Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-11 / 128. szám, szerda
Az öntözés nem csupán csapndékpóllás ÉRTÉKELTÉK A GAZDASÁGOK SZOCIALISTA VERSENYÉT Az öntözésre berendezett legjobb mezőgazdasági üzemek ag ronómusai és szakemberei az új öntözési idény kezdetén már hagy omán y osa n találkoznak, hogy értékeljék elmúlt évi munkájukat és a legjobbak tapasztalatainak általánosításával a jövőben még hathatósabban kihasználhassák öntözőberendezéseiket. Az öntözőrendszerek vezető dolgozói és a mezőgazdasági üzemek képviselői ezúttal a piešťanyi Barátság Efsz-ben találkoztak. Nem volt véletlen a hely kiválasztása, ugyanis az elmúlt évben épp a trnavai járás volt az, ahol az öntözőbe rendezések kihasználásában jelentős előrelépés történt és a járás e téren szorosan felzárkózott a galántai, valamint a dunaszerdahelyi f Dunajská Streda) járások mögé. Ezt az öntözőberendezések lehető legjobb kihasználása érdekében meghirdetett szocialista verseny tavalyi évfolyamának eredménye is bizonyítja, amelybe hét öntözőrendszer igazgatósága és 130 mezőgazda- sági üzem nevezett be. Az öntözőrendszerek versenyében az első helyen a Felsőcsallóközi Öntözőrendszer nagymagyari {Zlaté Klasy) Agroprogres közös mezőgazdasági vállalata végzett, amely 22 mezőgazda- sági üzemnek szolgáltat vizet. Az öntözési tervet 111 százalékra teljesítették és az öntözött terület minden hektárára 1541 köbméter vizet juttattak. A második helyen a Madunice —Piešťany—Nové Mesto nad Váhom-i öntözőrendszer vég zett. A nagy területen működő öntözőberendezéseket használó mezőgazdasági üzemek versenyébe 53 üzem nevezett be. Az első helyet a felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz szerezte meg. A szövetkezetben az öntözhető terület 55 százalékának minden hektárára 1607 köbméter vizet juttattak. Ez jelentősen hozzájárult az elért hozamokhoz, amelyek a tavalyi aszály ellenére is figyelemre méltóak. Cukorrépából 320, lucernából 110, silókukoricából pedig 420 mázsás hektáronkénti átlagot értek el. A második és a harmadik helyen az ostrovi, illetve a tre- baticei szövetkezet végzett. Mindkettő a trnavai járásban gazdálkodik. A közepes nagyságú területeken működő öntözőberendezések versenyében átütő sikert arattak a dunaszerdahelyi járás szövetkezetei. Az első húrom helyet sorrendben az eke- csi fOkoc), a nyárasdi {Topoľníky) és a dióspatonyi (Orechová Potôň) Barátság Efsz szerezte meg. A győztes szövetkezetben az öntözhető 730 hektárból 517 hektárt öntöztek és búzából 78,2 árpából 65,8. fűfélékből pedig 200 mázsás hektáronkénti átlagot értek el. Hasznosítani kell a legjobbak tapasztalatait Az öntözéssel értékesítő tartalékok még mindig jelentősek, s ezeket az idén hiánytalanul kell hasznosítani — hangsúlyozta előadásában Rudolf Bucko mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának igazgatója. Szlovákiában jelenleg már 190 000 hektárt lehet öntözni és nagyon lényeges, hogy az öntözhető területeken állandósítsák a legnagyobb hozamokat. Tehát cukorrépából legalább 500, a sűrűn vetett gabonából 50—60, lucernából 90—100, fű- félékből pedig 100—120 mázsás hektáronkénti átlagot érjenek el. Ahol ettől kisebb hozamokat tudnak csak kimutatni, ott komolyan és önkritikát gyakorolva fel kell tárni a hiányosságokat, mégpedig komplex módon, tehát az öntözést illetően is. Irányadónak a legjobbak eredményeit kell venni, amelyek mindenhol inegismé- lelhetők, feltéve persze, hogy kellően hasznosítják a legújabb ismereteket és az élen járók gyakorlati tapasztalatait. Tudományosan és átgondoltan Az öntözéssel kapcsolatos legújabb ismeretekről és a tartalékok hasznosításának módjairól Vincent Čislák mérnök, a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet igazgatója tartott előadást. Tudományos kísérletek igazolják, hogy szakszerű öntözéssel a cukorrépánál 30 —40, a szemes kukoricánál 12 —20, a lucernánál pedig 30—35 százalékkal lehet nagyobb hozamot elérni. A mezőgazdasági üzemek gyakorlatában e lehetőség az említett növényeknél csak 03, 48, illetve 34 százalékra van kihasználva, annak elszámon, hanem csak mint alkalmi munkát és végső meg- mentőt a növény teljes elpusztulása előtt. A talaj vízellátottságát és a vízszükségletet csak szemre és nem pontos felméréssel állapítják meg, nem állítják arányba a talaj vízkészletét és a növény vízigényét. Az előadó az öntözés gyakorlati megvalósításának kérdése it is részletesen elemezte. Fontos és elengedhetetlen, hogy az öntözésre berendezett mezőgazdasági üzemekben kialakuljon egy állandó kollektíva, amely képes az öntözés szakaszán kitűzött célok megvalósítására. Különösen a jövőben van erre szükség, mivel az ország energetikai helyzete megkövetelte, hogy energetikai csúcsidőként a hat és tíz, valamint a tizenhét és huszonegy órák közötti időt jelölték meg. A napi nyolc óra öntözési tilalom ellenére is lehetséges a berendezések hatásos üzemeltetése, feltéve, ha az éjszakai órákat, .valamint a szombatokat és a vasárnapokat is kihasználják. Az aktívaértekezletet záró vitában a legjobbak adták közzé tapasztalataikat, hogy azokból mások is meríthessenek. Az öntözőberendezés egész évi és folyamatos kihasználásáról a sopornai szövetkezet agronó- musa számolt be. Az öntözött területen szemes kukoricából 84 mázsás átlagot értek el és a nyári takarmánykeverékek hektáronkénti átlaga 121 mázsa volt. A szállító vállalat szövetkezetükben próbálta ki a sávos öntözőberendezések magasított — kerekekre szerelt Nagy segítség — és a kísérletek során jól bevált — a sávos öntözőberendezés magasított és kerekekre szerelt szórófeje (A szerző felvétele) lenére, hogy — és ezt is felmerések bizonyítják — a tudományos kísérletek során elért eredmények 80 százalékban a nagyüzemi gyakorlatban is megismételhetők. Az öntözésben előforduló hiányosságokról sokat elárul az elmúlt év statisztikája. Az aszályos hetekben szinte éjjel-nappal működlek az öntözőberendezések, az öntözési kapacitás évi kihasználása mégsem jobb az 1972-es átlagnál. Nemcsak azért, mert ősszel nem kellett öntözni, hanem elsősorban azért, mivel májusban és június elején alig öntöztek a mezőgazdasági üzemekben. Sajnos, még mindig akadnak üzemek, ahol az öntözést nem mint termésfokozó tényezőt tartják — szórófejét, amely lehetővé teszi a magas növésű növények — például a szemes kukorica — öntözését. A tapasztalatok pozitívak, u berendezés jól hasznosítható. Ösztönző erővel hatott az ostrovi szövetkezet agronómusának felszólalása. Részletesen összehasonlította az öntözött és a nem öntözött területeken elért hozamaikat. Az öntözési lehetőség és az e téren szerzett gyakorlati tapasztalat adta a bátorságot, hogy csatlakozzanak azon szövetkezetek vállalásához, amelyek kötelezték magukat, hogy az öntözhető területen szemes kukoricából 100 mázsás hektáronkénti állagot érnek el. EGRI FERENC A szovjet búzafajták jó termést ígérnek önellátást elősegítő vállalás Tizennégy mezőgazdasági üzem kezdeményezése • Levelet küldtek V. N. Remeszlo szovjet búzanemesítönek • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére hatvan mázsa búzát termelnek hektáronként Az elmúlt napokban tizennégy mezőgazdasági üzem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy a szovjet búzafajtákból legkevesebb hatvan mázsát termelnek hektáronként. A szép vállalás szövegét az élen járó mezőgazdasági üzemek vezetői elküldték a Szovjetunióba Mironovkába Vaszilij Nikolajevics Remeszlo akadémikusnak, a világszerte ismert népszerű búzanemesítő- nek, aki többször járt hazánkban, és hasznos tanácsokkal látta . el * búzatermesztőinket. Nagy érdeme van abban, hogy a szovjet búzafajták meghonosodtak, elterjedtek, hozzájárultak a „gabonaprogram“ megvalósításához. A nagy hozamú szovjet búzafajtáknak köszönhetjük, hogy évről évre több gabonát termelünk és közeledünk az önellátás felé. A levélben ott ékeskedik a Horvátsky Grob-i Haladás, az albári (Dolný Bari), a vágsely- lyei (Sal'ai) Barátság, az ipoly- szakállasi (Ipelský Sokoleci) Csehszlovák—Magyar Barátság, a nemesócsai (Zemianska 01- iíai) Csehszlovák Hadsereg, a vicsápapáti (Výčapy-Opatovcei) Zobor, a Komjaticei Csehszlovák—Szovjet Barátság, a Seni- cai Május 9., a Cachticei Csehszlovák—Szovjet Barátság, a Trebalicei Béke, az Ostrovi Haladás és a Nádszegi (Trsticei) Efsz, valamint a Partizánskej Állami Gazdaság és a Nagymegyeri (Calovoi) Nagyhizlalda neve. E mezőgazdasági üzemek szakemberei úgy látják, hogv a nyugat-szlovákiai kerületben idén — a többi mezőgazdasági üzemmel együtt — csakis úgy termelhetnek két és fél millió tonna, a ö. ötéves tervidőszakban pedig tizenkét és fél millió tonna gabonát, ha még jobban elterjesztik, illetve kihasználják a szovjet búzafajták termőképességét. Egyre nagyobb területen termelve, kedvező feltételeket teremtenek hozamuk növelésére. A tizennégy mező- gazdasági üzem vállalása teljesíthető, mert nagyobb parcellákon a Mironovi 808-as és a Jubilejná ja 50-es szovjet búzafajták már száz mázsát is hozlak hektáronként. Ha ezer meg ezer hektáron sikerül elérni az átlagos hatvan métermázsás hektárhozamot, akkor sikerül teljesíteni a gabonatermesztési tervet. A téli szélsőséges időjárás, a kora tavaszi nyár és a fagyhullámok ugyancsak megviselték a gabonát, de a szakemberek véleménye szerint épp a szovjet búzüfajták teleltek jól és a meleg hatására gyorsabban fejlődnek, mint a múlt év hasonló Időszakában és gazdag termést ígérnek. Ilyen véleményeket hallottam a felhívást intéző „tizennégyes“ három üzeme közül. REPÜLŐGÉPEK A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK FÖLDJEI FÖLÖTT A mezőgazdasági üzemek földjei fölött — főleg a tavaszi időszakban — repülőgépek köröznek. Szórják a földparcellákra a műtrágyát, a gyomirtót és a növényvédő szereket. Ma már repülőgépek nélkül egyes munkákat szinte el sem lehet végezni. Idén a vízzel elárasztott területek lassan száradtak ki és csakis repülőgépekkel lehetett rájuk szórni a műtrágyát. A napokban megjelenő lisztharmat és más gombabetegségek ellen is a leghatásosabban repülőgépekkel való permetezéssel lehet védekezni. A tervek szerint Szlovákiában mintegy 1348 000 hektár földre juttatják a repülőgépek a műtrágyát a növényvédő- és gyomirtószereket. Ez a terület közel 200 ezer hektárral több, mint a múlt évben. Több éves tapasztalat alapján a SLOVAIR szakemberei úgy tervezték, hogy egy Z— 37-es típusú repülőgép 23 670 hektáron végezheti el a szükséges munkákat. Ma már a mezőgazdasági üzemek vezetői általában elégedettek, a repülőgépek munkájával. Azonban problémákat okoz, hogy az egész évre tervezett munka felét a kora tavaszi hetekben kell elvégezni. Ezért a repülőgéppel való munka még mindig idényjellegű. Jó lenne, ha a jövő ben több repülőgép állna a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, hogy azok győzzék a csúcsmunkát. Idén a SLOVAIR repülőgépei az első negyedévben 270 000 hektáron végezték el az igényeit munkákat — ez 28 000 hektárral több a tervezettnél — mégsem tudták kielégíteni a mezőgazdasági üzemek igényét. Szinte minden járásból repülőgépeket kértek a mezőgazdasági üzemek. Még a lévai (Levice) járásból is, ahol öt repülőgép startolt naponta a jól előkészített mezei repülőtérről. Akadtak olyan szövetkezetek is — mint a gútai (K&láro- vo), amelyben állandóan dolgozott egy repülőgép, mert a talajvíz feltörése miatt több száz hektáron nem dolgozhattak a talajművelőgépek. Sok-sok huzavona után a mezőgazdasági üzemek íóldjei fölött végre megjelent három MI--2-es lengyel gyártmányú helikopter is. Egyelőre Szlovákia mindhárom kerülete kapott egy-egy helikoptert. Az előzetes próbaüzemelések szerint a helikopterek a legjobban a szőlészetek és gyümölcsöskertek növényvédelmi munkáinak végzésére felelnek meg. Aránylag jó munkát végeznek a hegyaljai és a hegyi körzetekben is, mert alkalmazkodni tudnak dombos-völgyes dűlőkhöz. A szőlő és a gyümölcsfák permetezésekor a helikopterek légcsavarja megmozgatja a leveleket és ezért ezek alsó részére is rákerül az annyira fontos növényvédőszer. Az idei tavaszi időszakban kísérletek folynak a folyékony műtrágya helikopterrel való permetezésére is. A repülőgépek és a helikopterek nagyon hatékony segítséget nyújtanak a me zőgazdasági üzemeknek. A velük való munkát a jövőben az agrokémiai központok irányítják, illetve hangolják össze. ( LllDMILA ŤAPUŠOVA mérnöknő a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozója — Meg kell lennie a hatvan mázsás hozamnak — mondotta Juhos Árpád a nádszegi szövetkezet főagronómusa. — Szerelem ezeket a búzafajtákat, mert minden évben nagy hozamot adnak. A mi talajviszonyainkat a legjobban a Jubilejnaja és az Iljicsovka búzafajta bírja. Hektáronként már hetven mázsa szemet is termettek. Jól teleltek és azt mondhatom, hogy a hideghullámok még használtak is nekik, mert fékezték túl gyors fejlődésüket. A szövetségi kormány és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága Vörös Zászlajával kitüntetett szövetkezet növénytermesztől minden növényápolási munkát idejében elvégeztek, hogy a jeles évforduló évében bizonyítsák a szovjet búzafajták jó tulajdonságait és nagy termőképességét. Az albári Biéke szövetkezetben Domonkos Vendel agronó- inus nyilatkozott, jobb szerette volna, ha Boqyui Ignác elnök is otthon lett volna — mert a nagy család vezetőjének „hobbija“ a növénytermesztés — de ígv is elmondotta, hogy üzemükben — bár a hideg megviselte a gabonát — a szovjet búzafajták mégis erősebbek, bujábbak mint a múlt évben. A Jubilejnaja 50-es és a Kav- kaz szovjet búzafajta még januárban ölven kilogramm műtrágyát kapott fejtrágyaként. A búzát mindenütt gyomirtósze- rekkel permetezték, mert Bar- talos Géza alelnök szerint — aki traktoros és kombajnos — még a kifejletlen gyom is fékezi később a gépek teljesítőképességét és nagyobb szemveszteséget idéz elő. — Mindent megtettünk a gazdag termés érdekében — mondotta az agronómus, reméljük, hogy hektáronként legalább hatvan mázsa szemet takarítunk' be. A vicsápapáti Zobor szövetkezetben Milan Junečka mérnök, az efsz elnöke, /öze/ Pavlovié mérnök, agronómus és /öze/ Kováčik szakosított agronómus fejtette ki véleményét a vállalással kapcsolatban. — Mi elég nehéz körülmények között dolgozunk — mondotta kissé gondterhelten az elnök. — Sok a dombos, humuszban szegény talaj. Ennek ellenére a jó tulajdonságokkal rendelkező Jubilejnaja és Mi- ronovszkaja búza elég erős. Igaz, még az ősszel megteremtettük fejlődéséhez a kedvező feltételeket. Hektáronként tiszta tápértékben számítva mintegy háromszáznyolcvan kilogramm műtrágyát dolgoztunk be a földbe. Egyes parcellákon — a humuszmennyiség és a búzafajták figyelembe vételével — ennél kevesebbet vagy többet adagoltunk. Az agronómus véleménye szerint idén a Jubilejnaja búzafajta ígéri a legjobb termést. A három mezőgazdasági üzemben végzett „szondázás“ végeredményeként arra a következtetésre jutottam hogy a „tizennégyek“ felhívása, mozgalma igen nagy jelentőségű, főleg azért, mert a vállalás nem légvárakra épül, az eddigi tudományos ismeretek felhasználásával született. Mondhatnánk azt is, hogy ez a kezdeményezés a legjobb út az öne-1- látottság felé. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei, szocialista brigádjai, ésszerűsítő brigádjai és más — a növényler- mesztésben dolgozó — élen járó kollektívák tagjai máris figyelmesen tanulmányozzák a felhívást és annak szellemében igyekszenek a szovjet búza fa j* tákból a lehető legnagyobb hozamokat elérni. Növénytermesztőink ezrei ilyen nemes mozgalommal — több termeléssel — köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. BALLA JÓZSEF 1977. V li.
