megismerkedtek a munkásosztály múltbeli har­cával, valamint a milicisták mai feladataival. (BGY ) ezt 1976 novemberére már több mint 1 millióval túlteljesítet­ték. A brnói kiállításokon, a lip­csei tavaszi és őszi vásárokon rendszeresen részt vesznek. Nemzetközi viszonylatban is szép sikereket érnek el. A pál­cikás technikával készült csip­ke- és a detvai térítőikkel aranyérmet nyertek. Termékei­ket megcsodálták már Párizsban, Moszkvában, Milánóban és az ipari szövetkezetek állandó kiállításán Berlinben. Legutóbb részt vettek Brnó- ban a divattervezők konferen­ciáján, melynek nagyszabású divatbemutatóján hímzett ruhá­ikat vonultatták fel. Az ered­mény? Rendkívüli siker. Az In- tercoop külkereskedelmi válla­lattól örömteli hírt kaptak: Finnország és Kanada élénken érdeklődik hímzett blúzaik iránt. Eredményes szocialista munkaverseny A népművészek a szocialista munkaversenyhe is bekapcso­lódnak. Három szocialista mun­kabrigádot szerveztek, kettőt Breznóban, egyet Bacúchovban. A munkabrigádok közös voná­sa, hogy tagjaik lelkiismeretes munkát végeznek, saját maguk készítik a modelleket, régi da­rabokról vesznek mintát, s eze­ket a mai igényekhez igazít­ják. Idén egyetlen selejtes da­rab sem került ki a kezük alól, jobban kihasználják a gépeket is, s a műszaki eljárások módo­sításával 10 000 korona értékű alapanyagot takarítottak meg. A központban egy racionali­zációs munkabrigád is dolgo­zik. Ma már a népművészeti termékek gyártásához is mo­dern műhelyekre lenne szük­ség, ahol a termelést összpon­tosíthatnánk és ésszerűsíthet­nénk. Ezt eddig csak a minta­készítésnél sikerült megvaló­sítani. A népművészeti termé­kek iránti kereslet nő, gyártá­sukat tehát a Felső-Garam vi­dékén, Detva, Hont, Horný Te­kov és Banská Bystrica környé­kén is fejleszteni kell. ŠTEFAN KOCIAN KOMMENTÁLJUK A KOÍIO SZOLGÁLATÁBAN Ezekben a napokban emlékezünk meg a segédrendór- egységek megalakulásának 25. évfordulójáról. Abban az időben alakultak meg, amikor a reakciós erők felléptek a mezőgazdaság szocializálása ellen, nem riadva vissza az erőszakos cselekedetektől, a szabotázsakcióktól, sőt a gyúj­togatásoktól sem. Az ilyen jelenségek elleni harcban nagy segítséget nyújtottak a segédrendőregységek, amelyeknek kezdetben csupán 1839 tagjuk volt. Azóta megváltozott a helyzet, megerősödtek a szövetke zetek, de a segédrendőrök a jelen időszakban is mérhe­tetlen önfeláldozó munkát végeznek. Csupán 1976-ban 12 089 bűncselekményt és kihágást lepleztek le, feltartóz­tatlak 6136 körözött egyént, illetve bűnözőt. Szabad idejük rovására 8 335 976 órát töltöttek el szolgálatban minden el­lenszolgáltatás nélkül. Bármilyen zord is volt az időjárás, a segédrendőrök, a segédhatárőrök maradéktalanul teljesí tették önként vállalt kötelességüket. Kezdetben furcsa szemmel néztek rájuk a lakosok, az is­merősök. Ma már bizalommal fordulnak hozzájuk ügyes ba­jos dolgaikkal. Meggyőződtek róla, hogy a segédrendőrök feladata nemcsak a bűntények leleplezése, hanem elsősor­ban megelőzésük. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly 14 324 megelőző akciót, illetve előadást tartottak. Segítenek a közúti forgalom irányításában, a gépkocsik műszaki álla­potának ellenőrzésében, s ezzel nagymértékben elősegítik a biztonságos közlekedést. Szakmai felkészültségük szín­vonala évről évre emelkedik. Ebben nagy segítségükre van az egységek szocialista munkaversenye, a példás egység el­nevezésért folyó vetélkedés. A segédrendőrök közelmúltban Gottwaldovban megtar- tutt 5. országos konferenciáján Jaroslav Obzina szövetségi belügyminiszter jogos büszkeséggel számolhatott be arról, hogy 8262 egységben 67 339 segédrendőr tevékenykedik, s hogy 1876 egység már elnyerte a példás egység elnevezést. Arról is beszélt, hogy a segédrendőrök soraiban 501 nő is van. Ok főleg a közúti forgalomban nyújtanak jelentős se­gítséget. Prágában például nemcsak a csúcsforgalomban jelennek meg az utcákon, hanem akkor is, amikor a gyere­kek az iskolába vagy onnan hazafelé igyekeznek. Több is­kola igazgatója e tevékenységüket levélben köszönte meg. Amint az egyik felszólaló a konferencián megemlítette, ha­zánk fővárosában női egységek megalakítását tervezik, amelyek feladata — a szerzett tapasztalatok alapján — a gyermekek épségére felügyelni. Az ő példájukat Szlnvá kia nagyobb városaiban is követni kellene. A segédrendőregységek megalakulásuk 25. évfordulóját ünneplik. Az alapító tagúkat emlékéremmel tüntetik ki. Az idő azonban eljárt fölöttük. Többüknek egészségi állapota már nem a legjobb. Ezért országszerte arra kell töreked- ni, hogy soraikba a szocializmushoz és az internacionaliz ntuslioz hű fiatalok kerüljenek. „A hangsúly nem a meny- nyiségi, hanem a minőségi növekedésen van“ — jelentet­te ki az említett konferencia vitazáró beszédében Ján Pejs- fcák rendőr vezérőrnagy, a szövetségi belügyminiszter helyet­tese. A segédrendőrök az elmúlt negyedszázadban eredmé­nyes munkát végeztek. Minden tettükkel a közjót szol­gálták. Mindezek ellenére a jövőben egy percre sem sza­bad megfeledkezniük arról, hogy csakis személyes példa mutatásukkal tudják a lakosság bizalmát még jubban meg nyerni. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az orrvérzésről A Csehszlovák Rádió bratislavai központjának építésén nagyrészt már készen áll az üzemelési épület és a hangversenystúdió. Most építik a rádiójátékok stúdióját. Felvételünkön a Štefan Gašpar vezette hattagú szocialista munkabrigád, a Stavoindustria ézerelU munka közben. [Felvétel:' Š. Petráš — ÜSTKJ Az orrvérzés elég gyakori je­lenség, aránylag sok beteg ke­resi fel ezzel a tünettel az or­vost. Bekövetkezhet otthon, munkahelyen, sportolás vagy üdülés közben, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan kell ilyen esetben vi­selkednünk, mit kell tennünk. Szükségesnek tartjuk tehát, hogy röviden vázoljuk a beteg­ség okait, lefolyását és az el­sősegélynyújtás szabályait. Az orrvérzés létrejöhet helyi károsodás, vagy pedig az egyes szervek betegsége miatt. Leg­többször az orrüreg nyálkahár­tyájában levő hajszálerek me­chanikus károsodása, kitágulása idézi elő. Sok esetben kisebb ütés, vagy erősebb orrlisztítás is elindíthatja a vérzést. Ki- sebb-nagyobb orrvérzés gyakori tünete az influenzának, vagy fiataloknál a fej lehajlásakor, nehezebb testi munka végzése­kor, orrfúváskor vagy tüsszen­téskor is előfordul. Az ilyen orrvérzések nem veszélyesek, orvoshoz nem kell fordulnunk. Az idős embereknél az érelme­szesedés következményeként az orrvérzés gyakoribb lehet, és nem egy esetben orvosi beavat­kozást igényel. A vérzést elő­idézhetik még a vesék és a máj betegségei és az orrfal gyulladása is. Az orrvérzéskor fontos, hogy a beteg és a környezete tudja, mit kell tennie a vérzés elállí­tása érdekében. Nagyon fontos a beteg testhelyzete. Hibát kö­vetünk el, ha a beteget víz­szintes helyzetbe fektetjük. He­lyes az ülő vagy félig ülő hely­zet és a fej előrehajtása. A tar­kóra jeges borogatást helye­zünk, ami elősegíti az erek összehúzódását, és csökkenti a vérzés erejét. A vérzés általá­ban csak az egyik orrlyukból ered. Ha az orrlyukban alvadt vér van, akkor a beteg a má­sik orrlyuk befogása segítségé­vel orrfúvással próbálja azt el­távolítani. Ha ez sikerült, ak­kor a beteg a hüvelykujjával kb. 10 percig nyomja össze azt az orrlyukát, amelyből a vér folyik. Az idő megtartása fon­tos, mivel 10 perc kell ahhoz, hogy a vér megalvadjon és a vérzés végleg elálljon. Az orr öblögetése a vérzés alatt tilos, mivel így folyamatosan eltávo­líthatjuk a már megalvadt vér­csomókat, az ér nyitott marad, és a vérzés nem áll el. Fon­tos tudnivaló, hogy a vérzés el­állítása után a betegnek egy ideig kímélnie kell magát fő­leg a testi megterheléstől, ug­rálástól, gyors előrehajlásoktól stb. Az orrvérzést kiváló okok között külön csoportot képez a meleg, poros, száraz munka­hely, a központi fűtéses laká­sok. Az ilyen környezetben tar­tózkodó, dolgozó egyéneknél elég gyakoriak az apró orrvéd- zések, mivel a por lerakódása az orr gyakori tisztítására in- gerli őket. Ilyen esetben meg kell aakdályozni az orr kiszá­radását. Az orrfal megkároso* dását megelőzhetjük, ha napon­ta Borozan, vagy Infadolan ke­nőccsel bekenjük és a fűtőtes­tekre párologtató edényeket he­lyezünk. Mikor keressük fel az or­vost? Abban az esetben, ha a fenti szabályok megtartása után nem sikerül az orrvérzést elál­lítani, vagy ha ez ismétlődik, esetleg nagyon intenzív. Az ilyen beteg szakorvos segítsé­gére szorul. Előfordul, hogy kórházi kezelésre van szüksége, mivel ezeknél a betegeknél fon­tos a teljes kivizsgálás, az erős orrvérzés okának a felderíté­se, és nemegyszer a vérveszte­ség pótlása is. Az említetteken kívül orrvérzést okozhat a ma­gas vérnýomás, a vérzékeny­ség, a leukémia, a tífusz, né­mely fertőző betegség, bárány­himlő stb. Fel kell még hívnunk a fi­gyelmet arra, hogy helytelen az orreseppek hosszan tartó hasz­nálata, mivel ez főleg a gyer­mekeknél az orr nyálkahártyá­jának kiszáradását okozza. Az orrdugulás megakadályozására, az orr nyálkahártyájának a nedvesítésére legalkalmasabb a fiziológiás (0,9 százalékos] só- oldat. Az elmondottakból kiderül, hogy a kismértékű, csak néha előforduló orrvérzés nem ve­szélyezteti a beteget, és az előbbi szabályok megtartásával rövid időn belül megszüntethe­tő. Ismétlődő kisebb orrvérzé­sekkel, melyek kellemetlenné teszik a beteg életét, fordul­junk az orr-, fül-, gégeszakor­voshoz, aki kellő vizsgálat után helyreállítja az egészségünket. MUDr. MILADA KARASOVA kandidátus ŰJ sz 1977. V. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents