Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-06 / 124. szám, péntek
BEFEJEZŐDTEK A SZOVJET- ETIÓP TÁRGYALÁSOK Nyikolaj Podgornij és Hailé Mariam pohárköszöntője ÚJ szó (ČSTK) — Tegnap a Kremlben befejeződött szovjet—etióp tárgyalásokon Nyikolaj Podgor- nij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Mengisztu Haile Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke tájékoztatta egymást az országaik bélés külpolitikájával kapcsolatos kérdésekről. A baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalásokon különleges figyelmet szenteltek az etióp nép által elért forradalmi vívmányoknak, a belső és külső ellenségtől való védekezés kérdéseinek. A felek a két ország kapcsolatairól szólva megelégedéssel állapították meg, hogy az Etiópiában végbemenő társadalmi folyamatok kedveznek az együttműködés lényeges előmozdításának, s mindkét ország kész a politikai, gazdasági, kulturális és egyéb szálak szorosabbra fűzésére. Véleménycserére került sor külpolitikai témákról is, s mindkét fél állást foglalt a békeszerető és antiimperialista erők egyesítése mellett a demokratikus rendszerek és az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom védelmében. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az etióp vendégek tiszteletére fogadást adott. A békéért vívott harc minden nemzet ügye. Mindenki, aki tiszteli a szabadság és az igazság eszméit, hozzájárulhat e nemes harchoz. Nincs kétségünk afelől, hogy az új Etiópia békés külpolitikája a jövőben hozzájárul az ország fejlődése békés körülményeinek biztosításához és lehetővé teszi az időszerű feladatok teljesítését — jelentette ki Nyikolaj Podgornij, a fogadáson mondott pohárköszöntőjében, majd így folytatta: Senki előtt sem titok, hogy az etióp ellenforradalmi erők az ország progresszív fejlődését akadályozandó, meghatározott imperialista és reakciós körökhöz fordulnak támogatásért, amelyeknek nincs ínyére a népek nemzeti felszabadítási mozgalma. A jelenlegi körülmények között azonban ezeknek az erőknek a taktikája az „oszd meg és uralkodj“ elve, a tűzzel való játékot jelenti, veszélyes fegyveres konfliktushoz vezet, így súlyosan veszélyezteti a békét és a biztonságot. A Vörös-tenger körzetében kialakult helyzettel foglalkozva a szovjet államfő megállapította, hogy az imperialisták némely arab országok, mindenekelőtt Szaúd-Arábia felhasználásával igyekeznek ellenőrzésük alá vonni ezt a térséget, miközben megsértik más államok és népek jogait s megkárosítják a nemzetközi hajózás szabadságának érdekeit is. Hailé Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke válaszában hangoztatta: Etiópia a fejlődő és el nem kötelezett országok családjának tagjaként a jövőben is hozzá kíván járulni a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a leszereléssel kapcsolatos tervek megvalósításához, az ENSZ elveinek és céljainak érvényesítéséhez. Az etióp vezető beszédében méltatta az SZKP és a Szovjetunió szerepét a világbéke, a demokrácia és a szocializmus ügyének megszilárdítása terén és hangsúlyozta, hogy országa a nemzetközi helyzet pozitív alakulása szempontjából elsőrendű fontosságot tulajdonít a leszereléssel kapcsolatos kérdéseknek. CSÖKKENTENI KELL A KATONAI KÖLTSÉGVETÉSEKET (ČSTK) — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának most New Yorkban folyó 62. ülésszakán befejeződött a vita a szociális fejlesztés kérdéseiről. A fejlődő és a szocialista országok küldöttei hangsúlyozták, hogy abban a helyzetben, amikor emberek milliói továbbra is érzik a gyarmati elnyomás következményeit, s ehhez járul a tömeges munkanélküliség és a gazdasági diszkrimináció, hatalmas erőfeszítéseket kell tenni mindazoknak az akadályoknak leküzdésére, amelyek gátolják a szociális fejlődést. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy rendszeresen csökkenteni kell az egyre növekvő katonai kiadásokat. Mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés szovjet kezdeményezésre határozatot fogadott el, mely felhívja a Biztonsági Tanács állandó tagjait. tíz százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket és az így megtakarított összegeket fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. Helyi választások Nagy-Britanniában Nagy-Britanniában a Munkáspárt nagyarányú visszaesésével kezdődtek meg a helyhatósági választások. Először Skóciában tartották meg a körzeti választásokat; az eddig beérkezett eredmények szerint a Munkáspártnak minden nagyobb város tanácsában megszűnt abszolút többsége, beleértve a gyáripar központját, Glasgow-t is. A skóciai helyi választások legnagyobb nyertese a skót nacionalista párt; 97 új tanácsossal vonul be a helyi közigazgatási szevekbe, amíg a konzervatívok 32 új helyet nyertek el. Valamelyest a liberálisok is előretörtek. A skóciai választási kampányban nem helyi, hanem országos politikai kérdések jegyében folyt a küzdelem. így az eredmény súlyos elmarasztaló ítélet a kormány számára. Újabb kínai kölcsön Chilének (ČSTK) — Az az újabb több milliós kölcsön, amelyet Kína folyósított a chilei katonai juntának, szemlélteti a két ország közötti kapcsolatok elmélyülését — írta a Reuter hírügynökség chilei tudósítója. A közelmúltban írták alá a két ország képviselői azt a megállapodást, amelynek értelmében Kína 62 millió dolláros hitelt nyújt a chilei juntának. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT (ČSTK) — A Jumzsagijn Ce- denbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Nagy Népi Hural Elnökségének elnöke vezette mongol párt- és kormányküldöttség, amely május 3-a óta baráti hivatalos látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, tegnap Lipcsében találkozott az NDK legnagyobb nyomdaipari kombinátjának az „In- terdrucker“-nek dolgozóival. A mongol vendégeket Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke kísérte. A mongol párt- és kormányküldöttség ugyancsak meglátogatta tegnap Drezda megyében a szovjet hadseregnek egy harckocsizó ezredét, amely Szuhe-Bator mongol forradalmár nevét viseli. MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A BÉKE ÉPÍTŐINEK VILÁGKÖZGYŰLÉSE „Párbeszéd, kölcsönös megértés, együttműködés és akcióegység" (ČSTK) — Varsóban ma kezdődik a Béke Építőinek Világközgyűlése, amely a „Párbeszéd, kölcsönös megértés, együttműködés és akcióegység“ jelszó jegyében valósul meg. Ez a találkozó az 1973-as moszkvai békekongresszus óta a második legnagyobb ilyen jellegű összejövetel. A résztvevők különféle politikai pártokat, társadalmi, szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezeteket képviselnek. Van közöttük tudós, művész, valamint a kulturális élet jelentős képviselői és az egyház kimagasló személyiségei. Csehszlovákiát 25 tagú küldöttség képviseli, amelyet Tomáš Trávníček, a Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke, a Béke-világtanács Elnökségének tagja vezet. A tíz bizottság megtárgyalja a leszerelést, az új gazdasági rend kialakítását, az európai biztonságot, a gyarmatosítás, a fajüldözés, a fasizmus és újfasizmus elleni harccal való szolidaritást, az el nem kötelezettség kérdését, az emberi jogok, valamint az életkörnyezet védelmének problémáit. A küldöttek kerekasztal-be- szélgetést folytatnak majd a békemozgalom kiszélesítésének lehetőségeiről s öt fórumon tárgyalják meg a nemzeti békemozgalmak munkájának konkrét problémáit. A vendéglátó Varsó a Béke Építőinek Világközgyűlése résztvevői számára ünnepélyes hangulatot teremtett. A Kultúra és Tudomány Palotájának környékét feldíszítették, s a hatnapos találkozó során a varsói társadalmi életet több rendezvény gazdagítja, teszi színesebbé. PAKISZTÁN MEGVÉDI FÜGGETLENSÉGÉT A kormány bontsa föl az USA val kötött szerződéseket (ČSTK) — Zulfikar Ali Bhutto kormányelnök közelmúltban tett kijelentését, amelyben elítéli az Egyesült Államok beavatkozását Pakisztán belügyeibe, a pakisztáni közvélemény és sajtó Is egyértelműen támogatja. A Morning News című napilap megállapítja, hogy azonnal véget kell vetni az USA részéről a más államok belügyeibe való beavatkozásnak. Ilyen álláspontot a világ egyik országa sem engedhet meg. Az Egyesült Államoknak Pakisztánnal mint önálló állammal kell tárgyalnia. Ha Washington további kísérleteket tesz a pakisztáni belügyekbe való beavatkozásra, Pakisztán népe erre függetlensége védelmére indított határozott harccal válaszol — állapítja meg a napilap. A pakisztáni közvélemény ellenállását fokozzák azok az újabb tények, amelyek azt bizonyítják, hogy az imperialista országok — köztük az Egyesült Államok — támogatják a pakisztáni ellenzéki erőket. Az ellenzék felforgató manőverei Kommentárunk 1077 V. 6. Hárizs neve a hetvenes évek ■ elején naponta felbukkant a vietnami—amerikai vonatkozású hírekben, egészen 1973. január 27-ig, amikor a francia fővárosban aláírták a vietnami—amerikai megállapodásokat. A héten ismét több alkalommal szerepelt Párizs a külpolitikai jelentésekben, hiszen hétfőn újabb vietnami—amerikai tárqyalások kezdődtek. Vajon milyen lényeges különbségek mutatkoznak a négy évvel ezelőtt lezárult és a két ország kapcsolatainak normalizálásáról a hét elején kezdődött tanácskozások között? Az alapvető eltérések felvázolása céljából feltétlenül visz- sza kell nyúlni az Egyesült Államok vietnami agressziójának éveibe. Az 1973-ban befejeződött párizsi párbeszéd idején az USA az agresszor, míg a vietnami fél az agresszió áldozata szerepében tárgyalt. Az akkori nemzetbiztonsági tanácsadó Henry Kissinqer által vezetett amerikai tárgyalóküldöttség minden rafinált politikai eszközt latba vetett a párbeszéd elhúzására, remélve, hogy idővel talán mégis csak fordul a kocka és Washington győztesen kerül ki a vesztésre álló indokínai háborúból. A vietnami felszabadító hazafias erők egymást követő sikerei azonban egyre kevesebb reménnyel kecsegtettek Washington szempontjából. A ni- xoni adminisztráció végül is kénytelen volt a párizsi megállapodások aláírására. Ez pedig a vietnami hazafias erők nagy diplomáciai sikerének könyvelhető le, hiszen az USA a megállapodások értelmében vállalta, hogy viseli a felelősséget a Vietnam ellen elkövetett agresszióért, annak antihumánus jellegéért. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban az amerikai csapatok fokozatos, majd végleges kivonását követően lassan rús pusztításért, nem érezte er~ kölcsi kötelességének, hogy segítsen az agresszió okozta károk felszámolásában. Nixon elnökben akkoriban mégis megszólalt a lelkiismeret — legalábbis úgy tűnt. Az elnök elismerte, hogy „valami elégtétel azért mégiscsak járna Vietnamnak“. Ügy vélte hogy 3,25 milliárd dolláros segítség „elég" szág viszonyának tanulmányozása közben önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon a washingtoni kormány most komolyan gondolja-e a kapcsolatok normalizálását? Mindenesetre Carter elnök egyik kö- zelmútban tett kijelentése nem utal éppen ilyen szándékra, miszerint „az amerikai felet is elég tetemes veszteségek érték Megszólal-e végre a lelkiismeret? A Párizsban folyó vietnami—amerikai tárgyalások margójára helyreállt a béke és megkezdődött a háború utáni újjáépítés. De Dél-Vietnamban továbbra is dúltak a harcok, a reakciós, amerika-barát Thieu-rezsim 1975. április végéig hatalmon tartotta magát és csak akkor adta fel a Saigont felszabadító hazafiak elleni harcot. Washington tulajdonképpen akkor vesztette el végérvényesen a vietnami játszmát, mert ezután már a saigoni bábrezsimre sem támaszkodhatott. Vietnamra végre a béke időszaka köszöntött. Az északi és a déli országrész lakossága nagy lelkesedéssel fogott hozzá a háború okozta óriási károk felszámolásához. Ä távoli Vietnam az aqresszor elleni harc, majd a béke éveiben is számíthatott és számíthat ma is a szocialista országok megbízható, baráti seqítségére. A helyzet visszássága éppen az volt, hogy az az ország, amelyet felelősség terhelt a hábois lenne. Persze, ez nevetségesen csekély összeg a háborús károk nagyságához képest. Azonban azt Is hozzá kell fűzni, hogy Vietnam mindmáig semmit sem kapott ebből az összegből. A két párizsi vietnami—amerikai tanácskozás-sorozat közölt eltelt időszak vietnami történelmének kiemelkedő momentuma, hogy tavaly az északi és a déli országrész egyesülésével meqalakult a Vietnami Szocialista Köztársaság. Mint önálló független ország kérhette és kérte is felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az ENSZ-közgyűlés legutóbbi két ülésszakán háromszor szavaztak a vietnami tagfelvételről és a washingtoni ENSZ-képviselő mindháromszor vétózott. Mindezen összefüggések Ismeretében kell tekinteni a hétfőn kezdődött és bizonyára hosszabb időt igénybevevő párizsi tárgyalásokra. A két oraz agresszió éveiben“. Csakhogy azt is tudatosítania kellene, hogy ki is kezdte a háborút... A Párizsban megkezdődött és két hét múlva folytatódó vietnami—amerikai párbeszéd újabb lehetőség arra, hogy az amerikai kormány színt valljon, komoly-e szándéka a kapcsolatok rendezésére. A Párizsból érkezett legfrissebb hírek szerint az Egyesült Államok a jövőben nem ellenzi a Vietnami Szocialista Köztársaság felvételét az ENSZ-be. A tárgyaló felek abban is megállapodtak, hogy a közeljövőben nagyköveti szinten felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. A vietnami fél a tárgyalásokon ismételten leszögezte, hogy a washingtoni kormányt terheli a felelősség az agresszió okozta károkért, s ezért tovább ra is követeli, hogy járuljon hozzá a háborús sebek begyó- gyításához. P. VONYIK ERZSÉBET Pakisztánban két hónappal ezelőtt belpolitikai válságot robbantottak ki. A munkás- és parasztpárt vezetősége a Nemzeti Demokratikus Párt balszárnyával közösen nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívják a kormány figyelmét, hogy bontsa föl valameny- nyi szerződését az USA-val és lépjen ki a CENTO-tömbből. A dokumentumban azt javasolják, hogy ne fizessék az imperialista hiteleket, államosítsák a külföldi tőke vagyonát és hozzanak intézkedéseket az el nem kötelezett és a szocialista orzságokkal való gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. Ki ölte meg M. L. Kinget? (ČSTK) — Az amerikai titkosszolgálat, az FBI viseli a fő felelősséget Martin Luther Kinq néger polgárjogi harcos halá*« Iáért — erre a végső következtetésre jutottak a közelmúltban megjelent Zorro című könyv szerzői, Mark Lane, amerikai jogász és újságíró, valamint Dick Gregory ismert néger színész. Lane sajtótájékoztatón figyelmeztetett arra, hogy az FBI bűnrészességéről tanúskodnak a hozzáférhető bizonyító anyagok és a tanúk vallomásai. Hoower, az FBI volt Igazgatója Lane szerint gyűlölte Kinget és meggyilkolásán mesterkedett. A titkos osztály főnökének parancsára az FBI különleges csoportot hozott létre, amelynek feladata volt Martin Luther King követése és a csoport Zorro fedőnév alatt működött. A könyv szerzői a cinizmus tetőfokának minősítik azt, hogy a gyilkosság hivatalos kivizsgálásával azt a csoportot bízták meg, amely üldözte Kinget. így tehát érthető a vizsgáló bizottság állítása, hogy Kinget James Ray gyilkolta meg. Tyereskova sajtóértekezlete New Yorkban (ČSTK) — Valentyina Tyeres- kova szovjet űrhajós, aki az Egyesült Államokban részt vett egy kongresszuson csütörtökön újságírók kérdéseire válaszolt az ENSZ székházában megtartott sajóértekezleten. Az Apollo—Szojuz közös szovjet—amerikai űrrepüléssel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig szorgalmazta a legszélesebb együttműködést a békés űrkutatásban. Óriási összegeket emészt fel az űrkutatás — mondotta —, de el lehetne érni, hogy az eredmények necsak két országnak, hanem az egész világnak szolgáljanak. __ i
