Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-06 / 124. szám, péntek

Újabb bizonyítékok 02 amerikai bíróság törvényellenes eljárásáról A San Bernardinó-i tanúság A RUDÉ PRÄVO BESZÉLGETÉSE DR. VLADIMÍR ČEBIŠSEL, AKI RÉSZT VETT A GABRIEL GYEREKEKRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOKON (A tegnapi számunkban megje­lent cikk folytatásaj ■ Milyen módszereket al­kalmazott az amerikai reakció szocialista hazánk elleni hisz­térikus kampányában a Gab riel-gyerekek esetében? Több folytatásos cikksoroza­tot közölhetnénk erről, néha íigy tűnik, már magam sem tu­dom elhinni az akkori esemé­nyeket. Olyanok, hogy a mi ko­runkban már talán elő sem for­dulhatnak. Legalább néhány „mazsolát" említek meg, habár beismerem, hogy tekintettel az egész ügy jellegére, csak bizo­nyos önmegtagadással sorolom fel őket ma. De az igazság igazság marad. Az alperes ügyvédje meghív­ta az anyát birtokára, o gye rekeket lóra ültette, majd meg kérdezte, hogy tetszett e n«- ki mindez, s kihasználva nyel­vi nehézségeit és más körülmé­nyeket, egyeseket arra kény- szerített, bizonyítsák: az anya egyértelműen kijelentette, hogy gyermekeinek jobban tetszik Amerikában, mint otthon. Egy becsületes asszonyt, aki a ko­ronatanú lett volna, de visz- szautasította, hogy részt ve­gyen ebben a csalásban, a helyszínen bosszúsan elbocsá­tod szolgálataiból. Ugyanez az ügyvéd egy más alkalommal meghívta az anyát és gyermekeit villájába, a gye­rekük figyelmét elterelte vala­milyen játékkal, az anyának ő mutogatott valamit, majd arra beszélte rá a tolmácsnőt, ta­núsítsa, hogy az anya nem tő rődik gyerekeivel. Röviddel ezután arra szólí­totta fel az egyik tolmácsnőt, hogy bekapcsolt magnetofon előtt állandóan, faggassa az anyát a csehszlovákiai válsá­gos évekről azzal a céllal, hogy a beszélgetésből kiragadjon olyan szavakat, amelyek segít­ségével meg tudná zsarolni és félemlíteni az anyát. Vlasta Gabrielová Zludkynová megérkezése után néhány nap­pal kétségbeesetten telefonált nekem, hogy Roggendorf asz- szonynak, a kél gyermek nagy­anyjának házát, ahol akkori­ban lakott, szudétanémetek és más emberek tömege kerítette körül, akik üvöltöznek és meg- lincseléssel fenyegelik, ha nem marad az Egyesült Államok­ban. Én mozgósítottam a seri­fet, ügyvédeinket, az ifjúságvé­delmi hivatalokat, vagyis min­denkit, akiről azt gondoltam, hogy segíteni tud. Sikerült. A serif segédeivel együtt kivonult Roggendorfék szerény házához, fts aznap szavatolta az anya biztonságát. Azt mondhatom, hogy teljesítette a kötelessé­gét, de úgy gondolom, hogy eleinte nem nagyon sietett. Számomra ez volt az egyik legnehezebb pillanat. Messzire voltam, és nem tehettem mást, minthogy telefon útján védjem a rám bízóit veszélyeztetett csehszlovák állampolgár biz­tonságát. Másnap sikerült elér­nem, a rendőrség ígéretet tett, hogy éjjel rövid időközökben rendőrőrjárat keresi fel majd azt a házat, ahol n csehszlo­vák állampolgár éli. Az illetékes körök propagan­dacélokra próbálták kihasznál­ni az én jelenlétemet is (Rog- gendorféktól és a járási bíró­ságtól is meglehetősen messze laktam), és arra kényszerítet- ték a bíróságot, kérdezzék meg tőlem, vajon hajlandó lennék e tanúként a bíróság elé lépni. Megállapították ugyanis, hogy a diplomatáknak ilyen esetben le kell mondaniuk mentelmi jo­gukról. Ehhez azonban közpon­ti engedély kell, és csak kivé­teles esetekben vállalhatja a felelősséget ilyen döntésért a nagykövet. Feltételezték, hogy emiatt huzavona keletkezik, és így alkalmuk nyílik annak ál­lítására, hogy félek a bíróság elé állni. Nagyon meglepődtek, amikor február 28-án késő este tol­mácsolt kérésükre már másnap kora reggel pozitív választ ad­tam. Dušan Spáčil nagyköve­tünk saját felelősségére enge­délyese, hogy mint tanú sze­repeljek a tárgyaláson. Megkér­deztem, hánykor kerül rám sor. ízzel najfy kavarodást idéztem) elő, és végül kihallgatásomról lemondtak. A bíróság tehát in­kább a menekülteket hallgatta ki a csehszlovákiai viszonyok­ról, s ..elfogulatlanságukról“ mindenki képet alkothat. Még egy példa. A bíróságon megkérdezték az anyát, hogy vásárol-e ajándékokat gyerme­keinek. Még mielőtt válaszol­hatott volna, kiabálni kezdtek vele, hogy gyorsan szerezzen állást, ha nincsen pénze az ajándékokra. Ekkor — talán csak ebben az egy esetben — nem bírta idegileg és rákiáltott a bíróra: Tulajdonképpen mit akarnak tőlem? Tudják, hogy nem tudok angolul, tudják, hogy nem kértem engedélyt a munkavállalásra, hiszen nem ezért érkeztem az USA ba. A valóságban mindenki tud­ta, hogy állampolgárunknak elegendő pénze volt. Csak azt akarták elérni, hogy a jegy­zőkönyv olyan tényeket tartal­mazzon, amelyekkel bizonyíta­ni tudnák, hogy az anya keve­set törődik gyerekeivel. ■ Az Egyesült Államokban ki gyakorolt nyomást Gabrielo­váZludkynovára, hogy „válasz sza a szabadságot“ és marad­jon az Egyesült Államokban? Elsősorban egy nagy csalást készítettek elő mindjárt az ele­jén. A nagymama megígérte, méghozzá írásbeli leg, hogy a gyerekeket visszaadja az anyá­nak, ha személyesen jön ér­tük Kaliforniába. Amikor azon­ban az anya megérkezett, min­dent megtettek azért, hogy az Egyesült Államokban maradjon. Amikor megállapították, hogy minden durvaság ellenére sem hajlandó emigrálni, megkezdő­dött a nagy bírósági tárgyalás. Ez a tárgyalás rövid időn be lül nagy kampánnyá vált Cseh­szlovákia ellen. Az anyát szüntelenül névte­len telefonhívásokkal próbálták megfélemlíteni. Az sem segített, hogy Roggendorfék ott-tartóz- kozásának első szakaszában megváltoztatták telefonszámu­kat. Egy ismeretlen férfi ezer dollárt ígért neki arra az eset­re, ha lemond mindenről. Sok mindent ígérgettek neki. Valamilyen küldöttség azt magyarázta, hogy nincsen sem­milyen reménye, mivel meg­egyeztek a bíróval, aki az ő pártjukon áll. A gyerekeket so­hasem kapja meg. Még egy tit­kos jelszóban is megállapodtak — ha az anya azt mondja, hogy szereti Az eladott meny­asszonyt, a bíró állítólag meg­érti, hogy emigrálni akar, és ezután minden rendben lesz. Február 17-én egy csoport kereste fel az anyát, vezetője egy német és egy Amerikában született cseh asszony volt. A hosszú beszélgetés hasonló jel­legű volt. „Legyen észnél, a dolog egész világos, az egye­düli, ismétlem az egyedüli le­hetőség az egész ügy megöl dására, ha nyilvánosan bejelen­ti, hogy az Egyesüli Államok­ban akar maradni. Mi aztán már intézkedünk, a bírósági tárgyalást addig halogatjuk, amíg nem hozzuk el Csehszlo­vákiából azokat a személyeket, akiket maga akar. Ellenkező esetben az ügy kilátástalan“. Legyen jó szívvel Fritz és Vlasta iránt jelszóval nyilvános gyűjtéseket rendeztek, ame­lyeknek az volt a céljuk, hogy befolyásolják és kétségbe ejt­sék az anyát, félrevezessék a közvéleményt, nem pedig az, hogy néhány dollárt szedjenek össze. Nyomást gyakoroltak azzal az állítással is, hogy a bíró 8000 levelet kapott, amelyek írói követelték, ne küldjék „rabszolgaságba" a gyerekeket. Hogy ez igaz e, azt senki sem tudja. Tény azonban, hogy a Denný hlásateľ című emigráns lap 1972. március 3-án felhívta olvasóit, küldjenek leveleket a bírónak a mellékelt minta sze­rint. Kél mondatot idézek be­lőle: „Remélem, nem engedi meg, hogy a gyerekek vissza­térjenek Csehszlovákiába. Ha az anya akarja őket, maradjon a gyermekekkel itt.. Február 28 án a rendőrség engedélyezte mintegy 20—30 személy „tüntetését“, akiket egy bizonyos Guilda van Hor­nová vezetett, aki életében nem volt Csehszlovákiában és nem is tud csehül. Célja azonban azonos volt. A helyi televíziót is megnyer­tek a gyalázatos lervek támo­gatására. Olyan sokáig üldöz­te a gyerekeket és beszélge­tett velük (annak ellenére, hogy a bíróság ezt megtiltot­ta), míg sikerült egy rövid fel­vételt készíteniük, amelyben a gyerekek azt mondták, hogy szeretik jelenlegi barátaikat, és jól érzik magukat ott, ahol van­nak. Ezt a felvételt aztán né­hány napon át körülbelül olyan tálalásban sugározták, mint egy drágán megfizetett keres­kedelmi reklámot, és az anyát állandóan figyelmeztették rá. Az anyát megzsarolták, azzal fenyegették, hogy gyermekeit újból elrabolják abban az eset ban is, ha a bíróság az ő ja­vára döntene, Cinikusan hangoztatták, a gyermekrablóknak semmi bán- lódásuk sem esne. Elméletileg az egyik fél sem beszélhetett senkivel a tárgya­lásról, de Roggendorf asszony mindjárt a tárgyalás első nap­ján újságírók előtt kijelentette: „Ha az Egyesült Államokban maradna, semmilyen problé­mánk sem lenne“ (The Sun 1972. február 29.). Smith asz- szony, a kér csehszlovák gyer­mek ideiglenes gondozója, a tárgyalás egyik szakaszában ki­jelentette, hogy küzdelmét csak abban az esetben adja fel, ha a gyerekek az Egyesült Álla­mokban maradnak. Egyébként más személyekre is nyomást gyakoroltak. Példá­ul az az ügyvédi iroda, amely- lyel nagyon jól megvoltunk, néhány nappal az Ítélethozatal után bejelentette, nem védheti tovább egy csehszlovák állam polgár érdekeit. Akkor és a ké­sőbbiekben sem tudtak megma­gyarázni döntésük okát. Azt a bírónőt, pedig, aki a tárgyalás első szakaszában az anya javá­ra hozott ítéletet, elbocsátot­ták, és el kellett hagyni« a San Bernardinó-i járást. I Folytatjuk ) KOMMENTÁLJUK Megtérülő befektetés Szocialista egészségügyünk Hgyik kulcsfontosságú fela data a dolgozók egészégéről való gondoskodás. Eletszín vonalunk emelkedése, társadalmunk fejlődése dolgozóink munkájának függvénye. Dinamikusan fejlődő népgazdasá­gunknak minden dolgos kézre szüksége van, kifogástalan jó munkál azonban csak egészséges dolgozóktól várha­tunk. A dolgozók egészségéről való gondoskodás, a beteg­ségek megelőzése, tellát társadalmi érdek is. Társadalmi érdek, mert amellett, liogy a betegség a beteg számára kellemetlen, a betegségek miatti munkakiesés a népgazda­ság számára veszteséget is jelent. A dolgozók egészségUgyi ellátása terén fontos feladat hárul az üzemi egészségUgyi intézményekre, melyek fej­lesztésében, különösen az utóbbi években Szlovákiában jelentős előrehaladás tapasztalható. Az üzemi egészségügyi központok száma 1971.—1976 között 215-ről 321-re, az üzemi orvosi rendelőké pedig 206-ról 292-re gyarapodott. Dj egészségügyi létesítménnyel gazdagodott például a Tesla sArnpknvi üzeme, a Miebalovcei Állami Gazdaság, a bratis tavai Zornica stb., és számos, eddig nem megfelelő egész ségügyi intézményt tökéletesítettek. Az említett időszakban az üzemorvosi helyek száma is változott: az üzemi egészségügyi központokban 486-rói 792-re, az üzemi rendelőkben 735-ről 1119-re módosult. Egészségügyünk gondot fordít az üzemorvosi munkakört betöltő szakemberek speciális felkészítésére is, tekintettel arra, milyen munkakörnyezetben dolgozókkal, foglalkozás­beli ártalmakkal stb. kerülnek majd kapcsolatba. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának az üzemi egészségügyi ellátás színvonalát vizsgáló felmérése az elért eredményeken kívül a fogyatékosságokat is megmutatta. Elsősorban azt, hogy nem minden üzem, vállalat használja kii a lehetőséget saját egészségügyi központ vagy rendelő létesítésére, illetve a már meglevő létesítmény megfelelő működési feltételeinek biztosítására. Pedig ez a befektetés garantáltan megtérül. Az üzemi egészségügyi intézmények­ben például mód nyílik — ezt egyre több helyen ki is használják — a műszakos rendelés bevezetésére. Így a dolgozók munkaidő után is felkereshetik panaszaikkal az orvost, s az egészségügyi ellátás — ha a betegség jellege engedi — nem megy a munkaidő rovására. A másik probléma, hogy sok munkahelyen nem jó az együttműködés az üzemorvos és az üzem vezetői között. A fejlődés, a tudományos műszaki forradalom, az új mű­szaki eljárásuk mellett új foglalkozási, egészségügyi ártal­maknak is hordozója. Ezeket fontos látni, de még fonto­sabb megelőzni. S a megelőzés, a dolgozók egészségének védelme — megfelelő munkaruhák biztosítása, a műszaki előírások pontos megtartása, az orvosok ilyen irányú kö­vetelményeinek teljesítése, utasításai megtartásának ellen­őrzése — az üzemek, a vállalatok feladata és saját jól lelfogott érdeke is. Az eddigi eredményekkel nem lehetünk leliát elégedettek. A munkahelyi egészségügyi gondoskodás színvonalának emelése és feltételeinek javítása továbbra is közös, fontos feladata az egészségügyi szerveknek, üzemeknek és válla­latoknak. Ezen a téren sok még a kihasználatlan lehető­ség, a javítanivaló. FLÚR1ÁNNÉ M. MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ Az egyéni higiénia jelentősége a fertőző betegségek megelőzésében A higiénia alapelveinek meg­tartása egészségünk szempont­jából elengedhetetlen. Főképp a l'etóző betegségek megelőzésé­ljen van nagy jelentősége. Ugyanis a por, a piszok, a ház­tartási és egyéb hulladék, az ál­lati és az emberi ürülék szám­talan kórokozót tartalmaz, ame lyek közül sok fertőző betegsé­gek terjesztője lehet. Egyéni higiénián a test általános tisz­tán tartását értjük: a fürdést, a zuhanyozást, rendszeres kéz­mosást, főképp étkezés előtt és a WC használata után, továb­bá a szájápolást, hajunk gon­dozását, a körmök tisztán tar­tását, a lábápolást stb. Ide tar­tozik öltözékünk tisztán tartá­sa, a gyakori fehérneműváltás, a lábbeli gondozása, a mű szá­las harisnya, zokni naponta történő kimosása stb. Az egyéni higiénián kívül a környezeti higiéniának, vagyis lakásunk és munkahelyünk tisz­tán tartásának is nagy szerepe van a fertőző betegségek meg­előzésében. Valljuk meg őszintén, még mindig nem tudatosítjuk elég­gé a higiénia jelentőségét és fontosságát. Pedig a régi népi mondás is azt tartja, hogy a tisztaság fél ... egészség. Olyan nyilvános helyen, ahol sok em­ber jön össze, továbbá a villa­moson és a vonaton — főképp a nyári időben — tapasztalhat­juk, hogy milyen sok az ápo­latlan ember; elárulja őket a kellemetlen izzadságszag, láb­szag. A veszélyt azonban fő­képp a mosatlan kéz jelenti, mert ezzel vihetjük út ételünk­re a kórokozókat. Ezért tuda­tosítsuk, mennyire fontos napon­ta többször is kezet mosni, fő­képp étkezés előtt. Ezt külö­nösen azoknak kell szem előtt tartaniuk, akik állatokkal, föld­del, trágyával, szennyezett hol­mikkal dolgoznak. Ugyanis az állatokról könnyen átvihetjiik a fertőző betegségeket, mint pl.: a leptosplrőzist, a tularémiőt, a brucellózist, a szalmonelózist slb. A kézmosáson kívül nagyon fontos — különösen nyáron — a test teljes lemosása vagy zu­hanyozása naponta kétszer, va­lamint a lábáztatás. Leghigieni- kusabb a zuhanyozás, mert így állandóan folyó víz alatt mos­suk a testünket. Ahol erre le­hetőség nincsen, és lavórban kell mosakodni, ne felejtsük el először a kezünket alaposan megmosni a piszkos munka után, lehetőleg körömkefével, ezt a piszkos vizet öntsük ki, a lavórt öblítsük ki, majd tiszta vízben mosdjunk tovább. Az egyéni higiéniáról főképp az élelmiszeriparban és a ven­déglátói parban dolgozóknak kell gondoskodniuk fokozott mértékben. A kézmosáson kívül a körömtisztítási sem szabad elhanyagolniuk, mert a köröm alatt levő szennyel igen köny- nyen terjednek a kórokozók. A környezethigiéniához tar­tozik a helyiségek tökéletes kitakarításán, szellőztetésén kí­vül sok olyan apróbb, de egész­ségügyi szempontból fontos do­log szem előtt tartása is, mint pl. az, hogy ne tegyük föl az asztalra — amelyen élkezünk vagy munkahelyünkön a tte- óralnkat elfogyasztjuk — a piszkos börőndöt, amelyet uta­zás során nemcsak a vonatban, hanem a pályaudvaron is letet* tünk a földre. Ugyanez vonat­kozik a bevásárlőtáskára is. Ugyanis az utca köpetes porá­ból számtalan kórokozó tapad­hat rá a táskára, bőröndre. Talán nem szükséges külön felhívni olvasóink figyelmét a legyekre, szúnyogokra, egerek­re, patkányokra. Mindnyájan jól tudják, hogy ezeknek mi­lyen nagy szerepük van a fer­tőző betegségek terjesztésében. Tehát védekeznünk kell elle­nük. Nyáron, különösen faluhe­lyen, ahol sok a háziállat« sainte ellepik a lakás környé­két a legyek, és bizony meg­találhatók az egerek és a pat­kányok is. Mivel megszokták jelenlétüket, valahogy nem is irtóznak tőlük. Viszont, ha arra gondolnak, hogy mennyi beteg­ség okozói lehetnek, egészen biztosan gondosan letakarják az ételeket, olyan helyre rak­ják, ahol a legyek nem lephe­tik el stb. Természetesen leg­fontosabb a legyek, egerek, pat­kányok irtása, a baromfi- és sertésólak, az istállók tisztán tartása stb. Szocialista társadalmunk min­den anyagi lehetőséget megad az egészségügynek, gondosko­dik egészségügyi létesítmények­ről, egészségügyi tanácsadók­ról, egészségügyi személyzetről, továbbá az iskolákban és más közösségekben gondoskodik ön­kéntes egészségügyi dolgozók­ról, akik e téren felvilágosító munkát végeznek. Számtalan egészségügyi brosúra jelenik meg, amelyekhez díjtalanul hozzájuthatnak az emberek az orvosi rendelőkben stb. Tehát csakis rajtuk múlik, hogy a higiénia alapelveinek megtartá­sával megelőzzék a fertőző és egyéb betegségeket. Dr. SOBOTA OLGA űl szó Q 1977. V. 8

Next

/
Thumbnails
Contents