Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-05 / 123. szám, csütörtök

Közös célok — hasonló feladatok FIATAL TERMELÉSI ÁGAZAT A Német Demokratikus Köz­társaságban — mint általában minden fejlett ipari országban — az elektrotechnikai ipar a legfiatalabb népgazdasági ága­zatok közé tartozik. Bár nincse­nek nagy hagyományai, mégis jelentős sikereket könyvelhet el. A kor követelményeinek és a lehetőségeknek megfelelően fej­lesztik ezt a fontos ipari ága­zatot északnyugati szocialista szomszédaink. Az NDK-beli technikusok és fejlesztési szak­emberek számára az NSZEP IX. kongresszusa ugyancsak fontos feladatokat határozott meg, amelyeket a termelés automati­zálása terén kell elvégezniük. Az elektrotechnikai ipar egy szűkebb, de nagyon fontos ré­szét képezi az automatikus be­rendezések, számítógépek gyár­tásának. Az automatizálási mű­szereket és a különböző beren­dezéseket gyártó elektrotechni­kai ipari ágazat néhány vezető dolgozójával beszélgethettünk berlini központjukban. Rövid be­szélgetésünk fő témája a ter­melési-gazdasági egység tevé­kenységének megismertetésén kívül a csehszlovák és az NDK- beli automatizálási ágazatok közötti együttműködés volt. Herbert Schmidtmann külkeres­kedelmi osztályvezető és Horst Lühr vezérigazgató-helyettes szí­vesen beszélt mindkét kérdés­ről. Ötvenezer alkalmazottat foglalkoztató ágazat Az elektrotechnikai ipari ágazatról jogosan állíthatjuk, hogy a legfiatalabb népgazda­sági ágazatok közé tartozik az NDK-ban. A „fiatalság“ azonban nem akadályozta meg rohamos fejlődését, s az alig pár évti­zedes ágazatban ma már kb. 50 000 alkalmazottat foglalkoz­tatnak az NDK különböző váro­saiban levő vállalatokban. Ösz- szesen négy kombinátot, negy­venhat nemzeti vállalatot irá­nyítanak, amelyekben a mérő- és irányítóeszközöktől kezdve a védőreléken, az elektronikus méréstechnikai műszereken, a különböző típusú reléken ke­resztül a szerelékekig mindent gyártanak. A 46 vállalatban dolgozók többsége fiatal. Ez természetes, hiszen az egyes üzemekben ér­dekes és a fiatalok számára vonzó munkakörök vannak. Az sem az utolsó érv, hogy a fia­talok fogékonyabbak az új tech­nológiai eljárások iránt, s ér­dekli őket ez a szakma. Ha már az ágazatban dolgozók összeté­telénél tartunk, el kell monda­ni, hogy 45 százalékuk nő, ami szociális téren a nálunk is is­mert követelmények — bölcső­dék, óvodák — kielégítésével is szembeállítja a? egyes vállala­Az EL-típusú, teherhajók számára gyártott áramelosztók szere­lése Korszerű csomagoló automatákat is gyárt a vállalat egyik üze­me. Képünkön: a pezsgőspalackok töltése automata gépsoron tok vezetőségét. Az alkalma­zottak 22 százaléka pedig 25 éven aluli fiatal. Ezek nagy ré­sze már az ágazat különböző iparitanuló-intézeteiben szerezte meg a szükséges képesítést, hi­szen itt nagyon sok mechani­kusra, elektrotechnikusra és más hasonló szakemberre van szükség. Szakemberek nélkül pedig ebben az ágazatban alig­ha juthatnának előbbre, éppen ezért logikus, hogy a dolgozók 48 százalékának van bizonyos szakképesítése. Az alkalmazot­tak 13—14 százaléka főiskolai végzettségű, s ez az arány is ki­fejezi, hogy milyen nagy szük­ség van a képzett munkaerőre. Hatékony kapcsolatok Mint már a bevezetőben em­lítettük, a vezérigazgatóság két vezető szakembere rövid beszél­getés alatt körvonalakban meg­ismertette velünk az ágazat te­vékenységét, majd a számunk­ra nem kevésbé érdekes cseh­szlovák—NDK együttműködés eredményeiről tájékoztatott. Bizonyára olvasóink közül is sokan jártak az NDK fővárosá­ban, ahol az ismert Alexander- platzon egy gyönyörű, üveg­homlokzatú épület, a Köztársa­sági Palota áll. Mindenki csodá­lattal tekinti meg a korszerű technikai vívmányokkal felsze­relt épületet. Nem véletlenül említettük meg, mert vendéglá­tóink figyelmeztettek, hogy eb­ben az üvegpalotában például 800 darab Prešovban gyártott szervomotort szereltek fel, ame­lyek többek között az ajtók és a szellőztetőberendezések auto­matikus működését biztosítják. E kis kitérő után térjünk rá az együttműködés további ered­ményeinek ismertetésére. Az or­szágaink közötti közös munkát ezen a területen húsz egyez­ményben rögzítették. A Német Demokratikus Köztársaság leg­főbb csehszlovák partnerei kö­zé tartozik az Ipari Automatizá­lási Üzemek, amelynek presovi üzemében gyártották például a fent említett szervomotorokal. Az egyezmények értelmében a szóban forgó termékek gyártá­sát az NDK vállalataiban telje­sen beszüntették, s iyen irányú szükségleteiket teljes mérték­ben mi fedezzük. A bratislavai Tesla vállalat­tal az elektromos mérőműsze­rek gyártásában folytatnak si­keres együttműködést, az ipari automatizálási üzemek vezér- igazgatóságával pedig 1965-től tartanak fenn szorosabb kap­csolatokat. Ezek eredményeként mindkét ország más, bizonyos típusú relék gyártására szako­sodik. Természetesen egymás kí­sérleteinek kölcsönös fedezésé­re is gondolnak. Véleményünk szerint a Csehszlovákiában gyártott relékkel és egyéb mű­szerekkel az NDK-beli vásárlók minden tekintetben elégedettek. PÁKOZDI GERTRŰD Hatékony együttműködés ss járműiparban! Több mint 23 ezer Tatra teherautó a szibériai nagy építkezéseken 1977 V. 5. (CSTK) — A személy- és te­herautók, a különleges gépjár­művek, a motorkerékpárok, a mozdonyok, a villamosok és a hajók fontos tételként szere­pelnek Csehszlovákia és a Szovjetunió árucsere-forgalmá­ban. A. nemzetközi munkameg­osztás elve alapján a két or­szág így célszerűen és hatéko­nyan tudja fejleszteni közleke­dési rendszerét. A szovjet autóipar számos gépjárműtípust exportál Cseh­szlovákiába. A hazánkban ela­dott minden ötödik személy­autó szovjet gyártmányú. Ha­zánk közutain több mint ne­gyedmillió Volga, Moszkvics, Zsiguli és más szovjet gyárt­mányú személyautó fut. Ebben az évben a Szovjetunió további 34 ezer személykocsit szállít. Ezzel szemben a Szovjetunió Gsehszlovákiától teherautókat, hütőkocsikat és különleges jár­műveket vásárol. A szibériai és a távoli északi nagy beruházá­sokon több mint 23 ezer Tatra teherautót használnak. A teher­autókon kívül a Szovjetunió Jawa motorkerékpárokat is im­portál hazánkból. 1971 és 1975 között a Szovjetunióban 300 ezer csehszlovák motorkerék­párt adtak el, a mostani ötéves tervidőszakban ez a szám eléri a 400 ezret. A Szovjetunió gyártja a leg­több Diesel- és villanymozdonyt a világon, ezek szép számban a csehszlovákiai vasutakon is fellelhetők. Ennďk ellenére a szovjetunióbeli vasutakon is használnak csehszlovák gyárt­mányú vontatókat és vagono­kat. A Szovjetunióban jelenleg háromezer csehszlovák gyárt­mányú Diesel-mozdonyt, ezeröt­száz villanymozdonyt és több mint ezer önürítő teherkocsi fut. A Plzeňi Škoda Művek szovjet megrendelésre két nyolcezer kilowatt teljesítmé­nyű villanymozdonyt gyártott, amelyek sebessége eléri a 200 km/órát. A Szovjetunió szállí­totta a nyersanyagokat, alkatré­szeket és több aggregátumot. 1976 és 1980 között egyébként hazánk háromezer mozdonyt szállít a Szovjetunióba. A Szovjetunió 33 nagyvárosá­ban közlekednek csehszlovák gyártmányú villamosok. Eddig hatezret exportáltunk belőlük. 1976 és 1980 között hazánk további háromezer villamost szállít, beleértve azt a 70 km/óra sebességgel haladó vil­lamost is, amelyen jelenleg csehszlovákiai konstruktőrök dolgoznak a volgográdi föld­alatti gyorsvasút számára. Hazánk repülőgépparkja csak­nem teljes egészében szovjet gyártmányú gépekből áll. A Szovjteunió hazánkból viszQnt sport- és különleges repülőgé­peket vásárol. 1976 és 1980 kö­zölt az Aeroflot néhány belföldi vonalán megkezdi a rendsze­res járatot több tucat csehszlo­vák gyártmányú légimikrobusz. A mostani ötéves tervidőszak­ban a Szovjetunió kis folyami hajókat, hajóberendezéseket és egy 150 ezer bruttó regiszter- tonna vízkiszorítású nagy tar­tályhajót ad el hazánknak. Ez lesz Csehszlovákia legnagyobb tengerhajója. Hazánk ezzel szemben több mint 150 hajót épít a Szovjetuniónak, köztük egy személyhajót, több „folyó— tenger“ típusú teherhajót, úszó szivattyúállomást stb. É ppen másfél évtized telt el azóta, hogy a brati­slavai Hydrostav vállalat szer­vezési-fejlesztési munkahelyén üzembe helyezték az LGP min­tájú számítógépet, és ezzel megkezdődött e fontos népgaz­dasági ágazatban az automati­zált adatfeldolgozás korszaka. Nem a véletlen műve, hogy ép­pen a Hydrostav vállalat sze­rezhette be elsőként ilyen kor­szerű ne rendezést. A Mélyépí­tő Vállalatok bratislavai vezér- igazgatósága — amelynek ha­táskörébe a Hydrostav is tarto­zik — a CSSZSZK-ban az egyet­len országos hatáskörű építő­vállalat. Fontos feladatként je­lölték meg számára az irányí­tás és az igazgatás korszerűsí­tését, mégpedig a legkorszerűbb önműködő számítógépek fel- használásával. A tervek szerint a termelési-gazdasági egység összes vállalatánál be kellett vezetni a korszerűsített adat­feldolgozó eszközöket. A vezér- igazgatóság eredeti elképzelé­sei szerint minden vállalatnál számítóközpontot kellett létre­hozni, és ezeket egységes rend­szerű számítógépekkel kellett ellátni. Tizenöt éve kezdődött Korszerű számítógépek az építőiparban Elsőként — 1970-ben — a Mélyépítő Vállalatok termelési­gazdasági egységéhez tartozó vállalatok számítóközpontja ké­szült el. A központ Tesla 200- as számítógépeket kapott. A termelési-gazdasági egység to­vábbi vállalatai számára is lé­tesítettek később hasonló szá­mítóközpontokat. Ezeket — a brnói Ingstav és a žilinai Vá- hostav adatfeldolgozó intézmé­nyeit — szintén Tesla 200-as önműködő számítógépekkel szerelték fel, így egységes rendszert alakítottak ki. A számítóközpont-rendszer bázisa — nyilvánvalóan — a Mélyépítő Vállalat vezérigazga­tósága mellett működő bratisla­vai adatfeldolgozó rendszer volt. Ez az intézmény dolgozta ki a termelési-gazdasági egy­ség vállalatai számára a közös — és tökéletesített — irányí­tási programokat. Hét termékeny esztendő Milan Šimovič mérnök, a számítóközpont vezetője így tá­jékoztatott bennünket az eddi­gi tevékenységről: — A Tesla 200-as számítógép már hetedik éve működik, és ez alatt több mint. 32 ezer órán. át dolgozott. Sokat tett az irá­nyítás és az igazgatás korsze­rűsítése érdekében, így a válla­latok tevékenysége lényegesen tökéletesedett. Gazdasági ered­ményeink is figyelemreméltók. 1976-ban pl. körülbelül 6 millió koronás nyereséget értünk el. Két műszakban üzemeltetjük a drága berendezést, szükség esetén azonban szombaton és vasárnap is dolgozunk, vagy nyújtott műszakokat szerve­zünk, mert teljesen ki akarjuk elégíteni a termelési-gazdasági egységhez tartozó vállalatok igényeit. fejlesztésre összpontosul a figyelem Az 1976-os évben különösen az irányítás és az igazgatás fejlesztésében értek el szép si­kereket a számítóközpont dol­gozói. Kidologzták például az építőipari gépek új központi nyilvántartási rendszerét. Ez a munka az 1975-ös tevékenység folytatása volt. Később kiter­jesztettük a tevékenységet az építőanyag-ipari vállalatok munkájának és irányításának tökéletesítésére is, és olyan rendszert dolgoztunk ki, amely jobban megfelel a népgazdaság igényeinek, és figyelembe ve­szi a felhasználók lehetőségeit is. Az automatizált irányítási rendszerek kiépítése is igényes feladat volt, és ezt is a ter­melési-gazdasági egység válla­latai számára dolgoztuk ki. Lé­nyegét tekintve itt a bratisla­vai Staving vállalat program­jainak módosításáról és kor­szerűsítéséről van szó. Az au­tomatizált rendszer az állóesz­közök, az anyagi-műszaki ellá­tás, a létszámgazdálkodás és a könyvelés területét érinti. A rendszert a košicei Hydrostav és a košicei Mélyépítő Válla­lat is bevezette. A žilinai Váho- stav vállalat számára a válla­lati irányítás tökéletesítésére végeztek elemző számításokat, de a földgépek optimális ki­használásával kapcsolatos szá­mítások is jelentősen hozzájá­rultak az érintett vállalatok te­vékenységének tökéletesítésé­hez. A Bratislavai Műszaki Fő­iskolával együttműködve a használt gépek kicserélésének optimalizálásval kapcsolatban végeztek elemzéseket. Az en­nek alapján kidolgozott prog­ramot a žilinai Váhostav már ki is próbálta. A programot — amelyről a szakemberek elis­merően nyilatkoztak — a ké­sőbbiek során a termelési-gaz­dasági egység minden vállala­ta alkalmazza. Ezt tervezik 1980-ig A számítóközpont dolgozói úgy tervezik, hogy intézményü­ket 1980-ig egységes elektroni­kus számi tógép-rendszerré épí­tik át, és azt KGST-tagorszá- gokban gyártott számítógépek­kel szerelik fel. Nemcsak ar­ról van szó, hogy új számító­gépeket helyeznek üzembe, hanem arról is, hogy ezeket a lehető legprogresszívebb mó­don — automatizált irányítási rendszerekben — használják ki. Eközben az elmúlt ötéves terv­időszakban szerzett tapasztala­tokat is kamatoztatják, és tö­kéletesítik a már alkalmazott automatizált rendszereket. Fi­gyelmüket a kiemelt vállalatok — a Hydrostav, a Doprastav a Staving és a saját vezérigazga­tóság automatizált rendszerei tökéletesítésére összpontosítják. Ennek keretében — matemati­kai módszerek alkalmazásával és az alapkutatási eredmények g^ümölcsöztetésével — pl. au­tomatizálják a nyilvántartást. Ember a számítógépek között A számítóközpontban megle­pően kevés ember dolgozik. Vi­szont akit ide felvesznek, az mind kezdeményezőképes és műszakilag fejlett szakember. Eddigi tevékenységükben min­dig a vezérigazgatóság és a vállalatok irányító tevékenysé­ge tökéletesítésére és a Tesla 200-as számítógépek minél jobb kihasználására törekedtek. »Tö­kéletes együttműködésre van itt szükség. Munkájuk minősé­gének fejlesztéséhez lényege­sen hozzájárult a szocialista munkaverseny. Eddig két szo­cialista munkabrigád működik a központban. Az egyiket Ka­tarina Moravčíková, a másikat pedig Karas mérnök vezeti. A brigádok az utóbbi évben két százalékkal csökkentették az anyagi költségeket, csökkentet­ték főleg a — manipuláció fej­lesztésével, tökéletesítésével — az energiafogyasztást, és mintegy 1,6 millió korona ér­tékű munkával fokozták a vál­lalatoknak nyújtott szolgálta­tások mennyiségét. Életük értelme — az alko­tás. ŠTEFAN KOCIAN

Next

/
Thumbnails
Contents