Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-11 / 69. szám, péntek
A prágai Hygia szövetkezet szakmunkásképző központjában évente 50 fiatal tanulja ki a borbély- és a fodrászmesterséget. A tanítási időszak három év. Az általános műveltséget nyújtó tantárgyak tanításán kívül a fiatalok gyakorlati oktatásban is részesülnek. Felvételünk a szakmunkásképző intézetben készült. (Felvétel: ČTK — Z. Rúbeš) Ki seperjen? Hol seperjünk? Prága példás szocialista nagyváros lesz A Vencel tér újjászületése A hatvanas évek dereka óta figyelemre méltó változások színhelye a prágai Vencel tér. Közepén felépült az aluljáró, a Nemzeti Múzeumnál pedig a földalatti állomását és a hozzá tartozó aluljárót is átadták a forgalomnak. Elkészült a Szövetkezeti Áruház. A tér első részén — a Műsteken — ma még árok húzódik: itt épül a földalatti „A“ útvonalának egyik állomása, amelyet a jövő év szeptemberében adnak át rendeltetésének. Addig azonban még sok víz folyik le a Moldván, nagy munka vár a dolgozókra. A Fővárosi Nemzeti Bizottság ugyanis a Vencel tér épületeinek tatarozását, az utcai világítás és a neonreklámok korszerűsítését, a gáz- és vízvezetékhálózat felújítását, illetve kicserélését, és a tér újjákövezését is tervbe vette. Mindezeket a munkákat — összesen 75 építkezési akciót — 1978 augusztusáig, vagyis a földalatti „A" útvonalának elkészültéig kell befejezni. A nemzeti bizottság ugyanis ettől kezdve öt éven át — 1983 szeptemberéig — további építkezéseket nem engedélyez a Vencel téren. 197a áprilisáig 25 épület rekonstruálását tervezik. Az erre a célra előirányzott költségek meghaladják a 33 millió koronát. Az épületek egy részét máris állványok veszik körül. A tatarozáshoz szükséges nyersanyagok behozatalát már biztosították. De így is van mit tenniük a Prágai Épületkarbantartó Vállalat 7 üzeme dolgozóinak, hogy lehetőleg határidő előtt teljesítsék igényes feladataikat. Ezért az újjáépítésre legalkalmasabb időszakban — tavasztól őszig — a terv szerint legalább 500—600 ember dolgozik majd a Vencel téren. Antonín Kapek elvtársnak, a városi pártbizottság vezető titkárának átadott kötelezettségvállalásuk értelmében 1977. detember 20-ig, vagyis az előirányzottnál három hónappal hamarabb akarják befejezni nlunkájukat. Az időmegtakarítást a szovjet újítók tapasztalatainak felhasználásával, illetve új gépek és technológiai eljárások alkalmazásával érik el. Az építkezés a már kidolgozott terv alapján folyik. A munka koordinálása és az esetleges id«3ves?,teség elkerülése megkívánja, hogy az egyes folyamatokat hetenként szakbizottság ellenőrizze. Mihelyt befejezték a tatarozás! munkákat és a közműhálózat kicserélésével is elkészültek, az úttest és a járdák burkolatát kb. 22 000 négyzetméternyi terüle- ten mozaikkal helyettesítik majd. Ezzel azonban nem ér véget a Vencel tér rekonstruálása. Megkezdődik majd a teret övező parkok rendezése, új fák és virágok ültetése. A jövő évben a volt Gyapjú- és Selyemáruház helyébe emelt palotának is el kell készülnie. Miután a földalatti „A“ útvonalának a Béke tértől a Vino- hradyi Kórházig terjedő második szakaszát is átadják — erre 1980 után kerül sor —, megszűnik a Vencel téren a villamosközlekedés. A tér közepén, a sínék helyén parkolóhelyet terveznek a személygépkocsik részére. Kétségtelen, hogy a folyamatban levő építkezések megnehezítik a közlekedést. A Vencel tér rekonstruálása azonban megéri az áldozatot. Eltűnnek az állványok, a kerítések, újjászületik a Vencel tér. Prága példás szocialista nagyváros lesz. KARDOS MÁRTA IGÉNYES CÉLOK A 9. országos szakszervezeti konferencia tiszteletére Kelet-Szlovákia vegyipari, papír- és üvegipari dolgozóinak kerületi szakszervezeti konferenciáján tudomást szereztünk többek között arról, hogy az említett ipari ágazatokhan működő 290 szocialista munkabrigád közül a humennéi Chemlon vállalat kollektívái a legaktívabbak. Itt a dolgozók több mint 90 százaléka bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. Tavaly az SZSZK ipari létesítményei közül a humennéi Chemlon nyerte el „A szocialista munka vállalata“ megtisztelő címet. 1977-ben — az előző évhez viszonyítva — a vállalat bruttó termelése több mint 137 millió, árutermelése pedig 114 millió koronával magasabb, a fonaltermelés 2058 tonnával, az egy főre számított munkatermelékenység csaknem húszezer koronával növekszik. Ezeknek az igényes feladatoknak a sikeres teljesítése érdekében a vállalat dolgozói a NOSZF 60. évfordulója és a 9. országos szakszervezeti kongresszus tiszteletére 5 ezer 830 egyéni és 125 kollektív felajánlást tettek, melyek a tervezett feladatok túlszárnyalására, a termékek minőségének javítására s a költségek csökkentésére irányulnak. Többek között 15 millió koronával túlszárnyalják a bruttó termelési tervet, a Chemlon 10 iizem építkezése második szakasza próbaüzemeltetésének határidejét — egyes részlegek szerint — 1—3 hónappal lerövidítik, a minőségi termelés tervezett színvonalát 0,2 százalékkal túlszárnyalják, megtakarítanak 1,1 millió korona értékű energiát és tüzelőanyagot. Racionalizációs intézkedésekkel 2,4 millió korona értékű saját készítésű alkatrésszel pótolják az eddig behozott importált alkatrészeket. Elmélyítik az elemző és ellenőrző munkát, gazdaságosabbá teszik a termelést, s ezáltal 35 tonna kaprolaktámot takarítanak meg, 665 ezer korona értékben. Megteremtik annak az előfeltételét, hogy az évi tervfeladatokból az első félévben legalább 55 százalékot végezzenek. (ik) ORVOSI TANÁCSADÓ A MIGRÉNRŐL A migrént, a rendszerint féloldali, hányással, szédüléssel, látászavarral kísért görcsös fejfájást kiváltó okok között szerepel a testi kimerültség, az életmód ritmusának megváltozása, némely élelmiszer vagy ital fogyasztása, gyors hőmérsékletváltozás, a légnyomás megváltozása, alvászavarok stb. A kiváltó okokat gyakran nehéz meghatározni. A legújabb ismeretek szerint a migrén az egész szervezet megbetegedését jelenti, és lefolyása három szakaszra osztható. 1. A migrén előkészületi szakasza. Időtartama lehet három óra, de esetleg három nap is. Nagyon fontos az első szakasz ismertetőjeleinek felismerése, mivel ekkor még meg lehet akadályozni a roham kialakulását. A migrénben szenvedő embereknek maguknak kell felismerniük ezeket a jeleket, hogy az orvossal folytatott megbeszélés alapján és az orvos utasításai szerint gyógyszerekkel megpróbálják meggátolni a migrén második szakaszának bekövetkezését. 2. A már kialakult rohanŕ szakasza a ‘ legismertebb. Az orvos ilyenkor már csak a fájdalom csillapítását, a beteg megnyugtatását, illetve elaltatását segítheti elő. 3. A harmadik szakaszban az általános elgyengülés jellemző, a fájdalmak tovább tartanak. A fájdalmat az izomzat (főleg a tarkóizomzat) összehúzódása okozza az anyagcsere bizonyos termékeinek lassú eltávolítása következtében. Mivel általában az első szakasz ismeretőjelei a legkevésbé ismertek, szerepük viszont nagyon fontos, részletesebben foglalkozunk velük. Fontos, hogy a beteg alaposan megfigyelje önmagát, és részletesen számoljon be orvosának megfigyeléseiről. A betegek hetven százalékánál ily módon eredményt érhetünk el. A megfigyelések alapján a jeleket csoportosítani lehet, ismétlődő jelentkezésük esetén a roham bekövetkezése megakadályozható. Vannak azonban olyan betegek is, akiknél az első szakasz nem figyelhető meg. Az első fázis időtartama nem egyforma s nincs összefüggés a jelek intenzitása és a roham között. A jelek egyediek és betegenként változnak. A migrént megelőző nehézségek a következők lehetnek: a) a munkatempó megváltozása. A betegek pszichikailag lassúakká válnak, és mozgékonyságuk is megváltozik. Panaszkodnak, hogy mindenhez több időre van szükségük, mozgásukat lassított filmhez hasonlítják. Előfordul azonban, hogy egyesek mozgása kórosan fokozódik, nem bírják ki egy helyben, sokat beszélnek; b) emocionális változások. Nyomasztó lelkiállapotok jelentkeznek, a betegek elszigetelik magukat a környezettől, szeretik az egyedüllétet. Gyakran előfordul, hogy fokozódik érzékenységük, szomorkodnak vagy sírnak olyan dolgok miatt, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynának. Ebbe a csoportba tartoznak azok ,a nők, akiknek a menstruáció előtt emelkedik a vérnyomásuk. Az ilyen típusú betegek az első szakasz idején nyugtalanok, robbanékonyak, ítélőképességük csökken, és általában gyógykezeléssel jól befolyásolhatók; c) az emésztési zavarok étvágytalansággal, felfúvódással, hastáji fájdalmakkal, hasmenéssel jelentkeznek. Ezek a panaszok a roham alatt is tartanak, alapjuk azonban változik; d) idegrendszeri tünetek. A migrénes betegnél gyakori a fázás, a hideglelés. Nem tudnak felmelegedni, leggyakrabban a végtagjaik fáznak. Gyakran riadnak fel álmukból, a fázás miatt reggel álmosan, rosszkedvűen ébrednek. Több betegnél aluszékonyság lép fel, levertek, korán fekszenek és későn kelnek fel. Az álmosságuk napközben is elkíséri őket. Ami a jelek gyakoriságát illeti, első helyen az emocionális és az idegrendszeri elváltozásokat kell említenünk. A migrénes roham megelőzésére két lehetőség van. Vagy ki kell iktatni még az első fázisban a provokációs momentumokat vagy a második szakasz legelején kell beavatkozni. Ha ezeket a lehetőségeket elmulasztjuk, bekövetkezik az erek tágulása, amikor már csak tüneti kezelésre van lehetőség. Képletesen: a robogó vonatot már nehéz megállítani, sokkal könnyebb megakadályozni az elindulását. Az első szakaszban ajánlatos az orvos által előírt gyógyszerek szedése. Fontos az orvos utasításainak pontos megtartása, mert ha a beteg két roham között vagy pedig már a roham kialakulása után szedi a gyógyszert, a kezelés eredménytelen marad. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a migrén eredményes kezelésének egyik alapvető feltétele a beteg együttműködése az orvossal, az utasítások pontos megtartása. A kezelés sokszor nagyon hosszadalmas, ezért ne veszítsük el türelmünket. Nem ritka az olyan eset, hogy 20 évi szenvedés után állt helyre az egészség. Dr. EVA PAGÁČOVÄ Környezetünk védelmével összefüggésben egyre fokozottabb hangsúlyt kap az egyéni hozzájárulás kérdése. Tegyük hozzá, nem véletlenül. Tény ugyanis, hogy a nagy ipari és mezőgazdasági komplexumokon túlmenően a környezet úgynevezett ,,apró“, jelentéktelennek tűnő szennyezői is tetemes károkat okozhatnak. Persze, nem csupán a környezet szennyezése, hanem a természet védelme is komoly ösz- szetevője mindannak, amit általában az ökológiai egyensúly megtartásának nevezünk. Az intézményes környezet- védelem tagadhatatlanul komoly eredményeket ért el az elmúlt esztendőkben. A leginkább veszélyeztetett körzetekben számos szűrőberendezés, tisztítóállomás épült, rendszeressé vált az ellenőrzés, összhangba kerültek az urbanisztikai és ipartelepítési megfontolások, örvendetes tény, hogy nem csupán központi szinten, hanem a járási nemzeti bizottságok szintjén is „asztalt“ kapott a környezetvédelmi szakelőadó, aki a népi és állami ellenőrző szervekkel együttműködve immár tekintélyes jogkörrel rendelkezik. Magától érthető, hogy mindezzel nem merültek ki a lehetőségek. A továbbiakban mindenekelőtt a munka feltételeinek megjavítására, a ren- relkezésre álló tudományos ismeretek érvényesítésére szüséges összpontosítani figyelmünket. Cél és eszköz Tartalékainkról szólva elsősorban a felvilágosító, népművelő-népnevelő tevékenység hatékonyságának a fokozásáról szükséges említést tennünk. A sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök általában, jó ideje megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak a problémakörrel. Ezzel egyidejűleg számos valóban tanulságos kisfilm és ismeretterjesztő szak- irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. Propaganda- eszközökből tehát nincs hiány. Viszont más kérdés, vajon társadalmi szervezeteink mennyiben hasznosítják a szóban forgó eszközöket. Célunk világos és egyértelmű. A környezet védelméért, tisztaságáért folytatott küzdelembe be kell vonnunk a lakosság legszélesebb rétegeit. Ebben a vonatkozásban leginkább az ifjúsági szervezetek szolgálnak jó példával. Az „ifjú természetbarátok körei“ olyan mozgalmat jelentenek, amelynek feltétlenül tudatformáló ereje van. Ez pedig nem elhanyagolandó momentum, hiszen éppen ezen a ponton áll, vagy bukik céljaink megvalósulása. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy az emberek önzetlenül is hozzájárulnak a nemes célok megvalósulásához. Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy a falu- és városfejlesztési akció során országos viszonylatban több száz hektárnyi park, füvesített terület létesült, amelyek környezet- és természetvédelmi hatása több mint számottevő. Ugyanakkor az emberi környezet védelmét el sem képzelhetjük ivóvízszolgáltatás nélkül, a korszerű lakáskultúráról, egészségügyi gondoskodásról nem is beszélve. Nos, nem titok, hogy a körültekintő szervezés meghozta gyümölcsét, hiszen az egészségügyi- és sportlétesítmények, parkok, sétányok sora épült-ké- szíilt társadalmi munkában. Visszás helyzet Ismert tény, hogy számottevő eredményeinket több esetben megkérdőjelezi egyes polgártársaink magatartása. A parkok rongálóira, a javíthatatlan szemetelőkre gondolunk. Felvetődnek természetesen egyéb problémák is. Még csupán nyiladozik a tavasz, máris színre léptek a „fűégetők“. Szebb, dúsabb fű terem majd a kiégett helyén — gondolják egyesek. Nem tudatosítják, hogy ezzel a cselekedetükkel jelentős károk okozói. A tavaszelőn megszaporodó tűzeseteken túlmenően jelentős kárt okoznak a rovarvilágban stb. Teszik ezt számos figyelmeztetés, intő példa ellenére is! Nagyobb községekben egyre súlyosabb gondot okoz a szemét elhordása. Ez a tény bizonyos fegyelmezettséget követel meg valamennyiünktől. Néhány lakótelepen bizony elriasztó a szemétládák környéke ... Nem tartozik közvetlenül a témához, de hadd említsük meg: gyakorta tévesztjük össze a szemétládát a hulladékgyűjtővel, sok-sok tonna értékes nyersanyagot hajítunk szemétbe. Számos környezetvédelemről szóló előadás alkalmával elhangzik a kérdés: mit tehet az egyén az emberi környezet védelme érdekében? Nos, sokat, rengeteget. Kétségtelen, hogy az ipar részesedése a *■ környezet szennyezésében nem elhanyagolandó. Ezzel a problémával számos intézmény, tudományos munkahely foglalkozik. Tájékozottságunk viszont ne eredményezzen olyan magatartást, amelynek kézlegyintés a velejárója: no hiszen, néhány bokor, egy kis szemét miatt csinálunk hűhót! ..; Az igazsághoz tartozik, hogy a folyók, tavak vizét, a levegőt a gépkocsitulajdonosok is szennyezik... Tehát: ki-ki seperjen a saját háza táján! BALOGH P. IMRE