Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-03 / 121. szám, kedd

Sikeres téli kampány Az állattenyésztők jó alapokkal indulnak a második negyedévbe Egy a sok közül: az új Egyetemi Kórház Kosicén A fckdéítareníiífel kitüntetett Košicei Kohóépíti Vállalat eredményesen teljesiti teladatát Negyed évszázad y népgazdaság fejlesztésében A Žiar nad Hronom-i Alumíniumkohóval kezdték, a Kelet-szlovákiai Vasművel foly­tatták • Jelenleg az ország 36 járásában dolgoznak • Eddig közel ötszáz építke­zést fejezlek be, összesen 9,5 milliárd korona értékben • A vállalat 5880 dolgozót számláló munkaközösségének csaknem 95 százaléka versenyez • Sikeres tervteljesítés, értékes vállalások ÚJ szó 1977. V. 3. Kevés olyan jelentősebb új ipari üzem van Szlovákiában, melynek építésénél ne játszott volna fontos szerepet a Koši­cei Kohóépítő Vállalat. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a „Fel- szabadulásunk 20. évfordulójá­nak vállalata“ cím tulajdono­sa, % 1966-ban az „Építésben szerzett érdemekért“ állami ki­tüntetésben részesített vállalat az utóbbi több mint két évti­zedben nagy mértékben hozzá­járult Szlovákia arculatának megváltoztatásához. Az Építésügyi Minisztérium 1951. október 22-én keltezett alapítólevele értelmében „HRON“ építővállalat néven született Žiar nad Hronom-i székhellyel. Első fontosabb fel­adata a Žiar nad Hronom-i Alumíniumkohó felépítése volt. Jelenlegi székhelyére, Koši- eére 1959. október 1-én helyez­ték át, már Kohóépítő Válla­latként, azzal a feladattal — talán új megnevezése is elárul­ja —, hogy felépítse hazánk egyik legkorszerűbb kohómű­vét, a Kelet-szlovákiai Vasmű­vet, és megvalósítsa az ország­rész iparosítása keretében ki- 1 űzött célokat. A Kelet-szlovákiai Vasmű építésével kapcsolatos feladata­it sikeresen teljesítette a vál­lalat, s 196(3 elejétől a kapa­citásokat a kelet- és a közép­szlovákiai kerületbe irányítot­ták, majd 1972-ben az észak­csehországi kerületben, a „Be- čov“ lakónegyed, s egy évvel később Bratislava újabb lakó­negyedeinek építésében vettek részt. A Kosicei Kohóépítő Vál­lalat 1975 közepétől az oren- burgi gázvezeték építését vég­ző vállalatok névsorában is szerepel. Az elmúlt esztendőben jubi­láló vállalat eddig 497 fonto­sabb építkezést fejezett be több mint 9,6 milliárd korona ér­tékben. Ezek közé sorolható a már említett Kelet-szlovákiai Vasmű, a tisoveci Strojstav, a kosicei Prior Áruház, a Szlo­vák Magnezitművek mikovái bányaüzeme, a šacai Kórház, a sabinovi Bútorgyár, a zvoleni Bučina vállalat, a Haniska mel­letti gépkocsiátrakodó, a Niž­ná Slaná-i vasércüzem, a ko­sicei autóbuszállomás, a csor­ba-tói „Patria“ szálloda, a ko­sicei Egyetemi Kórház rendelő­je, a tranzit gázvezeték első szakasza stb. Külön elismerés illeti a vál­lalat dolgozóit azért, hogy egy­re jobb eredményeket érnek el az építkezések befejezése terén. Amíg például 1966-ban tizenhárom építkezést fejeztek be több mint 44 millió korona értékben, 1975 ben a befeje­zett építkezések száma már nyolcvankilencet tett ki több mint 534 millió korona érték­ben. A Kohóépítő Vállalat munka­közössége eredményesen telje­sítette az előző ötéves tervidő­szakok feladatait, s a jelek szerint ez a sikeres munka a jelenlegi, 6. ötéves tervidőszak­ban is folytatódik. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva 44,1 százalékkal növekednek a vál­lalat feladatai. A tervezett munkálatok értéke meghaladja a 4,8 milliárd koronát, az elő­irányzott tiszta nyereség pedig a 323 millió koronát. Dezider Haluška mérnök, vállalati igazgató az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizott­ságának az építőipar fejleszté­sével foglalkozó plenáris ülé­sén arról számolhatott be, hogy vállalatuk az idei első negyed­évi tervét 100 százalékon felül teljesítette. Ezzel kevés építő ipari vállalat dicsekedhet. Az észak-csehországi kerületben vállalt munkálatuk terén 221,4, Bratislavában 107,7, az oren- burgi gázvezeték építésén 123,5 százalékos teljesítést értek el. A komplex lakásépítés szaka­szán t csaknem 154 százalékra teljesítették a vállalat tervét. Az igazgató tájékoztatójából arról is tudonfást szerezhet­tünk, hogy náluk is eredmé­nyesen fejlődik a szocialista versenymozgalom, amelyben a dolgozók közel 95 százaléka részt vesz. A vállalat egyes üzemeiben működő 274 szocia­lista munkabrigád tagjai, az újítók, a „százezresek“ példa­mutató munkát végeznek, s kezdeményezésük több mint 34 millió korona értékű hasz­not eredményezett a vállalat­nak. A vállalat dolgozóinak lelkes igyekezete a NOSZF 60. évfor­dulójának időszakában tovább fokozódik. Ez abban az elha­tározásukban is megnyilvánult, hogy az egész évi terv 49 szá­zalékos teljesítését vállalták az első hat hónap alatt. Ez a köz­ponti irányelvek által előirány­zott teljesítménynél egy száza­lékkal több. A Kosicei Kohóépítő Válla­lat munkaközössége a 6. öt­éves tervidőszakban is a CSKP népgazdaságfejlesztési politiká­jának szellemében folytatja munkáját. Az általuk kivitele­zésre kerülő építkezések tel­jes összhangban vannak a ko­hó- és a gépipar, illetve az építőipar fejlesztésére irányu­ló törekvésekkel. Például at általános gépipar szakaszán 457 millió, a Kelet-Szlovákiai Vasműben 34.1, a kosicei Szov­jet Hadsereg Gépgyárban 300, a Spišská Nová Ves-i új szer­számgépgyár építésénél 216 millió korona értékű beruházás megvalósításában vesznek részt. Az orenburgi gázvezeték ka­liny inszkajai kompresszorállo­másának építésénél közel 163 millió korona értékű munka elvégzése vár a vállalat dol­gozóira. További jelentős beruházási feladatokat valósítanak meg a vegyipar, a mezőgazdaság, az egészségügy fejlesztése érdeké­ben is. Politikai, állami szerveink és egész társadalmunk magas szintű elismerése méltán meg­illeti a Kosicei Kohóépítő Vál­lalat dolgozóit. K. G. A Ziháreci (Zsigárdi) Egysé­ges Földművesszövetkezetben az állattenyésztés már hagyomá­nyosan az egyik legeredménye­sebb termelési ágazat, és e ha­gyományhoz az óv első ne­gyedében is hű maradt. Az ál­lattenyésztők termelési és el­adási terveiket hiánytalanul teljesítették, sőt túl is szár­nyalták. Ez annál jelentősebb tény, hogy a tervfeladatok év­szakok szerinti lebontásakor messzemenően ügyeltek egyen­letes teljesítésükre. Tehát már az első negyedévre az évi terv- feladalok olyan százalékará­nyát irányozták elő, hogy az első félév végére valamennyi mutatóban elérjék, illetve, ha lehetséges, túl is szárnyalják az 50 százalékot. — Kitűzött célunknak az év első három hónapjában ele­get tettünk. Minek köszönhet­jük mindezt? — teszi fel ön­magának a kérdést Ján Balog zootechnikus és azonnyomban megválaszolja: — Következete­sen alkalmaztuk a téli kam­pány irányelveit, ami nem kis érdeme állattenyésztőink mun­kafegyelmének és akaratának. Sorra vesszük az eredmé­nyességet bizonyító adatokat. Az első negyedév terve 260 000 liter tej- termelését tűzte cé­lul, ezt 2 százalékkal teljesí­tették túl. Marhahúseladási tervüket 105,4 százalékra telje­sítették, és a sertéshús terén is túlszárnyalták a tervet: 11,8 vagon helyett 12,3 vagon húst adtak el. Eredményeikkel nem vallottak szégyent társaik előtt a baromfitenyésztők sem, mivel baromfihúsból is kerek 2 szá­zalékkal túlszárnyalták az el­adási tervet. — Legnehezebbnek a tej bizo­nyult — emlékezik vissza az elmúlt hónapokra a zootechni- kus. — Más mezőgazdasági üzemekhez hasonlóan nekünk sem volt valami bőséges takar- mányalapunk, és takarmány­ként a szalmát is hasznosítani kényszerültünk. A zúzott szal­mát melasszal ízesítettük és bizonyos arányban mindhárom silófajtát hozzákevertük. Min­dig három napra elegendő keve­réket készítettünk, és nagyon vigyáztunk a keverés arányára, így állandó volt a takarmány összetétele. Az eredményességhez kétség­kívül a szövetkezet tavaly át­adott új tehénistállója is hoz­zájárul. A korszerű környezet és gépi berendezés, valamint a jobb munkafeltételek pozití­van hatottak az emberek mun­kateljesítményére. Ezt a jó eredmények is bizonyítják. A legjobb fejők — Erdélyi Anna, Gurányi Magda és Kocsis Mar­git — jóvai kilenc literen fe­lül fejlek tehenenként. — A második negyedévben nagyobbak a feladatok, és tel­jesítésüket sem bízzuk a vélet­lenre. Zöldet a hidegek miatt, sajnos, a tervezettnél egy hét­tel később kezdhetünk etelni, de a tartósított takarmány így is elegendő lesz. Rövidesen el­készül az új istálló tejháza is, s így lehetővé válik, ho*,y a fejők munkaközösségbe tömö­rülve dolgozzanak, ami minden bizonnyal további tartalékok kiaknázását teszi lehetővé. És természetesen következtesen csináljuk mindazt tovább, ami az első negyedévben hozzájá­rult az eredményességhez. Első helyen említi a felada­tok teljesítésének rendszeres értékelését. A fejési eredménye­ket például naponta értékelik, és ha csökkenés mutatkozik, leülnek, hogy megbeszéljék a dolgot a fejőkkel. A közös esz­mecsere mindig rávilágított u kiesést okozó okra. Az állat­tenyésztés más szakaszain is rendszeresen értékelik a terv­teljesítést. Nem kevésbé járul hozzá a sikerhez a koncentrált takarmány termelékenység sze­rinti adagolása, és az anyagi érdekeltséget is figyelembe ve­vő jutalmazási rendszer. Az emberek prémiumát például az átlagos súlygyarapodás és a takarmányfogyasztás aránya szerint határozzák meg. Az új tehénistállóban — a hatéko­nyabb ellenőrzés érdekében — az egyes fejők között nem osztották szét az üszőket, ha­nem együtt tartják, és az azo­kat gondozóknak külön pré­miumot fizetnek. A sertéstenyésztésben megfe­lelő állományuk van és a ter­vezett marhahús termeléséhez is adottak a feltételek. A ser­téshizlaldában az év e'lső hó­napjában 0,57 kilogramm volt a napi átlagos súlygyarapodás, de egyesek eredménye ennél lényegesen jobb. Kosinic István 0,69, Horváth László pedig 0,64 kilogrammos napi súlygyarapo­dást ért el a gondjaira bízott sertéseknél. Említésre méltó Jaesaj Ignác teljesítménye is. Az előhízlaldában a gondjaira bízott állatoknál 0,52 kilogram­mos átlagos súlygyarapodást ért el. A legjobbak példája, az elért eredmények és a dol­gozók pozitív viszonyulása a feladatokhoz, mind megannyi biztosíték, hogy az állatte­nyésztés a második negyedév­ben is hiánytalanul teljesíti a termelési feladatokat és siker­rel zárja az első félévet. (egri) SZERETI MUNKÁJÁT Az utóbbi években a komár- nói lkomáromi) járás a nyu­gat-szlovákiai kerület tejter­melési versenyében nem sze­repelt a legjobbak között. Ám az átlageredmények nem jelen­tik azt, hogy ebben a járásban nem lennének kiváló állatgon­dozók. Sőt, nagyon is jók van­nak. A Bajcsi Állami Gazdaság detvicai (gyótvaí) farmján már 30 esztendeje lelkiismeretesen gondozza a reá bízott tehene­ket az 50 éves Lovász János, aki az 1976-os esztendőben 4879 literes fejési átlagot ért el tehenenként. Ez bizony szép teljesítmény. Amikor ellátogattam munka­helyére és megcsodáltam e nagyszerű eredményt, Tabi Ká­roly elvtárstól, a gyólvai farm vezetőjétől megtudtam, hogy Lovász János ennél már jobb eredményt is elért: az 1974-es esztendőt több mint 5200 li­teres átlaggal zárta. Jó követői is vannak: Go- goly József, Petrík József, Ba- bicz Lajos, Lovácz József Ko­vács József ás Balogh László, akik ugyan nem szárnyalták még túl Lovász János eredmé­nyeit, ám valamennyien „4 ez­ren felüliek“ már évek óta. Lovász János szinte egész éle­tében a gyótvai farmon dol­gozott. Ha netán elmegy sza­badságra, akkor Is aggódik a reá bízott állatok miatt, va­jon megkapják-e, ami jár ne­kik, és úgy adják-e a tejet, mint amikor ő feji őket. Sze­rinte a jó eredmények egyik fő titka, hogy az állatot sze­retni kell, úgy kell gondozni, hogy a tehén már a járásról is megismerje „gazdáját“. Még az sem mindegy, hogy miként tesszük eléje az abrakot, az eledelt. A napi fejési átlagról így vélekedett Lovász elvtárs: „A felszabadulás utáni évek­ben bizony kevesen gondoltuk, hogy valaha is egy ilyen nagy­szerű gazdaság dolgozói le­szünk, mert ne feledje, hogy a Bajcsi Állami Gazdaságot ma már a legjobb mezőgazdasági vállalatok között emlegetik. A gyótvai farmon alig 48 te­hénnel indultunk. 1-Ia a jó te­hén megellett, annak a borját felneveltük, és így az évek fo­lyamán nagyszerű állatállo­mányról gondoskodtunk. A hat­vanas évek derekán elvitték tőlünk az állatállományt azzal az ígérettel, hogy kapunk he­lyette jobb fajtát Németország­ból, mert a mieink nem „szi- mentáliak“. Meg is kaptuk az ígért teheneket, de nem sok bizalmunk volt irántuk. Még arra is gondoltunk, hogy a ve­zetők nyilván másoknak kíván­nak jó keresetet biztosítani az általunk nevelt tehenekkel. Hanem aztán, az elletés előtt ugyancsak elállt a szemiink- szánk. Az apró termetű tehe­neknek olyan hatalmas tőgyük lett, hogy szinte úgy tűnt: na­gyobb a tőgy, mint a tehén. Akkor is elcsodálkoztunk, ami­kor egy-egy közülük megel­lett. Napi 18—22 litert fejtem egy-egy tehéntől. Nagyon kezd­tek érdekelni. Tanulmányozni kezdtem a szakkönyveket és a teheneket is. Nemcsak én, a társaim is. Kimentünk velük a zöldre, mert arra is rájöt­tünk, hogy ezeknek a legelő a legfontosabb. Még abban az esetben is, ha nem is eszi min­dig a füvet, csak nyalogatja. Olyan ezeknek a legelő, mint kacsának a víz. Sok-sok ta­pasztalatot szereztünk már, és eredményeink szinte évről-évre javultak egészen a hatodik laktációig. Ekkor értem el azt a bizonyos 5200 literen felüli átlagot. A hetedik laktáció- ban gyengébb lett az ered­mény, de a versenyt nem ad­juk fel. Ezekkel a 9-éves tehe­nekkel még el akarjuk érni azt a szintet, amelyc. már 1974- ben elértünk. Jobb minőségű takarmány kellene. Kevesebbet, de jobbat kell adni a tehénnek. Ügy hallottam, hogy a sör nö­veli a tejhozamot. Kértem a ve­zetőséget, próbáljuk ezeknek a teheneknek megszerezni ezt a fajta abrakot. Úgy érzem, ez hasznos kísérletezés lenne.“ Igen, Lovász János minden igyekezetével arra törekszik, hogy minél jobb eredményt ér­jen el, és több tejről gondos­kodjon az ellátás számára. Mint kommunista, igazán jó példá­val jár elől. Bizony, nagyon hasznos lenne, ha a komáromi járás fejőgulyásai, tehéngondo­zói között még több ilyen dol­gozót találnánk az elkövetkező évek során. KOLOZSI ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents