Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-28 / 116. szám, csütörtök
V I L Ä G PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. április 28. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA $ XXX. ÉVFOLYAM 116. szám Ára 50 fillér A valóságot - hatásosan A művészetnek az ember kulturális és műveltségi színvonalára gyakorolt hatását nem lehet felosztani. Egyik művé szeti ágazat sem helyettesíthető a másikkal, hiszen mindegyik fontos és sajátos szerepet játszik abban, hogy az ember tökéletesebb, műveltebb legyen. Létezik azonban olyan művészeti ágazat, amely vágyainktól, óhajainktól függetlenül, közvetlenül befolyásol bennünket. A könyvet, ha akarjuk elolvassuk, ha akarjuk, nem, amikor megfelelő a hangulatunk, zenét hallgatunk, színházba, moziba csak akkor ülünk be, ha kedvünk tartja, környezetünkről, életünket körülvevő létesítményekről azonban akarva akaratlanul tudomást kell vennünk. Ezek közé tartozik a városok és a falvak arculata, lakásaink, üzleteink, az üzletekben árusított tárgyak formája és így tovább. Lehet, hogy valaki túlzásnak tartja, de tény: hétköznapjaink, a bennünket körülvevő tárgyak szépségéért mindazok felelősek, akiknek társadalmunk jogot adott arra, hogy képzőművésznek nevezhessék magukat. Más művészeti ágazatokhoz hasonlóan képzőművészeti életünkben az utóbbi időben szintén sokat beszélünk a szocialista realizmus módszeréről. Nyíltan meg kell azonban mondanunk, hogy idáig képzőművészeink nem mindig fedezték fel ennek a módszernek sokrétűségét, lehetőségeit. Olykor mintha megfeledkeznének arról, hogy a szocialista realizmus módszerének semmi sem árthat jobban, mint a kényelmes témaválasztás, az elavult formai megoldások és a szűklátókörűség olyan értelemben, hogy például: én grafikus vagyok, mit érdekel engem a városrendezés! A szocialista realizmus ugyanis — különösen a képzőművészetben — nemcsak tehetség vagy szakmai felkészültség kérdése, hanem a viszonyok, a művész hozzáállásának egész rendszerét fejezi ki, kezdve a világnézetével, folytatva osztálynézetével egészen ahhoz a társadalomhoz fűződő őszinte kapcsolatáig, amelyben él és alkot. Tény az, hogy a művészeti alkotó tevékenység sajátos cselekedet és éppen ezért az osztályszempontból megosztott társadalomban ennek a tevékenységnek megosztott, korlátozott jellege van. Ilyen szempontból tehát kifejezési lehetősége, megnyilatkozási formája korlátozott. Marx és Engels A művészetről és az irodalomról című tanulmányában azonban többek között ezt írja: /„ .. . az ember, aki... kizárólag festő, szobrász és így tovább, már ezzel a megnevezéssel kifejezi szakmai fejlődésének irányát és függőségét a munkamegosztástól. A kommunista társadalomban nincsenek festők, csupán olyan emberek, akik többek között festenek.“ Ha mélyen elgondolkodunk erről az idézetről, akkor számos olyan tanulságot, összefüggést fedezhetünk föl, amelyek nagyban meghatározhatják képzőművészetünk további fejlődését. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy olyan időben élünk, amikor Lenin elmélete a kultúra osztályjellegéről és a kétfajta kultúráról jóval mélyebb értelmet nyert és talán inég időszerűbb, mint születése idejében. A szocialista és a burzsoá kultúra harca napjainkban két fronton megy végbe. Egyrészt a kapitalista országokban, ahol a haladó művészet egyre inkább háttérbe szorítja a tőkések kilátástalauságut hirdető kultúráját. Másrészt az ideológiai harc részeként világméretű harc folyik kulturális fronton is. Ismét szükségszerűen-vissza kell térnünk a szocialista realizmus módszeréhez. Korunk olyan feladatokat ró képzőművészeinkre is, amelyekkel a múltban nem találkoztak. E nemes feladatok legfontosabbika az, hogy művészeink aktív részt vállaljanak a világ forradalmi átalakulásában és a kommunizmus felépítésében. A szocialista képzőművészetnek minden feltétele megvan ahhoz, hogy az embert tartalmas életre, munkára serkentse, tehát tehetségével, lelkesedésével társadalmunk érdekeit szolgálja. Az új feladatok színvonalas munkára ösztönzik képzőművészeinket is. Alkotó munkájuk során ők sem topoghatnak egy helyben, nem elégedhetnek meg az eddig ismert tartalmi és formai megoldásokkal. Csupán a hagyományokból — bármennyire is haladóak és gazdagok — már nem lehet megélni. Társadalmunk igénye, korunk parancsa képzőművészeinktől is szüntelen útkeresést, újszerű alkotásokat vár el. S itt mutatkozik meg a szocialista realizmus páratlan lehetősége. „Ez a módszer — mint az SZKP programjában olvashatjuk — lehetőséget nyújt arra, hogy a világkultúra minden haladó hagyományának felhasználásával a művészek bátran kezdeményezzenek és tartalmas, újszerű megoldásokkal ábrázolják életünket.“ A szocialista képzőművészet kötelessége, hogy a realista hagyományok szüntelen fejlesztésén és gazdagításán kívül elméleti szempontból is újat, értékesebbet hozzon a világ kultúrájába. Egyrészt eszmei-esztétikai kritériumokban, másrészt pedig a kommunista társadalmat építő ember sokoldalú és mélységesen igaz ábrázolásában. A szocialista kultúra ugyanis nein tűri az egyoldalúságot és a szűklátókörűséget. S ami a legfontosabb, a szocialista művészet eszmeisége is merőben más. A burzsoá művészet ideológiai alapja a kilátástalanság és az antikommunizmus, viszont a szocialista művészet eszmei és művészeti pillére a marxista—leninista világnézet, az osztályjelleg és a kommunista társadalom építésének nagyszabású terve. Pártunk XV. kongresszusán hangsúlyoztuk: „Népünknek igényes kritériumai vannak a kulturális és művészeti alkotásokkal szemben. Azt akarjuk, hogy az valóban igaz és hatásos legyen. Éppen ezért a művészeti alkotások értékelésénél nagy követelményeket támasztunk mind esztétikai, mind pedig eszmei színvonalukkal szemben. A kommunista pártosságtól áthatott művészet, amely a szocialista realizmus alkotó módszerével a művészi kifejezés formagazdagságával ábrázolja népünk sokoldalú életét és küzdelmeit, mindenkor élvezni fogja a párt és a nép támogatását.“ Ez a mélységesen igaz gondolat minden bizonnyal ösztönzésül, iránytűként szolgál a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének tagjai számára is, akik minden bizonnyal ezután is igazolják, hogy alkotásaikkal a munkásosztály történelmi céljainak megvalósítását szolgálják. (Pravda) KOMMUNISTA- ES MUNKÁSPÁRTOK KÉPVISELŐINEK TANÁCSKOZÁSA PRÁGÁDAN A CSKP KB küldöttségét Vasil Bil’ak elvtárs vezeti (CSTK) — Prágában tegnap megkezdődött 75 kommunista- és munkáspárt képviselőinek tanácskozása a Béke és Szocializmus folyóirat 1974 januárja és 1977 márciusa közti Időszakban végzett munkájáról. Konsztantyin Zarodov, a folyóirat főszerkesztője előterjesztette a szerkesztőségi kollégium és a szerkesztőségi tanács tevékenységéről szóló jelentést. A beszámolói vita követte. A tanácskozáson részt vesz Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége Vasil Bifaknak a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével. A küldöttség további tagja: (an Fojtík és Josef Havlín, a CSKP KB Titkárságának tagjai; a KB titkárai, továbbá Antonín Vavruš, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának vezetője, Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agitáciős osztályának vezetője és Pavel Auersperg, pártunk központi bizottságának képviselője a Béke és Szocializmus folyóiratnál. (Folytatás a 2. oldalon) Ľubomír Štrougal és Vilii Stoph megkezdték tanácskozásaikat Ünnepélyes fogadás a Ruzynéi repülőtéren • A pionírok vörös szegfücsokrokkal köszöntötték a vendégeket # Megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját (CSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására tegnap baráti munkalátogatásra Prágába érkezett Willi Stoph, az NDK Miniszter tanácsának elnöke. Látogatása során megvitatják a két ország közti sokoldalú együttműködés elmélyítése terén elért eredményeket, és kitűzik a kap csolalok továbbfejlesztésének céljait. Az NDK Minisztertanácsának elnökét útjára elkísérte Gerhard Weiss, az NDK Minisz tér tanácsának elnökhelyettese, Herbert Krolikowski államtitkár, a külügyminiszter első helyettese, Gerhard Nitzschke, külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kari Peuser, az Állami Tervbizottság alelnöke. A feldíszített Ruzynéi repülőtéren az NDK kormányfőjét és kíséretének tagjait Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, Václav Hüla, Josef Koreák, Karol Laco, Matej Lúöan és Jindrich Zahradnik szövet ségi minisz terel nök-helyet lesek, Andrej Barcák külkereskedelmi miniszter, Bohuslav Chňoupek külügyminiszter és más vezető személyiségek fogadták. Továbbá jelen volt Gerd König, az NDK csehszlovákiai, František Hamouz hazánk NDK-beli nagykövete, valamint Teodor Has, Románia csehszlovákiai nagykövete, a prágai diplomáciai testület doyen ja. Pontban délelőtt 10 órakor a vendégeket szállító különre- pülőgép megérkezett. Röviddel ezután a pionírok vörös szeg- fücsokrokat adtak át a vendégeknek. A két ország állami himnuszának elhangzása után Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Ľubomír Štrou- gal csehszlovák miniszterelnök és Karel Rusov, a csehszlovák nemzetvédelmi miniszter első helyettese, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnöke elvonult a repülőtéren felsorakozott katonai díszegység előtt. Stoph elvtársat ezután köszöntötték a többi csehszlovákiai vezetők, néphadseregünk tábornokai és az NDK csehszlovákiai nagykövetségének dolgozói. A repülőtéren megrendezett fogadás a katonai díszegység díszmenetével ért véget. Nem sokkal később Willi Stoph elv társ a Žižkov-hegyen az elesett forradalmárok indulójának kíséretében megkoszorúzta az Ismeretlen Ka lona sírját. Ezenkívül fehér kardvirágcsokorral lerótta kegyeletét első munkáselnökünk, Klement Gottwald és a háborúban elesett hősök emléke iránt. A koszorúzásra elkísérte őt Jind rich Zahradnik szövetségi miniszterelnök-helyettes és a kormány más képviselői. A délutáni órákban a prágai Hrzan-palotában megkezdődtek Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnöknek és Willi Stopnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének megbeszélései. Csehszlovák részről a tanácskozásokon részt vett Jinricli Zahradnik szövetségi miniszterelnök-helyettes, Andrej Barcák külkereskedelmi miniszter, Zdenék Šedivý, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese, Dusán Spácil külügyminiszter helyettes, František Hamouz, hazánk NDK-beli nagykövete és más vezetők. Az NDK tárgyaló küldöttségében ott volt Gerhard Weiss, a Minisztertanács elnökhelyettese, Herbert Krolikowski államtitkár, a külügyminiszter első helyettese, Gerd König, az NDK csehszlovákiai nagykövete, Gerhard Nitzschke külkereskedelmi miniszterhelyettes és (Folytatás a 2. oldaton) Ľubomír Štrougal (jobbról) a Ruzynéi repülőtéren fogadta Willi Stophot. (Felvétel: CSTK) taiko befejezte indiai látogatását Két új* szovjet—indiai megállapodást írtak alá (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap befejezte hivatalos indiai látó gatását és Delhiből visszautazott a Szovjetunióba. Látogatása során megbeszéléseket folytatott Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszterrel. A két politikus megtárgyalt néhány nemzetközi kérdést, 'mindoneklőtt a leszereléssel, a közel-keleti helyzettel, valamint az Indiai-óceán béke övezetévé való nyilvánításával összefüggő kérdéseket. Andrej Gromiko és Atal Bihari Vadzspaji két új szovjet— indiai megállapodást írt alá. Ivan Grisin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese és P. Sz. Alekszander, az indiai kereskedelmi minisztérium titkára 1977-re szóló árucsereforgalmi szerződést írt alá. Az indiai külügyminiszter szovjet kollégája tiszteletére Delhiben ünnepi ebédet rendezett. Andrej Gromiko pohárkü- szöntöjében kijelentette, hogy a Szovjetunió és India nemzeteit- közös rokonszenv és barátság köti össze. Ez a barátság megnyilvánult az indiai ipaF kiépítésében nyújtott segítségben, valamint a két ország szellemi értékeinek cseréjében. A szovjet nép úgy tekint Indiára, hogy az a nehézségek ellenére is kitartóan keresi a haladáshoz, a korszerű gazdu- ság kiépítéséhez, a polgárok életkörülményeinek meg javí tásához, valamint egy ig.azsá yosabb társadalmi rendszerhez vezető utat. A szovjet nép tudja, hogy India aktívan részt vesz az el (Folytatás a 2. oldaion)
