Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-11 / 69. szám, péntek

A prágai Hygia szövetkezet szakmunkásképző központjában éven­te 50 fiatal tanulja ki a borbély- és a fodrászmesterséget. A ta­nítási időszak három év. Az általános műveltséget nyújtó tan­tárgyak tanításán kívül a fiatalok gyakorlati oktatásban is része­sülnek. Felvételünk a szakmunkásképző intézetben készült. (Felvétel: ČTK — Z. Rúbeš) Ki seperjen? Hol seperjünk? Prága példás szocialista nagyváros lesz A Vencel tér újjászületése A hatvanas évek dereka óta figyelemre méltó változások színhelye a prágai Vencel tér. Közepén felépült az aluljáró, a Nemzeti Múzeumnál pedig a földalatti állomását és a hozzá tartozó aluljárót is átadták a forgalomnak. Elkészült a Szö­vetkezeti Áruház. A tér első részén — a Műsteken — ma még árok húzódik: itt épül a földalatti „A“ útvonalának egyik állomása, amelyet a jövő év szeptemberében adnak át rendeltetésének. Addig azonban még sok víz folyik le a Moldván, nagy munka vár a dolgozókra. A Fő­városi Nemzeti Bizottság ugyan­is a Vencel tér épületeinek ta­tarozását, az utcai világítás és a neonreklámok korszerűsíté­sét, a gáz- és vízvezetékhálózat felújítását, illetve kicserélését, és a tér újjákövezését is terv­be vette. Mindezeket a munká­kat — összesen 75 építkezési akciót — 1978 augusztusáig, vagyis a földalatti „A" útvona­lának elkészültéig kell befejez­ni. A nemzeti bizottság ugyanis ettől kezdve öt éven át — 1983 szeptemberéig — további építkezéseket nem engedélyez a Vencel téren. 197a áprilisáig 25 épület re­konstruálását tervezik. Az erre a célra előirányzott költségek meghaladják a 33 millió koro­nát. Az épületek egy részét máris állványok veszik körül. A tatarozáshoz szükséges nyers­anyagok behozatalát már biz­tosították. De így is van mit tenniük a Prágai Épületkarban­tartó Vállalat 7 üzeme dolgo­zóinak, hogy lehetőleg határ­idő előtt teljesítsék igényes feladataikat. Ezért az újjáépí­tésre legalkalmasabb időszak­ban — tavasztól őszig — a terv szerint legalább 500—600 ember dolgozik majd a Vencel téren. Antonín Kapek elvtárs­nak, a városi pártbizottság ve­zető titkárának átadott kötele­zettségvállalásuk értelmében 1977. detember 20-ig, vagyis az előirányzottnál három hó­nappal hamarabb akarják befe­jezni nlunkájukat. Az időmeg­takarítást a szovjet újítók ta­pasztalatainak felhasználásával, illetve új gépek és technológiai eljárások alkalmazásával érik el. Az építkezés a már kidolgo­zott terv alapján folyik. A munka koordinálása és az eset­leges id«3ves?,teség elkerülése megkívánja, hogy az egyes fo­lyamatokat hetenként szak­bizottság ellenőrizze. Mi­helyt befejezték a tatarozás! munkákat és a közműhálózat kicserélésével is elkészültek, az úttest és a járdák burkolatát kb. 22 000 négyzetméternyi terüle- ten mozaikkal helyettesítik majd. Ezzel azonban nem ér véget a Vencel tér rekonstruálása. Megkezdődik majd a teret öve­ző parkok rendezése, új fák és virágok ültetése. A jövő évben a volt Gyapjú- és Selyemáru­ház helyébe emelt palotának is el kell készülnie. Miután a földalatti „A“ útvo­nalának a Béke tértől a Vino- hradyi Kórházig terjedő máso­dik szakaszát is átadják — er­re 1980 után kerül sor —, meg­szűnik a Vencel téren a villa­mosközlekedés. A tér közepén, a sínék helyén parkolóhelyet terveznek a személygépkocsik részére. Kétségtelen, hogy a folya­matban levő építkezések meg­nehezítik a közlekedést. A Ven­cel tér rekonstruálása azonban megéri az áldozatot. Eltűnnek az állványok, a kerítések, újjá­születik a Vencel tér. Prága példás szocialista nagyváros lesz. KARDOS MÁRTA IGÉNYES CÉLOK A 9. országos szakszervezeti konferencia tiszteletére Kelet-Szlovákia vegyipari, papír- és üvegipari dolgozóinak kerületi szakszervezeti konferenciá­ján tudomást szereztünk többek között arról, hogy az említett ipari ágazatokhan működő 290 szocialista munkabrigád közül a humennéi Chem­lon vállalat kollektívái a legaktívabbak. Itt a dolgozók több mint 90 százaléka bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. Tavaly az SZSZK ipari lé­tesítményei közül a humennéi Chemlon nyerte el „A szocialista munka vállalata“ megtisztelő cí­met. 1977-ben — az előző évhez viszonyítva — a vállalat bruttó termelése több mint 137 millió, árutermelése pedig 114 millió koronával maga­sabb, a fonaltermelés 2058 tonnával, az egy főre számított munkatermelékenység csaknem húsz­ezer koronával növekszik. Ezeknek az igényes feladatoknak a sikeres tel­jesítése érdekében a vállalat dolgozói a NOSZF 60. évfordulója és a 9. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére 5 ezer 830 egyéni és 125 kollektív felajánlást tettek, melyek a tervezett feladatok túlszárnyalására, a termékek minősé­gének javítására s a költségek csökkentésére irányulnak. Többek között 15 millió koronával túlszárnyal­ják a bruttó termelési tervet, a Chemlon 10 iizem építkezése második szakasza próbaüzemel­tetésének határidejét — egyes részlegek szerint — 1—3 hónappal lerövidítik, a minőségi terme­lés tervezett színvonalát 0,2 százalékkal túlszár­nyalják, megtakarítanak 1,1 millió korona értékű energiát és tüzelőanyagot. Racionalizációs intéz­kedésekkel 2,4 millió korona értékű saját készí­tésű alkatrésszel pótolják az eddig behozott im­portált alkatrészeket. Elmélyítik az elemző és ellenőrző munkát, gazdaságosabbá teszik a ter­melést, s ezáltal 35 tonna kaprolaktámot takarí­tanak meg, 665 ezer korona értékben. Megterem­tik annak az előfeltételét, hogy az évi tervfel­adatokból az első félévben legalább 55 százalé­kot végezzenek. (ik) ORVOSI TANÁCSADÓ A MIGRÉNRŐL A migrént, a rendszerint fél­oldali, hányással, szédüléssel, látászavarral kísért görcsös fej­fájást kiváltó okok között sze­repel a testi kimerültség, az életmód ritmusának megválto­zása, némely élelmiszer vagy ital fogyasztása, gyors hőmér­sékletváltozás, a légnyomás megváltozása, alvászavarok stb. A kiváltó okokat gyakran ne­héz meghatározni. A legújabb ismeretek szerint a migrén az egész szervezet megbetegedését jelenti, és lefolyása három sza­kaszra osztható. 1. A migrén előkészületi sza­kasza. Időtartama lehet három óra, de esetleg három nap is. Nagyon fontos az első szakasz ismertetőjeleinek felismerése, mivel ekkor még meg lehet akadályozni a roham kialakulá­sát. A migrénben szenvedő em­bereknek maguknak kell felis­merniük ezeket a jeleket, hogy az orvossal folytatott megbeszé­lés alapján és az orvos utasítá­sai szerint gyógyszerekkel meg­próbálják meggátolni a migrén második szakaszának bekövet­kezését. 2. A már kialakult rohanŕ sza­kasza a ‘ legismertebb. Az orvos ilyenkor már csak a fájdalom csillapítását, a beteg megnyug­tatását, illetve elaltatását segít­heti elő. 3. A harmadik szakaszban az általános elgyengülés jellemző, a fájdalmak tovább tartanak. A fájdalmat az izomzat (főleg a tarkóizomzat) összehúzódása okozza az anyagcsere bizonyos termékeinek lassú eltávolítása következtében. Mivel általában az első sza­kasz ismeretőjelei a legkevésbé ismertek, szerepük viszont na­gyon fontos, részletesebben fog­lalkozunk velük. Fontos, hogy a beteg alaposan megfigyelje önmagát, és részletesen számol­jon be orvosának megfigyelései­ről. A betegek hetven százalé­kánál ily módon eredményt ér­hetünk el. A megfigyelések alapján a jeleket csoportosítani lehet, ismétlődő jelentkezésük esetén a roham bekövetkezése megakadályozható. Vannak azonban olyan betegek is, akik­nél az első szakasz nem figyel­hető meg. Az első fázis időtar­tama nem egyforma s nincs összefüggés a jelek intenzitása és a roham között. A jelek egyediek és betegenként változ­nak. A migrént megelőző nehézsé­gek a következők lehetnek: a) a munkatempó megválto­zása. A betegek pszichikailag lassúakká válnak, és mozgékony­ságuk is megváltozik. Panasz­kodnak, hogy mindenhez több időre van szükségük, mozgásu­kat lassított filmhez hasonlít­ják. Előfordul azonban, hogy egyesek mozgása kórosan foko­zódik, nem bírják ki egy hely­ben, sokat beszélnek; b) emocionális változások. Nyomasztó lelkiállapotok je­lentkeznek, a betegek elszigete­lik magukat a környezettől, szeretik az egyedüllétet. Gyak­ran előfordul, hogy fokozódik érzékenységük, szomorkodnak vagy sírnak olyan dolgok miatt, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynának. Ebbe a cso­portba tartoznak azok ,a nők, akiknek a menstruáció előtt emelkedik a vérnyomásuk. Az ilyen típusú betegek az első szakasz idején nyugtalanok, robbanékonyak, ítélőképességük csökken, és általában gyógyke­zeléssel jól befolyásolhatók; c) az emésztési zavarok ét­vágytalansággal, felfúvódással, hastáji fájdalmakkal, hasmenés­sel jelentkeznek. Ezek a pana­szok a roham alatt is tartanak, alapjuk azonban változik; d) idegrendszeri tünetek. A migrénes betegnél gyakori a fázás, a hideglelés. Nem tud­nak felmelegedni, leggyakrab­ban a végtagjaik fáznak. Gyak­ran riadnak fel álmukból, a fá­zás miatt reggel álmosan, rossz­kedvűen ébrednek. Több beteg­nél aluszékonyság lép fel, le­vertek, korán fekszenek és ké­sőn kelnek fel. Az álmosságuk napközben is elkíséri őket. Ami a jelek gyakoriságát il­leti, első helyen az emocionális és az idegrendszeri elváltozáso­kat kell említenünk. A migrénes roham megelőzé­sére két lehetőség van. Vagy ki kell iktatni még az első fázis­ban a provokációs momentumo­kat vagy a második szakasz legelején kell beavatkozni. Ha ezeket a lehetőségeket elmu­lasztjuk, bekövetkezik az erek tágulása, amikor már csak tü­neti kezelésre van lehetőség. Képletesen: a robogó vonatot már nehéz megállítani, sokkal könnyebb megakadályozni az elindulását. Az első szakaszban ajánlatos az orvos által előírt gyógysze­rek szedése. Fontos az orvos utasításainak pontos megtartá­sa, mert ha a beteg két roham között vagy pedig már a roham kialakulása után szedi a gyógy­szert, a kezelés eredménytelen marad. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a migrén eredményes ke­zelésének egyik alapvető felté­tele a beteg együttműködése az orvossal, az utasítások pontos megtartása. A kezelés sokszor nagyon hosszadalmas, ezért ne veszítsük el türelmünket. Nem ritka az olyan eset, hogy 20 évi szenvedés után állt helyre az egészség. Dr. EVA PAGÁČOVÄ Környezetünk védelmével összefüggésben egyre foko­zottabb hangsúlyt kap az egyéni hozzájárulás kérdése. Tegyük hozzá, nem véletle­nül. Tény ugyanis, hogy a nagy ipari és mezőgazdasági komplexumokon túlmenően a környezet úgynevezett ,,apró“, jelentéktelennek tű­nő szennyezői is tetemes károkat okozhatnak. Persze, nem csupán a környezet szennyezése, hanem a termé­szet védelme is komoly ösz- szetevője mindannak, amit általában az ökológiai egyensúly megtartásának ne­vezünk. Az intézményes környezet- védelem tagadhatatlanul ko­moly eredményeket ért el az elmúlt esztendőkben. A leg­inkább veszélyeztetett kör­zetekben számos szűrőberen­dezés, tisztítóállomás épült, rendszeressé vált az ellen­őrzés, összhangba kerültek az urbanisztikai és ipartele­pítési megfontolások, örven­detes tény, hogy nem csu­pán központi szinten, hanem a járási nemzeti bizottságok szintjén is „asztalt“ kapott a környezetvédelmi szakelő­adó, aki a népi és állami el­lenőrző szervekkel együttmű­ködve immár tekintélyes jogkörrel rendelkezik. Magá­tól érthető, hogy mindezzel nem merültek ki a lehető­ségek. A továbbiakban min­denekelőtt a munka feltéte­leinek megjavítására, a ren- relkezésre álló tudományos ismeretek érvényesítésére szüséges összpontosítani fi­gyelmünket. Cél és eszköz Tartalékainkról szólva el­sősorban a felvilágosító, népművelő-népnevelő tevé­kenység hatékonyságának a fokozásáról szükséges emlí­tést tennünk. A sajtó és a tömegtájékoztatási eszkö­zök általában, jó ideje meg­különböztetett figyelemmel foglalkoznak a problémakör­rel. Ezzel egyidejűleg szá­mos valóban tanulságos kis­film és ismeretterjesztő szak- irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. Propaganda- eszközökből tehát nincs hiány. Viszont más kérdés, vajon társadalmi szervezete­ink mennyiben hasznosítják a szóban forgó eszközöket. Célunk világos és egyér­telmű. A környezet védelmé­ért, tisztaságáért folytatott küzdelembe be kell vonnunk a lakosság legszélesebb réte­geit. Ebben a vonatkozásban leginkább az ifjúsági szer­vezetek szolgálnak jó példá­val. Az „ifjú természetbará­tok körei“ olyan mozgalmat jelentenek, amelynek feltét­lenül tudatformáló ereje van. Ez pedig nem elhanyagolan­dó momentum, hiszen éppen ezen a ponton áll, vagy bu­kik céljaink megvalósulása. Számos tapasztalat bizo­nyítja, hogy az emberek ön­zetlenül is hozzájárulnak a nemes célok megvalósulásá­hoz. Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a falu- és városfejlesztési ak­ció során országos viszony­latban több száz hektárnyi park, füvesített terület léte­sült, amelyek környezet- és természetvédelmi hatása több mint számottevő. Ugyanak­kor az emberi környezet vé­delmét el sem képzelhetjük ivóvízszolgáltatás nélkül, a korszerű lakáskultúráról, egészségügyi gondoskodásról nem is beszélve. Nos, nem titok, hogy a körültekintő szervezés meghozta gyümöl­csét, hiszen az egészségügyi- és sportlétesítmények, par­kok, sétányok sora épült-ké- szíilt társadalmi munkában. Visszás helyzet Ismert tény, hogy számot­tevő eredményeinket több esetben megkérdőjelezi egyes polgártársaink maga­tartása. A parkok rongálóira, a javíthatatlan szemetelőkre gondolunk. Felvetődnek ter­mészetesen egyéb problémák is. Még csupán nyiladozik a tavasz, máris színre léptek a „fűégetők“. Szebb, dúsabb fű terem majd a kiégett he­lyén — gondolják egyesek. Nem tudatosítják, hogy ezzel a cselekedetükkel jelentős károk okozói. A tavaszelőn megszaporodó tűzeseteken túlmenően jelentős kárt okoznak a rovarvilágban stb. Teszik ezt számos figyelmez­tetés, intő példa ellenére is! Nagyobb községekben egy­re súlyosabb gondot okoz a szemét elhordása. Ez a tény bizonyos fegyelmezettséget követel meg valamennyiünk­től. Néhány lakótelepen bi­zony elriasztó a szemétlá­dák környéke ... Nem tar­tozik közvetlenül a témához, de hadd említsük meg: gya­korta tévesztjük össze a sze­métládát a hulladékgyűjtő­vel, sok-sok tonna értékes nyersanyagot hajítunk sze­métbe. Számos környezetvédelem­ről szóló előadás alkalmá­val elhangzik a kérdés: mit tehet az egyén az emberi környezet védelme érdeké­ben? Nos, sokat, rengeteget. Kétségtelen, hogy az ipar részesedése a *■ környezet szennyezésében nem elha­nyagolandó. Ezzel a problé­mával számos intézmény, tu­dományos munkahely foglal­kozik. Tájékozottságunk vi­szont ne eredményezzen olyan magatartást, amely­nek kézlegyintés a velejáró­ja: no hiszen, néhány bokor, egy kis szemét miatt csiná­lunk hűhót! ..; Az igazság­hoz tartozik, hogy a folyók, tavak vizét, a levegőt a gépkocsitulajdonosok is szennyezik... Tehát: ki-ki seperjen a saját háza táján! BALOGH P. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents