Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-06 / 124. szám, péntek

Újabb bizonyítékok 02 amerikai bíróság törvényellenes eljárásáról

A San Bernardinó-i tanúság

A RUDÉ PRÄVO BESZÉLGETÉSE DR. VLADIMÍR ČEBIŠSEL, AKI RÉSZT VETT A GABRIEL GYEREKEKRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOKON

(A tegnapi számunkban megjelent cikk folytatásaj

■ Milyen módszereket alkalmazott az amerikai reakció szocialista hazánk elleni hisztérikus kampányában a Gab riel-gyerekek esetében?

Több folytatásos cikksorozatot közölhetnénk erről, néha íigy tűnik, már magam sem tudom elhinni az akkori eseményeket. Olyanok, hogy a mi korunkban már talán elő sem fordulhatnak. Legalább néhány „mazsolát" említek meg, habár beismerem, hogy tekintettel az egész ügy jellegére, csak bizonyos önmegtagadással sorolom fel őket ma. De az igazság igazság marad.

Az alperes ügyvédje meghívta az anyát birtokára, o gye rekeket lóra ültette, majd meg kérdezte, hogy tetszett e n«- ki mindez, s kihasználva nyelvi nehézségeit és más körülményeket, egyeseket arra kény- szerített, bizonyítsák: az anya egyértelműen kijelentette, hogy gyermekeinek jobban tetszik Amerikában, mint otthon. Egy becsületes asszonyt, aki a koronatanú lett volna, de visz- szautasította, hogy részt vegyen ebben a csalásban, a helyszínen bosszúsan elbocsátod szolgálataiból.

Ugyanez az ügyvéd egy más alkalommal meghívta az anyát és gyermekeit villájába, a gyerekük figyelmét elterelte valamilyen játékkal, az anyának ő mutogatott valamit, majd arra beszélte rá a tolmácsnőt, tanúsítsa, hogy az anya nem tő rődik gyerekeivel.

Röviddel ezután arra szólította fel az egyik tolmácsnőt, hogy bekapcsolt magnetofon előtt állandóan, faggassa az anyát a csehszlovákiai válságos évekről azzal a céllal, hogy a beszélgetésből kiragadjon olyan szavakat, amelyek segítségével meg tudná zsarolni és félemlíteni az anyát.

Vlasta Gabrielová Zludkynová megérkezése után néhány nappal kétségbeesetten telefonált nekem, hogy Roggendorf asz- szonynak, a kél gyermek nagyanyjának házát, ahol akkoriban lakott, szudétanémetek és más emberek tömege kerítette körül, akik üvöltöznek és meg- lincseléssel fenyegelik, ha nem marad az Egyesült Államokban. Én mozgósítottam a serifet, ügyvédeinket, az ifjúságvédelmi hivatalokat, vagyis mindenkit, akiről azt gondoltam, hogy segíteni tud. Sikerült. A serif segédeivel együtt kivonult Roggendorfék szerény házához, fts aznap szavatolta az anya biztonságát. Azt mondhatom, hogy teljesítette a kötelességét, de úgy gondolom, hogy eleinte nem nagyon sietett.

Számomra ez volt az egyik legnehezebb pillanat. Messzire voltam, és nem tehettem mást, minthogy telefon útján védjem a rám bízóit veszélyeztetett csehszlovák állampolgár biztonságát. Másnap sikerült elérnem, a rendőrség ígéretet tett, hogy éjjel rövid időközökben rendőrőrjárat keresi fel majd azt a házat, ahol n csehszlovák állampolgár éli.

Az illetékes körök propagandacélokra próbálták kihasználni az én jelenlétemet is (Rog- gendorféktól és a járási bíróságtól is meglehetősen messze laktam), és arra kényszerítet- ték a bíróságot, kérdezzék meg tőlem, vajon hajlandó lennék e tanúként a bíróság elé lépni. Megállapították ugyanis, hogy a diplomatáknak ilyen esetben le kell mondaniuk mentelmi jogukról. Ehhez azonban központi engedély kell, és csak kivételes esetekben vállalhatja a felelősséget ilyen döntésért a nagykövet. Feltételezték, hogy emiatt huzavona keletkezik, és így alkalmuk nyílik annak állítására, hogy félek a bíróság elé állni.

Nagyon meglepődtek, amikor február 28-án késő este tolmácsolt kérésükre már másnap kora reggel pozitív választ adtam. Dušan Spáčil nagykövetünk saját felelősségére engedélyese, hogy mint tanú szerepeljek a tárgyaláson. Megkérdeztem, hánykor kerül rám sor. ízzel najfy kavarodást idéztem)

elő, és végül kihallgatásomról lemondtak. A bíróság tehát inkább a menekülteket hallgatta ki a csehszlovákiai viszonyokról, s ..elfogulatlanságukról“ mindenki képet alkothat.

Még egy példa. A bíróságon megkérdezték az anyát, hogy vásárol-e ajándékokat gyermekeinek. Még mielőtt válaszolhatott volna, kiabálni kezdtek vele, hogy gyorsan szerezzen állást, ha nincsen pénze az ajándékokra. Ekkor — talán csak ebben az egy esetben — nem bírta idegileg és rákiáltott a bíróra: Tulajdonképpen mit

akarnak tőlem? Tudják, hogy nem tudok angolul, tudják, hogy nem kértem engedélyt a munkavállalásra, hiszen nem ezért érkeztem az USA ba.

A valóságban mindenki tudta, hogy állampolgárunknak elegendő pénze volt. Csak azt akarták elérni, hogy a jegyzőkönyv olyan tényeket tartalmazzon, amelyekkel bizonyítani tudnák, hogy az anya keveset törődik gyerekeivel.

■ Az Egyesült Államokban ki gyakorolt nyomást GabrielováZludkynovára, hogy „válasz sza a szabadságot“ és maradjon az Egyesült Államokban?

Elsősorban egy nagy csalást készítettek elő mindjárt az elején. A nagymama megígérte, méghozzá írásbeli leg, hogy a gyerekeket visszaadja az anyának, ha személyesen jön értük Kaliforniába. Amikor azonban az anya megérkezett, mindent megtettek azért, hogy az Egyesült Államokban maradjon. Amikor megállapították, hogy minden durvaság ellenére sem hajlandó emigrálni, megkezdődött a nagy bírósági tárgyalás. Ez a tárgyalás rövid időn be lül nagy kampánnyá vált Csehszlovákia ellen.

Az anyát szüntelenül névtelen telefonhívásokkal próbálták megfélemlíteni. Az sem segített, hogy Roggendorfék ott-tartóz- kozásának első szakaszában megváltoztatták telefonszámukat. Egy ismeretlen férfi ezer dollárt ígért neki arra az esetre, ha lemond mindenről. Sok mindent ígérgettek neki.

Valamilyen küldöttség azt magyarázta, hogy nincsen semmilyen reménye, mivel megegyeztek a bíróval, aki az ő pártjukon áll. A gyerekeket sohasem kapja meg. Még egy titkos jelszóban is megállapodtak — ha az anya azt mondja, hogy szereti Az eladott menyasszonyt, a bíró állítólag megérti, hogy emigrálni akar, és ezután minden rendben lesz.

Február 17-én egy csoport kereste fel az anyát, vezetője egy német és egy Amerikában született cseh asszony volt. A hosszú beszélgetés hasonló jellegű volt. „Legyen észnél, a dolog egész világos, az egyedüli, ismétlem az egyedüli lehetőség az egész ügy megöl dására, ha nyilvánosan bejelenti, hogy az Egyesüli Államokban akar maradni. Mi aztán már intézkedünk, a bírósági tárgyalást addig halogatjuk, amíg nem hozzuk el Csehszlovákiából azokat a személyeket, akiket maga akar. Ellenkező esetben az ügy kilátástalan“.

Legyen jó szívvel Fritz és Vlasta iránt jelszóval nyilvános gyűjtéseket rendeztek, amelyeknek az volt a céljuk, hogy befolyásolják és kétségbe ejtsék az anyát, félrevezessék a közvéleményt, nem pedig az, hogy néhány dollárt szedjenek össze.

Nyomást gyakoroltak azzal az állítással is, hogy a bíró 8000 levelet kapott, amelyek írói követelték, ne küldjék „rabszolgaságba" a gyerekeket. Hogy ez igaz e, azt senki sem tudja. Tény azonban, hogy a Denný hlásateľ című emigráns lap 1972. március 3-án felhívta olvasóit, küldjenek leveleket a bírónak a mellékelt minta szerint. Kél mondatot idézek belőle: „Remélem, nem engedi

meg, hogy a gyerekek visszatérjenek Csehszlovákiába. Ha az anya akarja őket, maradjon a gyermekekkel itt..

Február 28 án a rendőrség engedélyezte mintegy 20—30 személy „tüntetését“, akiket egy bizonyos Guilda van Hornová vezetett, aki életében nem volt Csehszlovákiában és nem is tud csehül. Célja azonban azonos volt.

A helyi televíziót is megnyertek a gyalázatos lervek támogatására. Olyan sokáig üldözte a gyerekeket és beszélgetett velük (annak ellenére, hogy a bíróság ezt megtiltotta), míg sikerült egy rövid felvételt készíteniük, amelyben a gyerekek azt mondták, hogy szeretik jelenlegi barátaikat, és jól érzik magukat ott, ahol vannak. Ezt a felvételt aztán néhány napon át körülbelül olyan tálalásban sugározták, mint egy drágán megfizetett kereskedelmi reklámot, és az anyát állandóan figyelmeztették rá.

Az anyát megzsarolták, azzal fenyegették, hogy gyermekeit újból elrabolják abban az eset ban is, ha a bíróság az ő javára döntene,

Cinikusan hangoztatták, a gyermekrablóknak semmi bán- lódásuk sem esne.

Elméletileg az egyik fél sem beszélhetett senkivel a tárgyalásról, de Roggendorf asszony mindjárt a tárgyalás első napján újságírók előtt kijelentette: „Ha az Egyesült Államokban maradna, semmilyen problémánk sem lenne“ (The Sun 1972. február 29.). Smith asz- szony, a kér csehszlovák gyermek ideiglenes gondozója, a tárgyalás egyik szakaszában kijelentette, hogy küzdelmét csak abban az esetben adja fel, ha a gyerekek az Egyesült Államokban maradnak.

Egyébként más személyekre is nyomást gyakoroltak. Például az az ügyvédi iroda, amely- lyel nagyon jól megvoltunk, néhány nappal az Ítélethozatal után bejelentette, nem védheti tovább egy csehszlovák állam polgár érdekeit. Akkor és a későbbiekben sem tudtak megmagyarázni döntésük okát. Azt a bírónőt, pedig, aki a tárgyalás első szakaszában az anya javára hozott ítéletet, elbocsátották, és el kellett hagyni« a San Bernardinó-i járást.

I Folytatjuk )

KOMMENTÁLJUK

Megtérülő

befektetés

Szocialista egészségügyünk Hgyik kulcsfontosságú fela data a dolgozók egészégéről való gondoskodás. Eletszín vonalunk emelkedése, társadalmunk fejlődése dolgozóink munkájának függvénye. Dinamikusan fejlődő népgazdaságunknak minden dolgos kézre szüksége van, kifogástalan jó munkál azonban csak egészséges dolgozóktól várhatunk. A dolgozók egészségéről való gondoskodás, a betegségek megelőzése, tellát társadalmi érdek is. Társadalmi érdek, mert amellett, liogy a betegség a beteg számára kellemetlen, a betegségek miatti munkakiesés a népgazdaság számára veszteséget is jelent.

A dolgozók egészségUgyi ellátása terén fontos feladat hárul az üzemi egészségUgyi intézményekre, melyek fejlesztésében, különösen az utóbbi években Szlovákiában jelentős előrehaladás tapasztalható. Az üzemi egészségügyi központok száma 1971.—1976 között 215-ről 321-re, az üzemi orvosi rendelőké pedig 206-ról 292-re gyarapodott. Dj egészségügyi létesítménnyel gazdagodott például a Tesla sArnpknvi üzeme, a Miebalovcei Állami Gazdaság, a bratis tavai Zornica stb., és számos, eddig nem megfelelő egész ségügyi intézményt tökéletesítettek.

Az említett időszakban az üzemorvosi helyek száma is változott: az üzemi egészségügyi központokban 486-rói 792-re, az üzemi rendelőkben 735-ről 1119-re módosult. Egészségügyünk gondot fordít az üzemorvosi munkakört betöltő szakemberek speciális felkészítésére is, tekintettel arra, milyen munkakörnyezetben dolgozókkal, foglalkozásbeli ártalmakkal stb. kerülnek majd kapcsolatba.

Az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának az üzemi egészségügyi ellátás színvonalát vizsgáló felmérése az elért eredményeken kívül a fogyatékosságokat is megmutatta. Elsősorban azt, hogy nem minden üzem, vállalat használja kii a lehetőséget saját egészségügyi központ vagy rendelő létesítésére, illetve a már meglevő létesítmény megfelelő működési feltételeinek biztosítására. Pedig ez a befektetés garantáltan megtérül. Az üzemi egészségügyi intézményekben például mód nyílik — ezt egyre több helyen ki is használják — a műszakos rendelés bevezetésére. Így a dolgozók munkaidő után is felkereshetik panaszaikkal az orvost, s az egészségügyi ellátás — ha a betegség jellege engedi — nem megy a munkaidő rovására.

A másik probléma, hogy sok munkahelyen nem jó az együttműködés az üzemorvos és az üzem vezetői között. A fejlődés, a tudományos műszaki forradalom, az új műszaki eljárásuk mellett új foglalkozási, egészségügyi ártalmaknak is hordozója. Ezeket fontos látni, de még fontosabb megelőzni. S a megelőzés, a dolgozók egészségének védelme — megfelelő munkaruhák biztosítása, a műszaki előírások pontos megtartása, az orvosok ilyen irányú követelményeinek teljesítése, utasításai megtartásának ellenőrzése — az üzemek, a vállalatok feladata és saját jól lelfogott érdeke is.

Az eddigi eredményekkel nem lehetünk leliát elégedettek. A munkahelyi egészségügyi gondoskodás színvonalának emelése és feltételeinek javítása továbbra is közös, fontos feladata az egészségügyi szerveknek, üzemeknek és vállalatoknak. Ezen a téren sok még a kihasználatlan lehetőség, a javítanivaló.

FLÚR1ÁNNÉ M. MÁRTA

ORVOSI TANÁCSADÓ

Az egyéni higiénia jelentősége a fertőző betegségek megelőzésében

A higiénia alapelveinek megtartása egészségünk szempontjából elengedhetetlen. Főképp a l'etóző betegségek megelőzéséljen van nagy jelentősége. Ugyanis a por, a piszok, a háztartási és egyéb hulladék, az állati és az emberi ürülék számtalan kórokozót tartalmaz, ame lyek közül sok fertőző betegségek terjesztője lehet. Egyéni higiénián a test általános tisztán tartását értjük: a fürdést, a zuhanyozást, rendszeres kézmosást, főképp étkezés előtt és a WC használata után, továbbá a szájápolást, hajunk gondozását, a körmök tisztán tartását, a lábápolást stb. Ide tartozik öltözékünk tisztán tartása, a gyakori fehérneműváltás, a lábbeli gondozása, a mű szálas harisnya, zokni naponta történő kimosása stb.

Az egyéni higiénián kívül a környezeti higiéniának, vagyis lakásunk és munkahelyünk tisztán tartásának is nagy szerepe van a fertőző betegségek megelőzésében.

Valljuk meg őszintén, még mindig nem tudatosítjuk eléggé a higiénia jelentőségét és fontosságát. Pedig a régi népi mondás is azt tartja, hogy a tisztaság fél ... egészség. Olyan nyilvános helyen, ahol sok ember jön össze, továbbá a villamoson és a vonaton — főképp a nyári időben — tapasztalhatjuk, hogy milyen sok az ápolatlan ember; elárulja őket a kellemetlen izzadságszag, lábszag. A veszélyt azonban főképp a mosatlan kéz jelenti, mert ezzel vihetjük út ételünkre a kórokozókat. Ezért tudatosítsuk, mennyire fontos naponta többször is kezet mosni, főképp étkezés előtt. Ezt különösen azoknak kell szem előtt tartaniuk, akik állatokkal, földdel, trágyával, szennyezett holmikkal dolgoznak. Ugyanis az állatokról könnyen átvihetjiik a fertőző betegségeket, mint pl.: a leptosplrőzist, a tularémiőt, a brucellózist, a szalmonelózist slb.

A kézmosáson kívül nagyon fontos — különösen nyáron — a test teljes lemosása vagy zuhanyozása naponta kétszer, valamint a lábáztatás. Leghigieni- kusabb a zuhanyozás, mert így állandóan folyó víz alatt mossuk a testünket. Ahol erre lehetőség nincsen, és lavórban kell mosakodni, ne felejtsük el először a kezünket alaposan megmosni a piszkos munka után, lehetőleg körömkefével, ezt a piszkos vizet öntsük ki, a lavórt öblítsük ki, majd tiszta vízben mosdjunk tovább.

Az egyéni higiéniáról főképp az élelmiszeriparban és a vendéglátói parban dolgozóknak kell gondoskodniuk fokozott mértékben. A kézmosáson kívül a körömtisztítási sem szabad elhanyagolniuk, mert a köröm alatt levő szennyel igen köny- nyen terjednek a kórokozók.

A környezethigiéniához tartozik a helyiségek tökéletes kitakarításán, szellőztetésén kívül sok olyan apróbb, de egészségügyi szempontból fontos dolog szem előtt tartása is, mint pl. az, hogy ne tegyük föl az asztalra — amelyen élkezünk

vagy munkahelyünkön a tte- óralnkat elfogyasztjuk — a piszkos börőndöt, amelyet utazás során nemcsak a vonatban, hanem a pályaudvaron is letet* tünk a földre. Ugyanez vonatkozik a bevásárlőtáskára is. Ugyanis az utca köpetes porából számtalan kórokozó tapadhat rá a táskára, bőröndre.

Talán nem szükséges külön felhívni olvasóink figyelmét a legyekre, szúnyogokra, egerekre, patkányokra. Mindnyájan jól tudják, hogy ezeknek milyen nagy szerepük van a fertőző betegségek terjesztésében. Tehát védekeznünk kell ellenük. Nyáron, különösen faluhelyen, ahol sok a háziállat« sainte ellepik a lakás környékét a legyek, és bizony megtalálhatók az egerek és a patkányok is. Mivel megszokták jelenlétüket, valahogy nem is irtóznak tőlük. Viszont, ha arra gondolnak, hogy mennyi betegség okozói lehetnek, egészen biztosan gondosan letakarják az ételeket, olyan helyre rakják, ahol a legyek nem lephetik el stb. Természetesen legfontosabb a legyek, egerek, patkányok irtása, a baromfi- és sertésólak, az istállók tisztán tartása stb.

Szocialista társadalmunk minden anyagi lehetőséget megad az egészségügynek, gondoskodik egészségügyi létesítményekről, egészségügyi tanácsadókról, egészségügyi személyzetről, továbbá az iskolákban és más közösségekben gondoskodik önkéntes egészségügyi dolgozókról, akik e téren felvilágosító munkát végeznek. Számtalan egészségügyi brosúra jelenik meg, amelyekhez díjtalanul hozzájuthatnak az emberek az orvosi rendelőkben stb. Tehát csakis rajtuk múlik, hogy a higiénia alapelveinek megtartásával megelőzzék a fertőző és egyéb betegségeket.

Dr. SOBOTA OLGA

űl szó

Q

1977.

V. 8