Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-11 / 128. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatát Tényekkel, érvekkel bizonyítanak BESZÉLGETÉS A PRÁGAI KÁROLY EGYETEM MARXIZMUS— LENINIZMUS INTÉZETÉNEK IGAZGATÓJÁVAL A párt — tudatában annak, hogy szocialista társadalmunk jövője az ifjú nemzedéktől függ, rendkívüli gondot fordítva az ifjúság erkölcsi-politikai neve­lésére, fizikai és szellemi fejlő­désére, — megköveteli az isko­láktól, hogy a tanulókat a szo­cializmus eszméi és programja alapján, a marxizmus—leniniz­mus szellemében készítsék elő az életre. És mert a nevelés tartós, soha véget nem érő fo­lyamat, különösen a főiskolák­kal szemben igényes. A prágai Károly Egyetemen tanulmányait folytató mintegy 15 ezer hallgató ideológiai ne­velése a Marxizmus—Leniniz­mus Intézetében néhány száz szakavatott pedagógus és kb. 30 tudományos dolgozó felada­ta, akik felelősségük teljes tu­datában foglalkoznak növendé­keikkel. Általános érdeklődés a párt politikája iránt Milyen tantárgyukra oktatják a fiatalokat? Kérdésünkre az intézet igaz­gatója Dr. Antonín Vanék do­cens, a tudományok doktora válaszol. — A filozófián, a po­litikai gazdaságtanon, a tudo­mányos kommunizmus elvein kívül a CSKP és a nemzetközi munkásmozgalom történetét ad­juk elő, de a hazai és a nem­zetközi szempontok figyelembe­vételével az időszerű problé­mákra is rávilágítunk. A pedagógusok idei munka- tervük keretében a CSKP ideo­lógiai tevékenységéből, illetve a XV. pártkongresszus anyagá­ból kiindulva a legközelebbi öt esztendő feladatait ismertették, majd a kommunista pártok 1976. évi berlini értekezletének tanácskozásaira, az értekezlet horderejére is felhívták a fia­talok figyelmét. Többnyire elfo­gadható nézeteiket felszólalá­saik és kérdéseik tükrözik. Nyugtalanítja őket, pl., hogy a kínai kommunista párt új veze­tősége is szovjetellenes politi­kát folytat, vagy hogy az Egye­sült Államok új elnöke még egyetlen ígéretét sem váltotta be, és különböző kifogásokkal igyekszik elodázni a leszerelési szerződés megkötését a Szovjet­unióval. Az ifjúság nem érti, miért támadja az USA a szocia­lista országokat, és miért köve­teli tőlük az emberi jogok vé­delmét, amelyeknek megsérté­se az USA-ban és a többi kapi­talista országban — akár a munkanélküliségre, akár a faji megkülönböztetésre vagy a fa­siszta országok támogatásában megnyilvánuló külpolitikájukra gondolunk — napirenden van. Mindezek a bonyolult problé­mák tüzetes magyarázatot igé­nyelnek, amelynek keretében az intézet dolgozói — a CSKP XV., illetve a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. kongresz- szusának irányelveire támasz­kodva a társadalmi rendszere­ink közti lényeges különbsége­ket hangsúlyozzák. Párhuzamot vonnak a békés egymás mellett élés elvét valló szocialista or­szágok politikája és az impe­rialisták uszító, kommunista- és szovjetellenes propagandája közt, amelynek célja elterelni a figyelmet a nyugati orszá­gokban dúló gazdasági válság­ról. Köztudomású ugyanis, hogy az egyre terjedő infláció és a nemzetközi feszültség nyomasz­tó hatása alatt a megoldhatat­lannak bizonyuló szociális prob­lémák is eltörpülnek. Áthidalhatatlan a burzsoá és a szocialista demokrácia közti különbség — Ugyanakkor rámutatunk a CSKP politikájára, szocialista társadalmunk előnyeire — foly­tatja Vanék elvtárs. Megmagya­rázzuk a fiataloknak a szocia­lista demokrácia lényegét és jelentőségét. Megértetjük velük a szocialista országok, így a hazánk ellen indított ellenfor­radalmi kampány lényegét; kö­vetkezményeit. \ A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok döntő többsége egyetért a párt politikájával. Tisztában van azzal, hogy ha­zánkban mindenki őszintén megmondhatja a véleményét politikánkról, az eseményekről, és büntetlenül bírálhatja a fo­gyatékosságokat vagy hibákat. Az ifjúság körében nagy az érdeklődés a küszöbön lévő belgrádi találkozó iránt. A hall­gatók tisztában vannak azzal is, hogy az értekezletnek nem lehet célja a vádaskodás. Konstruktív véleménycserére és közös intézkedésekre van szükség, hogy megtaláljuk a nemzetközi feszültség enyhülé­sét és a tartós európai békét biztosító egyetlen járható utat. A helsinki értekezlet javasla­tainak valóra váltása valameny- nyi országra nézve kötelező, bár tagadhatatlan, hogy a rend­szereink közti különbségek át- hidalhatatlanok. Mert míg a kapitalista országok lakosságá­nak osztályrésze — a burzsoá demokrácia leple alatt — az elnyomatás, az anyagi és a szellemi kizsákmányolás, a szo­cialista demokrácia nem tűri a formalizmust. A kommunista párt és a munkásosztály a nép érdekeit védi és biztosítja az emberi jogokat, amelyekért nálunk senkinek sem kell har­colnia. Megcáfolják a reakció támadásait Az intézet pedagógusait nem érik váratlanul a reakció táma­dásai. — Az a céljuk, hogy a XIV. pártkongresszus által el­fogadott „A CSKP XIII. kong­resszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ alapján tárgyilago­san tájékoztassák a fiatalokat. Tényekkel, érvekkel bizonyíta­nak. A pedagógusok rámutatnak a szövetségi csapatok hazánkba érkeztének igazi okaira, arra, hogy a szocializmust hazánk­ban az ellenforradalom veszé­lye fenyegette. Az ifjúságnak tisztában kell lennie a jobbol­dali erőknek a tömegtájékozta­tási eszközökre, sőt magára a pártra is gyakorolt befolyásá­val, hogy később, az életben is meg tudja védeni a párt poli­tikáját, és megfelelően vála­szoljon az ellenséges propa­gandára. A intézet pedagógusainak tevékenységét minden tekin­tetben siker koronázza. KARDOS MÁRTA TETTEKKEL... EMBEREK A MUNKA FRONTJÁN A nton Macko nem tartozik a szentimentális emberek közé, sohasem tartozott. Gondolatait nem a múlt emlé­kei töltik ki, hanem inkább a jövő tervei. Néha azonban még­is visszaemlékezik első mun­káséveire, a kezdetre. Munkahelye a Ružomberok mellett lévő Bielý Potok-i Acél­szerkezetgyár. Ide jár be na­ponta gyalog lakóhelyéről, a Pod Uhliskoin telepről. Az út tíz percig sem tart. Általában lassan szokta megtenni, csak akkor szaporázza lépteit, ha hideg északi szél fúj. Meg- megáll a Revúca patak hídján, és elnézegeti az alatta folyó vizet. Közvetlenül a felszabadulás után tanulta ki az esztergá­lyos szakmát. Mint mindenki más, a szabad hazában ő is nagy energiával vetette bele magát az alkotómunkába. Akkor is Biely Pofokban dolgozott, ugyanazon a helyen, ahol a mostani gyár áll. Most egy 14- tagú építkezési szerelőbrigád vezetője, munkacsoportja meg­szerezte a szocialista brigád cím második fokozatát. A múlt­ra gondol ... Munka akkoriban rengeteg akadt, csak nem volt szakember, aki elvégezze. A fiatal esztergályost egy napon felkereste a munkavezetője, s közölte vele, hogy csavarokat kellene gyártani egy épülő új hídhoz, de a megrendelést — megfelelő anyagi juttatás elle­nében — négy napon belül tel­jesíteni kell. R áállt, bár a csavargyártás- hoz keveset értett. Min­den megkeresett fillérre szüksége volt. Azt mondta, hogy ha kell, éjjel-nappal fog dolgozni, csakhogy teljesítse a rábízott feladatot. A többiek­nek, munkatársainak, sokkal könnyebben, gyorsabban ment a dolog. Megvolt a gyakorlatuk, ügyességük hozzá. Annak ide­jén azonban még más szellem­ben dolgoztak és éltek, mint mostanában. Mindenki csak sa­ját magával törődött. Ezért hát Mackónak sem adott senki jó tanácsot, nem nyújtott segítsé­get. Lázasan fogott a munká­ba. A gyakorlat hiánya azonban így is megmutatkozott. Az idő­sebb munkások nevetve hason­lították össze az előttük lévő csavarhalmazt az övével. Ami­úl szó 1977. V. 11. Négy falu határában gazdál­kodik a 3100 hektáros csicsói (Cicov) Wilhelm Pieck Efsz, és négy falusi alapszervezet mun­káját irányítja a szövetkezet mellett működő centrális párt­bizottság. Balogh. Lajos, a bi­zottság elnöke elsősorban mun­kájuk lényegét körvonalazta. — A szövetkezet és a négy falu — Nagykeszi (Veľké Ko- sihv), Csicsó, Füss (Trávnik) és Kolozsnéma (Klížska Nemáj — kapcsolata szoros, hiszen a la­kosság többsége a szövetkezet­ben dolgozik. A pártbizottság lényeges feladatának tartja egyrészt e kapcsolat állandó szélesítését, másrészt annak a segítségnek a megszervezését, amelyet a falvak és a szövet­kezet szükség esetén egymás­nak nyújthatnak. Talán egysze­rűbb lenne a dolgunk, ha a szövetkezet melleit is működne külön pártalapszervezet, úgy viszont a falvakkal nem lenne ilyen szoros a kapcsolat. Konkrét példákat említ, ame­lyek annak előnyét bizonyítják, hogy a szövetkezet termelési feladatairól a falusi alapszer­vezetekben, tehát iényegében az egész falut képviselő tagság előtt is beszélnek. Szükség ese­tén így jobban tudják mozgó­sítani a segítő erőket. Például tavaly aratás idején a nagyke­szi sportolók a szalmabegyűj­tésben segítettek, a közelmúlt­ban pedig a falu fiataljainak bevonásával' a szövetkezet te­rületén vasgyűjtést szerveztek. Az egyes alapszervezetek falu­jukban faliújságokon, az aratás, lailalmasaMi pátimunka TELJESÍTIK AZ ÉRTÉKELŐ TAGGYŰLÉSEK HATÁROZATÁT őszi betakarítás és egyéb csúcs­munkák idején pedig a helyi liangosanbeszélőn keresztül is ismertetik a szövetkezet terme­lési eredményeit és népszerűsí­tik az élen járó dolgozók mun­kasikereit. t, — A szervezés ilyen formája az alapszervezetek értékelő taggyűlésein Is szóba került és a felszólalók javaslatai alapján most tovább tökéletesítjük. Az eredmény: a még tartalmasabb pártmunka. Részletesen kifejtik, hogy tu­lajdonképpen miről is van szó. A pártszervezet elsődleges feladata a termelés irányítása és a kitűzött felada­tok hiánytalan teljesítésének előmozdítása. A falusi szerve­zeteknek a szövetkezet tagjai mellett a faluban dolgozók, te­hát a hnb alkalmazottai, a ta­nítók és a nyugdíjasok is tag­jai. Őket a szövetkezet egyes munkaszakaszainak problémái nem érintik közvetlenül és azok megoldásában sem vesz­nek részt. Ezért — az elfoga­dott határozat értelmében — a szövetkezeten belül és az egyes munkaszakaszok szerint párt­csoportokat hoznak létre, ame­lyek munkáját közvetlenül a centrális bizottság fogja irá­nyítani. — így nem gyengítjük meg a falusi alapszervezeleket, vi­szont lesz olyan fórum, ahol megtárgyalhatjuk az egyes munkaszakaszok termelési problémáit és o pártcsoport tagjainak hathatós segítségé­vel, valamint irányításával meg is oldhatjuk azokat. Ugyancsak a párt csoportoktól várjuk a kezdeményezést a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák kialakításához. Szö­vetkezetünkben egyelőre saj­nos még nincs ilyen kollektí­va, holott a javítóműhelyben és a kertészetben is megvan rá a lehetőség. A centrális pártbizottság ter­mészetesen figyelemmel kíséri olyan határozatok teljesítését is, amelyek nem közvetlenül a szövetkezettel kapcsolatosak. Ilyen feladat például a fiatalí­tás. — Alapszervezeteink értéke­lő taggyűlésén sok szó esett a fiatalításról. Négy alapszer­vezetünknek 154 tagja van, eb­ből tíz tagjelölt. Az idén to­vábbi hét tagjelöltet szeretnénk felvenni, elsősorban a nagyke­szi alapszervezetbe, mivel e té­ren olt a legrosszabb a helyzet. A cél érdekében hangsúlyoztuk a SZISZ helyi alapszervezetei­vel való szorosabb együttműkö­dés fontosságát. Elsősorban az ott folyó ideológiai nevelés színvonalát kell javítani, hogy az ifjúsági alapszervezelek a jövőben több tagjelöltet ajánl­hassanak. Némileg jobb a hely­zet a nők arányszámát illetően. Jelenleg tagjaink tíz százaléka nő, de a jövőben ezt az arány­számot is javítani akarjuk. Mind a négy alapszervezet értékelő taggyűlésén részlete­sen elemezték o választási program teljesítését, amiben nem kis segítséget nyújt a szövetkezet, jelenleg Csicsón az óvoda épí­tését segíti, és hozzájárul az új 18 tantermes iskola felépíté­séhez is. Tavaly Nagykeszi, az idén pedig Füss kapott, illetve kap ravatalozót, amelyek fel­építéséhez, szintén hozzájárult a szövetkezet. Példát említhe­tünk természetesen Kölozsné- máről is, ahol a parkosítást és a játszótér kiépítését támo­gatta a szövetkezet. — A centrális pártbizottság úgy osztja meg e segítséget, hogy abból mind a négy falu­nak arányosan 'jusson. Végül még megemlítem egy további lényeges határozatunkat. Az ér­tékelő taggyűléseken elhang­zott javaslatok alapján a párt- oktatás soron következő évfo­lyamát már közösen fogjuk szervezni. Közel vagyunk egy­máshoz, sokan egy helyen dol­gozunk, tehát nincs akadálya, hogy az egyes alapszervezetek számára az alap-, illetve a kö­zépfokú oktatás közösen foly­jon. Annál inkább, mivel ezzel minden kétséget kizáróan a jobb színvonalat segítjük elő. E. F. kor egyszer egyedül maradt a műhelyben, észrevette, hogy le­tört az egyik esztergakés he­gye. A< hiba kijavítása közben elgondolkodott, és olyan mód­szerre jött rá, amellyel az előző munkamenethez képest sokkal több csavart lehetett ki eszter­gálni. így aztán ő lett kész el­sőnek. Ezzel tekintélyre tett szert még azok körében is, akik korábban kinevelték. Ma már érthetetlen számára, hogy ötle­t-ét akkor miért titkolta el a többiek előtt. Pedig érthető a dolog, hiszen akkoriban még mindenki csak a maga munká­jával törődött. Mennyire szem­beszökő a különbség! Ma már munkatársai az ő ötlete, vagy utasítása szerint dolgoznak. A fiataloknak gyakran mondogat­ja: „látjátok, így változtatja meg a szocializmus még az em­bert is“. Hinni kell neki, hiszen ő mindazt, amit mond, átélte, a saját bőrén tapasztalta. Ö volt az, aki mindig kereste és ke­resi az ésszerű, hasznos fogá­sokat, fortélyokat a munkában. H arminckét éve dolgozik a vasiparban. Annak ellené­re, hogy Biely Potok-i munkahelyéről ez alatt az idő alatt egy tapodtat sem mozdult, személyazonossági igazolványá­ban mégis egymást érik a bé­lyegzések. Üzeméi ugyanis több­ször átszervezték, a műhely többször gazdát cserélt, amíg a žilinai Acélszerkezetgyártó Vállalat igazgatása alá került. Az üzemben most alumíniumból való építőelemeket gyártanak. A munka atipikus, mert mindig alkalmazkodni kell az épülő objektumok tervéhez. Végső so­ron mindig mindent újra kell kezdeni. Most éppen a Cseh­szlovák Rádió új bratislavai épületének egyes tartozékait készítik. Anton Macko műveze­tőhöz illően — először átta­nulmányozza a tervrajzokat, a műszaki dokumentációt, azután előkészíti a sablonokat, a szer­számokat és elosztja a munkát. A kevésbé tapasztalt dolgozók­nak beállítja a gépet, elmagya­rázza az eljárást és az első munkamenetek idején figyeli, ha kell, ki is javítja őket. Sohasem elégedett az előírt technológiával. Ha lehet, min­dig igyekszik a munkameneten javítani, könnyíteni, vagy gyor­sítani. Az egyszerű munka el­végzéséhez is találékonyság kell. Anton Macko, a tárca, a tröszt és a vállalat legjobb dol­gozója jelvények tulajdonosa, már csaknem 40 újítási javas­latot adott be. Némelyek na­gyon nehezen születtek meg a fejében. Legutóbbi javaslatával, amely az ablakkeretek készíté­sét teszi egyszerűbbé, nemcsak anyagot és villanyáramot, ha­nem egy dolgozó, egy marós munkáját is megtakarítják. Újí­tási javaslatának haszna 1975. június 4-től, tavaly június 4-ig 105 000 korona. Tavaly is két újítási javaslatot nyújtott be. Ezek gazdasági haszna a 200 ezer koronát is meghaladja. Azt mondják róla, nagy előszere­tettel olvas új munkamódsze­rekről. A szocialista brigád cím első fokozatáért versenyző munkacsoportjában bevezette a hibamentes munka rendszerét, amelyet a Szovjetunióban al­kalmaznak. M acko elvtárs maga elé tartja két kemény, kér­ges tenyerét és így tű­nődik: „jó, hogy az embernek van két keze, amellyel megfog­hatja a munka vastagabb végét. Igaz, hogy még tízszer ekkora kéz sem érne semmit, ha mun­káját nem az ész irányítaná. Célkitűzésekért nem kell - a szomszédba menni. A CSKP KB 3. ülésének határozatai nem­csak a technikusokat, mérnökö­ket és a tudósokat érintik, ha­nem bennünket, munkásokat is. Nagy ösztönzést adnak nekünk. Számomra annak a tankönyvét jelentik, hogyan tegyük olcsób­bá, gyorsabbá a termelést min­den munkahelyen.“ Anton Macko ezt tettekkel bizonyítja. DOMINIK MATUŠINSKÝ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents