Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-14 / 102. szám, csütörtök
Melegebb napokra lenne szükség Napirenden a kukoricavetés • Jó magágyba került a cukorrépa • A mezei növényeknek nem ártott a hideg A március végi tél kényszer- pihenőre késztette a mezőgazdaság dolgozóit, az elmúlt héten azonban már ismét ott folytathatták, ahol napokkal korábban abbahagyták a munkákat. így a tavaszi mezei munkákban az agrotechnikai határidőkhöz képest továbbra sincs lemaradás, sőt részben a korábbi hetekben nyert előny is megmaradt, ami — az esős és hűvösebb időjárást tekintve — aranyat érő tartalék. Jelenleg az első számú és máris napirenden levő munka a kukoricavetés. Röviden így summázható Szultcr Pállal és Pupák Lászlóval, a járási mezőgazdasági igazgatóság szakagronómusaival folytatott beszélgetés alapján a tavaszi mezei munkák helyzete hazánk egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területén, a Dunajská Streda-i (dunaszerdáhe- , ]yi) járásban. — Műtrágya, gépek és vetőmag, mind együtt van, így ha az időjárás kedvezőbbre fordul és a talaj hőmérséklete vetőmélységben eléri a 8—10 fokot, megkezdjük a szemes kukorica vetését, a tavasz utolsó nagy munkáját, — kezdte Szutter Pál. — A vetőmagot megkaptuk, és máris szétosztottuk. Román, magyar, jugoszláv és francia hibridjeink vannak, köztük — hagyományosan mondva — megfelelő arányban korai, középkorai és kései hibridek. A vetőmagnak több mint a fele — 2274 mázsa — a FAO 500-as csoportba tartozik, a többi ennél koraibb hibrid, a 600-as csoportba pedig mindössze 1Í0 mázsa vetőmagunk sorolható. — A hibridválaszték tehát megfelelő. — Ami az érési időt illeti, igen. Probléma azonban, hogy a- teljes vetőmagszükségletünk nem kevesöbb, mint 23 hibridből áll. Az elosztásnál nehézséget okoz az is, hogy a nálunk jól bevált szegedi és szarvasi hibrideken kívül marton- vásári hibrideket is kaptunk, és ezeknek — a mi feltételeinket tekintve — a szárszilárdsága nem kielégítő. A szemes kukorica vetésével összefüggő további problémákat Pupák László részletezte: — Az egyes üzemekben a melegágyakat gondosan előkészítették. A vetést az a^ronó- musokkal járó értekezleten beszéltük meg, az egyes problémákat pedig az ezt követő körzeti gyűléseken következetesen megoldottuk. Például a talajelőkészítéshez hiányzó műtrágyamennyiséget a tartalékok üzemek közötti átcsoportosítá- val teremtettük elő. Tíz üzemünk új, nagy teljesítményű, nyugatnémet vetőgépet kap. E gépek két műszakban fognak dolgozni, hogy további üzemek is igénybe vehessék őket. Adva tehát a lehetőség, hogy a szemes kukoricát kellő időben elvethessük, ami a nagy hozam lényeges feltétele. A napirenden levő munkáról az elvégzettekre került a sor. Mindenekelőtt a cukorrépára, amely ezúttal különleges figyelmet igényel, és ezt követően is igényelni fog. — Hétfajta cukorrépát vetettünk. E tény önmagában már kellően jelképezi azt a többletgondot, amit a cukorrépa az idén igényel. Az elmúlt héten befejeztük a vetést. Gondot okozott a nyugatról behozott csomagolt magvak kisebb mérete. Hogy ezeket is pontosan vethessük, a gépek vető korongjaira lyukak nélküli szalagot hozattunk, és az üzemek odahaza lyukasztották ki a szalagokat. Ezzel elejét vettük annak, hogy a gépek kettesével szórják a magot. Az átalakított gépeket szükség esetén az egyes üzemek kölcsönözték egymásnak. Nagy előny, hogy olyan finoman megmunkált földbe és jól előkészített magágyba vetettük a répát, amilyenre már régen nem volt példa. A járásban már elvégezték a búza második biológiai értékelését, s ennek eredményével Szutter Pál messzemenően elégedett. — A nagyon jó, tehát az első osztályba a növény 97 százalékát sorolhattuk. Két százaléka második, tehát a komplett növénycsoportba került, és mindössze egy százalék a harmadik, tehát a gyengébb csoportba. — A határt járva láttam, hogy több búzatábla növényzete megdőlt, és helyenként sárgás a növény. — A sárga árnyalat annak a jele, hogy fázik a búza. A hó és a hideg lehűtötte a talajt, az átázott föld pedig nehezen tud felmelegedni. A hó okozta a növényzet megdőlését is. A korai vetések ugyanis három négy héttel előbbre vannak a vegetációban, és a magas növény nem bírta el a hótakarót. — Az igazság az, hogy a hó ez esetben többet használt, mint ártott — vette át a szót Pupák László. — A mezei növényeknek, köztük az árpának sem ártott a hideg, s ez nagyrészt a hótakarónak az érdeme. Ha nem lett volna hó, például a kikelt lucerna is minden bizonnyal kifagyott volna, így pedig semmi baja. A búza is komplett és egészséges. Egyes fajtákon észleltünk ugyan lisztharmatot, de a betegség előfordulásának aránya az előző évek átlagánál nem nagyobb, sőt, annál kisebb. A rosszabbra is számítva, megfelelő mennyiségű permetezőanyagot raktározunk, hogy az első alkalmas napon repülőgéppel megkezdhessük a növény permetezését. EGRI FERENC A harmaneci fiatalok munkakedve A Harmaneci Papírgyár egyik öttagú kollektívája — amelyet Milena Bálázóvá vezet — ebben az évben jól rajtolt. Egy hét leforgása alatt két tonna papíripari terméket gyártott, ami a kollektíva viszonylatában nem csekély mennyiség. Ez az eredmény főleg azért jelentős, mert a toalettpapírt készítő gépsoron dolgozó munkacsoport másfél évvel ezelőtt még a leggyengébbek közé tartozott. Ctibor Gubriansky, a részleg vezetője erről így beszél: — A szóban forgó kollektíva tagjai 1975-ben még csak a 12. helyet szerezték meg a szocialista munkaversenyben, ma pedig már komoly szerepük van a tervteljesítésben és a minőség javításában egyaránt. Ez a kedvező fordulat azután következett be, miután Milena Balá- žovát bíztuk meg a csoport vezetésével,. aki korábban munkásként dolgozott itt. Hogyan lehetséges, hogy tavalyelőtt csak nehezen teljesítették az előírt normát, most pedig rendszeressé vált a túlteljesítése? Ladislav Svec mérnök, technológus, Ctibor Gubriansky és Milan Kaliský magyarázattal szolgáltak. — A jobb tervteljesítás elsősorban a vezető személyes példaadásának köszönhető. Naponta elsőként jelenik meg a műhelyben, átvizsgálja a gépsort, gondosan megolajozza a berendezést, s így időben indulhat meg a gép. A szomszédos gépsorokon ez nincs így — mondja a részleg vezetője. Ehhez Milan Kaliský, a karbantartó részleg mestere azonban hozzáfűzi: — Ez ugyan igaz. de azt is el kell mondani, hogy Milena Bálázóvá magával tudja ragadni a csoport tagjait, a karbantartókat is. Ha a gépsoron valami meghibásodik, a fiúk az első szóra olt teremnek. A külföldről behozott gép üzembe helyezése után pedig elég gyakran volt szükség a karbantartók munkájára. Eleinte az együttműködésük nem volt a legjobb, s egyszer elhangzott a következő párbeszéd: ,,Hogyan lehetséges— tette fel a kérdést Milena Bálázóvá az egyik karbantartónak —, ltbgy már jó ideje állunk, s ti még sehol sem vagytok? Mintha ez a helyzet titeket nem is érdekelne. Hol csavarogtatok ennyi ideig?“ „Ettől még nem dől össze a világ — válaszolta a javító —, azonnal ott vagyunk.“ S valóban, a gépsor negyed órán belül ismét üzemképes volt. A szigorú csoportvezető azért még megjegyezte a javítónak: „Ha azonnal jöttél volna, már néhány zsákkal több termék kerülhetett volna le a szalagról, de hát ti néha kényelmesek vagytok. Remélem nem névnapot ünnepeltetek ... “ E szavak után a javítórészleg dolgozója Gyors ütemű építkezés (ČSTK) — A košicei járásban a választási programok teljesítésének keretében az 1980-ig 3 és fél milliárd korona értékű új épületet adnak át rendeltetésiének. A felmérések szerint ez 35,3 százalékkal több, mint az 5. ötéves tervidőszakban. A lakosság élet- és munka- környezetének javítása érdekében meggyorsítják a lakóházak építését. A járás lakosai közül 3214 család talál otthonra. Mintegy 10,6 százalékkal több lakásegység épül, mint az ötödik ötéves tervben. A legnagyobb ütemben Szepsiben épülnek a lakóházak. Az előzetes tervek szerint 636 lakásegységet adnak át boldog tulajdonosaiknak és 17 millió koronát fordítanak középületek építésére. szó nélkül elment. A munka után ez a két ember együtt utazott haza, de nem váltottak szót egymással. Ez szokatlan volt, hiszen az említett javító Milena Bálázóvá férje, Jpzef Báláz. A későbbiekben viszont minden rendbe jölt közöttük, s azóta a gépsor javítási munkálatainál mindig ott van a férj is. A jól működő gépsor mellett nincs sok idő beszélgetésre. Itt mindenkinek megvan a saját munkája. Anna Poláková, a részleg legidősebb dolgozója, így vélekedik közös munkájuk ról: — Nagyon jól együttműködünk. Mint nyugdíjas dolgozom ebben a kollektívában, de nagyon jól érzem magamat a fiatalok közölt. A csoportvezetőnk bárkit szívesen helyettesít, ha szükség van rá. Ám az igaz, hogy mi is hasonlóképpen viszonozzuk. Annak pedig nagyon örülök, hogy a legjobbak közé tartozunk. — Nagyon jó érzés, ha a kü lönböző értekezleteken dicsérnek bennünket — csatlakozik Anna Poláková véleményéhez Mária Brzulová, a csoport 17 éves tagja. — Az igyekezet egyben kifizetődő is — mondja Darina Vitrlová. a kollektíva további fiatal tagja. — Ha állandóan túlteljesítjük a tervet, havonta 300—400 koronával többet keresünk, mint a tervfeladatokat éppen hogy teljesítő csoportok. Milena Balážová kollektívája az elsők között jelentkezett, hogy a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére az idei tervfeladataikat 105 százalékra teljesítik. A rendszeres tervtel jeítés- hez természetesen minőségi termeléssel is hozzá akarnak járulni. A környezetszépítési munka alól sem vonják ki magukat, valamennyien két ingyenes műszakot vállaltak. A szocialista felajánlást mindnyájan aláírták. A fiatalokból álló harmaneci kollektívától ez valóban dicséretes kezdeményezés. BÁTORI JÁNOS Csehszlovák-lengyel együttműködés a traktorgyártásban A KGST-tagállamok együttműködésének hasznos voltát a traktorgyártás terén kifejtett csehszlovák—lengyel együttműködés is bizonyítja. Ez azzal kezdődött, hogy 1962-ben a két testvérország kormánya egyezményt írt alá a mezőgazdasági gépek gyártása terén való nemzetközi együttműködésről. Ez a megállapodás a mai napig a KGST-tagállamok egyik legfontosabb egyezménye. A brnói Golyóscsapágygyár a csehszlovákiai traktorgyártás gócpontja. Itt alapították meg a közös csehszlovák—lengyel fejlesztési központot, amelynek az a küldetése, hogy biztosítsa a csehszlovákiai és a lengyel- országi traktorgyártás fejlesztését és műszaki színvonalának csehszlovák—lengyel fejlesztési központban feljesztettek ki. Gyártása során nagyarányú szakosítást vezettek be. Mindkét fél a szükséges alkatrészeknek nagyjából a felét készíti el saját és partnere szükségleteinek fedezésére. A termelés ilyen módon történt megosztása lehetővé tette a sorozatgyártás fejlesztését, a termelés hatékonyságának növelését és jobb gazdasági mutatók elérését. Hazánkban ez a traktor Zetor Crystal 8011, Lengyelországban Ursus C 385 néven ismert. Egyes változatai is jól beváltak. A Zetor Crystal 8011 az 197C-es brnói vásáron aranyérmet nyert, a Zetor Crystal 12 045-ös pedig a tavalyi vásáron. Jele i- leg folyamatban van több, még A képen: a Zetor 16 04rj-üs traktor, amelyet bemutattak a tavalyi brnói nemzetközi gépipari vásáron emelését. A sokoldalú együttműködés eredményének tudható be, hogy a varsói Ursus gyár megkezdte a traktorok gyártását. A brnói Golyóscsapágygyár segítségével a varsói üzem 1966-ban kezdte el a C-350-es típus gyártását. Ez a Zetor 4011-es volt. Később tovább fejlesztették, s az új változat a C-355 nevet kapta. Ez a traktortípus jelentős mértékben hozzájárult a 'lengyel mezőgazdaság gépparkjának megerősítéséhez. 1975-ben hazánk is vásárolt 1500 ilyen traktort. 1969 óta Brnóban és Varsóban is gyártanak olyan traktort, amelyet az említett brnói nagyobb teljesítményű traktor kifejlesztése. Sorozatgyártásukat még a mostani ötéves tervidőszakban elkezdik. Az együttműködés keretében a traktorok alkatrészszállítmányainak értéke a hatodik ötéves tervidőszakban csaknem 200 millió rubel [3,6 milliárd korona) lesz. Az a körülmény, hogy 1980- ig mindkét országban 7000-re, 1985-ig pedig 20 000-re emelkedik az évente gyártott nehéz traktorok száma, Csehszlovákiát és Lengyelországot a világ legnagyobb traktorgyártói közé sorolja. (rýj A mezőgazdaság szolgálatában Öt hónappal a határidő előtt (ČSTK) — Az ostrava-vítko- vicei Klement Goltwald Vasmű dolgozói az elmúlt tíz év alatt több mint 4100 torony alakú acélszerkezetet gyártottak a mezőgazdaság számára, amelyek gabona, szenázs és siló tárolására szolgálnak. Ezenkívül a vállalat az említett időszakban 22 nagy kapacitású tehénfarmot szerelt fel korszerű berendezéssel, és több mint 10 millió ekevasat gyártott. A Vasmű mezőgazdasági programja a hatodik ötéves tervidőszakban új — kilenc méter átmérőjű és 1100 köbméter űrtartalmú — acéltornyok gyártását is előirányozza, amelyek takarmányok, kukoricasiló és szemesek tárolására egyaránt alkalmasak, s mechanikus erő, illetve légnyomás alkalmazásával tölthetők. Ilyen típusok üzemelnek már Male- tínban (sumperki járás) és a Brno melletti Slavkovban, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat ottani központjában. 1980 végéig a mezőgazdasági üzemek 480 új ilyen sze- názstornyot és ugyanannyi gabonatartályt kapnak. A Vasmű mezőgazdasági berendezéseket gyártó üzemének szocialista munkabrigádjai e hónap elején, közös felajánlást tettek, amely szerint az öt toronyból álló szenázsrendszert a kelet-szlovákiai kerület Nový Spiš-i Egységes Földművesszövetkezetébe a határidőnél öt hónappal korábban szállítják le. A létesítmény értéke 2,5 millió korona, és az eredeti tervek szerint csak a következő évben kellett volna elkészülnie. A Vasmű, a Košicei Kohóépítő Vállalat, a Nová Ves-i Agrostav és a Nový Spiš-i Efsz dolgozóinak vállalása lehetővé teszi, hogy már ez év végén üzembe helyezzék. A takarmányok korszerűbb tárolásával 1 százalékkal javul minőségük, ami a tejtermelés további fokozását teszi lehetővé. Az ostrava-vítkovicei Kle ment Gottwald Vasmű új termékeinek sorába egy 1400 köbméter hasznos űrtartalmú speciális tartály is tartozik, amely folyékony műtrágyák tárolására alkalmas. A Vasmű dolgozói 1980 végéig e tartályból 1?0 darabot készítenek. Szintén újdonság a vizek biológiai tisztítására szolgáló reaktor, a Biovit. A mintadarab eredményesen üzemel a Rybanyi Egységes Földművesszövetkezetben (topofčanyi járás). A Biovit olyan szennyvizek tisztítására alkalmas, amelyek sok szerves anyagot tartalmaznak. A hatodik ötéves tervidőszak folyamán a Vasmű dolgozói 200 ilyen szennyvíztisztítót gyártanak.
