Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-26 / 143. szám, csütörtök
Ä LAKOSSÁG ANYAG! SZÜKSÉGLETEINEK KSEi ÉGÍTÉSE ÉS A HAZAI PäAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE SZLOVÁKIÁBAN (bolytatás az 5. oldalról) elmélyítésével. A minisztérium feladat'’, az lesz, hogy kidolgozza és menet közben kiegészítse a kereskedelmi ágazat egységes koncepcióját, az anyagi fogyasztás komplex fejlődésének és struktúrájának tervét s ebből eredően az anyagi bázis fejlesztésének és szét- helyezésének, a műszaki politika gyakorlásának, a dolgozók felkészítésének, az egységes tájékoztató rendszer megteremtésének és felhasználásának feladatait és más feladatokat. Az egyes rendszerek tevékenysége ebből az egységes koncepcióból következzék úgy, hogy összességében integrált egységet alkosson. Bármilyen elszigetelt részleges hozzáállás, amint arról nem egy* szer tanúskodott életünk, a nem hatékony megoldások veszélyével jár. A párt- és az állami szervek támogatni fogják a minisztérium kezdeményező hozzáállását, hogy sikeresen megoldhassa ezt a fontos feladatot. A kereskedelmi rendszereket irányító többi központi szervtől is elvárjuk az ilyen eljárás feltétlen szükségszerűségének teljes megértését, valamint a hatásos együttműködést. A Kereskedelmi Minisztérium, karöltve a tervező és más szervekkel, az eddigi helyzetet felmérve minél előbb dolgozza ki a kereskedelem ágazati rendszere elmélyítését célzó további intézkedések javaslatát. Az egész állam keretében is szavatolni kell a kereskedelempolitika kidolgozása és megvalósítása során az összehangoltabb eljárást s a fejlesztési koncepció kérdéseiben éppúgy, mint az operatív problémák megoldása során a két nemzeti köztársaság lakosságának egyenletes és folyamatos ellátása érdekében el kell mélyíteni a CSSZK és az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumának együttműködését. Ezzel kapcsolatban le kell' küzdenünk a területi elzárkózottságot, amely még itt ott előfordul, meg kell szerveznünk az áru szélesebb körű mozgását és területközi cseréjét, hogy ezzel hozzájáruljunk a választék társításához, egybevetéséhez és ezáltal nyomást gyakoroljunk egyes vállalatok gyártmányai minőségi különbségeinek kiegyenlítésére. A Kereskedelmi Minisz' árium tevékenységének nagyobb fokú orientálódása a koncepciózus és a perspektív kérdésekre, saját irányító és ellenőrző szerepének elmélyítésére, megkívánja, ’iogy az irányítás valamennyi láncszeme következetesen szavatolja azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek a rájuk bízott jogkörből és felelősségükből következnek. Tarthatatlan állapot, hogy a minisztériumon feltornyosuljon az operatív munka, mivel az irányítás középső láncszemei és a vállalatok nem oldják meg a problémákat. Ez azután kárára van az olyan feladatok teljesítésének, amelyek az állami szervek rendszerében a minisztérium helyzetéből következnek. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma ágazati hatáskörének érvényesítése az elvi fontosságú koncepciőbeli kérdésekben, nem gátolja az egyes, a kereskedelem feladatai teljesítésében részt vevő tárcákat kezdeményezésükben és a fejlesztési feladatok megoldásában. A fogyasztási szövetkezeteknek továbbra is felelősségteljes szerepük lesz a falvakon a lakosság ellátásában. Értékelni kell a kiskereskedelmi hálózat, a közétkeztetés és az elszállásolás fejlesztésében falvainkon és e~yes városokban is általuk elért eredményeket. Általában munkájuk színvonala is jó és közülük több példás, mint pl. a trenčíni Jednota, a fačkovi élelmiszerbolt szocialista munkabrigád ja, vagy a Čierna nad Tisou-i Jednota felvásárló központ stb. Tekintettel a falu szociális-gazdasági átalakulására, tovább növekednek a fogyasztási szövetkezetek tevékenységével szemben támasztott igények. A természetbeli fogyasztás csökkenése mellett növekedni fog a lakosság ellátása hússal, tejjel, zöldséggel és gyümölcscsel a kereskedelmi hálózat útján, amire gondolni kell e hálózat fejlesztésénél, hűtőberendezésekkel történő felszerelésénél és az áru széthor- dása megszervezésénél is. A város és a falu között a jövedelmi, a műveltségi és a kulturális szint, és általában az életmód kiegyenlítése a regionális sajátosságok elmosódásához és a szükségleti struktúra kiegyenlítődéséhez vezet az ipari árucikkek egész skálája esetében is. A szövetkezeti kereskedelemnek a falu számára lényegében ugyanolyan választékot kell szavatolnia, mint amilyenben a városi lakosság részesül. A fogyasztási szövetkezetek, mint nagy tagállománnyal és tisztségviselői testületekkel rendelkező társadalmi szervezetek a továbbiakban kereskedelmi, felvásárló és termelő tevékenységük mellett szélesebb körű társadalom-politikai küldetést is be fognak tölteni. Hatni fognak az állampolgári aktivitás növekedésére, a nem önsegélyes építkezések fejlesztésére, a szövetkezeti kereskedelem irányításában és tevékenysége ellenőrzésében az emberek részvételének fokozására, és általában pártunk politikája megvalósítására. A kereskedelem és a szolgáltatások igényes feladatainak teljesítésében jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a nemzeti bizottságok. Azt akarjuk, hogy a továbbiakban is érvényesítsék befolyásukat és jogkörüket minden kereskedelmi rendszerrel szemben és még jobban hassanak a kiskereskedelmi hálózat megfelelő széthelyezésére, az ellátás időbeli és területi egyenletességére és folyamatosságára, az eladási idő összehangolására a dolgozók szükségleteivel és a társadalom érdekeivel is. Szükséges, hogy javítsák a vendéglátó ipari üzemeik és szénlerakataik közvetlen irányítását, főleg kiküszöböljék az általuk nyújtott szolgáltatások nagyságrendjének és minőségének jelentős különbségeit és ésszerűen széthelyezzék e létesítmények hálózatát. A nemzeti bizottságok tevékenységét főleg abban a tekintetben szükséges elmélyíteni, hogy a helyi gazdálkodás vállalataiban és a termelőszövetkezetekben a szolgáltatásokat egységes koncepció alapján fejlesszék. Az ilyen .egyeztetett eljárás célja növelni a szolgáltatások hányadát e szakaszok általános teljesítményében, az egyes szolgáltatások arányos fejlesztése az igényeknek, illetve az egyes járások és területek szükségletei egyenletesebb kielégítése követelményeinek megfelelően. E tekintetben jó példaként említhető meg a martini, a žilinai, a Koši- ce-vidéki járás stb. A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatai szellemében szükséges, hogy a Belügyminisztérium és a nemzeti bizottságok értékeljék a helyi gazdaság eddigi szervezeti felépítésének hatékonyságát, tekintetbe véve a nemzeti bizottságok egyes fokainak hatáskörét és célszerű összpontosítással, valamint szakosítással megteremtsék a műszaki fejlesztés szélesebb körű érvényesítésének és ezen a szakaszon általában a munka javításának feltételeit. Elmélyültebb és következetes ellenőrzést Tisztelt elvtársak, a központi bizottság elnöksége elkerülhetetlennek tekinti, hogy a kommunisták és az irányító dolgozók a kereskedelem és a szolgáltatások irányításának minden szintjén fokozott figyelmet szenteljenek az ellenőrző tevékenység elmélyítésének, a kereskedelem feladatainak teljesítése, a fogyasztók és a szocialista tulajdon védelme érdekében. A mindennapos gyakorlatból tudjuk, hogy az eladás becsületességének bármiféle megszegése, a készség hiánya és a fogyasztóval szembeni közömbösség az emberek bírálatának tárgya. A többnyire indokolt panaszok rámutatnak különféle visszás jelenségekre, pl. az árusításnál a kivételezésre, bizonyos gyártmányfajták eladásának elutasítására, a nem rugalmas reklamációs rendre, az árak, a súly meg nem tartására, a helytelen számlázásra, rossz minőségű áru eladására teljes értékűként stb. Ezeknek a problémáknak mélyreható elemzése kimutatja, hogy az ilyfajta indokolt panaszoknak több mint 43 százaléka éppen az i;<ányító munka fogyatékosságaiból, valamint a rendszeres ellenőrzés elhanyagolásából a normák megszegéséből, vagy megkerüléséből következik. Nem állítható az, hogy a minisztérium, a vezérigazgatóságok és a vállalatok vezető kommunista dolgozói nem törődnek a fogyasztók védelmével. Az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya határozatai szellemében igényesebb hozzáállást kezdenek tanúsítani s a figyelmeztetések alapján, valamint saját kezdeményezésükből is operatívabban avatkoznak be s szigorúbban büntetnek. Intenzívebbé vált az eszmei-nevelő és a politikai tömegmunka a pártszervezetekben, a szak- szervezetben és az ifjúsági szervezetekben és a gazdasági vezetésben is. Minőségi szempontból javultak az állami kereskedelmi felügyeletnek és a belső ellenőrző rendszernek ellenőrző intézkedései is. Az élet és számos tény azonban arról tanúskodik, hogy a jóváhagyott intézkedések hatásfoka még mindig meg nem felelő, nem jár a kívánatos eredménnyel és lényegesebb fordulattal. Az állami kereskedelmi felügyelet által 1976-ban végrehajtott ellenőrző vásárlások arról tanúskodnak, hogy az előző évihez képest nem csökkent az árdrágítások hányada. E tekintetben nem lehetünk elégedettek az üzletek felügyelőinek. valamint a kereskedelmi szervezetek irányító dolgozóinak eddigi tevékenységével. A kereskedelem vezető dolgozóinak azért fel kell mérniük az ellenőrzés alacsony fokának okait és haladéktalanul el kell érniük a helyzet javulását. Az irányító és felügyelő szervek biztosítsák az ellenőrzés szakmai színvonalának további emelését, de egyben tevékenységében érvényesítsék a következetességet és a meg nem al- kuvást is és érjék el az összes érdekelt láncszem egyeztetettebb eljárását. A hivatásos ellenőrző szervek mellett nagyobb mértékben és céltudatosabban kell a kereskedelem és a szolgáltatások fogyatékosságaival szembeni harcba bevonni az állampolgárokat is, növelve a nemzeti bizottságok mellett működő fogyasztói ellenőrzés tevékenységének hatásfokát és jobban hasznosítva aktíváik és albizottságaik munkásságát. A szocialista tulajdon védelme viszonylatában sikerült elérni néhány részleges jó eredményt, de a jelenlegi • helyzettel távolról sem lehetünk elégedettek. Itt is szükséges, hogy a kommunisták és általában az irányító dolgozók a minisztériumtól a boltokig és a szolgáltató üzemekig érvényesítsék a nagyobb igényességet és a felelősség- teljes hozzáállást, mivel az egyes kereskedelmi egységekben és üzletekben a pénztárhiány és az anyagi kár jelentős összegeket tesz ki. Ezeknek túlnyomó részét ugyan az érvényes előírások szerint fedezhetik a kockázati alap terhére, de ez mitsem változtat azon, hogy a kár jóval alacsonyabb lenne, ha következetesebben érvényesítenék a magas fokú gazdaságosság elveit, ha megfelelő gondot fordítanának az áru átvételére, raktározására és rendszeres felújítására, ha felelősségteljesebben vezetnék a nyilvántartást, végeznék a rendszeres leltározást és a revíziós tevékenységet. A bolti betörések gyarapodó száma is figyelmeztet a jobb biztonsági és jelzőberendezések szükségére. A pártpolitikai munka nagy fontossága Tisztelt elvtársak, pártunk nagy jelentőséget tulajdonít a lakosság anyagi fogyasztása biztosítása minden vetületének, mivel ez befolyásolja az emberek gondolkodás- módját, formálja nézeteiket és magatartásukat. Ez kiemeli ebben a szférában a pártpolitikai munka fontosságát. A szocialista kereskedelem építése időszakában elért eredmények nem csekélyek és nem a véletlennek köszönhetőek. Ezeket pártunk vezetésével értük el és összefüggnek a párt szervei, szervezetei, valamint a társadalmi tömegszervezetek szervező tevékenységével. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége pozitívan értékeli és méltatja a kommunisták tevékenységét, aktivitásukat és elkötelezettségüket a kereskedelemben és a szolgáltatásokban a lakosság szükségleteinek kielégítése, a piac stabilizálása, a káderek felkészítése, a fiatal nemzedék nevelése és politikai befolyásolása terén. Számos jó példa kijelöli a további utat, amelyet követve maradéktalanul megvalósíthatjuk a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatait. A kereskedelem és a szolgáltatások feltételei között végzett pártmunka nem könnyű. Hatásfokára és realizációs képességére több tényező hat. Ide tartozik elsősorban ezekben az ágazatokban a dolgozók magasabb korátlaga az egész népgazdaság dolgozói korátlagához mérten. Ehhez még hozzájárul a nők nagy hányada, a számtalan kis közösségben való jelentős szétforgácsoltság és tagoltság, valamint a kisebb mérvű szervezettség a pártban. A kerületi és a járási pártbizottságok ezeken a szakaszokon mélyrehatóbban és differenciáltabban biztosítsák, valamint szervezzék a pártéletet. Ezzel egyidejűleg teremtsék meg a tagállomány tökéletesítésének és gyarapodásának, az alapszervezetek irányításának, valamint konkrét és hatásos megsegítésének jobb feltételeit. A járási pártbizottságok keressék és tökéletesítsék a számos munkahelyen szétszórtan dolgozó párttagokkal való foglalkozás megfelelő formáit, hogy gyakrabban kerüljön sor közös találkozókra, az időszerű politikai és gazdasági problémák megtárgyalására és kölcsönös tapasztalatcserére. Ez főleg az állami kereskedelem szervezeteire vonatkozik, amelyeknek nincs olyan egységes szervezeti formájuk, mint a fogyasztási szövetkezeteknek. A kereskedelemben dolgozó kommunisták munkája eszmei és szervezési színvonalának emelése megkívánja, hogy a járási pártbizottságok a rátermett párttagokat válasszák ki a pártoktatás felsőbb formáiba, a pártiskolákba azzal, hogy elvégzésük után megerősítik a kereskedelem szakaszát és ne sorolják be őket máshová, mint ahogy az néha előfordul. A pártszervezetek fokozott politikai megsegítésének követelményét kiemeli, hogy ebben “ a szférában a dolgozók széles tömege nap nap után közvetlen kapcsolatban áll a legszélesebb nyilvánossággal. Feladatuk nemcsak az, hogy magas hivatásbeli szinten és a fogyasztók iránt korrekt módon értékesítsék az árut és nyújtsanak szolgáltatásokat, hanem egyben politikailag helyesen kell reagálniuk a vásárlók észrevételeire, kérdéseire, panaszára és bírálatára. Ez fokozott igényeket támaszt az eszmei, valamint a politikai nevelőtevékenységgel szemben és a párt-, valamint a társadalmi szervezetek, főleg FSZM és a SZISZ tisztségviselői s tagjai előtt megnyitja a munka és az önmegvalósítás széles terét. Tekintettel a kereskedelemben és a szolgáltatásokban a pártban való alacsony fokú szervezettségre és a párttagok szétszórtságára, a politikai nevelőmunka fejlesztésében fontos szerep hárul az FSZM és a SZISZ szervezeteire. Elvárjuk, hogy a kerületekben és a járásokban a szak- szervezeti, valamint az ifjúsági szervek e tekintetben hatásos segítségben részesítik alapszervezeteiket. A kereskedelem és a szolgáltatások dolgozóit, de elsősorban a kommunistákat és a tömegszervezetek tisztség- viselőit idejében és jól kell tájékoztatni az alapvető politikai, gazdasági s egyben az ideológiai és a nemzetközi kérdésekről és problémákról is, hogy idejében és helyesen tájékozódjanak, politikailag jól működhessenek és így pozitívan hassanak a széles nyilvánosságra és munkatársaikra is. Nyilvánvaló, hogy a 6. ötéves tervidőszak végéig még előttünk álló, minőségileg új feladatok teljesítéséhez nem elegendőek az eddig alkalmazott módszerek. Az eddiginél nagyobb mértékben kell fejlesztenünk és általánosítanunk mindazt, ami új, ami bevált, ezt átruházva a kollektívákra, de egyben segítséget nyújtva nekik a munka új módszereinek és formáinak elsajátításában is. Széles lehetőségek kínálkoznak a szocialista munkaversenynek, a versenyben álló kollektívák, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok aktivitásának fejlesztése útján. Az eltelt esztendőben pl. kimagasló eredményeket ért el Nová Dubnicán az élelmiszerbolt 20-tagú szocialista munkabrigádja, továbbá a salai Jednota csemegebolt szocialista munkabrigádja, amelyek elnyerték a III. fokozatú aranyjelvényt. Az eltelt időszakban a kereskedelem dolgozóinak több mint 96 százaléka kapcsolódott be a szocialista munkaverseny különféle formáiba és a dolgozók egyhar- mada részt vesz a szocialista munkabrigádok mozgalmában. 1972 óta sikeresen fejlődik a termelő és a kivitelező szervezetekkel az egységes szocialista kötelezettségvállalások megkötése, ami elősegíti a kereskedelem és a termelés közötti megrendelői- kivitelezői kapcsolatok javítását is. Sikeresen fejlődik, az ismert „Szakszervezeti milliárd“ elnevezés alatt, a gazdaságosság növelését, az anyagi költségek, a tüzelőanyag és az energia megtakarítását célzó kezdeményezés. Erre a számlára a kereskedelmi szervezetek az 5. ötéves tervidőszakban csaknem 128 millió koronát juttattak. A dolgozók aktivitásának teljesebb kiaknázása érdekében hatásosabban kell leküzdeni a versenyben a formalizmus elemeit, támogatni az emberek kezdeményezését és odairányítani, ahol ezt a feladatok teljesítése a leginkább megkívánja. A kereskedelemben és a szolgáltatásokban az irányító munka feltételeinek bonyolultsága és a feladatok növekvő igényessége kiemeli a kádermunka jelentőségét. Ezt a munkát, amelyben helyettesíthetetlen a párt vezető szerepe, el kell mélyíteni, még koncepció- zusabbá és perspektívabbá kell tenni, főleg a kádertartalékok sokoldalú szakmai és politikai felkészítése rendszerét és a káderek széthelyezését tekintve. A párt szervei és szervezetei aktívan támogassák az olyan vezető dolgozók tekintélyét, akik megkövetelik a színvonalas munkát, akik harcolni tudnak az igaz ügyért, képesek a nehézségek és az akadályok leküzdésére, az emberek megnyerésére minden új és bevált számára, a másik oldalon pedig harcolnak a túlzott rutin, az átlagosság, a restség, a maradiság ellen. Ezekből a kritériumokból, a feladatok teljesítésének konkrét eredményeiből kell minden szinten kiindulni a káderek értékelésénél és széthelyezésénél. Az eddiginél nagyobb mértékben kell kiemelni fiatal, politikailag és szakmailag felkészüli (Folytatás a 7. oldalon) 1977. V. 28
