Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-26 / 143. szám, csütörtök
A LAKOSSÁG ANYAGI SZÜKSÉGLETEINEK KIELÉGÍTÉSE ÉS A HAZAI PIAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE SZLOVÁKIÁBAN Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését Peter Colotka terjesztette elő (A jelentés első részét lapunk tegnapi számában közültük) A kereskedelmi beruházások egybehangolása időszerű feladat Tisztelt Elvtársak! Azok a feladatok, amelyeket a lakosság anyagi fogyasztása biztosításának területén megoldottunk, a kereskedelem anyagi-műszaki alapjának nagyszabású kiépítését követelték meg. Az elmaradott és szétaprózott hálózatot fokozatosan korszerű és progresz- szív hálózattá építettük át, amely képes teljesíteni az igényes feladatokat. Haladást jelentettek főként az áruházak, valamint az állami és szövetkezeti nagykereskedelmi központok és számos űj korszerű elárusítóhely is a falvakban, amelyek felépítéséhez a választási programok teljesítésével kezdeményezően hozzájárul a lakosság. A lakosság anyagi fogyasztásának fejlődése megköveteli, hogy továbbra is összpontosított figyelmet fordítsunk a kiskereskedelmi hálózat, a kereskedelmi létesítmények, a raktárak, a szállás biztosító, étkeztetési és szociális-nevelési létesítmények kiépítésére. A hatodik ötéves terv előkészítése során ugyan nem tudtuk fedezni az ösz- szes beruházási igényt, de a tervben előirányzott eszközük így sem cseké^ lyek, és az ötödik ötéves tervvel szemben 21,4 százalékkal emelkednek. Többek között lehetővé teszik az állami és szövetkezeti kereskedelemben 20 áruház, 6 nagy élelmiszerüzlet és 23 ipari cikkeket árusító egyesített vásárlóközpont felépítését. Pozitívan kell értékelni azt, hogy a hatodik ötéves terv éveiben első ízben valósul meg az áruházak, a kereskedelmi központok és egyes más kereskedelmi egységek felépítésének ismételhetősége. Komoly problémát jelentenek a közéi keztetési üzemek és elárusítóhelyek hálózata jelenlegi megoszlásának fogyatékosságai. Ez az elégtelen egybehangolás egyik következménye, s ebből viszonylag nagy különbségek származnak a kereskedelmi egységek megterhelésében. Bratislavában például az eladási terület egy négyzetméterére 79 000 korona értékű kiskereskedelmi forgalom esik, míg Szlovákia többi kerületében mintegy 4ö 000 korona. Még nagyobb az egyenlőtlenség az élelmiszer és iparcikkük egyes választékai hálózatának megoszlásában. E kérdések megoldására nagyobb figyelmet kell fordítani, maximális mértékben stabilizálni kell a kereskedelem beruházási programját, el kell mélyíteni az egybehangolást a hálózat elosztásánál az állami és szövetkezeti kereskedelmi rendszerek és a nemzeti bizottságok között. Az építkezés gazdaságossá tétele és meggyorsítása céljából a CSKP KB 6. ülése, és az SZLKP KB ülése határozataival összhangban a kereskedelmi beruházási építkezésben is jobban kell kihasználni a típusos és megismételhető terveket, az előregyártott elemekből való építés progresszív formáit. Különös figyelmet keli fordítanunk Bratislava, az SZSZK fővárosa sürgős szükségleteinek megoldására, mert jelenleg itt mutatkozik a legnagyobb hiány az eladási terület tekintetében. Szüntelenül növekszenek az igények a kereskedelmi hálózattal szemben, az állandó és átmeneti lakhelyű lakosok számának rohamos növekedése, a közeli és távolabbi környékről érkező látogatók számának emelkedése következtében. Emellett a város régi központi részében, amelyet a vásárlók a leggyakrabban keresnek fel, a kereskedelmi hálózat egy helyben topog, sőt a városrendezés következtében még csökken is, az űj lakótelepeken pedig az ellátottság elmarad a polgári építkezési feladatok nem teljesítése következtében. A helyzet megjavítása érdekében hiánytalanul meg kell valósítani a hatodik ötéves tervre előirányzott beruházási programot, amelynek az eladási terület mintegy 25 ezer négyzetméterrel való növelését kellene biztosítania. Erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy a komplex lakásépítés keretében legalább részben törlesszék az ötödik ötéves tervből maradt hiányt. Jobb munkaerő-gazdálkodást Azokkal a problémákkal összefüggésben, amelyek Bratislavában, de más Városokban is mutatkoznak, szükséges, hogy a nemzeti bizottságok megfontoltabban oldják meg a városrendezést, amely során gyakran csökken az üzlethelyiségek száma, s ezt nem pótolják eléggé rugalmasan újak építésével. Ellenkezőleg, szükséges lesz, hogy a kereskedelmi szervezetekkel együtt lehetőségeket keressenek és használjanak ki arra, hogy meglévő épületeket megfelelő átalakítással kereskedelmi helyiségekké és éttermekké alakítsanak át ott, ahol immár hagyományosan sok ember fordul meg. Ilyen megoldások kínálkoznak nemcsak egyes városok történelmi magvainak újjáépítése során, hanem azokon kívül is. Értékelhetjük például a kosicei elvtársak e téren tanúsílott kezdeményező eljárását és elért eredményeiket. Elvárjuk, hogy sikereseji valósul meg több jó szándék Bratislavában is, így például a Kamzík Áruháznak, a prágai Koronához hasonló létesítménnyé való átalakítása. Ehhez járulna még a Kő téren levő áruház melléképületének befejezése, vagy pedig a volt Sörgyár 1000 férőhelyes vendéglátóipari helyiségekké való átalakítása, továbbá az élelmiszeripari vállalatok által tervezett meleg ételt árusító berendezések létesítése. Bizonyára elegendő hasonló lehetőség mutatkozik Bratislavában és más városokban is. A helyi funkcionáriusok kezdeményezésén múlik, hogy azokat célszerűen felhasználják. A kereskedelem a munkaerőigényes 'ágazatok közé tartozik, ezért eddigi fejlesztése során megfelelő súlyt helyeztünk a munkaerőkkel való szükséges ellátására. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók száma Szlovákiában az 1970 évi 72 000-ről 1975- ben 178 000-re emelkedett, s ezáltal a népgazdaságban dolgozók számában hányaduk 4,1 százalékról 8;i százalékra növekedett, A további időszakban is ilyen irányzatra számítunk. Ugyanakkor itt éppúgy, mint a többi ágazatban is, minden tartalékot fel kell használnunk és jobban kell gazdálkodnunk a munkaerőkkel, mérlegelnünk kell ésszerű elosztásukat a kereskedelmi tevékenység egyes ágaiba, takarékoskodnunk kell velük ott, ahol jnegvannak ehhez a feltételek, a műszaki fejlesztés és a jobb munkaszervezés érvényesítésével. A munkaerő- források korlátozott gyarapodása mellett e kérdésnek különös figyelmet kell szentelni az irányítás valamennyi fokán. A kereskedelmi dolgozók stabilizálása érdekében — mivel nagyon magas a nők foglalkoztatottságának aránya — mintegy 75 százalék — az adott lehetőségeken belül következetesebben kell megoldani a munka- és szociális feltételek megjavítását, célszerűbbe)) kell felhasználnunk a munka- és a bérrendszerek racionalizálását, hogy vonzóbbá váljék a munka ebben az ágazatban. Tekintettel a kereskedelem bonyolult feladataira és politikai társadalmi jelentőségére az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége szükségesnek tartja, hogy javuljon a dolgozók kiválasztása és szakmai politikai előkészítése az ágazat számára mind az ipari tanulók .intézményeiben, mind a közép- és a főiskolákon, jobban ügyelni kell arra, hogy a kereskedelembe olyan embereket válogassanak ki, akik rendelkeznek az e munkához szükséges erkölcsi és politikai feltételekkel, jellembeli tulajdonságokkal, megfelelő szakmai képességgel és hivatástudattal. Ezeket az előfeltételeket és tulajdonságokat a fiatalok előkészítése és a további nevelőmunka folyamán ki kell bontakoztatni és gyarapítani. Szükséges lesz, hogy a Kereskedelmi Minisztérium az Iskolaügyi Minisztériummal együtt megfelelően megoldja a közép- és a főiskolai végzettségű dolgozók előkészítését, és hogy a kereskedelem jövőbeni feladataihoz módosítva a tantervek tartalmát is. Ez különösen fontos az ipari tanulók intézményeiben, ahol most 18 500 fiatalt készítenek fel a kereskedelemben végzendő munkára. tanak. A párt- és állami szervek, valamint a nemzeti bizottságok nagy gondot fordítottak erre a területre, s ez megnyilvánult az 5. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítésében és túlszárnyalásában. A lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások 52,1 százalékos növekedése az életszínvonal egyik legdinamikusabb részét képezi. Kibővült az anyagi-műszaki alap, új szolgáltatóházak és pavilonok, autószervizek, mosodák és vegyi tisztítók, üvegházak és más szolgáltatási objektumok épültek. Több mint 700 ilyen üzemet korszerűsítettek és átalakítottak. Az anyagi műszaki alap fejlesztésére a helyi gazdálkodásban és az ipari szövetkezetekben az 5. ötéves tervidőszakban összesen 2.6 milliárd koronát fordítottak. A legerőteljesebben fejlődtek a motorosok számára nyújtott szolgáltatások. 27 új autószerviz épült, melyek teljesítménye több mint megkétszereződött. A tartós fogyasztási cikkek javítása mintegy kétharmadával növekedett, és emelkedett más szolgáltatási ágak teljesítménye is. Az SZLKP KB Elnöksége nagyra értékeli azoknak a .helyi gazdálkodási és ipari szövetkezeti vállalatoknak, üzemeknek és kollektíváknak a munkáját és elismerését fejezik ki nekik, amelyek hozzájárultak a fejlődéshez, és nem egyszer szerény feltételek között jó minőségű szolgáltatásokat nyújtottak. Jó eredményeket érlek el például a cadcai és a humennéi járási iparvállalatok, Bratislava város közszolgáltatási vállalata és nu.sok. A szolgáltatások helyzetét azonban mindenekelőtt aszerint kell értékelni, hogyan elégítik ki a lakosság szükségleteit a minőség, valamint a hely és az idő szempontjából. Még gyakran nem lehetünk elégedettek a minőséggel és a szállítási ha-* táridőkkel. Sok a panasz a vegytisztítok és mosodák munkájára, as ipcri közszükségleti cikkek, a cipők javítására, a mérték szerint készült ruhák minőségére, a begyűjtőhelyek elégtelen hálózatára, a nem megfelelő munkaidőre — és a dolgozóknak a közönséggel szembeni viselkedésére is. Nem engedhetjük meg, hogy a szolgáltatási dolgozók döntő többségének jó híre kárt szenvedjen egyesek restsége, rossz munkája, lopása, megvesztegethetősége, fuser munkája miatt. Az ilyen jelenségeknek nincs helyük szocialista társadalmunkba)!. A felelős dolgozóktól megköveteljük, hogy nagyobb igényességgel érvényesítsék a szocialista erkölcs alapelveit és az érvényes jogi előírásokat. A szolgáltatások munkájának folyamatosságát gyakran megzavarják az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságai. Nem ritka az olyan eset, hogy a szállítószervezetek nem tartják tiszteletben a kötelező anyagi mérlegeket, sem pedig a lebontott limiteket, és nem hajlandók gazdasági szerződést kötni. A helyi gazdálkodási és az ipari szövetkezeti vállalatok iránti kötelességeiket jobban kellene teljesíteniük az értékesítő és a kereskedelmi szervezeteknek, közte a Drevonának, a Technomatnak, pz Elektroodbytnak, a Mototechnának és másoknak. A szolgáltatások további fejlesztése során meg kell szüntetni az egyes járások és városok közötti különbségeket. Némelyik járás — például Nagykürtös (Veľký Krtíš), Svidník, Vranov, Stará Ľubovňa, Dolný Kubín — a szlovákiai átlagnak csak mintegy a harmadát érik el. De más járások is lemaradnak. A szükséges szolgáltatási kapacitások és begyűjtőhelyek kialakítása az új lakótelepeken és a falvakban is, főként a központi községekben, megköveteli, hogy a nemzeti bizottságokban dolgozó elvtársak nagyobb figyelmet fordítsanak a szolgáltatási objektumok idejében való befejezésére. A további beruházási limitek érvényesítése érdekében kifejtett erőfeszítéseiket inkább a tervben szereplő akciók elvégzésére kellene fordítaniuk. A tavalyi eredmények nem kielégítőek, a tervet csak 93,2 százalékra teljesítették, és az építkezési munkákban 34,3 millió koronát nem ruháztak be. Szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szolgáltatások terén az elégedettség mércéje a minőség mellett egyre inkább a szolgáltatások nyújtásának gyorsasága és rugalmassága lesz. A fehérnemű-mosásnál és a textil- neműek vegytisztításánál szélesebb körben be kell vezetni a házhoz szállítást, az üzemeltetés idejét jobban össze kell hangolni a lakosság szükségleteivel, le kell rövidíteni a határidőket, javítva a munka minőségét és általában a szolgáltatások kulturáltságát. A motorosoknak nyújtott szerviz- és javító szolgáltatások esetében a fejlesztés eddigi gyors üteme ne vezessen önelégültségre és az e szakasz fejlesztése iránti gondoskodás gyöngülésére, mivel a valóságban alig tud lépést tartani a személygépkocsik számának gyarapodásával. Ezen a szakaszon is a létesítmények egyeztetett és arányos bővítése mellett javítsuk a minőséget és fokozzuk a rugalmasságot. A nyári hónapokban a fő turisztikai vonalakon és a legfontosabb üdülő- és turisztikai központokban váljon magától értetődővé a kétműszakos üzemeltetés, Illetve a készültségi szolgálat az éjjeli órákban és a munkaszüneti napokon. A tartós személyi fogyasztási cikkek javításait nagyobb mértékben kell elvégezni közvetlenül a háztartá«u)k- ban, jnégpedig a normális munkaidőn túl is, bővítve az olyan formákat, amilyen a fogyasztók időközönkénti ellenőrzése és a javítás időtartamára helyettesítő fogyasztó kölcsönzése. A hát hoz szállítás szolgálata a gyorsaságon és a jó minőségen kívül álljon összhangban a divatosság és a célszerűség követelményeivel is. A helyi gazdaság és az ipari szövetkezetek egyes szakágaiban a korösszetétel alakulása, valamint a szakemberek megnyerésével kapcsolatos pioblé- mák komolyan jelzik azt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk az utánpótlás nevelésére. Lassan mintha kihalófélben lenne a szabó-,'a lábbeli készítő, a kőfaragó és más hagyományos kézműyes mesterségek, és nem fejlődnek eléggé gyorsan az újfajta javító tevékenységek sem. Mindez megkívánja, hogy megfontoljuk és a következő években fokozatosan megvalósítsuk a nevelési-oktatási rendszer átépítéséről szóló dokumentummal összhangban álló intézkedések komplexumát. A nemzeti bizottságok, a vállalatok, a szövetkezetek, valamint a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is jóval jobban gondoskodjanak a szolgáltatások dolgozóiról, elégítsék ki főleg a fiatalok szükségleteit, oldják meg a lakás-, a szociális és a kulturális problémákat. Az ipari szövetkezetekben meg kell teremteni a rokkantak munkába történő beilleszkedésének megfelelő munka- és szociális feltételeit. Jobb irányítást 1977. V. 26. Egyre jelentősebbek a helyi gazdálkodási vállalatok és ipari szövetkezetek szolgáltatásai Tisztelt elvtársakl Az anyagi fogyasztás eddigi fejlődése azt mutatja, hogy struktúrájában egyre jelentősebbé válnak a szolgáltatások, amelyeket a helyi gazdálkodási vállalatok és ipari szövetkezetek nyújTisztelt elvtársak, a lakosság anyagi fogyasztásának elég magas színvonala s további dinamikus fejlesztésének mind nagyobb függőviszonya a minőségi, szerkezeti és választéki követelmények kielégítésétől, megköveteli megfelelő módon emelni ezen a területen az irányítás színvonalát. Ez mind bonyolultabb folyamat, amely nem lendíthető előre a még teljesen ki nem elégített piac időszakából származó rutinnal, prakti- cizmussal és egyéb hasonló hozzáállásokkal. A népgazdaság egyéb területei irányításához hasonlóan itt is szükség van a nagyobb fokú koncepciozitásra és a perspektivitásra, valamint a fennálló problémák és fogyatékosságok áthidalása során az erélyesebb és hatásosabb irányító munkára. A lakosság anyagi fogyasztása biztosításának döntő fontosságú eszköze az állami népgazdasági terv. Ezért tökéletesíteni kell kidolgozását, főleg a nemzeti jövedelem gyarapítása és fel- használása, a lakosság jövedelme és az árualapok közti arányok kiegyensúlyozottságát tekintve, tökéletesíteni kell az anyagi mérlegeket s a hazai piacon a volumen és a struktúra kiegyensúlyozottsága érdekében következetesebben össze kell hangolni az ágazatközi kapcsolatokat. Ezzel egyidejűleg a tervvel és a gazdasági eszközökkel hatásosabban ösztönözzük a termelés és a kereskedelem érdekeltségét az árucikkek megújítása és választékának bővítése feladatainak teljesítésében, a készletekkel való jobb gazdálkodásban és általában a kereskedelem, valamint a szolgáltatások tevékenységének hatékonyabbá tételében. A tervszerű irányítás színvonalának emelése elsősorban megkívánja a kereskedelem szakági irányítása alapelvének elmélyítését. Ezt az alapelvet egyelőre csak részben érvényesítik, mégpedig az alapok biztosításában és az egész kereskedelmet érintő alapvető. fontosságú normák megszabásánál. Szélesebb körű érvényesítését össze -kell hangolni a Kereskedelmi Minisztérium koncepcióké07Ő tevékenysége (Folytatás a 6. oldalon}
