Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-29 / 117. szám, péntek
Segíteni a tagjelölteket AZ AJÁNLÓK FELELŐSSÉGE 4j szó A párttagjelöl lekről való gondoskodás terén fontos feladatok hárulnak az ajánlókra. Az a fő szerepük, hogy garantálják a tagjelöltek helyes kiválasztását és marxista—leninista szellemben neveljék az új párttagokat és a tagjelölteket. Ez teljes ,összhangban áll a CSKP alapszabályzatával. Amikor pártunk az ajánlók feladatait beiktatta alapszabályzatába, az SZKP és a nemzetközi munkásmozgalom gazdag tapasztalataiból, továbbá saját gyakorlatából indult ki. Az ajánlókkal szemben az a legfontosabb követelmény, hogy jól ismerjék a párt tagjelöltjeit, azok világnézetét és erkölcsi magatartását, s garantálják, hogy a tagjelölt áldozatkészen teljesítse a párttagságból adódó kötelességeket. Az ajánlónak két fontos területen vannak kötelességei: egyrészt az ajánlással, másrészt a tagjelöltek nevelésével kapcsolatban. E két terület dialektikus egységet alkot. Meg kell mondanunk, hogy nem minden ajánló teljesítette feladatát mindig felelősségteljesen. A pártélet gyakorlatában előfordul, hogy az ajánló megelégszik ilyen és ehhez hasonló nyilatkozattal: „Nevezettet ismerem, és ezért javaslom, hogy vegyék fel tagjelöltnek.“ Csakhogy az ilyen nyilatkozat a pártbizottságnak és az alapszervezetnek nem nyújt semmilyen konkrét tájékoztatást, ezért ellenkezik a párt alapszabályzatával. Tudatosítani kell tehát, hogy a pártnak az a tagja, aki könnyelműen ír ajánlást, megszegj a párt alapszabályzatát, mert megkönnyíti különféle karrierista, esetleg ellenséges elemeknek a pártba való bejutását. Az ajánlóval szemben fontos követelmény, hogy a tagjelöltet valóban jól ismerje. Erre a követelményre Vladimir Iljics Lenin, a bolsevik párt megalapítója is nyomatékosan figyelmeztetett. A bolsevik pórt alapszabályzatának egyik pontját a párt 12. összoroszországi konferenciáján elfogadott megjegyzés egészíti ki, miszerint „az ajánlók felelősséget vállalnak az ajánlottért, indoko- latlan ajánlás esetén büntetést mérnek rájuk, beleértve a kizárást is“. A lenini követelmények értelmében az ajánlásban fel kell tüntetni, milyen a tagjelölt munkahelyi és otthoni viselkedése, magánélete, hogyan vesz részt a társadalmi szervezetek munkájában vagy a tanulásban. Helyes, ha az ajánló kitér az ajánlott személy jellembeli tulajdonságaira, eszmei fejlettségére és világnézetére. Abban az esetben, ha a tagjelölt másutt dolgozik, mint ahol lakik, kívánatos, hogy az egyik ajánló a falusi vagy az utcai pártszervezetnek legyen a tagja. A tapasztalat és a politikai fejlettség szükségességét pártunk alapszabályzata külön kiemeli azon ajánlók esetében, akik olyar\ személyt javasolnak párttagságra, aki korábban más politikai párt tagja volt. Ebben az esetben az ajánlónak már legalább öt éve a párt tagjának kell lennie. A pártba való írásbeli ajánlást első ízben a CSKP Vili. kongresszusa tette kötelezővé, de akkor még nem határozták meg, hogy az ajánló hány éve legyen tagja a pártnak. Ezt a követelményt a XII. kongresszus tűzte ki, amely — tekintettel a párttagokkal szembeni fokozódó igényekre — megszabta, hogy ajánló csak olyan párttag lehet, aki legalább három éve a párt tagja. A CSKP alapszabályzatának 15. cikkelye kimondja, hogy a 21 évesnél fiatalabbakat és az ifjúsági szervezet tagjait a párt tagjelöltjévé rendszerint a SZISZ-szervezetek ajánlják. Az ajánlásnak ezzel a formájával első ízben ugyancsak az SZKP történetében találkozunk. Az SZKP alapszabályzatának. A párt és a Komszomol című fejezete hangsúlyozza, hogy a Lenini Ifjúsági Szövetség a párt tevékeny segítőtársa az ország- és a gazdasági építésben. Már a CSKP XII. kongresszusán megállapították, hogy a járási vagy a városkerületi ifjúsági szervezet ajánlása egy párttag ajánlásával egyenértékű. A tapasztalatokból kiindulva később ezt úgy módosították, hogy minden olyan ifjúsági szervezet lehet ajánló, amely az ajánlott személy munkáját, életét jól ismeri. Ezért a XI11. kongresszus megváltoztatta a párt alap- szabályzatát, s attól kezdve a CSISZ minden szervezete lehetett ajánló. Mivel a SZlSZ-alap- szervezetek ismerik a fiatal tagjelölteket, azok munka- és közéleti tevékenységét, erkölcsi és jellembeli tulajdonságait, pártunk számít arra, hogy a SZISZ továbbra is pártunk hű segítőtársa és tartaléka marad. Sajnos, a SZISZ még mindig kevés fiatalt ajánl párttagnak. Szlovákia néhány járásában 1973 augusztusában és szeptemberében fölmérést végeztek a párt tagjelöltjeinek körében. A fölmérés arra a kérdésre is kiterjedt, vajon állandó kapcsolatban áll-e az ajánló az ajánlott személlyel. Az ajánlók 90 százaléka valóban jól ismeri tagjelöltjét, s állandó kapcsolatban áll vele. Másképp áll a helyzet azzal kapcsolatban, hogy az ajánlók ezt a lehetőséget kihasználják-e, valóban segítenek-e a tagjelölteknek. Az említett fölmérés során a megkérdezett tagjelöltek 60,8 százaléka azt mondota, hogy az ajánló minden téren, 30 százaléka úgy válaszolt, hogy csak részben, 9,2 százaléka pedig úgy, hogy egyáltalán nem nyújt segítséget. Látható tehát, hogy az ajánlók munkájában még mindig sok a tartalék. Az ajánlónak a tagjelölttel való személyes kapcsolatát több objektív tényező nehezíti. Objektív nehézség például az, hogy az ipari tanulók az iskola befejezése után dolgozni kezdenek, s így ajánlóikkal, — akik rendszerint volt szakoktatóik — megszakad a kapcsolatuk. Hasonló a helyzet a tényleges katonai szolgálatukat töltő párttagjelöltekkel is. A tapasztalatok szerint az ajánló elvesztése azzal jár, hogy a tagjelöltek új munkahelyükön már nem érdeklődnek a párttagság iránt. Ilyen esetben bevált módszer, hogy másik, nem hivatalos ajánlót jelölnek ki, aki átveszi a tagjelölt nevelésének és politikai képzésének feladatát. Ezen a téren szép eredményeket ért el több vállalat, köztük a Kelet-szlovákiai Vasmű és a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek. Itt az alapszervezetek úgy irányítják ezl a munkát, hogy egyetlen „elárvult“ tagjelölt se legyen. Már említettük, hogy ajánló csak tapasztalt és politikailag fejlett párttag lehet. Tudjuk azonban, hogy ma sok alapszervezetben több a tagjelölt és a fiatal párttag, mint a régi. Ebben az esetben egy tapasztalt és régi párttagnak rendszerint több jelöltet kell ajánlania, ami megnehezíti munkáját és a tagjelölttel való kapcsolatát. Végül csak annyit: minden kommunistának, aki vállalja az ajánlást, fel kell magában tennie a kérdést: valóban képes-e arra a felelős feladatra, amely az ajánló munkájából adódik, képes-e segíteni a tagjelölteknek vagy a fiatal párttagnak, tud-e erkölcsi és politikai támaszul szolgálni. Ha erre a válasz nem pozitív, akkor az ajánló nehéz munkáját nem szabad vállalnia. KERTÉSZ PÁL A minőség követelménye és a takarékosság Tökéletesítik a munka szervezését • A párt és a gazdasági vezetés együttműködése 1977. IV. 29. A minőség javításának és a termelés hatékonysága növelésének fontosságát pártunk XV. kongresszusa és a CSKP KB- nak a kohászat és a gépipar fejlesztésével foglalkozó ülése is kiemelte. Az ezzel kapcsolatos határozatok a karlíni Tesla vállalat nýŕanyi üzemének dolgozóit nem lepték meg. Az üzem pártszervezete és vezetősége e kérdés megoldásának már tavaly nagy figyelmet szentelt. A pártszervezet a vezető gazdasági dolgozókat jelenleg is konkrét feladatokkal bízza meg. Az e téren tanúsított következetesség megmutatkozik a komplex szocialista racionalizálás terén elért eredményekben. A vezető dolgozókra csaknem húsz feladatot bíztak. Ezeket fokozatosan valósítják meg. A relé mágneses terét szabályozó gép elkészítésével szükségtelenné vált több marógép használata, és öt dolgozó munkájának megtakarításával együtt a villanyáram-szükséglet jelentős csökkentéséhez vezetett. Más intézkedések is jó eredményekhez vezettek, pl. az új mechanizációs egységek fel- használása. „Mindez lehetővé tette számunkra, hogy megtakarítsuk 36 dolgozó munkáját, s az anyagi és más költségeket a tervezett 2 és fél millió korona helyett további másfél millióval csökkentsük“, mondotta Jaroslav Fait műszaki igazgató. A dolgozók ismereteiből és tapasztalataiból származó ötletek szinte klmeríthetetlenek. Ezt bizonyítja az „1976-os kis ötletek“ címmel megrendezett verseny eredménye is; a versenyt a párttagok ösztönzésére az üzem vezetősége indította. Célja az volt, hogy minél több dolgozó bekapcsolódjon az újítómozgalomba. Megmutatkozott, hogy ,a kis ölletek“ a valóságban nagy értékeket képviselnek. A beadott 93 újítási javaslat közül több mint 50-et elfogadtak. A második üzemrészleg női szocialista brigádja is értékes javaslatot tett. Kezdeményezésük már jövőre hozzájárul a munka minőségének nagyarányú megjavításához. Stanislav Novák újítási javaslatának megvalósítása elősegíti a berendezések meghibásodási arányának csökkentését, és az önköltségeket évi 10 000 koronával csökkenti. A pártszervezet a dolgozók kezdeményezését nemcsak az újílómozgalom fejlesztésére, hanem a szocialista munkaverseny kibontakoztatására is irányította. Ezt bizonyítják a faliújságok, a dolgozók felajánlásai, valamint a kollektívák és az egyének kiváló munkateljesítménye. Jindra Gröschlová és Anna Laššová szocialista munkabrigádja elhatározta, hogy a műszaki eljárások pontos megtartásával értékes fémeket takarít meg 100 000 korona értékben. Elvégzik egyúttal a gyermekgondozási szabadságon levő kolleganőik munkáját is. A vállalás igen értékes, mert egy női dolgozó naponta 6—7000 relét készít egy termelési blokkon, s ezt a munkát végzik el helyettük. Olyan kollektíva, mint a relégyártóműhelyben van, az üzemben több is található. Nem meglepő, hogy az üzem dolgozói azzal válaszoltak a CSKP KB 3. ülésén hozott határozatokra, hogy növelték eddigi felajánlásuk értékét, s elhatározták, hogy az állami terv ez idei feladatait 5 millió koronával túlteljesítik, ami hárommillió koronával több, mint amit eredeti vállalásukban ígértek. ZDENEK VOTRUBA Amikor 129 évvel ezelőtt Marx Károly és Engels Frigyes kiadta a Kommunista Kiáltványt, a burzsoá ideológusok jellemző reakciója az volt, hogy elhallgassák a marxizmust azf állítva, miszerint egy komoly figyelemre méltatlan elméletről van szó. Ám a marxizmus erősödött, behatolt a proletariátus tudatába, melyben a tudományos kommunizmus alapítói világot átalakító forradalmi erőt láttak. Az emberiség történelmében semmilyen más elgondolás nem jutott el olyan beteljesüléshez, megvalósuláshoz és megtárgyiasu- láshoz, mint a proletariátus történelmi szerepéről szóló marxista eszmék. Valóban a proletariátus, a nemzetközi munkásosztály áll ma az események középpontjában, s földünk nagy térségeiben és legkülönbözőbb részein az új, kommunista civilizáció alkotója. földrész kereteit túlhaladó eseményt. És ez a spanyol nép, a munkásosztály nagy győzelme, amely az egész világ proletariátus internacionális támogatásának a Spanyol . Kommunista Párt legalizálásával jelentős győzelmet aratott. Spanyol- ország munkásosztálya — mint a frankóista fasiszta diktatúra ellen negyven évig harcoló valamennyi demokratikus erő teremtő szelleme — igazolta az arról szóló lenini igazságot, hogy a monopolista nagyburzsoázia felett semmilyen autonóm erő nem diadalmaskodhat* csakis a proletár internacionalizmus eszméivel kapcsolatos erők, amint ezeket az eszméket Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban, a nemzetközi kommunizmus első dokumentumában zseniálisan megfogalmazta. A Spanyol Kommunista Párt 1920. áprilisában történt megalakulása óta a munkásosztály élcsapataként a szociális igazságért és a szocializmusért küzdő valamennyi demokratiA proletár szolidaritás győzelme A SPANYOL NÉP SIKERES HARCA A burzsoázia a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ellen vívott küzdelmének első szakaszában kizárólag fegyelmi módszerekhez ragaszkodott. Leggyakoribb érve a kommunista mozgalom iránti viszonyában a korbács és a törnlöc volt, de mégis a proletariátusnak a burzsoáziával vívott osztályharca minden bonyolultsága, megpróbáltatása ellenére a tudományos kommunizmus legnagyobb diadala 60 évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt. amely új korszakot nyitott a történelemben — az emberiségnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenete korszakát. Az antikommunizmus, amely- lyel a burzsoázia a kommunizmus megalakulására reagállt, a mai napig vereséget vereség után szenved. Említsük meg ezek közül a legdöntőbbeket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az imperializmusnak elsősorban nem sikerült felszámolnia Oroszországban a szocializmust, és a fiatal szovjet köztársaság ellen indított katonai intervenció is vereséget szenvedett. M ásodszor a hitleri fasizmus, amelyet az imeria- lista reakció hosszú pórázra engedett, nem tudta megsemmisíteni a szovjet államot, ellenkezőleg, a szocializmus került ki a háborúból győztesen. A fasizmus felett aratott győzelem nem csupán katonai győzelem volt, hanem a szocializmusnak a monopolista burzsoázia felett aratott ideológiai győzelme is. A háború után ennek az erőnek alapján népi demokratikus államok létesülnek, és a szocializmus fokozatosan világrend- szerré formálódik. E világméretű átalakulások következtében szétesett az imperializmus gyarmati rendszere, és a felszabadult országok az imperialista- ellenes front jelentős tényezőivé válnak. Az imperializmusnak e veszteségek feletti bánata hidegháborúvá fajult. Ám a szocialista közösség országai az imperialista elnyomatás, az állandó fenyegetések, a gazdasági és politikai zsarolás, a háború szakadékénak peremén való állandó balanszírozás súlyos időszakában bebizonyították, hogy a szocializmus, a béke és a szociális haladás eszméi milyen hatalmas erőt képeznek. Alkotó módon meg tudták oldani az összes igényes belpolitikai feladataikat a szocializmus építésekor, és emellett a nemzetközi reakciót visz- szavonulásra kényszerítették, a nemzetközi légkört alapjában a békeerők, a demokrácia és a szocializmus javára tudták alakítani. Hála a szocialista világ- rendszernek — amit az anti- kommunisták, a szociálrefor- misták, a jobboldali revizionis- ták nem szívesen hallgatnak — kialakultak a kedvezőbb feltételek az imperialistaellenes mozgalmak további, világméretű kibontakozása számára. E urópa munkásosztálya és demokratikus erői nevezetesen ennek a történelmi fejlődésnek köszönhetik az öreg kus erű élén állt. 1932-ben IV. kongresszusán intézkedéseket fogadott el az összes dolgozó egységének megszilárdítására, t széles antifaszista front kialakítására. 1936. február 16-án a parlamenti választások alkalmával 30 000 tagja volt, és a nemzeti forradalmi harcok időszakában a tagság száma 300 000 fölé emelkedett. A Spanyol Kommunista Párt a Spanyol Népi Demokratikus Köztársaság bukása után hosszú illegalitásba vonult. A frankóista fasiszta terror hosszú negyven éve alatt több ezer spanyol kommunista és demokrata áldozta életét a gyönyörű napsütötte ország boldogságáért, a szociális haladásért. Az áldozatok gyümölcsét a hős spanyol nép drága áron szerzett jutalmaként a spanyol munkásosztály kemény, megalkuvást nem ismerő, osztályhoz hű magatartása hozta meg. A fokozatos győzelmek, amelyeket a spanyol nép a frankóizmus gyászvitézeivel vívott küzdelemben elér, a spanyol nép szilárd osztályegységének tulajdoníthatók. A spanyol kommunisták nincsenek egyedül. Spanyolország munkásosztálya és valamennyi demokratikus erője hathatós támogatásra talál Európa kommunista és munkásmozgalmában., A kommunista és munkáspártok berlini értkezletén világosan elhangzott az antikommunisták és a szociálreformisták címére az a kijelentés, hogy az európai kommunisták elutasítanak minden olyan politikát, minden olyan világnézetet, amely a munkásosztályt, a tőkés rendszernek akarná alávetni. Az ér- tekezet egyértelműen kifejezte az európai kommunista pártok elhatározását, miszerint segítséget nyújtanak a néptömegeknek a békéért és a nemzetek érdekeiért vívott harcban. A harc még nem ért véget, Spanyolországban a fasizmus hívei még nem tették le a fegyvert. Ám nem egy elszigetelt autonóm erővel állnak szemben, hanem a világ forradalmi folyamata logikájának az erejével, amely a mai történelem mozgatóereje, és amelynek erős támasza a szocialista világrendszer. Ezért a reakció és a sötétség híveinek törekvését nem váltja meg a kapitalizmus a közelgő végtől. Spanyolországban ma még számos antifasiszta. szervezet van betiltva és még nem engedték szabadlábra mindazokat, akik a frankóista fasiszta rendszer ellen harcoltak. Sőt, formálisan még érvényben vannak a különböző frankóista fasiszta törvények is. Spanyolország új demokratikus alkotmányra vár. Eddig még nincsenek megoldva a nemzetiségi problémák és a spanyol nép méltó élete számára annyira fontos más szociális kérdések sem. Abban a korszakban élünk, amikor minden út a szociális igazsághoz, a tartós békéhez, a kommunizmushoz vezet és ez egy olyan kincs, amely a spanyol népnek új erőt ad a szebb szocialista holnapért vívott újabb küzdelmekhez. HUBERT VRBA
