Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)
1977-05-25 / 142. szám, szerda
íl “ó 1977. V. 25. 3 A LAKOSSÁG anyagi szükségleteinek kielégítése ÉS A HAZAI PIAC TOVÁBBI FEJLESZTÉSE SZLOVÁKIÁBAN Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését Peter Colotka terjesztette e!o Tisztelt Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága 7. ülésén megvitatta a CSKP XV. kongresszusa határozatainak eddigi teljesítését a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének. valamint a belkereskedelem és a szolgáltatások továbbfejlesztésének terén. Mai ülésünk célja, hogy a CSKP Központi Bizottsága által jóváhagyott határozat alapján megvitassuk a szlovákiai belkereskedelmi szolgáltatások problémáit, és intézkedéseket foganatosítsunk annak érdekében, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és szervezetek lebontsák a feladatokat és biztosítsák teljesítésüket A CSKP Központi Bizottságánk tanácskozása — ahogy Husák elvtárs is hangsúlyozta — tükrözte a párt és a társadalom kedvező helyzetét, a párt egységét és szilárdságát és azon erőfeszítését, amely a XV. kongresszuson jóváhagyott határozatok teljesítésére irányul. Az emberek anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb kielégítése pártunk politikai és gazdasági célkitűzése. Az e téren kitűzött feladatok teljesítése jelentős mértékben befolyásolja az emberek pártunk politikájához való hozzáállását, és ahogy az előző időszak, főleg a XIV. pártkongresszus utáni időszak tapasztalatai is bizonyították, nagymértékben ösztönzi a munkaaktivitás és kezdeményezés fejlődését. E kérdések nagyfokú időszerűsége abból is adódik, hogy társadalmunk magas fejlettségi foka minőségileg új igényeket támaszt a termelés, a kereskedelem és a szolgáltatások munkájával szemben. Az emberről való gondoskodásnak és a lakosság életszínvonala állandó emelésének pártunk mindig elsőrendű figyelmet szentelt. A reprodukciós folyamat tervszerű irányításával arra törekedett, hogy az adott lehetőségek határain belül a szükségleteket kiegyensúlyozottan ki tudjuk elégíteni, előnybe helyezve azokat a szükségleteket, amelyek az egyén testi és szellemi képességeinek kibontakoztatását és az egész társadaAz életszínvonal emelése terén eddig hazánkban elért eredmények értékelése során a CSKP KB 7. ülése külön kiemelte, hogy az életszínvonal éppen az utóbbi nyolc esztendőben, tehát a Husák elvtárs vezette új pártvezetőség irányító munkájának megkezdése óta lényegesen emelkedett. Rövid idő alatt nemcsak fel tudtuk számolni a revizionista tendenciák következményeit, meg tudtuk állítani az inflációt és konszolidálni tudtuk a belföldi piacot, hanem egyidejűleg nagy szabású szociális programot valósítottunk meg, és jelentős előrehaladást értünk el a lakásépítés problémájának megoldásában. Elmondhatjuk, hogy az eddigi pozitív fejlődés következtében államunk az egy főre jutó anyagi fogyasztás színvonalával a legfejlettebb országok közé sorakozott fel. Azon országok közé tartozunk, amelyeknek a legnagyobb az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztása, nemzetközi viszonylatban a ruházati cikkek és a lábbelik fogyasztása terén is kedvező a helyzetünk. A lakásépítés terén az ezer főre jutó 9,7 csehszlovákiai lakással megelőztük például az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Belgiumot, s utolértük az NSZK-t és Franciaországot. Ami a háztartások hűtőszekrénnyel, mosógéppel és tévé-készülékkel való ellátottságát illeti, utolértük és némely területen túlszárnyaltuk a trazdaságílag fejlett tőkésorszá- goka Azok az eredmények, amelyeket a CSKP politikájának megvalósításával az emberről való sokoldalú gondoskodás terén elértünk — úgy, ahogy Štrougal elvtárs értékelte őket a CSKP KB 7. ülésén — Szlovákiában még szemmel láthatóbbak, mint országos viszonylatban. Sikerrel érvényesítjük a CSKP irányvonalát, amely kitűzi a Csehország és Szlovákia gazdasági fejlődésében és életszínvonalában mutatkozó különbségek kiegyenlítését. Ezt az tette lehetővé, hogy helyesen megoldottuk a felhalmozási és .a fogyasztási alap közti területi aránytalanságok problémáit, állandóan növeltük a személyi és a társadalmi fogýasztást, bővítettük a termelés állóalapjait, s ezzel folyamatossá és dinamikussá tettük az anyagi források képzését. Míg 1950-ben a Szlovákiában létrehozott társadalmi termék — a mostani értékben számítva — mintegy 31 milliárd koronát tett ki, 1975-ben már meghaladta a 275 milliárd koronát, tehát csaknem a kilencszeresére növekedett. Ez a gyors gazdasági fejlődés megváltoztatta az egykor nyomorgó és elmaradott Szlovákia egész arculatát; Szlovákiát a szocialista országépítés éveiben modern, iparilag és mezőgazdaságilag fejlett, sokoldalú fejlődésnek indult, lom fejlesztését szolgálják. Fejlődésünket az elmúlt három évtizedben, de különösen a CSKP XIV. kongresszusa után nemcsak a személyi fogyasztás állandó növekedése, hanem a társadalmi fogyasztás gyors és dinamikus fejlődése jellemzi; e fejlődés révén az átlagember nagy értékekre tehet szert a művelődés, az egészségügyi és a szociális gondoskodás terén is. Ezen értékek jelentőségét és nagyságát még lemérni sem tudjuk. A munkához való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, amely szocialista rendszerünkben következetesen megvalósul, lakosságunk lét- és szociális biztonsága, az emberek anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedése szöges ellentétben áll a tőkésországok helyzetével, ahol pang a gazdasági élet, fokozódik a munkanélküliség, amely már mintegy 18 millió embert sújt, növekszik az infláció, emelkednek a megélhetési költségek, s a dolgozók vállára a kizsákmnyolás és az elnyomás súlya nehezedik. kulturált országgá változtattuk. A Szlovákia szociál-ökonómiai szerkezetében — és a lakosság helyzetében — lejátszódott jelentős változásokat a társadalmi élet és a személyi fogyasztás bármely területéről vett konkrét eredményekkel alátámaszthatjuk. A nagyarányú beruházások révén lényegesen fejlődött a nem produktív ágazatok anyagi-műszaki bázisa; ezen ágazatok állóalapjainak értéke az 1950. évi 82 milliárd koronáról tavaly előtt csaknem 224 milliárd koronára emelkedett. Ugyanezen időszakban a társadalmi fogyasztással kapcsolatos ágazatokban foglalkoztatott munkaerő állománya 51 000-ről 264 000 főre növekedett. Ezzel megteremtettük az előfeltételeket a műveltség gyors fokozásához, az egészségügyi és a szociális gondoskodás jelentős javításához és a kulturális élet összes területének fejlesztéséhez. Míg 1950-ben a szlovákiai felsőoktatási intézményekben 8200 hallgató tanult, az általános és a szakközépiskolákban pedig 34 200 diák, 1975-ben a felsőoktatási intézményeket már 48 500 hallgató, a középiskolákat pedig több mint 167 000 diák látogatta. Ma tehát a főiskolai hallgatók száma több, mint akkor a középiskolás diákok száma volt, a műveltség elérését minden társadalmi csoport számára lehetővé tettük, míg valamikor a munkás- és parasztcsaládból származó gyerekek többsége nem tanulhatott. Az egészségügyi gondoskodás javulásáról tanúskodik az, hogy az egészségügyi létesítményekben az ágyak száma az elmúlt 25 esztendőben 13 645-ről 31760-ra emelkedett, miközben állandóan bővült a bejáróbeteg-gondozás oly módon, hogy az egy orvosra jutó emberek száma 575-ről 375-re csökkent. Pártunk — törődve az anyagi és a kulturális színvonal kiegyensúlyozott emelésével — állandó gondot fordított arra, hogy hozzáférhetővé tegye a kulturális értékeket a lakosság széles rétegei számára. Jelentős pénzösszegeket fordítottunk művelődési otthonok, üzemi klubok építésére, könyvtárak, múzeumok és képtárak létesítésére, a műemlékek védelmére, a rádió, a televízió és a filmgyártás korszerűsítésére, valamint a nyomdaipar fejlesztésére. Szlovákia lakosságának életkörülményei a nagyarányú lakásépítés következtében is lényegesen javultak. 1950 és 1975 között csaknem 770 000 lakás épült, zömmel magas színvonalú ellátottsággal. A városiasodás fokozódása, az úthálózat javítása, az autóbuszvonalak hálózatának fejlesztése nem egész 12 000 kilométerről csaknem 95 000 kilométerre, a telefonállomások számának 11,5-szeres növekedése, parkok, sportstadionok, üdülési létesítmények építése megköny- nyíti dolgozóink életét, és megteremti A társadalmi fogyasztás ágazatainak gyors fejlődésével párhuzamosan a lakosság pénzjövedelmén alapuló személyi fogyasztás is folyamatosan növekedett, s Szlovákiában egy főre számítva az 1950. évi 5522 koronáról az 1975. évi 17 850 koronára emelekedett. A kiskereskedelem forgalma 4580-ról 13 100 koronára nőtt. Mindez megnyilvánult az élelmiszerek és az iparcikkek fogyasztásának jelentős növekedésében, és a fogyasztás terén egykor megmutatkozott jelentős szintkülönbségek felszámolásában. Az egy lakosra jutó húsfogyasztás pl. 29,4-ről 69,4 kg-ra, a tojásfogyasztás 111-ről 296-ra növekedett. Az életszínvonal emelkedésének beszédes bizonyítéka az is, hogy Szlovákiában növekedett az ipari árucikkek eladásának részaránya a kiskereskedelmi forgalmon belül, mégpedig az 1955. évi 44 százalékról az 1975. évi 52,6 százalékra. Csaknem minden háztartásban található mosógép és tv-készülék, a háztartások háromnegyed részében van hűtőszekrény, s minden negyedik családnak van személyautója. Rádiókészülék minden háztartásban van, sőt sok háztartásban nemcsak egy, hanem kettő, vagy annál is több. A személyi fogyasztás növelése terén elért eredmények mögött a termelési, a kereskedelmi és a szolgáltatási dolgozók tevékeny és elkötelezeti munkáját kell látnunk. A fejlett szocialista társadalom építésének mostani időszakát a szociál- ökonómiai változásokból, a szabad idő növekedéséből, a nők nagyarányú foglalkoztatottságából, valamint a műveltség és a kulturális színvonal emelkedé- sőből adódó új tendeciák jellemzik. Fokozatos fejlődéssel sikerül áthidalni az egyes társadalmi csoportok, valamint a városi és a vidéki lakosság életmódjában mutatkozó különbségeket. A képzettség növelésével egyre több ember jut magasabb jövedelemhez. Az előző időszakoktól eltérően a termelés növekedése következtében a piac viszonylag feltöltődik a termékek széles választékával, másrészt meg számos új szükséglet keletkezik. Az anyagi szükséglet továbbfejlesztését a szocialista életmód és az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti elosztás szocialista elve érvényesítése fontos részének tartjuk. A termelésnek és a kereskedelemnek az az egyedüli helyes célja, hogy az embernek és alkotóképességeinek sokoldalú fejlődését szolgálja. A szocializmus nem jelenti — ahogy a polgári propaganda igyekezett és igyekszik bizonyítani — a fogyasztás elszürkíté- sét, vagy a választék leszűkítését. Egyidejűleg azonban nem akarjuk és nem is fogjuk bevinni társadalmunk életébe a tőkés fogyasztói társadalom olyan életelemeit, mint a beteges nye- reséghajhászás, az önzés, a javak felhalmozása tekintélyszerzés céljából, mert ezek a tulajdonságok az embert az általa céltalanul összegyűjtött és céltalanul felhasznált vagyon rabszolgájává teszik. Mindez differenciálódást és egészségtelen atomizálódást váltana ki a társadalomban; ez a kapitalizmusra jellemző, s ellentétben áll a szocialista életmód céljaival, a szocializmus humánus és erkölcsös lényegével. A XV. kongresszus határozataival összhangban törődni fogunk az anyagi és a kulturális színvonal kiegyensúlyozott emelésével annak érdekében, hogy az anyagi szükséglet növekedésével párhuzamosan nagyobb mértékben elégítsük ki az emberek kulturális szükségleteit és érdeklődését is, hogy ezzel gazdagítsuk szocialista társadalmunk szellemi életéi. A személyi fogyasztás fejlődése továbbra is a lakosság pénzjövedelmétől függ, amely a 6. ötéves terv időszakában Szlovákiában egy főre számítva 4573 koronával, tehát 25,6 százalékkal fog növekedni. Céljaink teljesítése érdekében hatékonyan ki kell használni és tökéletesíteni kell az anyagi ösztönzés eszközeit, amit külgazdasági kapcsolataink bonyolult helyzete is sürgetően megkövetel, mivel a világpiaci árak alakulásának Fontos helyet foglal el ezen a téren az élelemellátás biztosítása; mivel ez elsőrendű és nagyon érzékeny terület, pártunk és egész társadalmunk sokoldalú figyelmének középpontjában kell a feltételeket az emberek szükségleteinek egyre jobb és sokoldalúbb kielégítéséhez. A szabad idő növekedésével fokozódik pl. a kereslet az üdülést és a sportot, az érdekköri tevékenységet szolgáló termékek, a vendéglátóipari szolgáltatások iránt. A nők nagyarányú foglalkoztatottsága megköveteli, hogy ma intenzívebben fejlesszük azt a termelést és szolgáltatásokat, amelyek tehermentesítik a családot a háztartási munkáktól. Az emberek szükségletei és követelményei szintén elősegítik a művelődés és az általános tájékoztatottság állandó fokozódását. A vásárló manapság az üzletben nagyobb választékot, nagyobb értékű és jobb esztétikai kivitelezésű termékeket keres, tehát számít mindarra, ami kielégíti a termékek tökéletességéről és divatos voltáról való elképzeléseit. Ez természetes megnyilvánulása a vásárló kulturális fejlettségének és magas életszínvonalának, amihez a termelésnek és a kereskedelemnek alkalmazkodnia kell, koncepciózusabban és rugalmasabban kell reagálnia a keresletre, fel kell gyorsítani a termékek fejlesztésének és a választék bővítésének folyamatát. Ez a minőségileg új helyzet megfelelő változtatások elérését követeli a kereskedelmi és a szolgáltatási szervezetek munkamódszereiben. A már igényesnek nevezhető piac körülményei közepette nem lehet megbirkózni a feladatokkal, azokkal a munkaformákkal és módszerekkel, amelyek megfeleltek a kielégítetlen kereslet idején, amikor könnyű volt mindent eladni, amit a piaci alapokba szállítottak. Ebből a kereskedelemben dolgozó kommunistákra az a feladat hárul, hogy az illetékes igazgatási szinteken távlati, tudományos előrelátással és tevékeny kereskedelmi politikával fokozzák befolyásukat a termelésre, tán- toríthatatlanul érvényesítsék a lakosság szükségleteit és érdekeit, s egyúttal a kereskedelmi munka javításával, a kínálat és az eladás új formáinak és módszereinek érvényesítésével hozzájáruljanak a népgazdaság dinamikus egyensúlyának fenntartásához. kedvezőtlen következményeit aktív módon a termelés hatékonyságának növelésével, minőségének javításával akarjuk megoldani. Az embereknek tudatosítaniuk kell azt a megváltoztathatatlan tételt, hogy csak akkora értéket tudunk elosztani, amekkorát létrehozunk. Ez egészében véve érvényes egész népgazdaságunkra, egyszersmind társadalmunk minden tagjára is. A terv szerint a 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiában a kiskereskedelmi forgalom 31 százalékkal növekszik, ezen belül az élelmiszereladás 23,8 az iparcikkek eladása pedig 37,5 százalékkal. Ez igényes feladat egyrészt a gyors, dinamikus fejlődés fenntartása szempontjából, másrészt a kívánt áru- szerkezet megteremtése, valamint íh termékek minőségével, műszaki színvonalával, tökéletességével és divatos voltával szembeni elvárások szempontjából is. Egyidejűleg határozottabban kell hozzáfognunk az olyan problémák megoldásához, mint pl. az egyes árucikkekből, gyakran apróságnak tűnő dolgokból való hiány, amelyet nemcsak objektív tényezők, hanem a termelés és a kereskedelem munkájában mutatkozó rugalmatlanság és következetlenség idéz elő. Igényes feladatokat tűzünk ki a 6. ötéves terv időszakára a szolgáltatások területén is, amely az anyagi fogyasztás fontos része, mert a szolgáltatások teljesítményének, beleértve a helyi gazdálkodási és a kisipari szövetkezetek teljesítményét is, egyhar- mad résszel kell növekednie, miközben dinamikusan, kiemelten fejleszteni kell a szolgáltatások egyes válfajait. Emellett hangsúlyozni kell, hogy a kereskedelem terén, ugyanúgy, mint a szolgáltatások területén, nem elégedhetünk meg az egészében vett gyarapodással, hanem a feladatok teljesítését aszerint kell értékelni, hogyan sikerült kielégíteni az egyes konkrét szükségleteket. állnia. Azt követően, hogy Szlovákiában is elértük az egy főre számított élelmiszerfogyasztás olyan magas szín(Folytatás a 4. oldalonl Nagyszabású szociális programot valósítottunk meg A személyi fogyasztás folyamatosan növekedik igényes feladatokat tűztünk ki A helyes táplálkozás elveivel összhangban
