Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-12 / 129. szám, csütörtök

Gálik a poznaní győztes Moravec harmadikként érkezett célba O Továbbra is a szovjet csapat és Pikkuus vezet A kerékpáros Békeverseny IV. útszakasza Turunból Poznan­ba vezetett és távja 150 kilométer volt. A rajtnál 113 ver­senyző jelent meg, s köztük voltak azok a csehszlovák ke­rékpározók is, akik a III. útszakasz versenye során egy töme­ges bukásnál különböző sérüléseket szenvedtek. Kellemes időben, 16 kilomé­teren át együtt haladt a me­zőny, akkor ellenszél fogadta <i küzdő Teleket, majd a 41. kilométernél a síkos úton (köz­ben futó zápor jelentkezett] több esés következett, de ki­menetelük nem volt komolyabb. Az első részhajrá a 31. kilo­méternél, Inowroclawban volt, s ott Oszokin (szov.) Schineis- ser (NDK), Pikkuus (szovjet) sorrendben érkeztek a legjob­bak A mezőny továbbra is együtt maradt, ha akadtak is szökevé­nyek, azok előnyét egykettőre ledolgozták a többiek. Az útszakasz második rész­hajrájában Gnieznóban a 9fj. kilométernél volt, s az első három helyezett ebben a sor­rendben érkezett: Sprani?/srs (belga), Dino (olasz) és Gual- di (olasz). A 100. kilométernél három parenvi volt a vezető csoport előnye, de Poznan utcáiba már csaknem teljesen együtt érke­zett az egész mezőny. A mint­egy 25 000 néző nagy érdeklő­déssel fogadta az érkezőket, tie mivel ez volt az utolsó lengyel- országi útszakasz, természete­sen hazai sikert várt. Ezzel nem törődtek a mieink és óriá­si hajrába kezdtek, amelynek eredménye Gálik első helye volt, mögötte az egvéni össze­tett verseny vezető versenyző­je. a szovjet Pikkuus, majd a harmadik helyen Moravec sze­mélyében csehszlovák verseny­ző érkezett a célba. Ez a sorrend, valamint az addig vezető versenyzők akti­vitású azt jelenti, hogy az egyéni összetettben változatla­nul Pikkuus áll az élen, s a csapatverseny vezető együttese a szovjet válogatott inarad. Még a III. útszakasz esemé­nyeihez tartozik, hogy Antonín Bartoníčeket, aki az eddigiek so­rán remekül szerepelt a len­gyel útszakaszokon, Torun vá­ros díszpolgárává avatták. A kerékpáros Békeversenyen ma szünnap lesz, holnap a szín­hely áttevődik a szomszédos NDK területére. Gjabb értesülés szerint a győztes Gálik nem hivatalos ideje 3:44:17 óra volt. A 4—8. helyen a következő sorrendben hajtottak át a versenyzői? a cé­lon: 4. Schmeisser (NDK), 5. Averin (szovjet), 6. Bartonífrsk (csehszlovák), 7. Zajac (szov­jet), 8. Stenseth (norvég). A Rákeverseny állása a III. útszakasz után — egyéni ver­seny: 1. Pikkuus (sz.) 7:01:37, 2. Mytnik (lengyel) 7:02:14. 3. Oszokin (szovjet) 7:02:23, 4. Petermann 7:02:58, 5. Drogan 7:03,J 5, 6. Schmeisser 7:03:23, 7. Lauke (mind NDK-beli) 7:03:27 .............. Moravec 7:03:50, 14 . Škoda 7:03:5Q, 16. Klasa 7:04:10, 25. Gálik 7:04:37, 2fi. A. Bartonífiek 7:03:42, 50. Bar- tolSic (mind csehszl.) 7:06:14. Csapatban: 1. Szovjetunió 21:07:14, 2. NDK 21:09:40. 3. Lengyelország 21:10:30, 4. Cseh­szlovákia 21:11:56, 5. Svédor­szág 21:13:23, 6. Bulgária 21:13:43 óra. MONTREAL ARANYÉRMESEI PRÁGÁBAN Holnap kezdődik a XI. női tornász EB /Munkatársunktól.) — A prágai sportcsarnokban már na­pok óta szorgalmasan edzenek a XI. női tornász Európa-buj- nokság résztvevői. Még az sem zavarja őket, hogy itt is ott is kopácsolnak, hiszen nekik készítik, szépítik a termet’, hogy a holnapi megnyílón minden fényesen ragyogjon, ünnepi kön­tösben jogadja a verseny résztvevőit és a sportág szerelme­seit. Helyi rangadókkal kezdődik Csak három forduló választ el bennünket a/. I. labdarúgó liga 77-es bajnoki (ivének befejezéséiül. A 28. forduló előrehozott erőpróbája az In t e r—S lován bratislavai rangadó, amely 1G.30 órai kezdettel kerül megrendezésre, s eiő'te játsszák az ifjúsági T)iina Kupa döntőjét. '33 Vasárnap Prágában lesz a B o- hemian s—S I á v i a rangadó. 18.30 órakor kezdődik. Valahány többi mérkőzést hét­főn rendezik meg: SU Teplice— Lokomotíva Kosice (az országos kupa döntője után kissé visszavá­gj'. jellegű), Jednota Trenčín — Frý- ctek-MSstek, Baník Ostrava—Skoda Plzeň, VSS Košice—ZVL Žilina, Spartak Trnava—Sparta Praha (mind 16,30 órai kezdettel) és Dukla Praha —Zbrojovka Brno (19 ólától). A II. liga 26. teljes fordulóját Görögország— Szovjetunió 1:0 (0:0) Szaloniktben 40 000 néző előtt, zuhogó esőben játszották a labda rúgó VB selejtezőt, amely nagy meglepetéssel végződött: a görö­gök Papainannou góljával (57. p.) legyőzték a Szovjetunió váloga­tottját. A görög csapat óriási lel­kesedéssel harcolt, nemcsak pom­pás küzdőszellemével tűnt ki, ha­nem csapatteljesítményével is. Sokkal jobban futballozott, mint a magyarok ellen Athénben, a ha­zaiak szinte minden tekintetben felülmúlták ellenfelüket. Nagysze­rűen alkalmazták a megelőző sze rnléseket, pontos volt az összjá- tékuk, kemények voltak közel harcban, s amint megszerezték a labdát, viharos gyorsasággal, meg­lepően bátran támadtak, mégpe­dig ürdöngos cselek és szárnyvál- tások alkalmazásával. A Szovjetunió válogatottja nem találta meg ennek a játéknak az ellenszerét, mert támadásait las­san, körülményesen épftette, a csatárok gyakran hátraadogatták a labdát, területvédelmüket a rob­banékony, szemfüles görögök gyakran át játszották. Most még Görögország is esélyes a csoport­elsőségre . .. Szovjetunió: Gyegtyarjev — Trosktn, Hincsagasvili, Bajsajov, Matvejenko — Konykov, Klpiani, Burjak (Makszimenkov), Mlnajev (Fjodorov) — Onyiscsenko, Bio hin. A IX. csoport állása: szombaton bonyolítjuk le, míg az SZNL-ben szombaton és vasárnap küzdenek a bajnoki pontokért. Pavol Gálikut a IV. útszakasz győzteseként ünnepelték Poz­nanban. (ČSTK felv.) Szoros edények az NB Síién A magyar labdarúgó NB I- brn a 29. forduló mérkőzései­re került sor. Lapzártáig a kö­vetkezőkről kaptunk jelentést. Ferencváros—Békéscsaba 3:2 f 2:1) Góllövők: Nyilasi (2), Ebed- li fll-esből), illetve Pogács (2). Jogtalan büntetővel nyeri az FTC. Diósgyőr—Haladás 1:1 (1:0) Góilövök: Görgei, illetve Ke- reki. A szombathelyiek közelebb álltak a győzelemhez. Kaposvár—MTK VM 2:0 (2:0) Góllövők: Kovács és Máté. Megérdemelt hazai siker. Salgótarján—Tatabánya 3:2 (3:1) Rába ETO—Zalaegerszeg 2:0 (1:0) Góllövő: Szokoíai (2). Ennyivel jobb volt a győri csapat. Szeged—Dunaújváros 2:0 (1:0) Góllövők: Kozma III, Vass dr. Sokat támadott a vendégcsa­pat, de eredménytelenül. Dorog—Videoton 1:2 (U:2) Góllövők: Eipel, illetve Wol- lek és Burnsa. Ü. Dózsa—Csepel 0:0 A legnagyobb helyzetek is kimaradtak a Népstadion első esti mérkőzésén. Ilyenkor, a nagy esemény kezdete előtt, illik egy pillan­tást vetni a múltra. Az ľ. női tornász Európa-bajnokságot 1957-ben Rukarestben rendez­ték, s az összetettben a győzel­met a szovjet Larissza L a - t i n y i n a szerezte meg. Az EB-k további győztesei — 1959, Krakkó: Natalia Kot (len­gyel), 1961, Lipcse: Larissza Latiny ina (szovjet), 1963, Párizs: Mirjana Bilics (ju­goszláv). 1965, Szófia: Véra Cáslavská. 1967, Amszter­dam: Vőra Cáslavská, 1969, Landskrona: Karin J a n z fNDK-beli), 1971, Minszk: Lud­mila Turiscseva (szovjet), 1973, Londres: Ludmila Tu­riscseva, 1975: Skien: Nadia Comaneci. Az előző Európa-bajnokságon már az új irány érvényesült íeljes sikerrel. Comaneci és a szovjet Kim is megelőzte Turis- csevát. Aki a látottakból arra következtetett, hogy Montreal­ban e két fiatal játssza majd a prímet, az nem tévedett. A hat olimpiai aranyérmen ők osztoztak. Comaneci megnyerte az összetett versenyt, Kim előtt és győzött felemás korláton, valamint gerendán. Kim a csa­patverseny aranyérme mellé lóugrásban és talajon szerzett első helyet. Abban természetesen egyál­talán nem lehetünk biztosak, hogy Prágában is „montreali“ lesz az érmek elosztása. Elő­ször: ezúttal első ízben szere­pelhet országonként három-há­rom versenyző, tehát bővült a mezőny. Ez persze azoknak kedvez, akik nem csupán egyetlen kiemelkedő tornásznő­vel rendelkeznek. Másodszor: az idén megrendezett verse­nyeken Comaneci jobb benyo­mást keltett, mint Kim, arról nem is beszélve, hogy az 1977­es szovjet bajnokságot a 139 centiméter magas — az EB leg­alacsonyabb résztvevője lesz — Filatova nyerte. A Moscow News és a Riga 77 nemzetközi versenyen is első lett. Az em­lítetteken kívül jó néhány olim­piai érmessel, helyezettel ta­lálkozunk még a prágai sport- csarnokban. Magyarország színeit Eger­vári Márta, Ú v á r i Éva, Tóth Margit és K a n y ó Éva képviseli. Egervári az olimpián két számban — a ló­ugrásban és felemás korláton — volt döntős, s az utóbbiban bronzérmet nyert, ö 1956-os születésű, a csapat legidősebb, legtapasztaltabb tagja. A töb­bi jóval fiatalabb. Csehszlovákia az idei női tornász Európa-ba jnokságon fiatal gárdával szerepel. A csa­pat tagjai: Ingrid Holkovi- č o v á. Dana R r ý d 1 o v á, Tatjana Lieková és Vera Cerná. Nem lesz könnyű dolguk. Holkovičová Montreal­ban az egyéni összetettben a 16. helyen végzett. Azóta sokat fejlődött és Prágában lénye­gesen jobb teljesítményt vár­hatunk tőle. Brýdlová geren­dán az idei moszkvai és rigai versenyen egyaránt a szovjet Filatova mögött végzett. A má­sik kettő még nem dicseked­het hasonló eredményekkel. A hazai szakemberek mindeneset­re bizakodnak a fiatalok helyt­állásában. KOLLÁR JÓZSEF • Bratislavában a város fel­szabadításának kupájáért kez­detét vette a nemzetközi férfi röplabda-torna. Az eredményed­ből: Bulgária — Magyarország 3:1, ESZSZK—Kuba 0:3, NDK— Csehsz’ovákia B 3:2, Románia — Jugoszlávia 3:1, Csehszlová­kia „A“—Finnország 3:1. Értékeljük, ami érték... Hét évig várt a jégkorongvilág Kanada csapatának visszatéré­sére a VB mezőnyébe, de legalább annyi ideig nem felejtjük el bécsi szereplésének visszataszító vonásait, brutalitását. Túl vagyunk az első, úgynevezett „nyílt“ jégkorong VB-n, amelyen már Kanada is profijaival szerepelhetett, de nem nyílt titok, hogy elsősorban azt hozta, ami a hivatásos jégkorongozás­ban visszataszító. Vele ugyan négyre növekedett az első hely várományosainak száma, nyíltabb lett a jobbik négy vetélkedője, de megnövekedtek a mindenkori rendező gondjai. A jégkorong „gonosz szellemét“ folytonos könyörgésére és ígérgetésére kiengedték az elszigeteltség palackából, s a jelenlegi módszerekkel nehéz lesz megzabolázni. 1977 V. 12. 1. Magyarország 2. Görögország 3. Szovjetunió 2 1 1 0 3:2 3 3 1 1 1 2:3 3 3 1 0 2 3:3 2 A hátralevő mérkőzések — má­jus 1B. Tbiliszi: Szovjetunió—Ma­gyarország, május 28. Budapest: Magyarország—Görögország. Ezzel máris eljutottunk az 1977-es jég­korong VB egyik sebezhető pontjához. Ez a játékvezetés. Végre az LIHG elrendelte a háromjátékvezetős megoldást, egy veze­tőbíróval és két vonalbíróval. Nein állít­juk, hogy a szabályokat nem ismerték, de azok helyes alkalmazását nem mindig si­került bebizonyítaniuk. Bécs is arra fi­gyelmezteti az LIHG-t, hogy a játékvezetők kijelölésének, de a vonalbírókénak is az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelni. Nem az a lényeg, hogy részvételi kulcs szerint kapjon lehetősé­get egy-egy ország játékvezetője. A Nem­zetközi Jégkorong Szövetségnek felül kell bírálnia a részvevő országok szövetségei­nek játékvezető-ajánlatát és valóban a legjobbakat kell kiemelni, jelölni, támo­gatni. Az egészen természetes, hogy a jégkorongban fejlett államok rendelkez­nek a legképzettebb játékvezetőkkel, s ezeket kell igénybe venni mind a veze­tőbíró. mind a vonalbíró szerepre. Az oszt­rák fővárosban nem véletlenül jegyezte meg több szakcikkíró, hogy egynéhány mérkőzésen a vezetőbíró olyan néző be­nyomását keltette, aki közvetlen közelről, egyenesen a jégen figyelhette az esemé­nyeket, s azoknak így szabad folyást en­gedett. AZ A LEGÉNY, AKI ÁLLJA... Hallatlanul hosszú volt a világ legjobb jégkorongozóinak idénye, amely tavaly a Kanada Kupával kezdődött, s most a vi­lágbajnoksággal fejeződött be. A megter­helésből talán leginkább a csehszlovák csapatnak jutott ki, amely kis változá­sokkal lényegében ugyanolyan összetételű együttessel küzdött már Kanadában, va­lamint a különböző országok közötti mér­kőzéseken, meg most is. Ennek hátrányát jobbára az idősebb évjáratokhoz tartozó játékosok érezték, másrészt viszont csa­patunk egységesebb, s kétségtelenül ru­tinosabb volt. Mindez elsősorban az euró­pai csapatok elleni mérkőzéseken mutat­kozott meg. Kanada más fejezet volt. A kí­méletlen tengerentúli játékmodort egészen természetesen az a csapat ismerhette legjobban, amely a leggyakoribb kapcso­latokat tartotta fenn vele, tehát a szov­jet. Megmaradt mindvégig fegyelmezett­nek, a durvaságra nem válaszolt ugyan­ilyen módon, s az ellenfél kíméletlenségét az egészen érthető és indokolt gyakori emberelőnyök során gólokkal torolta meg. A szovjet csapatot a jelek szerint kivá­lóan készítették föl a várható kanadai játékmodorra, s ezért nem született szá­mára kedvezőtlen eredmény egyik közös találkozójukon sem. A csehszlovák, de a svéd válogatott is, szinte remegő térddel lépett a jégre, amikor Kanada csapatával kellett mérkőznie. így történhetett meg, hogy válogatottunk a lehető négy pont­ból csak egyet, a svéd pedig kettőt szerzett meg a kanadaiak elleni találkozón, a szovjet pedig mind a négyet, méghozzá gólarányát úgy megjavította, mintha a sereghajtókkal lett volna dolga. Lehet, hogy az erőnlét terén már a mi csapa­tunk is eléri a szovjet válogatott szintjét, de szívósságban és határozottságban el­marad tőle. EGY PONT ELŐNNYEL Többen azt állítják, hogy csak szeren­csés véletlenek összejátszásának köszön­hető a csehszlovák válogatott újabb vi­lágbajnoki címe, egyszóval nem önmaga harcolta ki ezt a helyezést. Aki így érté­kel, csupán a befejező nap első találko­zójából indul ki. Téves azt hinni, hogy bármelyik csapat a másik érdekében har­col ki ilyen vagy olyan eredményt. A své­deknek a Csehszlovákia—Kanada mérkő­zés után az volt a céljuk, hogy le ne szoruljanak a dobogóról, s természetesen nem az, hogy annak felső fokára segítsék együttesünket. A szovjet válogatott pedig mindig és minden körülmények között a legmagasabb célokért küzd. A bécsi vi­lágbajnokságon úgy kezdett, hogy ellen­feleit sorozatban szinte lehengerelte. A svédek mind az első rész hajrájában, mind a VB zárótalálkozóján csehszlovák mintára nem engedték kibontakozni a hagyományos szovjet támadásvezetést, s egészpályás emberfogással megakadályoz­ták a pontos adogatást, a fellazult véde­lemben pedig meg-megtalálták a rést. Ezt azért is tehették, mert kapujukban az utóbbi évek egyik legnagyobb kapusegyé­nisége szerepelt, Högosta személyében, aki sokszor szinte magára hagyva is állta a „sarat“. A svédek váratlan kettős győ­zelme ütötte el a szovjet együttest a vi­lágbajnoki címtől, hiszen válogatottunk az első szovjet—csehszlovák erőpróbán ed­digi második legsúlyosabb vereségét szen­vedte el, a másodikon pedig 4:0-ás veze­tése után csak végső erőfeszítéssel tudta 4:3-ra menteni az eredményt. A jégkorong VB szabályai szerint az a világbajnok, aki a legtöbb pontot szer­zi. Két csapat pontazonosságánál az egy­más elleni mérkőzések eredményeinek összesítése dönt. Mivel a négy erősebb a gyengébbek elleni találkozókon pontot nem vesztett, az egymás elleni mérkőzé­seknek kellett dönteniük. Csehszlovákia vá­logatottja ezeken 7, Svédországé és a Szovjetunióé 6—6, Kanadáé 5 pontot gyűj­tött, s mint már említettük, a svédek mel­lett a két győzelem szólt a helyosztás kérdésében. Most, hogy ennyire kiegyenlítődtek az erőviszonyok, s a csapatok nagyon isme­rik egymást, szinte elképzelhetetlen vala­melyik pontveszteség nélküli, vagy ha úgy tetszik vereségmentes VB szereplése. Ezen a téren a közeljövőben is bajosan várható változás. A jégkorong gyors, változatos, izgalmas és mutatós játék. Ezért hozhat váratlan eredményeket. A pillanatnyi forma, felké­szültség, fizikai és pszichikai erőnlét, a megfelelő taktika és természetesen a sze­rencse is nagy szerephez jut az akarati tényezők mellett. A hosszú idény játéko­soktól, szakvezetőktől nagyon sokat kö­vetel. A formába hozás, abban tartás, vagy még inkább a forma tartós tetőzése való­ban sporttudomány, a kutatómunka és a gyakorlat eredménye. ZALA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents