Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-06 / 95. szám, szerda

A szocialista törvényesség szilárdítása állandó feladat (Folytatás az 1. oldalról) tus munkájának és e munka el­lenőrzésének tökéletesítésében. A szocialista demokrácia nem­csak biztosítja azt a Jogot ál­lampolgárainknak, hogy tevé­kenyen részt vegyenek a poli­tikai, a gazdasági és a kultu­rális életben, hanem felelőssé teszi őket azért, tiogy megtart­sák a szocialista logrevidet. Ez a társadénál, n '.soportoa és a? egyén?. i-tlrjreb harmónii:*«» i & vbeka pcsoi Uunmnek sincs joga azonban nálunk szocialistoellenes pro­pagandát államellenes tevé­kenységet folytatnia. Nincs jo­guk élősködőknek és más tár­sadalomellenes elemeknek oly módon élniük, ahogy az úgy­nevezett szabad — értsd tőkés — világban. Ilyen „szabadság- jogokat“ társadalmunk, álla­munk, dolgozóink senkinek sem biztosítanak és a jövőben sem fognak biztosítani. A hatvanas évek végén be­következett válság időszakát • bűnözések számának növekedé­se jellemezte. 1971 után a bű nözések szánta már nem nőve kedett, sőt néhány évvel ké­sőbb már csökkent. A fiatalko rúak bűnözése a társadalmunk számára idegen jelenség, le küzdése egyik legfontosabb feladatunk a kizsákmányoló társadalom csökevényeinek le­küzdéséért vívott harcunkban. A XV. pártkongresszus új, a korábbiaknál még igényesebb célokat tűzött ki a gazdaság- fejlesztés terén, és a társadal­mi élet más területein. E prog­ram sikeres megvalósítása meg­követeli a szocialista törvényes­ség további szilárdítását, a szo­cialista társadalom és az egyén érdekei védelmének tökéletesí­tését. El kell mondanunk, hogy még nem építettük ki teljas mértékben a visszaeső bűnözés elleni harc egységes rendsze­rét. S ezen a téren a társadal­mi ellenőrzés intenzívebbé té­tele az egyik legfontosabb fela dat. Másik fontos kérdéscsoport, amellyel foglalkozni kell, a közlekedés biztonsága. Fokozni kell a közlekedésben, a közúti forgalomban részt vevő szemé­lyek biztonságát. Sajnos, mind­eddig a közlekedés fejlődését a közlekedési balesetek számá­nak növekedése kísérte. Pedig lényegesen csökkenteni lehet­ne a balesetek számát. A köz­úti közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekmények ugyanis az összes bűncselek­mények jelentős hányadát te­szik ki. A szocialista törvényesség megszilárdításával kapcsolatos feladatok teljesítése nem merül ki a bűnözés ellen folytatott küzdelemben. A Jogrend társa dalmi érvényesülésének egyik legfontosabb feltétele az. hogy a szocialista jog alapelvei el­jussanak az emberek tudatába. Erre kell alapoznunk egész jogi nevelőmunkánkat és pro pagandánkat. Az emberekben meg kell szilárdítanunk azt a felismerést, hogy a jogok és kötelességek elválaszthatatla­nul összefüggnek, s a politikai, a személyi és a szociális jogok védelme csak olyan társada­lomban lehetséges, amelyben az államhatalom meg tudja védte- ni a szocialista társadalmi ren­det, és képes megbüntetni mindazokat, akik vétenek a szocialista társadalom normái ellen Ezt kővetően Josef Ondrej elvtárs emelkedett szólásra. Beszédének bevezető részében megállapította, hogy a bírósá­gok tevékenysége a szocialista államnak, társadalmi és gaz­dasági rendszerének következe­tes védelmét szolgálja a társa­dalmi és az egyéni érdekek egysége alapján, s egyúttal az állampolgárok jogainak és sza­badságának hatékony védelmét is célozza. A szocialista társa­dalmi rendszer demokratikus jellegének egyik f6 megnyilvá­nulása az államhatalomnak a nép iránt megnyilvánuló nagy­arányú felelőssége. Ezért he­lyes, hogy a szocialista bíró­ságok nemcsak a büntetések kiszabását tartják küldetésük­nek, hanem a nevelőmunkát is A szocialista törvényesség fejlődésében egyre jobban ki­domborodnak a törvényesség erkölcsi értékei. A szociaista jogrendnek és törvényességnek ezek olyan tényezői, amelyek egyre jobban tükröződnek uz állami szervek tevékenységé­ben és az emberek tudatában, s kifejezik a szocialista jog­rendben és a szocialista er­kölcsben foglalt érdekek össz­hangját. A mostani időszakban az igazságszolgáltatás szerveinek irányító munkája arra irányul, hogy felszámolják t? liberális ta tendenciákat a bíróságok ítélethozatalában, és emeljék e munka színvonalát. Az az aktivitás és elkötele­zettség, amely a szocialista ön­tudat kifejezője, az igazságszol­gáltatási dolgozók döntő több­ségének a munkához való hoz­záállásában fontos szerep*«? jutott. Megszilárdult a pár*, ve­zető szerepe, az igazságszol­gáltatási apparátus káderw.em- pontból is megerősödött. Ezzel megteremtettük a szükséges po­litikai biztosítékokat a bírósági munka színvonalának emel ésé­hez. Az elmúlt időszakban je­lentős mértékben megerősödött a szociális és a Jogbiztonság. Ezekhez elválaszthatatlanul kap­csolódnak más jogok is, mint a munkához való jog a család­jog és a vagyonjog, amelyek­nek érvényesítését, megtartását és védelmét szocialista társa­dalmunk állampolgárai olyan magától értetődő biztosítéknak tartják, amelyet csak a szocia­lista társadalom tud nyújtani. A bíróságok és az állami köz- jegyzőségek ítélethozatalának színvonalát emelte a jogrend rendszeres és céltudatos töké­letesítése. Ily módon sikerült megteremteni a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy a jogi előírásokat helyesen tudjuk ér­vényesíteni, és hogy a bírósá­gok és a közjegyzőségek ítéle­tei megfeleljenek lakosságunk jog- és igazságérzetének. A büntetőjogi bíráskodásban állandóan érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy következetes büntetőjogi politi­kát hajtsunk végre, olyat, amely az emberek tudatában ki­alakítja a -szocialista jogrend iránt érzett biztonságot és bi­zalmat, a bűnözéssel való le­számolás szükségességének lég­körét, és azt a meggyőződést, hogy nem érdemes megszegni a törvényt. Amikor a bíróságok büntetőjogi tevékenységéről be­szélünk, akkor tudatosítanunk kell. hogy az emberek többsége nem kerül kapcsolatba a bíró­ságokkal, mert megtartja a törvényeket. A bűnüldözés csak azok ellen irányul, akik cse­lekedeteikkel veszélyeztetik a jogrendet, az egyénpk vagy az egész társadalom érdekeit. A polgári propaganda az utóbbi időben azt veti a sze­münkre. hogy bíróságilag is ül­dözzük a „másként gondolkodó­kat“. Mindenki tudja, hogy köz­társaságunk alkotmánya és jog­rendje széles körű politikai szabadságjogokat és polgári jo­gokat biztosít mindenkinek. Ezeket a polgárjogokat és sza­badságjogokat az emberek min­dennapos életében meg is való­sítják. Az alkotmány betűiével összhangban senkit nem lehet sem bíróságilag. sem adminiszt ratív intézkedésekkel meggyé ződéséért üldözni Mindenkit csak konkrét bűncselekményért lehet felelősségre vonni. A bíróságok nemcsak az íté­lethozatallal. hanem megelőző és nevelőtevékenységükkel is elősegítik a szocialista jogtudat kialakulását az emberekben, s ezzel a dolgozók körében olyan magatartást formálnak, amely eleve elutasítja a törvények és a többi jogi előírás megszegé­sét. Hangsúlyozni kell, hogy már maga a jogrend biztosítja az összes jogok és az indokolt érdekek egységes védelmét. A főügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelentéséhez a Nemzetek Kamarája bizottságai­nak nevében Vladimir Marik képviselő, a Népi Kamara bi­zottságának nevében Zdenék Češka képviselő javasolta a fő­ügyész és a Legfelsőbb Bíróság jelentésének jóváhagyását. A Jelentés indokolása után vita következett. Az első fel­szólaló, — Karel Neubert kép­viselő — a bűnözés megelőzé­sével kapcsolatos teendőkre hítva fel a figyelmet. Imrich Mandly képviselő a lakosság jog- és törvényismerete elmé­lyítésének fontosságáról szólt. Jaroslav Kalkus képviselő a szö­vetségi külügyminiszterhez azt • kérdést intézte, hogy a Kül­ügyminisztérium miként tekint Egyesült Államok hazánk ellen irányuló mesterkedéseire. Marie Tvrzniková a gyermek- és családvédelmi intézkedések jelentőségét méltatta. A követ­kező felszólaló, Josef Plojhar képviselő ugyancsak kérdést in­tézett a külügyminiszterhez. Az iránt érdeklődött, hogy mi­lyen az osztrák kormány hiva­talos álláspontja a szudétané- mc!tek idén Bécsben tervezett ' alálkozéjával kapcsolatban, s milyen lépéseket tesz a Kül­ügyminisztérium annak érdeké­ben. hogy ne kerülhessen sor a csehszlovák—osztrák kapcso­latok, valamint a semleges Ausztria nemzetközi kötelezett­ségeinek durva megsértésére. A Szövetségi Gyűlés a déli szünet után Dalibor Háncs el­nökhelyettes vezetésével vitával folytatta munkáját. Josef Andrst képviselő a fiatalkorúak bűnözésének megelőzésével ösz- szefüggő kérdésekkel foglalko­zott. Josef Fail képviselő fel szólalásában, a munka és szo­ciálisügyi miniszterhez intézett kérdésében az Iránt érdeklő­dött, hogy a tőkésországokban milyen a helyzet a munkához való jog biztosítása és a lakos­ság szociális biztonsága terén. Zdenék Zuska képviselő a szó clalista törvényességnek az ál­lamigazgatás terén való elmé­lyítéséről szólt. Ezt követően Bohuslav Chňou­pek szövetségi külügyminiszter válaszolt a hozzá intézett kér­désekre. J. Kalkus képviselő kérdésére válaszolva rámutatott arra, hogy az emberi és sza­badságjogoknak a társadalmi rendszerek közti különbségek­ből eredő eltérő értelmezése semmiképp sem lehet ürügy a más államok belügyeibe való beavatkozásra, mert ez ellenke­zik mind az ENSZ alapokmá­nyával. mind az érvényes nem­zetközi normákkal is. Mivel az emberi és szabadságjogok bizto­sítása szocialista rendszerünk egyik fő alapelve, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság ra­tifikálhatta az idevonatkozó nemzetközi egyezményeket, amelyeket pontosan teljesít is. B. Chňoupek leszögezte: mind­azoknak, akik az emberi jogok kérdésével visszaélve nyíltan be akarnak avatkonzi más államok belügyeibe — még ha ennek az ellenkezőjét is állítják —. tudatában kell lenniük, hogy gátolják és aláássák a nukleá­ris kórszak egyedüli lehetséges alternatíváját, a feszültség eny­hülésének folyamatát. /. Plojhar képviselő kérdésé­re válaszolva a külügyminisz­ter megállapította, hogy a cseh­szlovák—osztrák kapcsolatok dinamikus és sokoldalú fejlő­dése mindkét fél számára hasz­nos, és hozzájárul Európában a feszültség enyhítéséhez és a bé­ke megszilárdulásához. Az ed­digi szudétanémet találkozók­ról Csehszlovákia ellen mindig fenyegetések hangzottak el, s feltételezhető, hogy e tervezeti bécsi találkozó hangneme sem lesz más. Ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elvárja hogy az osztrák kormány ezt a kérdést ismételten gondosan áttanulmányozza, és a helsinki Záróokmány szellemének meg­felelő intézkedéseket foganato­sít — amivel hozzájárulna » csehszlovák—osztrák jószom­szédi kapcsolatok toVábbfejlesz- téséhez. A vita után a Szövetségi Gyű­lés egyhangúlag határozatot fogadott el a főügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelentéséhez. (A határozatot la­punk holnapi számában közöl­jük.) A képviselők ezután Jaromir Obzina szövetségi belügyminisz­ter indoklása és a két kamara bizottságai előadóinak (L. Švehla, és J. Kováčik) felszóla­lása után egyhangúlag jóvá­hagyták a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti állam­határokról való közös ellenőr­zésről 1976. június 18-án aláírt egyezményt. Az egyezmény Je­lentősen megkönnyíti az útle­vélellenőrzés és a vámvizsgála­ti eljárást, a személyes árufor­galom lebonyolítását a közös határátkelőhelyeken. A Szövetségi Gyűlés kama­ráinak harmadik együttes ülése ezzel befejezte munkáját. SOMOGYI MÁTYÁS Eredményesen fejlődő kapcsolatok f\ szovjet fővárosban tartózkodik a tunéziai kormányfő Moszkva — Mint már közöl­tük, hétfő délután óta Moszkva vendége Hédi Nuira, a Tuné­ziai Köztársaság miniszterelnö­ke, a szocialista Desztur párt főtitkára. A tunéziai miniszterelnök, aki Alekszej Koszigin szovjet kormányfő két évvel ezelőtt Tunéziában tett látogatását vi­szonozza, a szovjet kormány meghívására érkezett többna­pos hivatalos látogatásra Moszkvába. A Szovjetunió és az el nem kötelezett, minden állammal baráti együttműködésre törek­vő Tunézia kapcsolatai ered­ményesen fejlődnek. Mint Alek­szej Koszigin a tunéziai kor­mányfő tiszteletére adott ebé­den mondott pohárköszöntőjé- ben hangsúlyozta: a két ország együttműködése az egyenjogú­ságon, egymás szuverenitásá­nak tiszteletbentartásán, a bel- ügyekbe való be nem avatkozá­son alapul. A két kormány külpolitikai kérdésekben "hasonló, vagy egy­máshoz közelálló nézeteket vall. Hédi Nuira szovjetunióbe­li látogatása előtt szovjet új­ságírókkal folytatott beszélge­tésében kiemelte, hogy Tunézia és a Szovjetunió álláspontja a közel-keleti probléma megoldá­sát illetően meglehetősen kö­zel áll egymáshoz. „Osztjuk a Szovjetunió aggodalmát, amely­ben elutasítja az erőszak útján történő bármilyen területszer­zést és teljes mértékben támo­gatjuk a szovjet álláspontot. Jasszer Arafat Moszkvában Moszkva — Jasszer Arafat- nak, a Palesztinai Felszabadítá- si Szervezet Végrehajtó Bizott­sága elnökének vezetésével PFSZ-küldöttség érkezett Moszkvába. A delegáció tagjai között vannak a Végrehajtó Bi­zottság tagjai, a palesztinai el­lenállási mozgalom kiemelkedő vezető5 Ö s s zec s « p á sok Dél - Li ba n o n ban A baloldali és arabközi egységek támadása a jobboldal ellen Bejrut — Palesztinai forrás­ból megerősítették, hogy Dél- Llbanonban az arabközi béke- fenntartó erők egységei is részt vesznek a libanoni baloldali fegyveresek és palesztinai szö­vetségeseik ellenoffenzívájá- ban. Tüzérségi tűz alá vették a jobboldaliak egyik fellegvár, Marjayoun városa körül húzódó jobboldali állásokat. A libanoni baloldali, a pa­lesztinai fegyveresek, valamint segítségükre sietett arabközi egységek három irányból tá­madják az ellenséges állásokat. A leghevesebb harcok a straté­giai fontosságú útkeresztező­désnél fekvő Marjayoun térsé­gében folynak. Az egyesült bal­oldali erők célja a város fel­szabadítása. Fegyveres összecsapásokat jelentettek a palesztinaiak el­lenőrizte Bint Dzsibeil környé­kéről is. Carter—Szadat találkozó Ki kell használni a kedvező légkört a közel keleti rendezésre Washington — James Carter, amerikai elnök a Fehér Ház­ban fogadta Anvar Szadat egyiptomi elnököt. Vendégét üdvözölve Carter kijelentette: az Egyesült Államok a közel- keleti rendezésre fog töreked­ni. Kifejtette azt a reményét, hogy a megoldást még ebben az évben sikerül elérni. Szadat rövid beszédében cél­zott az amerikai elnöknek ar­ra a nemrégiben elhangzott ki­jelentésére, amely a közel-ke­leti probléma kulcskérdésének a palesztinai probléma megol­dását nevezte. Bár Carter csak általánossá­gokban beszélt és nem tért ki a palesztin kérdésre, Szadat hangsúlyozta, hogy a palesztin probléma megoldása révén ki kell használni a közel-keleti béke rendezésének most kínál­kozó jó lehetőségét. Ezt köve­tően, a két elnök magánjelle­gű megbeszélést tartott. Megkezdődött a szakszervezetek szlovákiai kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A szlovákiai szakszervezeti dolgozók kongresszusán részt vesz a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának küldöttsége is Karéi lloffmann elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZKT elnökének vezetésével. Jelen vannak a szlovák kor­mány miniszterelnök-helyette- sei, az SZLKP KB osztályveze­tői, a szlovák kormány minisz­terei. Fedor Gulla, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának alelnöke. valamint a párt- és állami szervek és a társadalmi szervezetek más képviselői, érdemes szakszerve­zeti dolgozók. a Szocialista Munka Hőse cím tulajdonosai és más vendégek. A tanácskozást Ladislav Ab rahám, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagja, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Bevezetőben a több mint 500 küldött és ven­dég kegyelettel adózott Franti­šek Zupka, a csehszlovákiai és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom jelentős személyisé­ge, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Szlovákiai Szak- szervezeti Tanács sok évig volt tagja és elnöke, továbbá a legu- * többi kongresszus óta eltelt időszakban elhunyt más érde­mes szakszervezeti taRok em­lékének. A kongresszus programjának és tárgysorozatának jóváhagyá­sa, valamint elnökségének és bizottságainak megválasztása után Ladislav Abrahám előter­jesztette a Szlovákiai Szakszer­vezeti Tanácsnak a szlovákiai szakszervezetek tevékenységé­ről és további feladatairól szó­ló jelentését. Ezután Ľudovít Zervan, a re­víziós bizottság elnöke terjesz­tette elő a bizottság jelentését. Délután a vitában felszólalt Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Beszédét a kong­resszus résztvevői viharos tapssal üdvözölték. KÖZÉLET — A SZOVJET Békevédelmi Bi­zottság meghívására tegnap Moszk- vábta utazott a Csehszlovák Bé­kebizottság küldöttsége, amelyet Viliam Ttaurzo akadémikus, a bi­zottság alelnöke vezet. A küldött­ség tárgyalni fog a béke-világ- mozgalom időszerű kérdéseiről, a két szervezet kapcsolatait érintő kérdésekről, majd tanulmányozni fogja ax örmény Szovjet Szocia­lista Köztársaság bCkevédelmi mozgalmának tevékenységét. — A MAGYAR Országos Béketa­nács meghívására tegnap dr. [o- sef Mudroch ügyvezető alelnök vezetésével Budapestre utazott a Csehszlovák Békebizottság kül­döttsége. Ott-tartózkodásuk alatt a delegáció eszmecserét lolytat a két sBervezet együttműködésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a Békevilágtanács akcióiban, fő­leg a békeépítők varsói világkii« gyűlésén való részvételről. — PAVOL BAHYL, a CSKP KB tagja, általános gépipari minisz­ter tegnap az Arab Űjjászületés Szocialista Pártja (Baath) nemze­ti vezetőségének meghívására Bagdadba utazott, hogy részt ve gyen a párt megalakulása 30. év­fordulójának ünnepségein.

Next

/
Thumbnails
Contents