Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-14 / 72. szám, hétfő
Tanácskoztak a Forradalmi Szakszenezefl Mozgalom kerületi konferenciái (Folytatás az 1. oldalról) reknek vannak problémáik, s elvárják, hogy megoldják azokat. Örülünk az eredményeknek, de az elvégzendő feladatok még igényesebbek, s ezekkel csak az a funkcionárius tud megbirkózni, aki önmagával szemben is igényes és kritikus“ — mondotta többek között. (kocsi) SIKEREKHEZ VEZETŐ VERSENYMOZGALOM A košicei Szakszervezetek Házában tegnap befejeződött a kerületi szakszervezeti konferencia kétnapos tanácskozása, melyen a kelet-szlovákiai kerület közel 490 000 szakszervezeti tagját több mint háromszáz küldött, illetve vendég képviselte. A konferencián Ladislav Abrahám elvtársnak, az SZLKP KB elnökségi tagjának, az SZSZT elnökének vezetésével részt vett a Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége, továbbá a kelet-szlovákiai kerület küldöttsége Ján Brondoš elvtársnak, a kerületi pártbizottság elnökségi tágjának, a knb elnökének vezetésével. Ján Gofíko elvtárs, a szak- szervezetek kerületi tanácsának elnöke, a beszámolóban utalt arra, hogy a kerület dolgozói az 5. ötéves tervidőszak feladatait sikeresen teljesítették, s a 6. ötéves tervidőszak első évében is 482 millió koronával túlszárnyalták az ipari termelési tervet. A konferencia kimagasló eredményeként könyvelte el a szakszervezetek által irányított versenymozgalmak terén elért fejlődést, ami Kelet-Szlovákiában jelentős mértékben elősegítette a gazdasági feladatok sikeres teljesítését. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba három évvel ezelőtt a dolgozók 60 százaléka kapcsolódott be, 1976 végéig pedig már több mint kilencven százalékuk vett részt benne. Míg 1972-ben 7433 szocialista munkabrigád működött Kelet-Szlovákiában, ezek száma tavaly csaknem a kétszeresére növekedett, közel 175 ezer taggal. Jelenleg 772 szocialista racionalizációs brigád működik a kerületben. Jelentős mértékben fejlődött a kerületben az újító- és a feltalálói mozgalom. Míg 1970-ben 4373 újítási javaslatot nyújtottak be, ebből 1960-at 84 millió korona értékben megvalósítottak, tavaly csupán a bányaipar, fémipar, vegyipar, építőipar, textil-, ruha és bőripar szakaszán több mint tízezer újítási javaslatot adtak be, melyek közül 4625 megvalósítása 147,3 korona értékű hasznot eredményezett. A műszaki alkotó tevékenység egyik jelentős formája a százezresek mozgalma, melybe eddig 642-en kapcsolódtak be. Tevékenységük csupán az 1976- os évben több mint 28 millió korona értéket hozott népgazdaságunknak. Számottevően növekszik azoknak a kollektíváknak a száma, melyek sikerrel érvényesítik a haladó szovjet munkamódszereket. — Mindezek a mozgalmak hasznos eszközei a dolgozók szocialista nevelésének, az emberek közti elvtársi kapcsolatok, a kölcsönös bizalom és együttműködés elmélyítésének, megerősítésének Kelet-Szlová- kiában Is — állapította meg a konferencia vitájában felszólaló Ladislav Abrahám elvtárs, aki tolmácsolta az SZLKP KB és a központi szakszervezeti szervek üdvözletét. — Az értékelt időszak jelentős volt — hangsúlyozta beszéde további részében —, melyben sikeresen megvalósultak a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladatok. A továbbiakban nagyra értékelte a kerületben elért eredményeket, a szakszervezetek sikeres tevékenységét, a kerület dolgozóinak a NOSZF 60. évfordulója, s a IX. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére tett több mint 1 milliárd korona értékű felajánlásait. A konferencia megtárgyalta és jóváhagyta a szakszervezetek kerületi tanácsának új ösz- szetételét, megválasztotta a küldötteket. A szakszervezetek kerületi tanácsának elnökévé újból Ivari Gofíko elvtársat választotta. (kulik) IGÉNYESEN, KRITIKUSAN (Tudósítónktól) — E két szó val jellemezhető leginkább a nyugat-szlovákiai kerület szak- szervezeti dolgozóinak kétnapos tanácskozása, melyen részt vett a kerületi pártbizottság küldöttsége Ignác Janákkal, a CSKP KB tagjával, a kerületi pártbizottság vezető titkárával az élen. A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttségét Marta Liidrovská, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára vezette. A kerületi pártbizottság a szakszervezet tevékenységéi a döntő fontosságú feladatok megoldására irányította — hangsúlyozta Jozef Dovala, a szakszervezetek kerületi tanácsának elnöke. Beszámolójában részletesen elemezte az utolsó konferencia óta elteli három esztendő alatt végzett sokrétű munkát. A gazdasági eredmé'- nyék, a szociális gondoskodás, a munkaverseny stb. eredményeiről szólva hangsúlyozta a kritika és az önkritika szükségszerűségét. Tavaly 138 vállalati. 32 288 kollektív és 407 497 egyéni vállalást tettek a dolgozók. Azonban még szebb lehetne, ha mindenütt úgy kezelnék a dolgokat, ahogy azt elvárják. Mi az oka annak kérdezte, hogy esetenként jobb eredményeket tud felmutatni egy szocialista brigádnál az a kollektíva, amely még csak versenyben áll a címért. Tavaly pl. több mint 187 millió korona értéket alkottak a kerületben az újítók. A dolgozók tehát látják, és meg is akarják oldani a mindennapi munkájukkal összefüggő problémákat, keresik a jobb megoldások felé vezető utat. Viszont — nagyon szép szám — 110 830 termelési értekezletet tartottak a kerületben, több mint kétmillió dolgozó részvételével, egy-egy értekezletre átlagosan még egy olyan javaslat sem jut, amely valamely probléma megoldását szorgalmazná. Ignác Janák elvtárs felszólalásában megköszönte a szak- szervezet eddigi )ó munkáját, majd rátért a legfontosabb feladatokra. Rámutatott pl., hogy a kerületben a tervüket nem teljesítő üzemek összesen 260 millió koronával maradtak le. Az építőipar is adós maradt néhány egészségügyi intézmény, bölcsőde, óvoda, iskola és vízügyi objektum átadásával. Az elhangzottakból is kitűnik, hogy a szakszervezeti vezetőknek még átgondoltabb munkát, kell végezniük a szocialista munkaverseny összes formáinak szervezésekor. A kerület több mint félmillió szokszervezeti tagját képviselő 300 résztvevő 70 küldöttet választott a szlovákiai kongresz- szusra. A szakszervezetek kerületi tanácsának elnökévé ismét Jozef Dovalát, titkárává pedig Jozef Grožajt választották. (—sák) JÖ MUNKÁT ÉRTÉKELTEK (Tudósítónktól) — Banská Bystricában szombaton és vasárnap Közép-Szlovákia mintegy 600 000 szakszervezeti tagját képviselve 304 küldött tanácskozott a kerületi szakszervezeti konferencián. A szocialista építkezés sikereiben különösen gazdag háromévá* időszakot értékelő tanácskozáson részt vett dr. Vladimír PiroSík, a CSKP KB tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára és Viliam Kötik, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára. Amint azt beszámolójában Pavel Fobel a szakszervezetek kerületi tanácsának elnöke elmondta, az 1974-ben megtartott legutóbbi hasonló konferencia óta a kerület minden járásában sokat javult és tartalmassá vált a szakszervezeti tagok tevékenysége. A XIV. pártkongresz- szus és a VIII. szakszervezeti kongresszus határozatainak sikeres teljesítése egyaránt ezt igazolja. Hazánk legnagyobb kerületében a kitűzött határidő elolt tizenkét nappal teljesítették az ötödik ötéves tervidőszak feladatait. Az ipari termelésben összesen egymilliárd 515 millió, az építőiparban több mint 250 millió, a mezőgazdaságban pedig 950 millió 400 ezer korona volt a tervtúlteljesítések értéke. A terven felüli milliókat elsősorban a szak- szervezetek által kezdeményezett szocialista munkaverseny eredményezte. Közép-Szlovákiában a dolgozókról és családtagjaikról való gondoskodás terén is komoly sikereket eredményezett a sok rétű szakszervezeti tevékeny ség. Az utóbbi három évben elsősorban az egészségügyi ellátásban, és gondoskodásban történt örvendetes változás. Azonkívül, hogy a kerületben 17 517-re növekedett a kórházi férőhelyek száma, 16 korszerű egészségügyi központ felépítésével tovább szélesedett a körzeti és a szakorvosi rendelők hálózata, amelyben már 3291 orvos gondoskodik a dolgozók egészségvédelméről. A szakszervezetek egyre nagyobb összegeket fordítanak a dolgozók üdültetésére is. Három évvel ezelőtt 18 millió 516 ezer korona volt ez az összeg. Tavaly, amikor a kerület 146 000 dolgozója üdült szakszervezeti beutalóval, már közel harminc- millió koronát tett ki. Az elmúlt évben ezenkívül több mint 27 000 gyermek szakszervezeti pionírtáborban töltötte a nyári vakációt. Külföldi üdülést 4579 dolgozó számára biztosítottak a szakszervezetek közvetítésével. A kétnapos tanácskozás résztvevői több vitafelszólalásban bírálták az üzemi étkeztetés jelenlegi helyzetét. A kerületben ugyanis csak a dolgozók 37 százalékának sikerült megteremteni eddig az üzemi étkeztetés feltételeit. A konyha és az étkezde hiánya elsősorban a kis üzemekben jelent egyre nagyobb gondot. Megoldásra váró feladat azonban a délutáni és az éjszakai műszakban dolgozók étkeztetése is. A kerületi szakszervezeti konferencia küldöttei ennek érdekében is konkrét határozatot hoztak. —ly— EREDMÉNYES A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY Az 1974-től végzett munka értékelésével és az elkövetkező időszak fő feladatainak kitűzésével foglalkozott az észak- morvaországi kerület szakszervezeteinek konferenciája Ostra- vában. A több mint 500 küldött szívélyesen üdvözölte a körükben megjelent politikai és közéleti személyiségeket: Miroslav Mamulát, a kerületi pártbizottság vezető titkárát és Ladislav Jašíkot, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkárát, továbbá a szocialista munka hőseit: Lumir Sakmart, Milan Žabčíkot, Michal Hockot, Zdenék Zemáneket, Leo Fi- scherí, Josef Trousilt, Josef Ka- labust, Josef Vohňickýt, Otakar Bofuckýt és Alois Pavlast. A szakszervezetek kerületi tanácsának jelentésében többek között foglalkoztak az észak- morvaországl dolgozók kiterjedt munkaversenyével, felajánlási mozgalmával. A küldöttek átadták Miroslav Mamula és Ladislav Jašík elvtársnak a tavalyi felajánlások teljesítéséről és az új kötelezettségvállalásokról szóló jelentést, amelyből megállapítható, hogy tavaly az észak-morva- országi kerület ipari bruttó termelése 1,131 milliárd koronával növekedett. ARISMEMDl AZ IMPERIALIZMUS VÁLSÁGÁRÓL Moszkva — Latin-Amerika nemzeteinek szempontjából legfontosabb feladat a fasizmus elleni harc — jelentette ki Rodney Arismendi, Uruguay Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára a Szovjet Televíziónak adott interjújában. Az imperialisták hatalmuk gyengülésének feltételei közepette igyekeznek támogatni a legreakciósabb fasiszta rendszereket. Mindezt világosan bizonyítja a Latin-Amerikában kialakult politikai helyzet. Az imperialisták arra törekszenek, hogy csökkentsék a szocializmus hatását. A kapitalizmus a munkanélküliségen, az infláción, valamint a válság más jegyein kívül semmi újat nem hoz. Az imperialisták ezért gyakran provokációs propagandakampányhoz folyamodnak, hogy ezzel befeketítsék a szocialista rendszert — jelentette ki Rodney Arismendi. ANGOLA VISSZAUTASÍTJA A RÁGALMAT Luanda —- A Zaire fővárosából érkező hírek szerint az ország déli részén elterülő Shaba tartományban fegyveres összetűzésekre került sor. A nyugati hírügynökségek jelentései megállapítják, hogy az összecsapásokban „a szomszédos Angola zsoldosai is részt vettek“. Az Angolai Népi Köztársaság honvédelmi minisztériuma ezr zel kapcsolatban nyilatkozatot hozott nyilvánosságra, amelyben határozottan visszautasítja az angolai zsoldosoknak a fegyveres összetűzésekben való részvételét. „Angolában sosem voltak, és ma sincsenek zsoldosok* — állapítja meg a nyilatkozat. Községtanácsi választások Franciaországban Párizs — Franciaországban tegnap megtartották a község- tanácsi és a polgármesterek választásának első fordulóját. A második fordulóra március 20- án kerül sor. A tegnapi nap folyamán 33 millió polgár 36 575 községben hat évre megválasztotta a községtanácsok 475 000 tagját. A választásoknak különös politikai jelentőségük van, mivel előre jelezhetik az 1978-ban tartandó parlamenti választások eredményét. A jelenlegi többségi rendszer leginkább a kormánytöbbségnek és a jobboldalnak kedvez. A választások hangulatát a kapitalizmus általános válságjegyei — a munkanélküliség, az infláció, a külkereskedelmi mérleg hiánya, a gazdaság és a beruházások stagnálása — jellemezték. A választási hadjárat során több támadás érte a baloldali pártok választási központjait, valamint a kommunista párt tagjait. PÁRIZSI LEVÉL KIK IRÁNYÍTJÁK JÖVŐRE A FRANCIA PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKAT? Ki lesz Párizs, és a többi sokszáz város, sokezer község polgármestere? A március 13-án és 20 án lezajló községtanácsi választások felelnek majd erre a kérdésre országszerte 36 838 tanácsba 475 ezer tanácsnokot küldenek hat esztendőre. A kétfordulós és többségi rendszer szerint az első fordulóban abszolút többség kell valamely jelölt megválasztásához, ha ezt egyik sem éri el akkor a második fordulóban már relatív többséggel is meg lehet szerezni a mandátumot. Ez a rendszer, amely elveti az arányos képviselet elvét, általában a jobboldalnak kedvez, s annakidején, amikor létrehozták, elsősorban a jobboldal szilárd többségének biztosítását célozta. A legutóbbi községtanácsi választásokon, 1971-ben a többségi rendszer segítségével háttérbe szorították a baloldalt. A kommunisták például a városi és községi tanácsokba alig három százaléknyi tanácsnokot küldhették, noha szavazataik aránya meghaladta a 23 százalékot. Most más a helyzet: Lehető ség nyílt ennek az égbekiáltó Igazságtalanságnak csökkentésére. A többségi rendszert ugyanis a baloldali pártok is a maguk javára fordíthatják ott, ahol közösen, egységesen lépnek fel. A baloldal közös kormányprogramjának aláírása, 1972 óta ez a közös fellépés lehetővé vált. A kormányprogram három aláírója, a kommunista, a szocialista és a baloldali radikális párt, az esetek többségében közös listát indít már az első fordulóban. Mintegy hétszáz városban jött létre baloldali összefogás. Ennél is jelentősebb, hogy a 30 EZERNÉL NAGYOBB LAKOSSÁGÚ 221 NAGYVÁROS KÖZÜL 204- BEN INDULNAK EGYESÍTETT LISTÁN A BALOLDAL JELÖLTJEI. 17 nagyvárosban nem tudtak ugyan megegyezni, de a hangsúly itt is azon van, hogy a második fordulóban a baloldal legeredményesebb jelöltje mögé tömörül. A szocialisták, akik a legutóbbi községtanácsi választásokon még jó néhány helyen a Jobboldallal kötöttek helyi szövetséget, most egyetlen ilyen paktumot se hoztak össze, és ahol a helyi vezetők ezt mégis megpróbálták, kizár* ták őket. A baloldal egységlistájának tömeges volta igazságosabb képviseletét is Ígéri. A BALOLDAL PÁRIZSBAN IS EGYSÉGESEN INDUL, a jobboldal azonban, amely országszerte egyesítette erőit, a fővárosban megoszlik. Ez a megosztottság is a figyelmet a párizsi kampányra irányította. A főváros ügyeit eddig nem polgármester, hanem a mindenkori kormány által kinevezett prefektus intézte. Ezzel büntették meg a forradalmi fővárost egy századdal ezelőtt, a kom- mün után. Párizsnak most visz- szaadták polgármesterválasztási jogát abban a hiszemben, hogy Párizs úgyis a jobboldal erődje lesz, mert ma elsősorban burzsoá város, munkásai mindinkább Párizs peremére szorulnak a lakbérek drága volta miatt. A jobboldalon belül azonban vita támadt, ki legyen ennek a párizsi posztnak a birtokosa. A giscardisták Párizs polgármesterévé d’ORNANO GRÓFOT jelölték. Ebbe a gaulleista tömörülés nem ment bele, CHIRAC személyében ellenjelöltet indított. A baloldali pártok szerint ez alkalommal sokkal többről van szó, mint a községtanácsok megválasztásáról: a polgármesteri nemzeti színű szalagok szétosztásáról. Jövőre ugyanis RENDKÍVÜL FONTOS, ESETLEG A RENDSZER SORSÁT IS ELDÖNTŐ PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK LESZNEK, s ezek előkészítésében igen nagy szerep .vár a községtanácsokra. Ilyen szempontból egyáltalán nem közömbös, hogy a konzervatív vagy pedig a változást követelő népi erők javára tolódnak-e el az erőviszonyok a városházakon. A baloldal rámutat a kormánykoalíció felelősségére a már másfélmilliós munkanélküliség, az infláció, a súlyos mérleghiány, a növekvő állam- adósság, a frank elértéktelenedése miatt, és hangsúlyozza: ez a helyzet csak akkor változhat meg a dolgozók javára, ha a baloldal hatalomra jut s megvalósítja programját. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN 1977.
