Új Szó, 1977. május (30. évfolyam, 120-148. szám)

1977-05-03 / 121. szám, kedd

Május elseje a Vörös téren. A Lenin-niauzóleuni előtti rlíszemel- vényen Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és további vezető szovjet képviselők. (Telefoto: ČSTK — TASZSZJ Tiltakozások és békés manifesztációk jegyében Világszerte megemlékeztek a munka napjáról Odaítélték a Lenin-békedíjakat (ČSTK) — A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét világ­szerte megünnepelték. A szo­cialista országokban színpom­pás és lelkes felvonulásokkal, a tőkésországokban harcos tüntetésekkel ünnepeltek. A Német Szövetségi Köztár­saságban május 1-én a néhány százezres tömeg igazolta, hogy az ország legégetőbb problémá­ja a munkanélküliség. I.isszabonban az idén rendez­ték 1974 óta a legnagyobb ma- nifesztációt. A lisszaboni sta­dionban több mint százezer ember állt ki a fasiszta veszély, a kapitalizmus megerősödése, a dolgozók életkörülményeinek romlása ellen vívott harc egy­sége mellett. Dániában a május elsejei me­netet Dánia Kommunista Pártja rendezte. A résztvevők a kapi­talista kizsákmányolás meg­szüntetése, a béke és a szocia­Vérfürdő Isztambulban (ČSTK) — Isztambulban a május elsejei manifesztáció so­rán szélsőbaloldali csoportok, amelyeket a török sajtó maois­táknak nevez, tüzet nyitottak az összegyűlt tömegre. A táma­dás során 35 személy életét vesztette, több százan megsebe­sültek. A török kormány tegnap rendkívüli ülésen tárgyalta meg az eseményt és elrendelte a vizsgálatot. lizmus mellett szálltak síkra. Londonban az egyre növek­vő infláció, munkanélküliség és a szociális kiadások csökkené­se ellen tiltakoztak a brit szi­getek dolgozói. Rómában körülbelül 100 ezer dolgozó tüntetett a fasisztaelle­nes és. demokratikus egység mellett. Május elseje tiszteletére Bej- rútban a libanoni közélet kép­viselőinek jelenlétében nagy­gyűlést rendeztek. Ebből az al­kalomból megemlékeztek a márciusban meggyilkolt Kamal Dzsumblattról. Az izraeli dolgozók május el­seje előestéjén több helyütt sztrájkot szerveztek. Az ország haladó szervezetei Tel Avivban nagygyűlést rendeztek. Mozambikban május elsején a dolgozók nagygyűléseket és felvonulásokat rendeztek. A résztvevők kifejezték elszántsá­gukat, hogy készek a tudomá­nyos szocializmus elvein ala­puló társadalom kiépítésére. Kubában a nagyszabású má­jus elsejei felvonulás dísztri­bünjén jelen voltak a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságának tagjai, az állam- és miniszter- tanács képviselői Fidel Castró- val az élen. A felszabadulásának második évfordulóját ünneplő Dél-Viet- nam nagygyűlésekkel és felvo­nulásokkal ünnepelte a dolgo­zók nemzetközi ünnepét. KURT WALDHEIM ENSZ fő­titkár tegnap a guatemalai fő­városba érkezett, ahol részt vesz az ENSZ latin-amerikai 'Gazdasági Bizottságának (CEPAL1 gazdasági miniszteri szintű tanácskozásán. JUMDZSAGIN CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, a Német Szocialista Egységpárt KB és az NDK kormányának meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra Berlinbe uta­zott. HERMANN AXENNAK, a Né­met Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának, az NDK Népi Kamarája külügyi bizottsága elnökének vezetésével Párizs­ba érkezett a francia nemzet- gyűlés külügyi bizottsága elnö­kének meghívására az NDK parlamenti küldöttsége. SAMORA MACHEL mozambiki elnök a skandináv országokban tett kőrútjának utolsó állomá­sára hivatalos látogatásra Finn­országba érkezett. LONDONBAN több brit szak­szervezeti képviselő és politikai szervezetek küldötteinek rész­vételével konferenciát tartottak az országban tevékenykedő faj­gyűlölő, szélsőséges és egyéb neofasiszta csoportok tevékeny­sége elleni harc jegyében. NEW HAMPSHIRE-i Seabrook város több tízezer lakosa teg­nap tüntetett a város területén létesítendő atomerőmű építése ellen. A rendőrség a tüntetőket szétoszlatta és több személyt letartóztatott. (ČSTK) — Az április 17-én idő előtt megtartott parlamenti választások után még mindig nem jártak eredménnyel a kor­mányalakítási kísérletek. Leo Tindenmans kijelölt miniszter- elnöknek azt a tervét, hogy a három „erős“ partner — a ke­resztényszocialisták, a szocia­listák és a liberálisok — rész­vételével alakuljon koalíciós kormány, elvetették, mert a (CSTK) — A Nemzetközi Le- nin-békedíj-bizottság Moszkvá­ban megtartott ülésén döntött az 1975 —1976. évi I.enin-béke- díjak odaítéléséről. „A népek közötti béke megszilárdításá- érta elnevezésű és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa által alapított díjjal tüntették ki Ká­dár Jánost, az MSZMP Közpon­ti Bizotlságának első titkárát, Agostinho Netot, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom elnökét, az Angolai Népi Köz­társaság elnökét, Samora Hu chelt, a Mozambiki Felszabadí­tási Front elnökét, a Mozambi­ki Népi Köztársaság elnökét, Hortensia Bussi de Allende asszonyt, Salvador Allende öz­vegyét, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség tiszteletbeli alelnökét, Sean McBride-ot, a neves írországi békeharcost, Pierre Poujade-ot, a Nofman- dia-Nyeman repülőezred egyko­(ČSTK) — Mint ahogy fim Smith, a protestáns félkatonai szervezetek legfőbb szervének, az „Egyesült Unionisták Akció­bizottságának“ képviselője hét­főn Belfastban bejelentette, hogy éjféltől általános sztrájk kezdődik Észak-írországban, amellyel a protestáns szélsősé­ges szervezetek már a múlt hé­ten fenyegetőztek. Az unionis­ták az általános sztrájkkal ki akarják kényszeríteni követelé­seik teljesítését, főként azét, hogy Ulsterben adjanak át minden hatalmat a protestáns többség kezébe. szocialisták nem tudlak meg­egyezni a liberálisokkal. Most szóba jött annak lehetősége, hogy Tindenmans esetleg há­rom kisebb párt részvételével alakítana kormányt. Ahogy a tegnapi belga lapok írják, különböző szervezetek, mozgalmak és csoportosulások arra szólították fel Leo Tinde- manst, hogy a jövőben ne ala­kítson kisebbségi kormányt. ri parancsnokát és Jannisz Rit- szosz, görög költőt. A díjakat odaítélő Nemzetkö­zi Lenin békedíj-bizottság ápri­lis 25—26-án tartotta ülését Moszkvában Nyikolaj Blohin akadémikus elnökletével, s megvitatta az 1975—1976. évi Lenin Békedíjak odaítélésére érkezett javaslatokat. A bizott­ság tagjai között a nemzetközi közélet és a békemozgalom is­mert személyiségei foglaltak helyet. Nyikolaj Blohin akadémikus, a Nemzeközi Lenin-békedíj-bi- zottság elnöke a döntéshez fű­zött magyarázatában hangoz­tatta, hogy a Lenin-békedíj új kitüntetettjei az emberiség bé­kés jövőjéért, a társadalmi ha­ladásért és a demokráciáért ví­vott fáradhatatlan harcukkal kivívták a világ valamennyi haladó és becsületes emberé­nek megbecsülését. Az általános sztrájk ellen emeltek szót a múlt hét végén a szakszervezetek, a politikai pártok és a nagyközönség többségének képviselői. Hatá­rozottan elítélték a protestáns szélsőségesek provokatív maga­tartását, amelynek semmi köze sincs Észak-írország népének a béke, az igazságosság és a demokrácia helyreállítására irányuló erőfeszítéseihez és amelynek következménye csak az erőszak fokozódása lehet. Jim Smith tegnapi sajtókon­ferenciáján bejelentette, hogy a protestáns szélsőségesek va­lóban könyörtelenül akarnak eljárni. Felszólította a lakossá­got, hogy éjfél után senki se hagyja el lakását. Egyszersmind demagóg módon azzal fenyege­tőzött, hogy ha a dolgozók nem tetznek eleget az általános sztrájkra vonatkozó felhívás­nak, Ulsterra vérfürdő vár. Az angol kormány tegnap úgy döntött, hogy az ottani rendfenntartó erők megerősíté­sére további 600 katonát küld Észak-írországba, ahová az el­ső egységek már vasárnap meg Is érkeztek. Az Észak-írország­ban állomásozó angol katonák száma ezzel 16 200-ra növeke­dett, ami a legmagasabb lét­szám az utolsó három évben. Sikertelen kormányalakítási tárgyalások Belgiumban Jim Smith vérfürdővel fenyegetőzik ANGOL CSAPATERÖSÍTÉSEK ÉSZAK-ÍRORSZÁGBA 1977. V. 3. Fő erőfeszítése ugyanakkor ar­ra irányul, hogy kétségbe von­ja és lebecsülje a Szovjetunió­nak és lenini kommunista pártjának a szerepét. Azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjetunió a szo­cializmus és a kommunizmus építése során ért el, senki sem leplezheti el, senki sem tagad­hatja le. A Szovjetunió, amely elsőként próbálta ki a gyakor­latban a szocializmushoz veze­tő utat, a szocializmus építése módozatai, módszerei és formái bonyolult keresésének az út­ját, a szovjet emberek óriási erőfeszítése, hősi cslekedetei és mérhetetlen áldozatai alapján elérte a fejlett szocialista or­szág stádiumát, amely a szocia­lizmus, a demokrácia, a hala­dás és a béke hatalmas táma­sza és támaszpontja az egész világon. Ez a Szovjetunió Kom­munista Pártja bölcs lenini politikájának az eredménye, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus esz­méihez való hűség politikájá­nak az eredménye. A szocialista világközösség kialakítása, a szocializmus épí­tése problémáinak sikeres meg­oldása az egyes országokban Október hagyatékának a leg­jobb teljesítését jelenti, meg­erősíti a leninizmusnak, korunk eme egyedüli forradalmi taná­nak az általános érvényességét. Október példája ihlette népünk harcát Ezt tanúsítja Csehszlovákia történelme is. A jövő évben lesz 60 éve annak, hogy nem­zeteink szabadságáért és füg­getlenségéért folytatott küzdel­me eredményeként megalakult az önálló csehszlovák állam. Ezt a küzdelmet Október pél­dája ihlette. Ugyancsak 30. év­fordulója lesz a Győzelmes Feb­ruárnak, amely hazánkban meg­nyitotta a szocializmushoz veze­tő utat. A munkásosztály már Cseh­szlovákia létrejöttekor a nem­zeti felszabadító harc fő ereje volt, és hatalomra jutása impo­záns volt. Mivel azonban nem állt élén lenini típusú párt, végül is az államban a hatal­mat — a népet eláruló refor­mista vezetők segítségével — a burzsoázia ragadta magához. A burzsoázia olyan demokráciát létesített, amely a gazdagokat szolgálta, s amely a dolgozók kizsákmányolását és elnyomá­sát eredményezte. A háború előt­ti burzsoá Csehszlovákia ipari­lag fejlett állam volt, tömeges munkásmozgalommal. Az Oszt­rák—Magyar Monarchiában az elnyomók ellen vívott hosszan tartó harc népünkben mélysé­ges demokratikus és haladó ér­zéseket alakított ki. Ez pozití­van befolyásolta a politikai vi­szonyokat a München előtti köztársaságban. Ezzel a cseh­szlovák burzsoázia hivatalos szóvivői visszaéltek, és világ­szerte különféle híreszteléseket terjesztettek a csehszlovák ál­lam demokratizmusáról és hu­manizmusáról. Emellett azon­ban a burzsoázia uralmának egész időszaka folyamán a dol­gozó nép sorsa a nyomor és a munkanélküliség volt. A cseh­szlovák burzsoázia teljesen csődöt mondott a nemzetiségi kérdés megoldásában is. Végül, amint ez általánosan Ismert, mivel sok ezer szinte szolgai szál fűzte a nyugati imperialis­ta szövetségesekhez, szégyentel­jesen elárulta nemzeteinket és kiszolgáltatta őket Hitlernek. A müncheni paktum, amely a csehszlovák állam csődiét és Csehszlovákia népének szenve­dését, de ugyanakkor más nem­zetek függetlenségének az el­vesztését és leigázásukat is je­lentette, újkori történelmünk egyik legfontosabb tanulsága. Azt bizonyítja, mennyire meg­bízhatatlan a burzsoázia ha a nemzeti érdekek és a tényleges demokrácia védelméről van sző, ami számára csupán diktatúrá­jának leplezésére szolgál. Nem­zeteink számára München óta egész napjainkig eltelt esemé­nyek fejlődése megerősíti a CSKP külpolitikai irányvonalá­nak helyes orientációját, a Szovjetunióval való mély és szi­lárd barátság orientációját. Csehszlovákia Kommunista Pártját, — amely országunkban a forradalmi mozgalom szük­ségleteiből, a lenini párt befo­lyására és segítségére jött lét­re — a burzsoázia és a refor­misták azzal vádolják, hogy idegen elem nemzeteink életé­ben. hogy sem nem nemzeti, sem nem önálló. A történelem azonban meggyőzően bebizonyí­totta, hogy éppen a kommunis­ták voltak azok, akik a leg­súlyosabb pillanatokban hűek maradtak nemzeteink érdekei­hez a kommunisták voltak azok, akik a fasizmus és a ki­zsákmányolás Igájából való fel- szabadulásért vívott harc élére álltak. Pártunk valamennyi ta­pasztalata megerősíti, hogy mindenkor, ha szilárdan a mar­xizmus—leninizmus pozícióin állt és következetesen küzdött a munkásosztály forradalmi ér­dekeiért, tekintélye és politikai befolyása megnövekedett. És ellenkezőleg, minden megingás, az opportunizmus és a refor­mizmus befolyásának behatolá­sa a pár politikájába mindig pozícióinak gyengüléséhez ve­zetett. A szocializmus építésének szakaszában nemzeteink a kom­munisták vezetésével olyan sokoldalú felvirágzást értek el, mint azelőtt sohasem. Nem ke­rült sor a hazaszeretet gyen­gülésére, amint ezzel a bur­zsoázia ijesztgetett, hanem nemzeteink hazájuk büszke gazdái, a hazaszeretet és az internacionalizmus eszméinek öntudatos hordozói lettek. Nemzeteink életének legsikeresebb időszaka A jövő év februárjában lesz 30 éve nemzeteink élete törté­nelmi határkövének, amikor a munkásosztály a CSKP vezeté­sével teljesen kezébe vette a hatalmat. 30 éve lesz már en­nek, de a reakció nem tudja nekünk Februárt megbocsátani. A burzsoá ideológusok és revi- zionisták kevés olyan történel­mi eseményt ferdítenek el és hamisítanak meg oly durván, mint a csehszlovákiai Februárt. A nyugati középrétegek megfé­lemlítésére törekedve valamifé­le összeesküvéssel, puccsal vá­dolnak bennünket, azt állítják, hogy a CSKP elárulta a közös programot, és a burzsoázia úgy­nevezett hazafias részével kö­tött megállapodást. A valóság azonban egészen más. A CSKP a legkövetkezete­sebben törekedett a közös program teljesítésére nemze­teink érdekében, amelyek le­vonták a következtetéseket Münchenből és a megszállásból, és túlnyomó többségükben bi­zalmukat adták a pártnak, mint az antifasiszta harc vezető ere­jének. E program teljesítésé­nek folyamatában a munkás- osztály és a többi dolgozó fo­kozatosan további feladatokat tűzött ki a szocialista átalakí­tások irányában. A burzsoázia volt az, amely egyre jobban fékezte a közös program meg­valósítását, szabotálta azt —> először leplezetten, majd pedig nyíltan —, és végül ellenfor­radalmi puccsot kísérelt meg. Hasonlóképpen, mint az első világháború után, be akarta csapni a dolgozókat, meg akar­ta fosztani őket a nemzeti de­mokratikus forradalom eredmé­nyeitől, és újból fel akarta állí­tani diktatúráját. Ezúttal azon­ban a történelmi tapasztalatok­kal felvértezett és a CSKP ál­tal vezetett munkásosztály állt vele szemben. E győzelemnek fontos tényezője volt a Szov­jetunióhoz fűződő szövetség és barátság, ami az imperialistákat meggátolta abban, hogy beavat­kozzanak a csehszlovák bur­zsoázia érdekében. Társadalmunk sikeres utat lett meg a dicső februári na­pok óta. Tények tanúskodnak róla, hogy ez nemzeteink életé­nek legsikeresebb időszaka. A burzsoázia azt jósolgatta, hogy a munkásosztály nem lesz képes uralkodni, nem állja meg helyét főként a gazdaság irányításában. Csehszlovákia már a második világháború előtt a világ 10 legfejlettebb ipari államai közé tartozott. Ma azonban ez az erő a munkás- osztály vezetésével többszörö­sen megsokszorozódott. Emel­lett meg kellett változtatnunk' a népgazdaság egész struktúrá­ját, a tőkésországokhoz fűződő kötelékeit, amelyek kemény, könyörtelen diszkriminációban részesítettek bennünket. Az ipa­ri termelés az 1948-as évhez viszonyítva több mint a tízsze­resére emelkedett, s emellett Szlovákiában az ipari termelés 36-szorosára növekedett. (A beszéd befejező részét lapunk holnapi számában közöljük).

Next

/
Thumbnails
Contents