Új Szó, 1977. április (30. évfolyam, 90-118. szám)
1977-04-20 / 108. szám, szerda
TELJESÍTJÜK fi CSKP XV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATÁT Hagy erő a dogozók kezdeményezése Beszélgetés Ladislav Jašík elvtárssal, az SZKT titkárával Hazánkban a közel harminc évvel ezelőtt végbement szocialista forradalom jelentette történelmünkben társadalmunk leggyökeresebb megváltoztatását. Munkásosztályunk társadalmunk vezető osztálya lett, s a dolgozókkal karöltve az a törekvése, hogy. tovább szilárdítsa szocialista rendszerünk politikai pilléreit, gazdasági erejét, és biztosítsa a fejlett szocialista társadalom felépítésének, a nép életszínvonala szakadatlan emelésének feltételeit. Ezek n törekvések a legtömegesebben és legkézzelfogha- tóbban az üzemekben a munkavégzés során valósulnak meg a szocialista munkaverseny-moz- galom hatalmas segítségével, dolgozóink nagy többségének lelkes támogatásával. E fontos mozgatóerő jelentőségéről Ladislav Jašík elvtárssal, a Szak- szervezetek Központi Tanácsának titkárával beszélgettünk, íiki szívesen válaszolt kérdéseinkre. Az érem két oldala — A munkaverseny társadalmi tartalmát, célját, a munkások képességeinek tömeges kibontakozását — hangsúlyozta bevezetőjében — mindenkor az uralkodó termelési mód, a termelési viszonyok határozzák meg. Ebből a szempontból érdemes áttekinteni a tőkésországokban kialakult helyzetet. Napjainkban a tőkések jellemzője, hogy miközben elítélik a szocialista országokban folyó munkaverseny-mozgalmat, maguk is tudatosan szervezik a magántulajdonban levő üzemek dolgozóinak „munkaversenyét“. A nagy tőkés monopóliumokban a termelés és gazdálkodás vezetőinek megítélése és megbecsülése jórészt attól függ, hogy hány hasznosítható újítást és munka kezdeményezést tudnak kisajtolni a dolgozókból. Ez a „munkaverseny“ természetesen a tőkések nyereségét gyarapítja, de alkalmas arra is, hogy a dolgozókban elaltassa az osztálytudatot. Végül is a munkaintenzitás, a munkatempó fokozását célozza azzal a burkolt és jól leplezett szándékkal, hogy általa csökkenthessék a munkáslétszámot. A kapitalizmusban folyó munkaverseny tehát többnyire feleslegessé, munkanélkülivé teszi az embereket, vagyis a dolgozókban rejlő tehetséget és kezdeményezőerőt önmaguk ellen fordítja. # Egyértelmű tehát ma is Engels megállapítása, hogy a munkások egymás közötti versenye és konkurrenciája a kapitalizmus legrosszabb oldala a munkás számára, a burzsoázia legélesebb fegyvere a proletariátus ellen? — Nyilvánvaló. Ám Leninnél pontosabban senki sem fogalmazta meg, hogy csak a szocializmusban válik lehetővé a vállalkozó szellem, a verseny, a merész kezdeményezés széles, tömegméretű megnyilatkozása. A szocialista rendszer teremt lehetőséget arra, hogy kibontakozzanak azok a tehetségek és képességek, amelyek a népben megvannak, amelyeket a kapitalizmus eltiport, elnyomott és szüntelenül elfojt. A szocialista társadalmi rendszerben a munkaverseny éltető ereje és éb- rentartója a dolgozók tulajdonosi tudata és ebből eredően a mind elevenebbé, hatékonyabbá váló termelési aktivitása és növekvő felelősségérzete. ® A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a Nemzeti Front legnépesebb tömegszervezete. Milyen célokat követ a dolgozók kezdeményezésének irányításában? — Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában fokozódik a dolgozók aktivitásának jelentősége. A bonyolultabb termelési, gazdasági feladatokat csak úgy oldhatjuk meg sikeresen, ha a célok elérése társadalmi méretekben is közüggyé, minden dolgozó személyes ügyévé válik. Egyébként naponta tapasztalhatjuk, hogy a termelés, az építkezések és a szolgáltatások folyamatában a munkások egy része rosszul, mások jól, vagy kitűnően dolgoznak. Az eredmények összehasonlítását, a legjobb munkatapasztalatok általánosítását, tanulmányozását segítő szocialista versenynek valódi célja, hogy a lemaradókat a jók és az élenjárók színvonalára emelje. Már a „Szárnyald túl magad és tarts kim jeligét magán viselő mozgalomnál is tapasztalhattuk, hogy e versenyforma úttörői szerzett gazdag tapasztalataikat önzetlenül átadják társaiknak, a munkaközösségeknek, hogy ők is csúcseredményeket érhessenek el a tervteljesítésben. A szak- szervezet üzemi bizottságainak mindezen túl az a feladatuk, hogy az új technika és technológiai eljárások követésére, az újítómozgalom fellendítésére serkentsék dolgozóinkat. Ezzel párhuzamosan számos olyan példát fs említhetek, hogy fejlettebb munkaközösségeink, a szocialista verseny többszörös győztesei, az ésszerűsítők, feltalálók legjobbjai már a munka hatékonyságát és minőségének javítását tűzték zászlajukra. Kihasználni a tartalékokat ^ Gyakran lehelünk tanúi, hogy az üzemekben kevésbé veszik figyelembe az újítási javaslatokat, gátolják gyakorlati átültetésüket. Mi a helyzet ezen a téren? — A vállalatok tudományos- műszaki fejlesztési célkitűzéseik elérését kétségkívül az újítók, a feltalálók tevékenységének felkarolásával segíthetik. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma az újítómozgalom az a keret, amelyben a gondolkodó munkavégzés, a tehetség, az alkotóképesség a legkézzelfoghatóbban nyilvánul meg, és a legjelentősebb gazdasági eredményt biztosítja. Népgazdasági szinten csak milliárdokban fejezhető ki az a roppant szellemi kincs, amely a dolgozók fejében, gondolataiban rejlik, ez a potenciál még sincs kihasználva. Bizonyításul néhány adat. Az évenként beterjesztett javaslatoknak alig a felét ismerik el, ami annyit jelent, hogy — különböző okok miatt minden második javaslat — eleve hajótörést szenved. Több tízezer elfogadott' ésszerűsítő-, és több ezer feltaláló-javaslat kihasználatlanul hever, mert — állítólag — a gazdasági szervek nem győzik őket a gyakorlatba átültetni. 1976-ban például az elfogíidott 32 000 tematikus feladatból tízezernél alig többet oldottak meg, s ezekből mindössze 6500-at vezettek be a termelésbe. Nagy tartalékok rejlenek továbbá abban, hogy a bevált újításoknak csak egy hányadát érvényesítik a gyakorlatban. Ezek a jelenségek nem növelik az újítókedvet és az aktivitást. Nincsenek erre rendszabályaink? —- Vannak. De nem teljesítik őket. Ezért a kormányhatározat értelmében az SZKT megtette a szükséges intézkedéseket az újító- és a komplex racionalizációs brigádok mintaler- vének, széles körű terjesztésére, amiben a népszerű Mladá Roleslav-i mozgalom tömegalap- ra való helyezését is egyaránt szorgalmazza. SZOMBATH AMBRUS A legjobi* utat választottuk A jihlavai Motorpal gyártmányai — a Diesel-motorok porlasztóberendezései — nemcsak hazánkban, hanem a szocialista országok gépkocsiiparában is keresettek. Mivel érdemelték ki ezt az elismerést? Elsősorban a termelés minősége és a munka hatékonysága szüntelen fokozásával, ami egyik legfőbb jellemzője munkáskollektíváink fáradozásainak. Persze, kendőzném a valóságot, ha elhallgatnám, hogy a megszokott, rutinmunka, közepette, amikor a határidők is szorongattak, több hibát követtünk el a minőség rovására. A terv mennyiségi mutatóinak mindenáron való teljesítése — ez volt a prémiumok kifizetésének kritériuma — végtermékeink minőségi ellenőrzésére is rányomta bélyegét. A vállalat kommunistái, a gazdasági vezetők csak akkor ébredtek fel álmukból, amikor tömegével érkeztek a kifogások gyártmá nyaink megbízhatóságára. — Hogyan tovább? — kérdezték a törzsgárda tagjai egymástól. — A régi módon semmi esetre sem — hangoztattuk tavaly szeptemberben a párt nyilvános gyűlésén, ahol egyebek között azt is egyhangúlag elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Mladá Boleslav-i Autógyár dolgozóinak versenyfelhívásához. Még csak fél év eredményeiről adhatok számot, de ez a rövid idő is igazolta, hogy visz- szaállítottuk gyártmányaink jó hírnevét, miközben csökkentettük a költségeket, jobban kihasználtuk a munkaidőt, a gépsorok teljesítőképességét. A minőség javulásában sokat segített az önellenőrzés bevezetése, szeríny AJÁNDÉK Nem kétséges, hogy a nyitrai járásban az elsők között szövetkezetünk kommunistái kezdték meg a XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítését. Az eltelt időszak eredményei mind a termelés hatékonyságában, mind a gazdálkodás fejlesztésében teljes mértékben igazolták vállalkozásunkat. Ezért, ha az efsz-elnök kollégáimmal találkozom, gyakran megkérdezik: Hogyan csináltátok“? A járási pártbizottság legutóbbi plénumülésén részletesen beszéltem erről a kérdésről. Ezért most csak a pártalap- szervezetünk kiépítésének és szilárdításának problémáival foglalkozom, ami döntő mértékben befolyásolta elért gazdasági sikereinket. Az efsz egyesítése után párt- alapszervezelünk 25-ös taglétszámmal kezdte munkáját. Kommunistáink előrehaladott kora komoly gondok elé állított a káderek széthelyezésé- ben. De nem csüggedtünk, megbíztunk az emberekben, akik híven követték a párt politikáját. Közben bővítettük sorainkat, olyan módon, hogy jelenleg 51 tagunk és tagjelöltünk van, akiknek átlagos életkora 44 év körül mozog. Az alapszervezeti munka élénkítésére kedvezően hatott továbbá, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően termelési ágazatok szerint alakítottuk újjá a pártcsoportokat. Ezzel sikerült jelentős mértékben aktivizálnunk a kommunistákat, akiknek nagy többsége példamutatóim teljesíti feladatát, és cselekvő módon vesz részt a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésében is. Mint mindig, most is nagy súlyt helyezünk szövetkezeti tagságunk alkotó munkakezdeményezésének kibontakoztatására. Eddig 683 700 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást gyűjtöttünk össze a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére. Szerény az ajándék, de teljesítése annál komolyabb elszántságot követel mindannyiunktól. JOZEF GAJDOS mérnök, • sládečkovcei Haladás Efsz elnöke ami egyúttal feleslegessé tette az ellenőrök munkáját, akik most a termelési posztokon teljesítenek fontos megbízatást. Akik ismerték vállalatunk korábbi helyzetét, azt mondják: csodával határos tetteket műveltünk. Mi valljuk, hogy manapság nincsenek csodák, de van jó munkaszervezés, kiegyensúlyozott demokratikus vállalati légkör, dolgozóink alkotó kezdeményezése, s nem utolsósorban javuló pártmunka, amelyek együttesen hozzájárultak a kedvező helyzet, a termelési kedv kialakulásához. Vállalatunk az állami terv első negyedévi feladatait közel 12 millió korona érték gyártásával túlteljesítette. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásainknak köszönhetjük, hogy — november végéig — éves terveink feladatait is elvégezzük. Amikor a hatékonyságot és a minőséget tekintjük a gazdálkodás alapvető követelményének, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalom egyre növekvő szükségleteit és a külkereskedelem igényeit csak egyre növekvő árualappal lehet kielégíteni. Mindebből következik, hogy ezután sem szűnhet meg a mennyiség növelésére irányuló munkaverseny létjogosultsága, de ez csakis olyan esetekben kívánatos, amikor indokolt a termelés fokozása. Káros az anyaggal és emberi munkával való pazarlás, a terv olyan teljesítése, amely csak a raktárak eladatlan készleteit növeli. Mi a XV. pártkongresz- szus határozatának teljesítéséhez az előbbi utat választottuk. MIROSLAV VRZÁČEK, a jihlavai Motorpal esztegályosa A nyitrai Plastika gyártmányai egyre nagyobb teret hódítanak a mezőgazdasági üzemekben is. A termékek minőségét és megbíz* hatóságát a szocialista munkabrigádok kifogástalan munkája szavatolja. Felvételünkön: Marta Benešová, az ezüstérmes brigád tagja. (Sz. A. felvétele) Nemcsak rajtunk múlik... Nagykereskedelmi Vállalat gbel- cei (köbölkúti) háztartási és ipari árucikkek raktára jelentős szerepet tölt be a lakosság vásárlási igényeinek kielégítésében. Miután hatósugarunkba két járás — a Nové Zámky-i (érsekújvári) és a komárnói (komáromi), — bolthálózatának áruellátása esik, így sokan mondanak jó és rossz véleményt dolgozóink munkájáról. A kedvező nyilatkozatoknak őszintén örülünk, de a vásárló- közönség bíráló észrevételeit is megszívleljük. Minden törekvésünk az, hogy egyre kurtítsuk a „hiányzó“ árucikkek listáját. Tagadhatatlan, sok még a „szűkkeresztmetszetű“ áru, de nem valószínű, hogy mindegyikei egyúttal hiánycikk is. Köztudomású, hogy általában a központi fekvésű falvakban építették úgy ki a bolthálózatot, ahol az élelmiszereken kívül a háztartási és ipari árucikkek is beszerezhetők. A távoleső kis községekben legfeljebb vegyeskereskedés megszervezésével igyekeztek pótolni a hiányt, de ezeknek az elárusítóhelyeknek oly szűk a raktáruk, hogy csak a legszükségesebb áruknak szoríthatnak helyet. Ebből adódik aztán, hogy a vidék lakosságának zöme városba kényszerül utazgatni, hogy igényeinek megfelelően beszerezze áruszükségletét. A nemzeti bizottságok a választási program keretében sokat tehetnek e kedvezőtlen helyzet megváltoztatására. És ez mindannyiunk érdeke, amire a XV. pártkongresszus határozatai is felhívták figyelmünket. ANTON HLAVENKA, a raktár igazgatója A MINŐSÉG JAVARA Eddig vajmi kevés tudósítás látott napvilágot a vráblei (verebélyi) Tesla híradástechnikai és hangosítóberendezéseket gyártó üzem igyekvő munkaközösségéről. Pedig eredményeik alapján valóban megérdemelnék, hogy gyakrabban szerepeljenek a nyilvánosság előtt. A közvélemény érdeklődésére például jogosan tarthat számot a CSSZBSZ büszke nevet viselő Valachová elvtársnő vezette szocialista munkabrigád, mely elsőnek nevezett be az üzemben folyó szaratovi minőségi versenymozgalomba. A lelkes kollektíva kezdeményezését Krnčan elvtárs szocialista munkabrigádja is követte, mely az első három hónapja folyamán 68 000 korona értékű nyersanyag megtakarításával hívta fel magára a figyelmet. Egyébként mindnyájunkat nagy öröm tölt el, hogy a közelgő moszkvai olimpiai játékokon a mi hangosítóbersa lezé- seink segítségével közvetítik majd az eredményeket. Ez a Tesla üzem valamennyi dolgozójának nagy kitüntetése. BOGYÓ ANNA a Tesla munkásnője
