Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-31 / 148. szám, kedd
, ' G AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT 1977. V. 31. IFolytatás az 1. oldalrólj Nem titkolom, hogy a lázas fegyverkezés és így a stratégiai fegyverkezés folytatódása miatti aggodalmunk azért növekedett meg, mert az új amerikai kormány ezekben a kérdésekben ilyen irányvonalat követ. Ez az irányvonal teljesen nyilvánvalóan azt célozza, hogy egyoldalú előnyöket nyerjenek az Egyesült Államok számára. Az ilyen irányvonal azonban semmi esetre sem segíti elő a Szovjetunió és az USA között új hosszú távú egyezmény előkészítését és megkötését a stratégiai fegyverek korlátozásáról. Ennek az egyezménynek a kidolgozása már nmúgy is túlságosan elhúzódott. Igaz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek nemrégi genfi találkozóján — a Moszkvában megtartott márciusi tárgyalásokhoz viszonyítva — az álláspontok bizonyos közeledésére került sor egyes kérdésekben, amelyeket illetően előzőleg nem jutottunk közös nevezőre. De nyíltan meg kell mondani: az Egyesült Államok nem konstruktív irányvonalának hibájából még mindig nem jött létre jelentős haladás. Ezen a téren mint nyilvánvaló, nagy erőfeszítésekre lesz szükség. A fő dolog az, hogy az amerikai kormány teljes mértékben realista álláspontra helyezkedjen s az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapelveiből induljon ki. Ami a Szovjetuniót illeti, nemrégen már beszéltem erről és újból megismétlem: nem kíméljük erőnket, nemcsak a lázas fegyverkezés — mennyiségi és minőségi — korlátozásáért vívott harcban, hanem a kölcsönösen elfogadható igazságos feltételek mellett történő leszerelésre irányuló erőfeszítésben sem. Ha nem lehet egyszerre elmozdítani helyéből azon problémák egész szikla- tömbjét, amelyek e kérdéssel összefüggnek és a háború utáni években gyülemlettek fel, készek vagyunk részleges intézkedésekre is. ,.Részlegesnek“ azonban csak szerényen nevezik ezeket, mert minden egyes ilyen intézkedés megvalósítása bizonyos mértékben elhárítaná a háború veszélyét és könnyítene a dolgozó tömegekre háruló fegyverkezési terhek súlyán. Miről van szó? Kezdjük az atomfegyverek további elterjesztése megtiltásának problémájával. E fegyverek elterjedése az egyik országból a másikba nem erősíti meg egyik ország biztonságát sem és semmiképpen sem járulhat hozzá annak a bizonyos egyensúlynak a megőrzéséhez, amely a mostani időszakig kialakult. Ezzel szemben még a véletlen atomkon- flikttis kirobbanásának a veszélye is fokozódik. Akkor az után semmilyen „atomernyő“ nem óv meg a halált hozó vihartól. Éppen ezért feltétlenül Szükséges további erőfeszítéssel törekedni e probléma hatékony, egyetemes megoldására. Továbbá olyan egyezmény megkötését javasoljuk, amely megtiltaná a tömegousztító fegyverek és fegyverrendszerek új fajtáinak kifejlesztését. Ez mindenkinek csak javára válnék. A Varsói Szerződésben lévő szövetségeseinkkel együtt állást foglaltunk amellett, hogy azok az országok, amelyek részt vettek a helsinki értekezleten, állapodjanak meg abban, hogy nem veinek be atomfegyvert elsőként egymás ellen. Az e kérdésről való tárgyalások és a megoldás messzemenő jelentőségű volna. Meggyőződésem, hogy lehetőséget nyitna a hagyományos fegyverek további korlátozására Európában, főként ott, ahol igen nagy a koncentrációjuk. Nem fogom felsorolni mindazt, amit az utóbbi években a háború veszélyének csökkentése érdekében javasoltunk. Ez irányú javaslataink jól Ismertek. Azért terjesztjük elő e javaslatokat, mivel a katonai potenciál fokozásának politikája egyre élesebb, szembeszökőbb ellentétbe kerül a nemzetközi biztonság érdekeivel. Kezdeményezéseinknek egyedüli értelme: biztonságot teremteni a fegyverkezési hajsza korlátozása, a leszerelés alapján. A pozitív megoldások azonban, amelyekről beszélek, számos állam és nép közös erőfeszítését követelik meg. Mindegyikük számára a tevékenység széles tere nyílik meg. Nem kétséges, hogy olyan hatalom, mint Franciaország, lényegesen hozzájárulhatna ehhez az ügyhöz. Felkeltette figyelmünket Va- léry Giscard d’Estaing elnöknek, a Francia Televízióban 1976. október 12-én sugárzott interjúja, amelyben azt mondotta, hogy Franciaország támogatja az általános és teljes hatékony leszerelés gondolatát. Ez jelentős kijelentés. Azokat az eredményeket, amelyeket ezen az úton elértünk, számos mutató, számadat, tény és összehasonlítás alapján bírálhatjuk el. Minderről igen hosszan kellene beszélnem. Ezért engedjék meg, hogy csupán egy mércét válasszak — az ember helyzetét a társadalomban. Ennek alapján azt mondhatjuk: most minden szovjet ember biztos lehet abban, hogy sohasem válik munkanélkülivé, hogy megfelelő képzettséget szerez, hogy tehetsége érvényesül, hogy betegség esetén nem válik a sors kiszolgáltatottjává, hogy öregkorára biztosítva lesz és nyugodt lehet gyermekei jövőjét illetően. Úgy vélem, hogy ez nem kevés. De ez még nem is minden, amit elértünk, és még kevesebb Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Franciaország Hete befejezése alkalmából beszédet mond a Szovjet Televízióban. (Telefoto: TASZSZ — CSTK) Már több ízben beszéltem arról, hogy az enyhülés pozitív hatást gyakorol az egész nemzetközi légkörre. Nem látom okát annak, hogy ezen az értékelésen bármit is változtassak. De mégis csak helyes volna hangsúlyozni azt, hogy az enyhülés néhol bizonyos önelégültséget keltett. Újból hangsúlyozom a béke és az enyhülés ügyét kell, hogy mindenki magáévá tegye. Amit a béke megszilárdításához vezető úton elértünk, nem végső határkő, hanem további cselekedetek kiindulópontja. Készek vagyunk erre, és reméljük, hogy Franciaország ugyanebben az ' irányban fog haladni. Mindazoknak az államoknak, amelyek részt vettek az európai konferencián, lehetőségük van, hogy újból a gyakorlatban bizonyítsák be jóakaratukat a Belgrádban nemsokára megtartandó találkozóval ösz- szefüggésben. Szeretnénk, ha e találkozó — ez volt a cél is — a helsinki szellem folytatását és továbbfejlesztését jelentené, további láncszeme volna az enyhülési folyamat kibontakozásának. Elérhető ez? Elérhető, ha felkészülünk rá, és e találkozót az együttműködés, nem pedig a viták akciójaként szervezzük meg. Aki megkísérelné más irányba terelni, nagy felelősséget vállalna magára. A béke megszilárdítása az ember legszentebb jogának — az életre való jognak a legfontosabb záloga. Az életet azonban nem értelmezzük puszta létezésként, hanem emberhez méltó létként. Érthető, hogy a különféle társadalmi rétegek és a különféle politikai erők különböző társadalmi eszményeket követnek. Népünk hatvan évvel ezelőtt ténylegesen és visszafordíthatatlanul meghatározta útját — a szocializmus és a kommunizmus útját. annál, amire törekszünk. A Szovjetunió 10. népgazdaságfejlesztési ötéves tervének teljesítése — e terv fő irányait a XXV. kongresszus határozta meg — még kedvezőbb társadalmi-gazdasági feltételeket teremt hazánk dolgozóinak életéhez. A Szovjetunió új alkotmánya politikai, jogi alapot nyújt a fejlett szocialista társadalom demokráciájának további tökéletesítéséhez. A szovjet állam alaptörvénye lerögzíti a Szovjetunió külpolitikájának lenini alapelveit, következetes béke- politikánk irányvonalát. Az alkotmány megfelelő cikkelyei összhangban lesznek a nemzetközi kapcsolatokban kibontakozó új kedvező irányzatokkal. Végül pedig a szovjet—francia kapcsolatokról. E kapcsolatokat egészében véve jóknak tartjuk. De többre törekszünk, és úgy véljük, hogy ennek eléréséhez megvannak a tartalékok és az előfeltételek. Ugyanebbe az irányba mutatnak Giscard d’Estaing francia elnök mérlegelései is, akinek beszédét e hét elején láttuk és hallottuk televíziónk képernyőin. Tudjuk, hogy országaink jó kapcsolatai további fejlesztésének Irányvonalát széleskörűen támogatja a francia nép, amely lránt a szovjet emberek őszinte barátságot éreznek. Népeink növekvő kapcsolatainak különös jelentőséget tulajdonítunk, mert ebben látjuk a szovjet-francia kapcsolatokban az utóbbi évtizedben végbement nagy változások szilárdságának és mélységének jelentős biztosítékát. Feltételezem, hogy három hét múlva Párizsban találkozom Giscard d’Estaing elnök kel, valamint más francia államférfiakkal és politikusokkal. Remélem, hogy ez a találkozás lehetővé teszi, hogy további haladást érjünk el a francia—szovjet együttműkö dés, a béke és a nemzetközi enyhülés megszilárdításában. Alvaro Cunhal a demokratikus alternatíváról (ČSTK) — A Portugál Kommunista Párt a legkövetkezetesebb politikai erőt képviseli a demokrácia és a forradalmi vívmányok védelmében. Támogatja a kommunisták és a szocialisták közeledését és megértését, mert a kapitalizmus felújításának jelenlegi politikája ellen elengedhetetlen a demokratikus alternatíva, jelentette ki Alvaro Cunhal, a párt főtitkára azon a lisszaboni népünnepélyen, amelyet a PKP új székhelyének felépítésére Indított gyűjtési kampány befejeztével rendeztek. A Nemzeti Gárda taglalnak a me zőgazdaságl dolgozók elleni durva fellépésével kapcsolat ban Alvaro Cunhal kijelentette hogy a Portugál Kommunista Párt követeli az események szi qorú kivizsgálását. A Nemzeti Gárba Mórában erőszakkal kikényszerítette a kisaiátított mezőgazdasági földek visszaadását a volt nagybirtokosok tulajdonába. BOLGÁR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN (ČSTK) — Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására tegnap egyhetes hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett a bolgár pártós kormányküldöttség, amelyet Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke vezet. A küldöttség tagjai: Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Peter Tancsev, a Bolgár Mezőgazdasági Népszövetség titkára, az Államtanács alelnöke, Tano Colov, a Minisztertanács alelnöke, a BKP KB Politikai Bizottságának tag|a, Grisa Filipov, a BKP KB titkára, Peter Mladenov bolgár külügyminiszter, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja és Dimitr Sztanisev, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának vezetője, a Titkárság tagja. Moszkvában a küldöttséghez csatlakozott Dimitr Zsulev miniszter, a Bolgár Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete, a BKP KB tagja. A bolgár küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és más szovjet párt- és állami képviselők üdvözölték. Befejeződött a Mexikói KP kongresszusa Jóváhagyták a párt programját (ČSTK) — Mexikóban befejeződött a Mexikói Kommunista Párt XVIII. kongresszusa. A záróülésen felszólalt Arnol- do Martinez Verdugo, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, aki nagyra értékelte a kongresszus munkáját és az elfogadott határozatokat. A Mexikói Kommunista Párt most szilárd és egységes — hangsúlyozta A. M. Verdugo és rámutatott arra, hogy a párt sikerei a közel jövőben olyan tömegpolitikai párttá való átalakuláshoz vezetnek, amely képes az ország politikai életének bármilyen problémáit megoldani. A kongresszus megválasztotta a párt vezető szerveit. A főtitkár ismét Amoldo Martinez Verdugo lett. . A Mexikói Kommunista Párt XVIII. kongresszusának résztvevői egyhangúlag jóváhagyták azt a programot, amely meghatározza, hogy az állami monopolkapitalizmus elleni egyedüli történelmi alternatíva Mexikóban a szocialista és demokrati- kus forradalom. IÍJÄBB RHODES!.*.! TÁMADÁS MOZAMBIK ELLEN (ČSTK) — Rhodesiai katonai egységek ismét támadták a Mozambiki Népi Köztársaság területét. A mozambiki—rhodesiai határtól kb. 5 km-re levő mozambiki katonai tábor ellen intéztek agresszív támadást. A rhodesiai agresszorok az akció során 20 mozambikit megöltek és több katonai létesítményt megsemmisítettek. Egy év leforgása alatt ez már a rhodesiai hadsereg harmadik támadása mozambiki terület ellen. Az elmúlt év augusztusában elkövetett hasonló támadás során rhodesiai katonák több mint 300 mozambikit öltek meg. A mozambiki katonai tábor ellen elkövetett támadás után nem egész 24 órával a fajüldöző rhodesiai rendszer katonái újabb támadást intéztek a Mozambiki Népi Köztársaság határ menti területén levő két település ellen. A hírekből kitűnik, hogy a rhodesiai katonák az első támadás után nem hagyták el Mozambik területét és a független állam határának mentén újabb agresszív akciókat készítettek elő. Félő, hogy Smith fegyveres kommandói támadásokra készülnek más mozambiki települések vagy katonai táborok ellen. Az AIM, a mozambiki hírügynökség megállapította, hogy ezek a kalóztámadások a Smith rendszer azon agressziójának részét alkotják, amely Mozambik. Zambia és Botswana ellen irányul. FOLYTATÓDOTT A REVANSISTA PROVOKÁCIÓ (ČSTK) — Ausztriában a „szu- détanémet“ találkozó tegnap a csehszlovák határhoz közel fekvő Klein-Scheinbarthe községben a volt szudétanémetek provokációs akciójával folytatódott, ahol misét mondtak a „re- vansista mozgalom áldozataiért“. Bécsijén további két helyen tartottak tegnap ugyanebből a célból misét. A bécsi Práterben tegnap ismét találkoztak a volt „szudétanémetek“. Nem hiányoztak soraikból a volt henleinisták, náJEVGENYIT ZSUKOV akadémikus, a bakul nemzetközi tudományos konferencia szervező bizottságának elnöke Moszkvában sajtókonferencián kijelentette, hogy „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalma“ témával foglalkozó konferencia teljesítette küldetését. MIHAIL ZIMJANYIN, az SZKP KB titkára vezetésével a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására tegnap szovjet pártküldöttség érkezett Bukarestbe. A látogatás célja, hogy a két párt kicserélje az ideológiai munka területén szerzett tapasztalatait. PHAM VAN DONG, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányelnöke a finn kormány meghívására vasárnap hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. A vietnami kormányfő cik és háborús bűnösök sem, akik a második világháború ideje alatt elkövetett bűntettekért a Szovjetunióban és Csehszlovákiában bűnhődtek. Az „emléktárgyakon“ a következő felirat olvasható: „Megőrizni az örökséget, — megteremteni a jövőt“. A legkülönfélébb korabeli térképeket árusítottak, amelyek a szudétanémetek úgynevezett „kulturális küldetését“ kutatják Csehszlovákia területén. finnországi tartózkodása alatt tárgyalásokat folytat a vietnami-finn kapcsolatok továbbfejlesztéséről. AZ ÉSZAK- és a Balti-tenger térségében megkezdődött a nyugatnémet haditengerészet gyakorlata. A bonni hadügyminisztérium jelentése szerint a hadgyakorlat célja a partraszállás, szárazföldi hadműveletek és a kémszolgálat demonstrálása. A hadgyakorlat június 15-ig tart. ATHÉNBAN tegnapra virradóra jobboldali terroristák bombamerényletet hajtottak végre az ellen a könyvkereskedés ellen, melyben szovjet és bolgár kiadványokat árusítanak. A robbanás jelentős anyagi károkat okozott. TOKIÓBAN aláírták a Szovjetunió és japán közötti árucsere-forgalomra vonatkozó megállapodást. Szovjet részről a megállapodást Nyikolaj Pato- llcsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, japán részről pedig Iicsiro Hatojama külügyminiszter Irta alá.
