Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-12 / 70. szám, szombat
Eredményes látogatás A Magyar Hírlap Chňoupek elvtdrs magyarországi látogatásáról NÉHÁNY«Üfi SORBAN Budapest — ,,Eredményes látogatás“ címmel a Magyar Hírlap tegnapi száma hírmagyarázatot fűz Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter hét elejei hivatalos magyarországi látogatásához. A lap többek között megállapítja: a magyar —csehszlovák kapcsolatokban rendszeresek a két ország legmagasabb állami- és pártveze- töinek találkozói. A magyar és a csehszlovák külügyminiszter most áltekintette a két ország kapcsolatainak fejlődését. Ezekről a kapcsolatokról elmondható, hogy szorosak, barátiak és állandóan bővülök, s kiterjednek a szocialista közösség sokoldalú tevékenységének szinte minden területére. A közlemény számos megállapítását idézve a továbbiakban megállapítja: „Kiemelkedő helye van kapcsolatainkban a tudományos és kulturális együttműködésnek. A magyar és a csehszlovák külügyminiszter természetesen véleményt cserélt az időszerű nemzetközi kérdésekről is. A megbeszéléseket a teljes nézetazonosság jellemezte, ami természetes is, hiszen mindkét ország szocialista társadalmat épít, ugyanannak a szövetségi rendszernek a tagja.“ A Magyar Hírlap ezután a tárgyalások egy másik fontos részét érintve megállapítja: a két külügyminiszter megbeszélése kitért az idén júniusban összeülő belgrádi konferenciára, amelynek célja, hogy áttekintse a helsinki Záróokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatát. Mint hangoztatták, az európai államok és népek érdeke megkívánja, hogy a belgrádi találkozó konstruktív eszmecserék fóruma legyen, és az enyhülési folyamat elmélyítését, a biztonság és az együttműködés erősítését szolgálja. Jól fejlődnek a szovjet—török kapcsolatok Moszkva — Mint ismeretes, Caglayangil török külügyminiszter a szovjet kormány meghívására március közepén Moszkvába látogat. A látogatás előtt a Szelszkaja Zsiznyi című moszkvai lap pénteki számában röviden áttekinti a két ország kapcsolatait. A lap megállapítja, hogy a két ország között gyümölcsöző gazdasági együttműködés alakult ki. Az 1967-ben megkötött gazdasági és műszaki együttműködési megállapodás alapján a Szovjetunió segítséget nyújtott Törökországnak több nagy Ipari üzem, köztük az íszken- deruni kohászati üzem felépítéséhez, amely a legnagyobb ilyen jellegű gyár a Közép-Ke- leten. Az 1975-ben aláírt újabb gazdasági és műszaki együttműködési megállapodás szovjet hiteleket biztosított Törökországnak ipara fejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatok fejlődése elősegítette a két ország közötti politikai kapcsolatok megjavulását is. Törökország politikai életének egyik jellemzője, hogy ma már nemcsak a haladó nézeteket valló társadalmi és politikai vezetők, hanem a jobboldali polgári pártok is a kiegyensúlyozott külpolitika egyik fontos elemének tekintik a Szovjetunióval folytatott együttműködést —, mutat rá a lap. Kedvező irányba változott a Törökországban jelentős szere- pat játszó tábornoki karnak a Szovjetunióval kapcsolatos álláspontja is. Az elmúlt évek viharos politikai eseményei ugyanis bebizonyították, milyen nagy jelentőséggel bír a szovjet—török határ békéje, hiszen jelentősen csökkenti a török hadseregre nehezedő terheket és felelősséget. NAGY-BRITANNIA haladó közvéleménye lázasan készülődik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A terv szerint a nagy esemény előtt több szovjet művész látogat el Nagy-Britanniába. A VIETNAMI Kommunista Párt tartományi bizottságai ezekben a napokban konferenciákat szerveznek, amelyeken megtárgyalják a párt IV. kongresszusának határozatait. Több tartományban új pártbizottságokat választottak. AZ AFRIKAI országok egy csoportja azzal a felhívással szólalt fel az ENSZ-ben, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely megtárgyalná a Dél-Afrikában kialakult helyzetet az ENSZ és a Biztonsági Tanács határozataival ösz- szefüggésben. A DOMINIKAI rendőrség öt diákot megsebesített, százat pedig bebörtönzött, amikor Santo Domingóban megtámadta a tüntető diákokat. A főiskolások azt követelik, hogy az iskolaügyre fordított összegeket emeljék. MARIO SOARES portugál miniszterelnök, aki nyugat-európai kőrútjának utolsó állomásán részint a belga kormány tagjaival, részint az Európai Gazdasági Közösség bizottságával folytat tárgyalásokat Portugália közöspiaci tagságának lehetőségeiről, tegnap Brüsz- szelbe érkezett. AZ AL AHRAM tegnapi számában arról adott hírt, hogy az egyiptomi kormány „nagy figyelemmel“ tanulmányozza James Carter elnöknek a közel- keleti konfliktussal kapcsolatos amerikai álláspontról tett kijelentésem RENDEZŐDIK AZ AMERIKAI—VIETNAMI VISZONY? Washington — Nixon, volt amerikai elnök 1973-ban 3,25 milliárd dollár újjáépítési segélyt ígért írásban Vietnamnak — a Carter-kormány azonban nem tartja magára nézve kötelezőnek az ígéretet. Richard Holbrooke, az amerikai külügyminisztérium ázsiai kérdésekért felelős államtitkára tájékoztatta a kormány terveiről a képviselőház egy illetékes bizottságát. Eszerint Nixon 1973 február 1-én Phan Van Donghoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez intézett levelében arról írt, hogy az Egyesült Államok a háború befejezése után hajlandó az említett összegű újjáépítési segítséget folyósítani. Az államtitkár szerint a Carter-kormány csak idén januárban, a hivatali ügyek átvétele után szerzett tudomást Nixon leveléről és ajánlatáról, amelyről annak idején nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger tárgyalt. Vietnami részről többször emlékeztették az Egyesült Államokat, hogy ígéretet tett újjáépítési segélyre. Amerikai részről azzal válaszoltak, hogy a háború végső kimenetele felmentette őket e kötelezettség alól. A Carter elnök által kijelölt amerikai küldöttség vasárnap indul Hanoiba, hogy az eltűnt amerikai katonák sorsáról, valamint a két ország kapcsolatainak rendezéséről tárgyaljon. A hősök nem hiába haltak meg Az elnöki palota ellen intézett támadás 20. évfordulója A kubai nép ebben az évben ünnepli a havannai elnöki palota ellen intézett támadás 20. évfordulóját. A támadás szervezői főleg a havannai egyetemen tanuló diákok voltak, akik 1957. március- 13-án az elnöki palota elleni akcióval megkezdték azt a népfölkelést, amely az egész országra kiterjedt. E felejthetetlen eseményben a diákokon kívül nők és férfiak is részt vettek, akik a Forradalmi Vezetőség tagjai voltak. Ez a szervezet 1955-ben alakult Havannában. Az egyik megalapítója Echeverria volt, aki ebben az időben a legjelentősebb diákvezérek közé tartozott, s egyben ő töltötte be az egyetemi diákföderáció elnöki tisztségét is. Meg kell említenünk, hogy ezek voltak azok a diákok, akik elsőként lázadtak fel Batista ellen. A puccsisták által kiváltott helyzetben a kubai nép az egyetem felé fordította figyelmét, ahonnan az irányítást várta. Az egyetemi diákok a szegény nép körében nagy tekintélynek örvendtek amelyet sokéves aktív tevékenységgel vívtak ki. A diákok voltak azok, akik elsőként kapcsolódtak be a gyarmatosítás, később pedig az imperialista kormány elleni küzdelembe. A Julio Antonio Mella által megalakított Egyetemi Diákföderáció működésétől kezdve egyre növekedett a diákoknak a rendszer ellen irányuló tiltakozása. Julio Antonio Mella 1925-ben a többi marxistával közösen megalapította Kuba első kommunista pártját. Jósé A. Echeverria 1956-ban Mexikóba utazott, ahol találkoznia kellett Fidel Castróval. Fidel Castro készítette elő a Kubába való visszatérést és a gyűlölt rendszer elleni harcot. A két politikus nagy jelentőségű dokumentumot írt alá, amely „Mexikói levél“ (Carta de Mexico) néven ismert. E dokumentum leszögezi • közös célért vívott harc egységesítését és megállapítja, hogy a célok eléréséhez vezető egye- dílM út a fegyveres harc. Amikor J. A. Echeverria visz- saatért Kubába a Mexikóban aláírt szerződésben foglaltakat igyekszik a mindennapi életben alkalmazni. Március 13-án végrehajtották az elnöki palota elleni támadást. A támadás résztvevői hosszú heteken keresztül az akció előkészületeinek éltek, fegyvereket gyűjtöttek. Helyzetüket nehezítette az a tény, hogy a szervezet valamennyi tagját üldözték. Csak a véletlenen múlott, hogy Batista diktátort nem úgy ítélték el, ahogyan előzőleg tervezték. Az elnöki palotában sok fiatal forradalmár vére folyt. A hősök névsora nagyon hosszú, többek között életét áldozta e harcban Jósé Antonio Echeverria, Menelao Mora, Fructuoso Rodriguez és mások. A forradalmi vezetőség ezzel az akcióval teljesítette ígéretét. Annak ellenére, hogy az elnöki palota ellen intézett támadás nem járt sikerrel és nem hozta meg a kívánt eredményt, azok, akik megmenekültek a haláltól, évente kegyelettel gondolnak az elesettekre. Minden év március 13-án a kubai nép azokra emlékezik, akik életüket áldozták azokért az eszmékért, amelyeket Fidel Castro harcostársaival a kubai nép számára kivívott. A kubai nép ezért nem feledkezik el róluk. Nem feledi a vérontást, a fiatal életeket s az emlékezést még a szocialista hazában sem, amely végleg véget vetett az elnyomásnak. A marxista—leninista úton haladó Kuba példája igazolja, hogy a hősök nem hiába áldozták életüket. Az út még a forradalom győzelme után sem volt könnyű, de Kuba ebben az időszakban érezhette a szocialista államok, de főleg a Szovjetunió segítségét, amely megteremtette a kubai nép szabadságának és boldog jövőjének alapjait. A LOCKHEED BOTRÁNY OLASZ ÁLDOZATAI Róma — Az olasz törvény- hozás két házának tagjai az alkotmány által előírt eljárás végén szavazatukkal vád alá helyezték az olasz kormány volt két hadügyminiszterét, akiket a Lockheed korrupciós botrány ügyében bűnösnek mondtak ki. A két volt hadügyminiszter Luigi Quit és Mario Tanassit a parlament ezzel a döntéssel büntetőjogilag vádlottá nyilvánította. 1977. III. 12. nyozza ugyanis, hogy az atomfegyverek alkalmazásáról mondjanak le a világ Európán kívüli országai is. A helsinki Záróokmány aláírói között olyan országok vannak, amelyek a világ nukleáris arzenáljának túlnyomó részét birtokolják és ezért az említett országok, ha köteleznék magukat arra, hogy nem alkalmaznak atomfegyvert, jelentősen hozzájárulnának a nemzetközi helyzet megszilárdulásához és rendkívüli mértékben csökkenne egy esetleges nukleáris konfliktus veszélye. Egy ilyen megállapodás kivétel nélkül minden ország előnyére válna, tekintet nélkül arra, hogy az illető állam birtokol-e atomfegyvert, mert az atombombák, robbanófejek és rakéták olyan országok területén is megtalálhatók, amelyek nem rendelkeznek saját nukleáris potenciállal, de nukleáris konfliktus esetén mégis részesei lennének annak. A NATO válasza a bukaresti békejavaslatokra egyértelműen negatív volt. Ez a magatartás ellentétben áll a Záróokmánynyal, amely leszögezi, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. A NATO elutasító álláspontja önként kínálja a párhuzamvonást. 1966-ban a NATO-Tanács ugyancsak elutasította a szocialista országok arra vonatkozó javaslatát, hogy hívják össze az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. A konferencia 1975-ben megvalósult. Ezért várható, hogy a tavalyi bukaresti javaslatokat idővel okvetlenül elismerik. Ennek érdekében állandóan és fáradhatatlanul kell küzdenünk. A KATONAI KIADÁSOK NÖVEKEDÉSE A Nyugat a feszültségenyhülést az úgynevezett szovjet veszélyről vallott hamis állításával akarja megtorpedózni. Az utóbbi időben Nyugaton egyre inkább hallatják hangjukat azok a politikai erők, amelyek alá akarják ásni a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változásokat. Számukra mindenekelőtt arról van szó, hogy saját közvéleményük előtt elkendőzzék azt a lényt, hogy a kapitalizmusban egyre emelkednek a katonai kiadások, még az egyre hatalmasodó válság terheit a dolgozók széles rétegeire hárítják. A NATO-tagállamok hatalmas eszközöket fordítanak fegyverkezésre. Carter amerikai elnök például a múlt héten terjesztette a kongresszus elé azt az állami költségvetési tervezetet, amely idén októberben lép érvénybe. A tervezet fegyverkezésre rekordösszeget, 120,3 milliárd dollárt irányoz elő, ami hétmilliárddal több, mint a Pentagon kiadásai az elmúlt költségvetési évben. Amint ebből is látható, éles ellentét mutatkozik Carter elnök választási ígéretei és elnöki cselekedetei között. Carter, mint ismeretes, a választási kampány során síkra szállt a katonai költségvetések jelentős csökkentése mellett, de elnökként éppen az ellenkezőjét teszi. A kiábrándító gazdasági helyzet ellenére a jövőben Nagy-Britannia és a többi NA- TO-ország is tovább növeli katonai kiadásait. Vajon hogyan egyeztethetők össze ezek a tények azzal a kötelezettségvállalással, amelyet a NATO-tagor- szágok is magukévá tettek a Záróokmány aláírásakor, hiszen annak alapelvei egyértelműen leszögezik, hogy a katonai enyhülés jobb előfeltételeket teremt a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak megszilárdításához? A Bundeswehr, a NATO leg- erősebbb nyugat-európai hadserege, az egyik lenagyobb katonai költségvetéssel rendelkezik. Modern és veszélyes fegyverekkel van felszerelve. A múlt év végién például a nyugatnémet hadsereg tankegységei megkapták az első Gepard- típusú tankokat. Egy tank hét millió márkába kerül és a tervezett 420 darab megvásárlására elsősorban a nyugatnémet adófizető polgárok zsebéből teremtik elő az összeget. 48 milliárd márkát fordítanak tisztán katonai célokra, ehhez járulnak még a további hatalmas, inás költségvetési tételekben elrejtett hatalmas összegek — ez az NSZK jelenlegi katonai költségvetés®. FELFORGATÓ IDEOLÓGIAI KAMPÁNYOK A helsinki Záródokumentum aláírói a második és harmadik kosár tartalmát illetően arra kötelezték magukat, hogy támogatni fogják a gazdasági, műszaki és kulturális kapcsolatok elmélyítését és együttműködnek az információcsere terén is. Míg a szocialista országok következetesen teljesítették ezeket az elveket, addig a NA- TO-országokról ez egyáltalán nem mondható el. A kapitalista országok továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesítik a szocialista országokat a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban. Vámkorlátozások és egyéb intézkedések mesterségesen akadályozzák a gazdasági együttműködés kibővítését. De a NA- TO-országok a tudományos és műszaki kapcsolatokra vonatkozó elveket sem ültették át a mindennapos gyakorlatba. A Záróokmány több olyan ajánlást tartalmaz, amelyek a kulturáláis kapcsolatokat, az információcserét és az emberek közötti kapcsolatokat érintik. Ha megnézzük, hogy mit tett a Nyugat e téren, le kell szögeznünk, hogy a mérleg itt sem kevésbé negatív. Már akkor, amikor még csak a helsinki konferencia előkészítéséről volt szó, a nyugati küldöttségek Genfben és Helsinkiben egyaránt egyoldalúan igyekeztek az úgynevezett harmadik kosár tartalmát magyarázni, mindenekelőtt a szocialista országok belügyeibe történő be nem avatkozás elvét. Ez az igyekezetük még fokozottabb mértékbea nyilvánult meg a konferencia befejezése után, amikor a Nyugat a Záróokmány néhány megállapítását a szocialista közösség elleni ideológiai di- verziőra akarta felhasználni. A szocialista közösség országai akár a kulturális kapcsolatokat, akár az információcserét tekintjük, következetesen teljesítik az elfogadott elveket. A nyugati országok félnek a dokumentumban leszögezett elvektől, és minden eszközzel útját kívánják állni azok érvényre juttatásának. A kapitalizmus olyan társadalmi rendszer, amely napjainkban mély politikai, gazdasági és ideológiai válságot él át. Ez a válság a milliós néptömegek előtt rámutat a szocializmus előnyeire. A dolgozók a kapitalista országokban konkrét tények alapján győződhetnek meg arról, hogy a szocializmus az a társadalmi rendszer, amelyé a jövő. Éppen ezért a Nyugat gyengeségének kifejezője az, hogy kiforgatja a helsinki Záróokmány tartalmát és meg kívánja akadályozni azt, hogy a szocialista kultúra és ideológia befolyásolhassa a Nyugat munkásosztályának tudatát, hogy tudatosan korlátozzák a szocialista országokról és a világhelyzet valódi alakulásáról szóló objektív információk beáramlását. Csakis azért, mert azok a kapitalizmus hátrányairól tanúskodnak. DUSÁN ROVENSKÝ
