Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-25 / 142. szám, szerda

Ülést tartott az SZLKP Központi Bizottsága Ülésezett az SZKP SCözponti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról} Iparcikkek gyártása terén egy­re inkább a termékfejlesztés problémája kerül előtérbe, az a követelmény, hogy új, a ko­rábbinál tökéletesebb termé­kek kerüljenek a piacra. Az Idegenforgalom továbbfejlő­désével kapcsolatban a felszó­laló rámutatott arra, hogy a hagyományoktól eltérő formák keresésével is a szolgáltatá­sok színvonalának emelésére kell törekedni. Ladislav Martinák elvtárs a bratislavai kereskedelmi szol­gáltatások sajátos problémái­ról beszélt. A szlovák főváros­ban naponta átlagosan mintegy félmillió ember tartózkodik, ami egyebek között az üzlete­ket is igen megterheli. A vá­ros hatóságai kezdeményező módon keresik a helyzet javí­tásának útját, de az építőipari dolgozók segítsége nélkül le­hetetlen a szolgáltatások szín­vonalát annyira emelni, hogy Üdvözlő táviratok (ČSTK) — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Dzsafar Mu­hammad Nimajrinak, a Szudáni Demokratikus Köztársaság el­nökének az ország államünne­pe alkalmából. • « i Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot kül­dött Husszein Bin Tatainak, Jordánja királyának az ország államünnepe alkalmából. Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban köszöntötte Jorge Rafael Videlot, az Argen­tin Köztársaság elnökét az or­szág államünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter üdvözlő táviratot kül­dött Cézár Augusto Guzetti ar­gentin külügyminiszternek. az megfeleljen a nagy népsű­rűség követelményeinek. Alžbeta Grmanová elvtársnő arról tájékoztatta a jelenlevő­ket, mit tesznek a kereskedel­mi és a ruhaipari termékek fejlesztéséért a lévai (Levice) Lenin Pamutgyár dolgozói. A minőség javításáért vívoti küzdelemben fontos Szerep hú rul a komnlex racionalizációs brigádokra és a szocialista munka versenyre. A folyamatos ellátás biztosi tásának egyik alapvető ténye­zője a szállítói-megrendelői kapcsolatoknak, valamint a ke reskedelem és a termelési ága­zatok együttműködésének a javítása — hangsúlyozta fel­szólalásában Dezider Goga szlovák kereskedelmi miniszter. Rámutatott a piackutatás fon tosságára és 'eszögezte, hogy fokozni kell a kereskedelem nek a termékfejlesztésre gya korolt hatását. Ezenkívül be­hatóan foglalkozott a vásárlók érdekéi védelmének kérdései vei. Mikuláš Stefan elvtárs fe! s’ "'alásában a belföldi niac to­vábbi javításának időszerűségét emelte ki. Rámutatott arra. hogy a kelet-szlovákiai és a moldavai síkságon adottak a feltételek a zöldség nagyíize- ms termesztéséhez. Kerületi kooperációs társulás létreho­zásával, szaküzemek kiépítésé vei és a szállítói-megrendelői kapcsolatok javításával a ke­let-szlovákiai kerületben a kö zeljövőben lehetővé válik több mint 100 kg zöldség termeszté­se egy lakosra számítva. Július Migal'a elvtárs a bú­toripar fejlődésével foglalko­zott. Elmondotta, hogy az ága zal idén piacra hozott tenné keinek több mint 18 százaléka új termék. Beszélt a megoldás­ra váró problémákról is. (A keretjelentés befejezéséi la punk holnapi számában közöl­jük. j Joszip Broz Tito 85 éves Ma 85 éves joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke. Joszip Broz Tito 1892. május 25-én született a horvátországi Kumrovac községben, paraszt- családban. A géplakatosszak­mát tanulta ki. A világháborút megelőző években, mint vas­munkás, Horvátország, Szlové­nia, Ausztria, Németország kü­lönböző városaiban, s 1912-ben Csehországban (Čenkovban- is dolgozott. 1918-ban belépett Horvátország és Szlovénia Szo­ciáldemokrata Pártjába. Az első világháború kezde­tén háborúellenes propagandá­ért bebörtönözték, majd ki­küldték a frontra. 1915 áprili­sában súlyosan megsebesült és orosz fogságba esett, ahonnan az 1917-es forradalom szaba­dította ki. 1917 júniusában Pé- tervárra került és részt vett az Ideiglenes Kormány elleni júliusi tüntetésekben, amiért letartóztatták és az Urálba számözték. 1917 októberében Omszkban belépett a Vörös Gárdába, részt vett a kolcsa- kisták elleni harcokban, s a bolsevikokkal együtt forradal­mi munkát fejtett ki a parasz­tok között. 1920 szeptemberé­ben hazatért Jugoszláviába. Hazatérése után azonnal be­lépett a Jugoszláv Kommunis­ta Pártba. 1921—1927-ben me­chanikusként különböző helye­ken dolgozott Jugoszláviában és aktívan részt vett a párt­munkában. 1928-ban a kommu: nista párt zágrábi városi bi­zottságának titkára lett. 1928 novemberében letartóztatták és ötévi kényszermunkára ítélték. Kiszabadulása után, 1934 már­ciusában folytatta az illegális párttevékenységet, mint a párt horvátországi tartományi bi­zottságának tagja. 1934 decem­berében megválasztották a Ju­goszláv KP KB tagjává és a Politikai Bizottság tagjává. 1935—1936-ban a Kommunista Internacionálé Titkárságán dol­gozott Moszkvában. 1936 végén illegálisan haza­tért, és mint a párt központi bizottságának szervezési titká­ra dolgozott, 1937-ben megvá­NAPIRENDEM AZ ÜJ SZOVJET ALKOTMÁNYTERVEZET (ČSTK) — 1977. május 24- én összeült a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának plenáris ülése. A plénum meghallgatta Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, az alkotmány- előkészítő bizottság elnökének jelentését a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége alkotmányának tervezetéről. A jelentésben Leonyid Brezs­nyev nlvtárs elsősorban annak kérdésével foglalkozott, miért vnli szükség a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozására. A jelenlegi alkotmány jóváha­gyása óta eltelt negyven esz­tendő folyamán mélyreható vál­tozások mentek végbe orszá­gunkban és egész társadal­munkban — mondotta Brezs­nyev elvtárs. — Nagy és alap­vető változások mentek végbe a társadalom éleiének vala­mennyi területén a kommunis­ta párt vezette szocialista épí­tés sikereinek következtében. A szovjet nép arra támasz­kodva, amit eddig elért, a kom­munista párt vezetésével most a kommunista építés feladatá­nak megoldásán dolgozik. Mindezek a változások, az SZKP XXV. kongresszusának határozataival összhangban, megnyilvánulnak a Szovjetunió új alkotmányának tervezetében. A tervezet előkészítésekor teljes mértékben tekintettel voltunk a szovjet állam építé­sének már V. I. Lenin által megfogalmazott elveire, a szov­jet állam megelőző alkotmá­nyainak határozataira, s ugyan­így az utóbbi években jóvá­hagyott és a szovjet társadalmi viszonyok különböző területeit szabályozó számos úi törvény­re. Ugyanígy a testvéri szocia­lista államok alkotmányjogi fejlődésének tapasztalataira is tekintettel voltunk. Megbízható alapok ezek, amelyek szerint néhanym® SORBAN lasztották a Jugoszláv KP KB főtitkárává. A második világháborúban Joszip Broz Tio Jugoszlávia né­pei fasisztaellenes harca élére állt. 1941-ben a Nemzeti Fel­szabadító Egységek vezérkará­nak főparancsnoka lett. 1943 novemberében Jajcéban a Jugo­szláv Nemzeti Felszabadító Bi­zottság (Ideiglenes Kormány) a Jugoszlávia marsallja címmel tüntette ki és megválasztotta elnökévé. A háború utáni években 1945 1963 között a szövetségi kor­mány (1953-tól Szövetségi Vég­rehajtó Tanács) elnöke és 1945-től 1951-ig nemzetvédelmi miniszter volt. 1945-től a ju­goszláv néphadsereg főpa rancsnoka. A párt valamennyi háború utáni kongresszusán (1952 no­vemberében a 6. kongreszuson a párt felvette a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ne­vet), Tito elvtársat a párt fő titkárává választották; 1966 ok tóberétől a Jugoszláv Kommu nisták Szövetségének elnöke. 1953-ban Joszip Broz Titót el ső ízben választották meg a köztársaság elnökévé, s ezt a tisztséget azóta megszakítás nélkül tölti be. 1971. júliusától a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Elnökségének elnöke. Joszip Broz Tito egész éle tét a dolgozó népnek és a jobb életfeltételekért vívott harcnak szentelte. IVAN PAVLOVSZKIJ hadse regtábornok, szovjet honvédel­mi miniszterhelyettes T. N. Raina tábornoknak, az indiai hadsereg vezérkari főnökének meghívására hivatalos látoga­táson Delhiben tartózkodik. A JORDÁNIA! parlament kül­döttsége, amely május 16-án érkezett a Szovjetunióba, hét­főn elutazod Moszkvából. MANGAL1JN DÜGERSZÜREN, a Mongol Népi Köztársaság külügyminisztere hivatalos ba­ráti látogatásra Belgrádba ér­kezett. ANDREJ BARCAK, hazánk külkereskedelmi minisztere tiszteletére Ján Pudlák párizsi csehszlovák nagykövet vacso­rát adott, amelyen részt vet­tek Pierre-Christian Taittinger, a francia külügyminisztérium államtitkára és a francia kül­kereskedelmi minisztérium ve­zető képviselői. PIOTR JAROSZEWICZ, a len­gyel minisztertanács elnöke hétfő óta hivatalos látogatá­son Norvégiában tartózkodik. RÓMÁBAN közleményt hoz­tak nyilvánosságra a Német Szocialista Egységpárt delegá­ciójának és az Olasz Kommu­nista Párt küldöttségének hi­vatalos megbeszéléseiről. LÍBIAI—KUBAI megbeszélé­sek kezdődtek Tripoliban a po­litikai, gazdasági, tudományos- műszaki és kulturális együtt­működés bővítéséről. PHILIP HABIB amerikai kül­ügyminiszter-helyettes és Geor­ge Brown tábornok, az USA fegyveres erői egyesített ve­zérkarainak elnöke kedden Szöulba érkeztek, ahol az ame­rikai szárazföldi erőknek Dél- Koreából való fokozatos kivo­násáról tárgyalnak. RUDOLF KIRCHSCHLÄGER, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi elnöke Losonci Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke meghívásá­ra hivatalos látogatást tesz Budapesten. TRIPOLIBAN befejezte mun­káját az Iszlám országok kül­ügyminiszteri konferenciája. A tanácskozáson 38 ázsiai és af­rikai ország, valamint a pa­lesztin ellenállási mozgalom képviselői vettek részt. az új alkotmány tervezetét ki­dolgozták. E tervezetet tartalmára néz­ve, mely tervezet kifejezi az új szakaszt államunk fejlődé­sében, a szovjet nép legkie­melkedőbb sikereit és a kom­munista építés feladatait, me- Ivek előttünk állnak, ami fő irányzatát illeti, mindenekelőtt a szocialista demokrácia továb­bi kitérinsztése és elméh/ífése jellemző. Hasonlóképpen fontos hatá­rozatokat tartalmaz az új al­kotmány tervezete a szocialista törvénvesség és iogrend további S7i'ái’dítására né/ve is. Az alkntmány!e'’vezet kii'nn feíezete foglalkozik a művelő­dés. a tudomány és a művé­szetek fejlesztésével, valamint a lakosság munka- és életfel­tételeinek megjavításával. Az alkotmánytervezet külön fejezetei foglalkoznak a Szov­jetunió lenini külpolitikájával, békepolitikájával és a szocia­lista haza védelmével. Az új alkotmány tervezeté­nek jóváhagyása, hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, rendkívüli jelentőséggel lesz az ország bel­ső életére, s ugyanígy a szo­cializmus, a béke és a haladás erői pozícióinak erősödésére a nemzetközi küzdőtéren. Új alkotmányunk. Hangsú­lyozta Brezsnyev elvtárs. szem­léltetően megmutatja az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, amely egyre szilárdabban és mélyrehatób­ban érvényesíti a szocialista demokráciát. Űj alkotmányunk gazdagítja a szocialista világrendszer ta­pasztalatainak közös kincses­házát és ösztönző példa lesz a dolgozók feiszabadítási harcá­ra külföldön. Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma az előadói je­lentést követő vita után jóvá­hagyta a Szovjetunió alkotmá­nyának tervezetét, amelyet az alkotmány előkészítő bizottság terjesztett elő, és ajánlotta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának, hogy azt terjessze nyil­vános vHára az ország lakos­sága elé. A plénum jóváhagyta az er­re vonatkozó határozatot. Következő napirendi pont­ként a plénum jóváhagyólag tudomásul vette Mihail Szusz- lovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagiának, a KB tit­kárának jelentését a Szovjet­unió állami himnuszáról. A plé­num jóváhagyta a Szovjetunió állami himnuszának szövegét és zenéjét, s a kérdést meg­tárgyalás cél iából a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elé terjesztette. Az SZKP KB plénuma meg­tárgyalta továbbá a következő szervezési kérdéseket: A plénum felmentette Nyiko­laj Podgornijt az SZKP KB Po- ltikai Bizottsága tagjának tisztsége alól. A plénum Konsztantyin Ru- szakovot megválasztotta az SZKP KB titkárává. A plénum felmentette Konsz­tantyin Katusevet az SZKP KB titkári tisztségéből azzal kap­csolatban, hogy funkcióval bíz­ták meg a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában. Ezzel a központi bizottság plenáris ülése befejezte tanács­kozását. Választási kampány a Szovjetunióban (ČSTK) — Az egész Szov­jetunióban folynak a tanács- választások előkészületei. A választásé' at valamennyi szö­vetséges és autonóm köztársa­ságban június 19-én tartják meg. A választási kampány magas fokú politikai és mun­kaaktivitás légkörében zajlik. A választási nagygyűléseken a szovjet emberek jóváhagyják és egyértelműen támogatják az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. Ezekben a napokban talál­koznak a jelöltek választóik­kal. A választási gyűléseken a szavazók előterjesztik a taná­csok munkájával kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. Külügyminiszteriink megérkezett Moszkvába (ČSTK) — Megérkezett ked­den Moszkvába, a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülésére Bohurlav Chňoupek csehszlo­vák külügyminiszter. A sere- metyevoi repülőtéren Chňou­pek külügyminisztert és kísé­retét Igor Zemszkov szovjet kiiliigyminiszter-helyettes és más hivatalos személyiségek üdvözölték. Jelen volt Jan Ha­velka, Csehszlovákia moszkvai nagykövete is. A SWAPO nyilatkozata a namíbiai kérdés megoldásáról (ČSTK) — A Délnyugat-afri­kai Népi Szervezet (SWAPO) elítéli a „Nyugat törvénytelen és provokatív beavatkozását Namíbia ügyeibe“. A SWAPO az angolai fővárosban, Luan­dában közzétett nyilatkozatá­ban megállapítja, hogy az utóbbi időben az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, az NSZK és Kana­da képviselői néhányszor tár­gyalásokat folytattak Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel és kiszolgálóival Windhoekban epv namíbiai bábkormány meg­alakításának lehetőségeiről. Ez a kormány a pretoriai fajüldö­ző rendszer számára biztosíta­ná a valóságban a hatalmat. Már ezek a találkozások megsértését jelentik a nemzet­közi bíróság 1971-ben hozott döntésének, amely szerint az ENSZ tagállamainak nem sza­bad a Dél-afrikai Köztársaság­gal pártbeszédet folytatniuk a namíbiai probléma megoldásá­val kapcsolatban. A Vorster és a nyugati hatalmak között megállapodott bármiféle „meg­oldás“ elfogadhatatlan a na­míbiai nép és ennek egyetlen, az ENSZ által elismert képvi­selője, a SWAPO számára. Begin Washington és Tel Aviv közös érdekeire! Szó sem lehet a megszállt területek visszaadásáról (ČSTK) — Menahem Begin, Izrael jövendő miniszterelnöke szerint szó sem lehet a jordá- niai területek visszaadásáról, s egy palesztin állam „halálos veszélyt“ jelentene nemcsak Izrael, hanem az Egyesült Ál­lamok létérdekeire is. Begin vasárnap az amerikai televízió­ban nyilatkozott. Begin azt állította, hogy a Jordán folyó nyugati partján fekvő arab területeket Izrael nem szállta meg az 1967-es háborúban — hanem „felsza­badította“. Szerinte „nemzeti egyetértés" van abban, hogy e területeket nem adják vissza. A Sínai-sivatagban és a Go­lan-fennsíkon Izrael által el­foglalt területek kérdésében Begin szerint „lehet minden érdekelt felet kielégítő meg­oldást találni“, de szó sem le­het palesztin állam felállítá­sáról Izrael határán. „Nem tudom, mit ért Carter elnök palesztin haza alatt“ — mondotta. A palesztinoknak már van hazájuk: az arab or­szágok, ahol élnek — illetve Izrael, hangoztatta Begin, majd azt a megpyôzôdését fejezte ki, hogy Izrael továbbra is számít- 1' ‘ az országának nyújtott lé1 fontosságú, évi 2 milliárd dollár értékű amerikai gazda­sági és katonai támogatásra. 1977. V. 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents