Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-15 / 103. szám, péntek
Minőségi és mennyiségi változás a galantai járás mezőgazdaságának eredményei és új feladatai ÚJ szó A galantai járási pártbizottság nemrégen plenáris ülésen foglalkozott a mezőgazdaság múlt évi eredményeivel és kitűzte ezen a szakaszon az idei célokat. Ezekről tájékoztatott Stefan Zelman elvtárs, a járási pártbizottság titkára. — Hogyan értékelték a hatodik ötéves tervidőszak első esztendei eredményeit? — A plenáris ülésen megállapítottuk, hogy az utóbbi években járásunkban a mező- gazdasági termelés minőségi és mennyiségi változáson ment keresztül. Ezt bizonyítják a párt gazdasági politikájának teljesítésében elért sikerek. Szép eredményeket mutattak fel a gazdaságok a gabonatermesztésben, ügyszintén az állatállomány feltöltésében és számos mezőgazdasági üzemben a hasznosság terén is. Elérésükhöz a pártszervek és -szervezetek vezetésével nagyban hozzájárult a dolgozók aktivitása és munkakezdeményezése, a szocialista munkaverseny és a szó cialista munkabrigádok mozgalma. — Szó esett a fogyatékosságokról, a gondokról is? — Igen! Ezzel összefüggésben nagy gondot fordítottunk a mezőgazdasági üzemek, munka- szakaszok, munkahelyek és dolgozók eltérő eredményei okainak a feltárására. A fő okot az Irányítás és a munkaszervezés alacsony színvonalában látjuk. — Miből indulnak ki a termelés további fejlesztésében? — A járási pártkonferencia határozatával összhangban lé- lyegében az alapvető termelési eszköz: a termőföld védelméből, termővé tételéből és termékenységének javításából, a termelés intenzitásának fokozásából indulunk ki. Habár az előző évekhez viszonyítva jelentős előrehaladást értünk el a termőföld nyilvántartásában és a talajjavítási akciókban, még mindig jelentős földterületeket használnak fel nem mezőgazdasági célokra. Tavaly ez százharminc hektárt tett ki. Ezért hangsúlyoztuk, hogy az állami és gazdasági szerveknek szigorú ellenőrzéssel a lehető legkisebb mértékre kell korlátozniuk a mezőgazdasági területek más célokra történő fel- használását. Nagy gondot fordítunk a talajjavításra. Tavaly újabb 548 hektáron építettünk öntözőberendezést és 543 hektár területet tettünk termővé. Az idén 1652 hektárral gyarapítjuk az öntözött területek mennyiségét és 562 hektár földet teszünk termővé. Járásunkban eddig már csaknem harmincezer hektárnyi az öntözhető földek terjedelme. — A mezőgazdasági termelés mely szakaszaira összpontosítják most a legnagyobb figyelmet? — Az állattenyésztésben a tejtermelés növelésére, a hasznosság fokozására, a növény- termesztésben a hektárhozamok növelésére, valamint a kukoricaprogram megoldására. A szarvasmarhaállományt — közte a tehénállományt — az utóbbi időben sikeresen gyarapítottuk, a tehenek hasznosságát illetően azonban valamivel több mint háromezer literes tehenenkénti évi fejési átlaggal Stej cm Zelman a nyugat-szlovákiai kerületben az utolsók között vagyunk. Ezért a járási pártbizottság feladatul adta: feltétlenül el kell érni a járási pártkonferencián kitűzött háromezerháromszáz literes évi fejési átlagot tehenenként. Járásunk tejtermeléssel foglalkozó huszonkét mezőgazdasági üzemének a fele már túlszárnyalta vagy nagyon megközelítette ezt a célt. Ez is igazolja, hogy az említett feladat teljesíthető. A Zemianske Kostolany-i iskolagazdaságban tavaly átlagosan 3795 liter tejet fejtek tehenenként, a Nádszegi Efsz-ben 3616 liter, a Trnoveci Efsz-ben 3356 liter és a mostovái Vörös Csillag Efsz- ben 3297 liter átlagos tejhozamot értek el tehenenként. Ami a kukoricatermesztés fejlesztését illeti, ezen a téren a társadalmi szükségletekből, kerületünk feladataiból és járásunk termelési adottságaiból indulunk ki. A kukorica vetés- területének fokozatos bővítésével és a hektárhozamok stabilizálásával teljesíteni akarjuk a CSKP Központi Bizottsága 1975 októberi ülésén kitűzött feladatokat. A kukoricatermesztés fejlesztése hozzájárul a saját termésű takarmányalap biztosításához, a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolásához. Ahhoz, hogy 1980-ban 147 200 tonnára növeljük a szemeskukorica termesztését, 23 000 hektárra kell kiterjesztenünk a vetésterületet és hektáronként hatvannégy mázsa átlagos termést kell elérnünk. A kukoricatermesztésre szélsőségesen kedvezőtlen tavalyi esztendőben járásunk kiváló gazdaságaiban elért eredmények bizonyítják^ hogy a kitűzött célok elérhetők. A šopor- nai Győzelmes Február Efszben négyszáztizenöt hektáron 66,86 mázsa átlagos hektárhozamot értek el, a selicei szövetkezetben kétszáznegyven hektáron 61,2 mázsa szemet takarítottak be hektáronként, a tesedikovoi földművesszövetkezetben háromszázhetven hektárnyi vetésterület 60,1 mázsa termést adott hektáronként. Március végén a trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet képviselőinek részvételével mezőgazdasági üzemeink kiváló dolgozói és szakemberei járási értekezleten tárgyalták meg az időszerű feladatokat. Ez alkalommal a galantai járás kuko- ricatermesztői elfogadták a Csi- lizközi Efsz versenyfelhívását, melyben hektáronként 65 mázsa szemestermény, illetve silókukoricából száz mázsa szárazanyag termelésére hívták fel a mezőgazdasági üzemeket. — A pártmunkában mit tartanak a legfontosabbnak? — A pártszervek és -szervezetek tevékenysége a mezőgazdasági termelésben is a dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának fejlesztésére irányul. Eredményességét tükrözi, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója 'tiszteletére eddig már 14 700 000 korona értékű kötelezettséget vállaltak. A járási pártbizottság múlt évi augusztusi ülésének határozata feladatul adta az alap- szervezeteknek, hogy minden szakaszon szüntelenül erősítsék a párt vezető szerepét. Az ülés határozata kiemelte annak szükségességét, hogy a kommunisták valamennyi munkahelyen példamutatóan dolgozzanak az 1977-es tervfeladatok teljesítéséért. Az augusztusi ülés után a legfontosabb mezőgazdasági üzemekben párt-gazdasági konferenciákon foglalkoztak a hatodik ötéves tervidőszak második évi feladatai teljesítésének megalapozásával, s ennek céljából politikai-szervezési intézkedéseket foganatosítottak. Ezek az értekezletek általában teljesítették küldetésüket. Nem nyugodhatunk azonban bele abba, hogy az intézkedéseket nem mindenütt valósítják meg egyforma hatékonysággal. Ennek fő okát abban látjuk, hogy néhol még mindig a régi módszerekkel kezelik a feladatokat, s nem mindig és mindenütt fordítanak gondot az emberekkel kapcsolatos munkára. Ez kedvezőtlenül hat a dolgozók kezdeményezésére, önelégültséghez és más szubjektív fogyatékosságokhoz vezet. Ebből kiindulva arra összpontosítjuk a figyelmet, hogy valamennyi alapszervezet, üzemi pártbizottság, minden tisztségviselő és gazdasági vezető a mezőgazdaságban is a tartalékok mozgósítása egyik fő forrásának, a színvonalas vezetés elválaszthatatlan részének tartsa az emberekkel végzett munkát. — Köszönöm a beszélgetést. GÁL LÄSZLÖ 1977. IV. 15. OLVASTUK... Arccal a tömegek felé A Trmicei Kohászati Üzem hazánkban egyedül gyártja a személy- és teherautók, valamint a mező- gazdasági és a különleges gépjárművek motor dugattyúit. Az idén félmillió dugattyút gyártanak nz új Skoda személyautóhoz. A képen: Marie Piricová szocialista munkabrigádiag munka közben. Az NOSZF 60. évfordulója lehetőséget teremj; ahhoz, hogy mélyrehatóbban vizsgáljuk meg azokat az előzményeket, amelyek egy olyan történelmi jelentőségű eseményhez vezettek, amelynek következtében a világ egyhatodán a munkásosztály került hatalomra —írja František Brabenec Igényesen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tümegpolitikai munkájában című, a Rudé právoban megjelent írásában. Többek között kifejti, hogy most, amikor a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megvalósításán fáradozunk, gyakran merítünk azokból a lenini tapasztalatokból, amelyek a kommunista párt és a szocialista társadalom győzelméhez vezettek. Az egyik legfontosabb elv szerint a kommunista párt céljait csakis akkor érheti el, ha programját milliós tömegek támogatják. A pártunk XV. kongresszusa által kitűzött feladatokat tekintve a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom előtt felmerül a kérdés: miként válhat az új társadalom építőjévé, valóban a tömegek irányítójává? Ez most, az FSZM IX. kongresszusára készülve különösképpen időszerű kérdés. Az FSZM szervei és szervezetei ezért a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek a tömegpolitikai és szervezőmunkának, aminek eredményeképpen a dolgozók széles tömegei vesznek részt a termelés irányításában és az állam igazgatásában. A 6,5 millió tagot számláló FSZM valóban a munkásosztály és a többi dolgozó tömegszervezete, állapítja meg a szerző, majd így folytatja: Az alapszervezetek értékelő taggyűlésein, a járási és kerületi konferenciákon kellőképpen hangsúlyozták a tömegpolitikai és szervezőmunka jelentőségét és küldetését. Az FSZM IX. kongresszusának előkészületei teljes mértékben igazolják, hogy a szakszervezeti mozgalom valamennyi tagja kész a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésére. Az igényes feladatok megkövetelik, hogy a lenini munkastílust és munkamódszert a szak- szervezeti mozgalom valamennyi tisztségviselője elsajátítsa. A szakszervezeti munka stílusa és módszere a dolgozókhoz való közeledés formája. A lenini munkastílus megköveteli a céltudatosságot és a tervszerűséget. A szakszervezetek lenini munkastílusának egyik jellemző vonása a kollektivitás. A szakszervezetek feladata a szocialista társadalomban magába foglalja a dolgozók legszélesebb rétegeinek aktív részvételét az irányításban és az Igazgatásban. A munkásosztály és a többi dolgozó óriási és kimeríthetetlen termelési és munkatapasztalatokkal rendelkezik. A szakszervezeti mozgalom ezért a szocialista társadalomban a szocialista demokrácia legszélesebb és legsokoldalúbb eszköze. A szakszervezetek segítségével ily módon érvényre jutnak a legfontosabb emberi jogok. A lenini munkastílus elválaszthatatlan része a szakszervezeti munka bírálata. Semmi sem árt jobban a tömegpolitikai munkának, mint az önmegelégedés és a mindig kedvező értékelés. Vannak még olyan tisztség- viselők, akik a munka bírálatát személyük elleni támadásnak vélik. Léteznek olyanok is, akik szerint az önkritika csökkenti tekintélyüket. A szakszervezeti munka azonban nem nélkülözheti a bírálatot. A szakszervezetek IX. kongresszusa előkészületeinek szerves részét alkotja a hiányosságok és a tömegpolitikai, valamint a szervező munka problémáinak kiküszöbölése. További feladat a szakszervezeti szervek olyan munkastílusának kialakítása, amely megnyeri, irányítja és vezeti a dolgozó embert, ismeri annak nézeteit, követeléseit és javaslatait. Ebben rejlik a szakszervezetek forradalmi feladata, valamint a szocialista társadalomban betöltött pótolhatatlan szerepe — fejezi be a cikk írója. Ember, igazság, bírálat sát szubjektív és objektív tényezők is befolyásolhatják. A szubjektív tényezők közé soroljuk az ember felkészültségét, szakképzettségét, valamint a társadalmi osztály érdet16- désének fokát. Objektív oknak számítanak azok az elengedhetetlen körülmények, amelyek az igazság alkalmazásához szükségesek. Ahhoz, hogy dönteni lehessen a szubjektív előfeltételekről és az objektív feltételekről, feltétlenül el kell végeznünk azok analízisét és értékelését. De ez már a bírálat, mint értékelő tényező feladata. A körülmények értékelése után a szubjektív tényező (társadalmi osztály, marxista—leninista pártj intézkedéseket, határozatokat hozhat a valós Ismeret alkalmazására. Igazságos bírálatnak csakis olyat nevezhetünk, amely hozzásegít a probléma megoldásához, vagy döntő mértékben elvezet a végleges megoldáshoz. A megoldás tekintettel van az alkalmazott eszközökre is, tehát semmiképpen nem dolgozhatunk a „cél szentesíti az eszközt“ jelszó szerint. Az eszközök gyakran a tevékenység értelmét képezik, de kifejezik a végeredményhez fűződő álláspontot is. Akkor bírálunk helyesen, ha nyelvi kifejezőeszközeink nem sértik annak a személynek az emberi méltóságát, akinek a munkáját értékeljük. Amint látjuk, a bírálat, az igazság és az ember kapcsolata kölcsönös, dialektikus. A bírálat dialektikus kapcsolata az ember által nyert valós ismeretek értékelését jelenti. Az említett ismeretek mielőbbi alkalmazásáról van szó. hogy azok hozzájáruljanak a fejlettt szocialista társadalom építéséhez. (ki) f í rfLETÍ «IVStCH ZCMl.SPOJTt Síiirém MmPRMO A bírálat és az önbírálat a megismerés eredményeinek értékelésében a lenini munkastílus elengedhetetlen tényezőjét alkotja — állapítja meg Andrej Lokaj a Pravdában megjelent Ember, igazság és bírálat című cikkében. A megismerés folyamatát elemezve rámutat, hogy a cél ugyan mindig a valós ismeretek szerzése, de a megismerést és az igazságot nem minden esetben lehet azonosítani. Természetes, hogy a megismerés — éppúgy, mint az igazság — szubjektumhoz, emberhez kapcsolódik. Olyan folyamatról van tehát szó, amely az ember és a megismerés tárgya között játszódik le. Ha az igazság a megismerést végző szubjektum és a vizsgált objektum között végbemenő folyamat eredménye, akkor a bírálat az elért eredmény értékelését jelenti a társadalmi tapasztalat alapján. A szerző megállapítja továbbá, hogy a megismerés folyamatán tulajdonképpen a szubjektum, az ember tevékenységét értjük. Ebből az következik, hogy a bírálat küldetése és feladata az egész tevékenység valamiféle reflexiója. Az ember célja az igazság elérésén kívül a megismerés során nyert ismeretek gyakorlati alkalmazása. Az ember—igazság viszonyban az ember nemcsak kutatóként, hanem olyan személyként is föllép, amely az igazságot a gyakorlatban alkalmazni Is tudja. Szerinte az igaz ismeretek alkalmazása tulajdonképpen az igazság bizonyítását is jelenti, majd így folytatja: Az igaz ismeretek alkalmazá-
