Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)

1977-04-20 / 108. szám, szerda

A lő BORNAK íS kell cm i Látogatás a prágai Csomagolástechnikai Kutatóintézetben A prága—smíchovi ČKD Tatra vállalat ifjúsági kollektívái a SZISZ ll. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére szocialista felajánlást tettek. A vállalat fiataljai így akarják elősegíteni a termelés hatékonysá­gának növelését, valamint a Szovjetunióba és az NI)K-ba irányuló villamosexport feladatainak teljesítését. Felvételünkön: (balról) František Feglar, a „SZISZ 11. kongresszusának kollektívája“ cím elnyeréséért versenyző ifjúsági munkacsoport tagjai. (Felvétel: CTK — L. Hajský) Ä határ képe a Jé munkát dicséri IDŐELŐNNYEL VÉGZIK A MEZEI MUNKÁKAT Öt-hat évtizeddel ezelőtt a kereskedőknek még nem sok gondot okozott a csomagolás módja. A fogyasztók is termé­szetesnek tartották, hogy a megvásárolt közszükségleti cik­keket, sőt az élelmiszereket is újságpapírból tekert tölcsérek­ben vigyék haza. A fejlődés jó­voltából az újságpapírtölcsérek helyébe véglegesen a csomago­lópapírból vagy különböző mű­anyagból készült zacskók és egyéb, ma még meglehetősen költséges burkolatok léptek. Noha az egyes árufajták csoma­golására fordított összeg ma évente meghaladja a tízmilliárd koronát, a burkolatok minősé­gével és külszínével — a kapi­talista országokéhoz viszonyít­va — még nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. De azért az e célra fordított tete­mes összeg mégsem hiábavaló kiadás. Az elfogadott elv sze­rint a fényűzés mellőzésével, ám a csomagolás színvonalának fokozatos emelésével a külön­böző termékek tulajdonságai­hoz legjobban alkalmazkodó burkolatok előállítására törek­szünk. ^ A burkolatnak többféle rendeltetése van Ezekkel a problémákkal fog­lalkozik a prágai IMADOS-nak nevezett Csomagolástechnikai Kutatóintézet. Feladata a laka- rékoskodási szempontok figye­lembe vételével a hazai és a KGST-tagországok igényeinek, életszínvonalának, illetve gaz­dasági lehetőslégeinek megfele­lő csomagolástechnikai, szállí­tási és raktározási rendszerek kidolgozása. — Intézetünk laboratóriumá­ban a legkülönbözőbb árufaj­ták csomagolására szánt anya­gokkal és kész burkolatokkal is kísérletezünk — mondja Jar­mila Hrdinova mérnök, igaz­gatóhelyettes. Szavai szerint ugyanis a burkolatnak többféle rendeltetése van. A legfonto­sabb, hogy a külső befolyások­tól védje az árut. Emellett ter­mészetes, hogy az optikai ké­szülék más óvintézkedéseket igényel, mint pl. a könnyen rozsdásodó gépalkatrész, vagy a romlandó élelmiszerek. De a burkolatnak az áru mozgatását is meg kell könnyítenie, és hogy megkímélje a dolgozókat a fárasztó fizikai munkától, egy­szerű kezelése, hordozhatósága ugyanolyan fontos követelmény, mint célszerű terjedelme vagy súlya. Nem téveszthető szem elől az sem, hogy míg a fogyasztót azelőtt az áru minőségéről, sú­lyáról, előállításának időpontjá­ról, vagy a jótállási idő tártál- máról az eladó tájékoztatta — az önkiszolgáló boltokban minderről úgyszólván egyedül a burkolaton feltüntetett ada­tok informálnak. Érthető tehát, ha a pontos tájékoztatások és a használati utasítás hiánya bosszantja a vevőt. Noha a közmondás szerint a jó bornak nem kell cégér, a ta­pasztalatok a kereskedelemben ennek az elvnek éppen az el­lenkezőjére mutatnak. Minden­ki szívsebben vásárolja ugyan­is a tetszetősen, ízlésesen be­csomagolt árut. Gondoljunk csak a hazai piacon is gyakran megjelenő külföldi termékek­re, amelyek — sokféle színek­ben pompázó burkolatuk miatt — hamarosan elkelnek, bár mi­nőségük nem mindig veszi fel a versenyt a hazai áruval, és nemegyszer csalódást is okoz­nak. Nem lehet cél a fogyasztó félrevezetése — Csomagolástechnikánk egyik lényeges szempontja a fogyasztó egészségének védel­me — utal Jarmila Hrdinová azokra a külföldön általánosan elterjedt plasztikus anyagokból készült élelmiszerburkolatokra, amelyeket a műanyagok bizo­nyos, az egészségre ártalmas tulajdonságuk miatt mi higié­nikusok nem engedélyeznénk. Természetesen a fogyasztó fél­revezetésére szolgáló, az áru minőségéről tévesen tájékozta­tó, feleslegesen terjedelmes burkolatok — amilyenekben a nyugati országok pl. kozmeti­kai termékeiket árusítják ■—» sincsenek nálunk engedélyezve. — Tény, hogy a csomagolás- technikának számos problémá­val kell megküzdenie, amelyek közül a legégetőbb a minőség kérdése — hivatkozik vendég­látóm a XV. pártkongresszus­nak általában a termékek minő­ségének javítására irányuló ha­tározata. — Nem kétséges ui., hogy az áru minősége a bur­kolat minőségétől is függ, amelynek fogyatékosságai az áru értékének idő előtti csök­kentését vagy teljes elértékte­lenedését is eredményezheti. Az állami felügyelőség funk­cióját is gyakorló intézet dol­gozói ezen a téren is gazdag, de nem mindig örvendetes ta­pasztalatokkal rendelkeznek. Különösen a burkolatok előállí­tásánál kötelező technológiai fegyelem betartására — pl. a gépek megfelelő beállítására — ügyelnek. Mert az általánosan elfogadott elv szerint a meg nem felelő burkolatban a leg­jobb minőségű áru sem osztá­lyozható elsőrendűként. Ennek a fogyatékosságnak a káros hatása főleg a kivitelre szánt termékek esetében okoz sok gondot. Csökken irántuk az érdeklődés, vagy lényegesen ol­csóbb áron vagyunk kénytele­nek exportálni az ilyen árut. Fejlődő csomagolástechnikánk jóvoltából azonban a hasonló nehézségek ma már ritkán for­dulnak elő. A követelmények­nek megfelelő, célszerű, csinos burkolatok — a fokozott gon­doskodás jóvoltából — többnyi­re kielégítik az igényeket. Üj anyagokkal kísérleteznek — Sikereink részben a klasz- szikus anyagoknál lényegesen könnyebb és az árunak hatha­tósabb védelmet biztosító neme­sített anyagok érdeme. Ezek­nek az előállítása azonban mind a vegyiparral, mind a fel­dolgozó iparral szemben foko­zott igényeket támaszt. De jarmila Hrdinová szerint az ismert nehézségek ellenére sincs ok panaszra. Gondoljunk csak a Chemosvit eredményei­re. A celofán és a polietilén, vagy a celofán és az alumíni­um kombinálásával gyártott zacskók kiválóan alkalmasak pl. a tejpor vagy a poralakban előállított levesek csomagolásá­ra. A polietilén és a poliamid kombinálásával készített zacs­kók pedig a sajtok és húster­mékek légmentes csomagolását is lehetővé teszik. Nem csoda tehát, hogy a tavalyi brnói Em- bax-priiU nemzetközi kiállítá­son megrendezett versenyen ezt a csomagolási módot az első díjjal tüntették ki. E téren több más üzemünk eredményei sem téveszthetők szem elől. Pl. a bŕidličnái Ko- vohuté n. v. sikeresen kísér­letezik az alumíniumfóliák, vala­mint a papír és a polietilén kombinálásával. Ezt teszi a Dél-csehországi Papírgyár is. amely a polietilén és az alumí­niumfólia kombinálásával a korrózió ellen védelmet nyújtó Barrier nevű anyagot fejlesztet­te ki. Hasonlóképpen kísérletek folynak a konzerviparban a bá­doggal, illetve a sokkal drá­gább ónozott bádoglemezek helyett a krómozott a bádogle­mezek felhasználásának lehető­ségeivel. A ma még gyakran alkalmazott munkaigényes és meglehetősen súlyos burkolato­kat pedig a szakemberiek foko­zatosan az egyszerűbben előál­lítható, könnyebb és olcsóbb hullámpapír-, faforgács- és fur­nérlemezzel igyekeznek helyet­tesíteni. A cél a gépipari ter­mékek csomagolására is alkal­mas vízálló, és a rázkódtatá- soknak biztonságosan ellenálló lemezek előállítása. — Nem beszéltünk még az aránylag gyakran megrepedező tejeszacskókat érő bírálatról — tereli a szót vendéglátóm a csomagológépek hibás kezelé­sére és a polietilénfóliák mi­nőségére visszavezethető fogya­tékosságokra. — Ennek ellené­re a tejeszacskók egyszerű ke­zelhetőségük és töltésük, vala­mint alacsony áruk miatt még hosszú ideig forgalomban ma­radnak. Csomagológépek Noha gépiparunk megközelí­ti a világszínvonalat, a csoma­gológépek sokféle fajtája miatt egyetlen üzemünk sem foglal­kozik kizárólagos előállításuk­kal. Ez ugyanis nem lenne gaz­daságos. A fejlesztésükkel, sza­kosításukkal és gyártásukkal kapcsolatos problémák megol­dására a KGST keretében a két­es sokoldalú szerződések hiva­tottak. Ilyen szerződés alap­ján állítja elő pl. a vlašimi Bla- nik Gépgyár az ömlesztett élel­miszerek és krémek csomagolá­sára alkalmas gépeket. A Che- pos vállalat üzemei pedig a külföldön Is nagy érdeklődés­nek örvendő üveggyártó-auto- matákat termeli. Minthogy azonban a többi csomagológé­pet tekintve sem vagyunk, de nem is lehetünk önellátók, igé­nyeinket — igyekezve függetle­níteni magunkat a kapitalista piactól — a KGST tagállamok­ból fedezzük. XXX Az elmondottakból is kitűnik, hogy az IMADOS intézet célja a hiányos csomagolás következ­tében keletkező gazdasági ká­rok megelőzése, illetve csök­kentése. Tanácsadó szolgálata keretében a burkolatok célsze­rű megválasztására és az újon­nan kifejlesztett burkolatok elő­nyeire hívja fel a vállalatok fi­gyelmét. Kutató és kísérleti te­vékenységében pedig a nitrai Plastikával, a Slovnafttal és a többi vállalattal együttműköd­ve, a KGST tagországok szak­embereivel fenntartott szoros kapcsolataira és velük való ta­pasztalatcserére támaszkodik. KARDOS MÁRTA Korán érkeztem, az agronó- must mégsem találtam az iro­dában. — Kinn van a határban — mondta valaki, s a tájékozat­lannak kijáró hangon még hoz­zátette: — Kár várnia, dolog­időben csak nagyon fontos ügyben jön be az irodába. Elismerően bólintottam és már búcsúzni akartam, amikor az úton feltűnt egy terepjáró, a vezető melletti ülésen régi is­merőssel, Józsa Károllyal, a Hroboiíovói (Alistáli) Egységes Földművesszövetkezet agronó- musával. — Csak percekre ugrottam be, az elvégzett munkáról kell leadnom a jelentést — mondta mintegy igazolva a korábban hallottakat. — Azzal, amit jelent, elége­dett? — A legmesszebbmenően. Be­leértve az elvégzett munka- mennyiségét, minőségét és az eredményt is. P o n l o sa bba n meg ma gy a rázza. Az eredményen a határ jelen­legi képét érti, s az a jól, va­lamint időben elvégzett mun­kát bizonyítja. — Tavasszal nagyon kell vi­gyázni a munka minőségére, akár talajművelésről, vetőmag- előkészítéséről, vagy vetésről le­gyen szó, hiszen a minőség a növények további fejlődését il­letően döntő jelentőségű. Dol­gozóink ezt kellően tudatosítot­ták. A kedvezőtlen időjárás mellett is zokszó s panasz nél­kül vállalták a meghosszabbí­tott munkanapokat, lemondva szabadnapjaikról is. Mert úgy igaz, hogy a tavaszi munkák kezdetétől a munkára alkalmas napok mindegyikét maximáli­san kihasználtuk. A szombato­kat és a vasárnapokat is. Idő­közben beértünk az irodába, íróasztalához ülve kiterítette a munkák menetéről képet nyújtó ívet, és tölteni kezdte az azna­pi ablakocskákat. Egyiknél-má- siknál megállt, hogy elmond­hassa a legfontosabbakat. — Cukorrépa ... Vetését még húsvét előtt befejeztük. Az első vetésnél már látszanak a so­rok, szépen kikelt a mag. A nyugatnémet fajtát hét, a Dob- rovicei A-t pedig öf*Ventimé- terre vetettük, vállalva a kapá­val történő igazítást. így a hek­táronkénti tőszám megközelíti a százezret, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megfe­lelő legyen a cukortartalom. A végső sikert más szempontok­ból sem bíztuk a véletlenre. A cukorrépa vetésterületén a mű­trágya kétharmadát már ősszel leszántottuk és eldolgoztuk a hantokat, tehát lesímítóztuk a talajt. Hatsoros vetőgépeinket kettesével összekapcsoltuk, így kevesebb a köztes sor, a gé­pek pontos működését pedig vetés előtt itt a telepen ellenő­riztük. Szó nélkül leír pár számot, majd a szemes kukoricához ér­ve ismét szünetet tart. — Tíz nap alatt elvetjük a kukoricát. Sokat várunk az új nyugatnémet vetőgéplől, hiszen pontossága és napi 50—60 hek­táros teljesítménye a jó minő­ségű vetésben döntő jelentősé­gű. A gép persze még nem min­den. Megfelelő emberi hozzáér­tés és szakértelem nélkül nem érvényesülnének előnyei. Ezt tudatosítva, létrehoztunk egy állandó munkacsoportot, amely­nek tagjai kimondottan a vetést végzik. Sajnos, probléma is akad. Kevés a foszfor- és nitro­géntartalmú műtrágyánk és ez lassítja a talajelőkészítést. Közben valaki benyit az iro­dába. — Azonnal — mondja az ag- ronómus, még mielőtt az ille­tő bármit is szólna. — A ker­tészetbe megyünk, kijelöljük a répa helyét. Tíz hektár kerté­szetünk van, ebből másfél hek­tár a fóliával fedett rész. A korai salátát most szedjük, he­lyébe pedig már ültetjük a paprikát. — Nem ártott a növényeknek a hideg? — A fólia alatt nem. Palán­táink szépek, a palántanevelő ház melege megvédte őket a hidegtől. Sajnos, az egy hektár káposztát megviselte a hideg. Közben elkészült a kimutatás, már jönnek is érte. Egy továb­bi érkező jelenti, viszik az elő­készített műtrágyát. — Nem unalmas a munka­nap — mondom, miután ismét magunkra maradunk. — Nem, de ez az idén vala­hogy nem is tűnik fel. A ter­vezettnél három héttel előbbre vagyunk a mezei munkákkal, a növények pedig szépen fejlőd­nek. Az árpa elsőrendűen ki­kelt, gyönyörű a lucerna, a ko­rai vetésű búza a hidegek előtt pedig ugyancsak előrehaladt a fejlődésben. Mindez örömmel tölti el az ember szívét, hiszen olyan a határ, mint egy kis­kert. Ezt látva szinte megfeled­kezünk a fáradtságról és a sok munka, gond is kevesebbnek tűnik. Nem véletlen ez az öröm, hiszen közismert, hogy feladataink az idén minden ed­diginél nagyobbak. Hiánytalan teljesítésük érdekében kifejtett igyekezetünk eddig eredmé­nyesnek mutatkozik. Fontos, hogy a továbbiakban messzeme­nő gondoskodással megtartsuk azt a biológiai képességet, ami jelenleg a mezei növényekben van. EGRI FERENC Elkészült az első Sluna lakószoba-berendezés a Drevoindustria nemzeti vállalat žilinai bútorgyárában. A szobabútor az idei új­donságok közé tartozik. Nagy előnye, hogy a bútor a vásárló el­képzelése és szükséglete szerint állítható össze. Felvételünkön: készül a Sluna lakószobabútor. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents