Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-11 / 69. szám, péntek
Folynak a helyreállítási munkálatok Az RKP és a BKP elemezte a földrengés utáni helyzetet NEHÁNY. SORBAN Bukarest — Bukarestben ösz- szeült a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Végrehajtó Tanácsa, hogy értékelje a március 4-i földrengés következményei eltávolításában kifejtett tevékenységet. A legutóbbi adatok szerint* a Politikai Végrehajtó Tanács megállapította, hogy a földrengés okozta károk rendkívül nagyok. Tönkrement, vagy súlyosan megrongálódott több mint 20 000 épület, 191 ipari üzem. Közel 7000 család maradt hajléktalanul. Az előzetes becslések szerint az anyagi kár meghaladja a' 6 milliárd lejt. Bukarestben és Románia más földrengés sújtotta városaiban a lakosság, a katonaság és a milícia egységeivel együttműködve hatalmas és önfeláldozó erőfeszítéseket tett, hogy eltüntesse a természeti katasztrófa nyomait. Az egészségügyi minisztéirum közölte, hogy Romániában a súlyos helyzet ellenére nincs járványveszély. Állandóan ellenőrzik az ivóvíz minőségét, a közétkeztetési vállalatok tevékenységét. A romos körzeteket szinte mindenütt megtisztították és szigorú biztonsági ellenőrzés mellett fertőtlenítik. Csak ezt követően állhat helyre a forgalom, amelyeket ezekben az övezetekben egyébként megtiltottak. Szófia — Bulgáriában országszerte folynak a múlt heti földrengés okozta súlyos károk helyreállítására irányuló munkálatok. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és Minisztertanácsa elemezte a természeti katasztrófa következtében kialakult helyzetet. A Központi Bizottság üléséről kiadott hivatalos közlemény megállapítja, hogy a földrengés az ország valamennyi körzetét érintette, az okozott károk súlyosak és a felmérés befejeztével valószínűleg az eddigieknél is nagyobb veszteségekkel kell számolni. A természeti csapás jelentős emberáldozatot is követelt. A romeltakarítás többhelyütt még nem fejeződött be, eddig 67 halottat ástak ki a romok alól. Az egyes nyugati hírügynökségek újabb súlyos rengést jósoltak a Kárpátokban található Vrancea hegységben. „Polgárjogi harcos" Szinte hihetetlen. Turner amerikai admirális, akit Carter elnök a CIA kém- és terrorszervezet vezetőjévé nevezett ki, egy sajtóértekezleten azt mondotta: megelégedéssel tölti el, hogy tisztségében „tovább folytathatja a szabad emberek jogainak védelmét“. Tehát újabb „polgárjogi harcossal“ van dolguk. Ez a cinizmus netovábbja. A CIA az amerikai imperializmus szolgálatában nem egy gyilkosságot, összeesküvést, reakciós fordulatot szervezett meg. Ezenkívül a kémszervezet számláját terhelik — csakúgy, mint a Fehér Ház számlájára róhatok az elpusztított vietnami falvak — a chilei koncentrációs táborok, különféle botrányok és korrupciós esetek, amelyekhez hasonlót az emberiség még sohasem látott, továbbá a más országok belügyei- be való durva beavatkozás. Mindezt az amerikai imperializmus érdekeit szolgálva követték el. Turner admirális szerint mindez azonban „a szabad emberek jogainak védelmében“ történt, és a CIA új vezetője ezt a munkát — ahogy nyomatékosan kijelentette — „ folytatni akarja“. Azt a szervezetet, amelynek élére most az admirálist kinevezték, legtalálóbban bűnszervezetnek nevezhetjük. A farkasból akkor sem lesz bárány, ha az emberi jogokról hirdetett szép szavakba öltöztetjük. AZ „ENGEDÉKENY” WARNKÉT NEVEZTÉK KI AZ AMERIKAI SALT KÜLDÖTTSÉG ÉLÉRE Washington — A szenátus szerdán este jóváhagyta Paul Warnke kinevezését az amerikai SALT küldöttség élére. Warnke a hatvanas években, a lohnson-kormányban a Pentagon tanácsadója, majd hadügyminiszter-helyettes volt. A vietnami amerikai beavatkozás korai ellenzői közé tartozott és bírálta a fegyverkezési versenyt, céltalannak minősített egyes új amerikai hadászati fegyvereket. A leszerelési hivatal élére történő kinevezése ellen gyorsan kibontakozott a törvényhozás konzervatív erőinek támadása. Jackson szenátor, az enyhülés-ellenes tábor zászlóvivője például „engedékenységgel", majd korábbi nézetei meghamisításával vádolta Warnket. Warnke elkíséri Cyrus Vance külügyminisztert március végi moszkvai útjára. CARTER amerikai elnök sajtóértekezleten elhatárolta magát Brady Tyson amerikai diplomatától, aki Genfben az ENSZ emberi jogok bizottságában mintegy bocsánatot kért az amerikai kormánynak a chilei Allende-kormány megdöntésében játszott szerepéért. LEMONDOTT a chilei kormány. A kormányátalakítást egyelőre hivatalosan nem indokolták. LAOSZ tiltakozik a közelmúltban kötött thaiföldi—ma- laysiai határmegállapodás ellen. Az egyezmény értelmében a két ország katonai és rendőri egységei szabadon átléphetik a határt partizánok üldözése közben, gyakorlatilag együttműködnek a balalodal elleni hajtóvadászatban. ANKARÁBAN 1977—1979-re szóló csehszlovák—török kulturális egyezményt írtak alá, amelynek alapját a két ország kulturális együttműködésének további fejlődése alkotja. ANDREW YOUNG, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője levélben kérte Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy az amerikai kormány nevében tolmácsolja valamennyi ENSZ- tagállamnak a Carter elnökkel való találkozóra szóló meghívást. A találkozót március 17- én New Yorkban az ENSZ-köz- gyűlés üléstermében tartják. KUBÁBAN nagyfokú politikai aktivitás kíséri az ország legnagyobb szervezetének októberi első kongresszusára való előkészületeit. A Forradalom Védelmének Bizottságának (CDR) több mint 5 millió tagja van. A SZOVJETUNIÓ több mint 5 millió tonna kőolajat és kőolajipari termékeket szállít Jugoszláviának. Mindez abból a szerződésből következik, amelyet a Szojuznyefteexport szovjet társaság a jugoszláviai cégekkel írt alá. AZ ECUADORI Kommunista Párt az „El Pueblo“ című pártlap vezércikkében egységre szólította fel az ország valamennyi haladó erőit, válaszul a reakciós körök aktivizálódására. A VIETNAMI Szocialista Köztársaságban a nemzetgyűlést kivéve ez évben tartják a képviselő-testületek valamennyi fokozatába való választásokat. KENNETH KAUNDA zambiai köztársasági elnök elítélte a fajüldöző rezsimeknek az izraeli megszállókkal való összeesküvését. 1977. ha nem mondom azt, amit ők kívánnak, az életem hátralévő részét börtönben ülhetem le.“ Erik Junius beismerte, hogy hamis tanúvallomásáért kárpótlást kapott olyan formában, hogy állást szereztek számára és ráadásul az államügyész helyettese még egy kerékpárral is megajándékozta. A POLITIKAI BOSSZÜÄLLÄS A wilmingtoni bírósági eljárás sok tekintetben az emberi igazságszolgáltatás kigúnyolása volt. Amikor a Ku-Klux-Klan- tagokból összeállított ítélőbíróság kihirdette az ítéletet a leégett ház ügyében, Amerika- szerte heves ellenkezést váltott ki a döntés. Még Észak-Ka- rolinában sem volt eddig példa arra, hogy tűvzész okozásáért valakire ilyen súlyos büntetést mértek volna. A napnál is világosabb volt, hogy korántsem a tűzesetről vagy a házról van szó: sokkal inkább politikai önkényről. Egy Dizonyos fokú cinizmussal azt is mondhatnánk: egészen banális amerikai eset. Nem az első és nem is az utolsó, Hall és Junius, a büntetett előéletű egyének később megtisztították piszkos lelkiismeretűket. A „wilmingtoni tízeket“ azonban a mai napig nem rehabilitálták. (A hatóságok egyedül az elítélt nőt bocsátották szabadon) Mary Kaufman amerikai jogász, aki részt vett a hitleri háborús bűnösök nürnbergi perének tárgyalásán, a wilmingtoni bírósági önkényről kijelentette: „A tíz wilmingtoni bűne mindenekelőtt az, hogy a néger lakosság emberi* jogaiért harcoltak...“ A MÁSODIK LEVÉL CARTER ELNÖKHÖZ Carter elnök fogadta a Fehér Házban a Szovjetunióból kiutasított Bukovszkijt. Amint azt az UPI hírügynökség világgá röpítette. „Bukovszkij arra kérte Cartert, hogy az amerikai politika az emberi jogok kérdésében szilárd és egyértelmű legyen. Talán a szerencsés véletlen játszott közre abban, hogy éppen abban az időben, amikor a Fehér Házban sor került a kiutasított bűnöző fogadására, az elnök a „wilmingto- íii tízek“ ügyében megkapta a második levelet is. A feladó maga Benjamin Chavis volt ŕs az emberi jogokért küzdő harcostársai nevében kérte az új amerikai elnököt, hogy az Egyesült Államokban bocsássák szabadon valameny- nyi politikai foglyot. „Mint egy a sok amerikai polgár körül, akiket igazságtalanul ítéltek börtönbüntetésre, nem törvénysértés miatt, hanem a polgárjogi mozgalomban, az alapvető emberi jogokért folytatott harcban való részvétel miatt, felszólítom önt Carter elnök, hogy elsőrendű nemzeti feladatnak valamennyi amerikai politikai fogoly szabadon bocsátását tekintse. Az észak-karolinai börtön cellájából adok Önnek jelentést arról az esetről, amely úgy él a köztudatban, mint a „wilmingtoni tízek“ esete. Tízen estünk a fajgyűlölet és a politikai üldözés áldozatául. Nézeteinkért fosztottak meg bennünket szabadságunktól. Hogyan jelentheti ki kormányunk azt, hogy támogatja az emberi jogokat, amikor megengedi, hogy továbbra is vétsenek az emberi jogok ellen az Egyesült Államokban, méghozzá a büntető törvénykönyv segítségével. Lelkiisineietem parancsolja, hogy kimondjam ezt mert keresztény lelkész vagyok és hiszek abban, hogy On, elnök úr, nem engedi meg azt, hogy ez a lesújtó álnokság tovább tartson. Benjamin Chavis most Is várja észak-karolinai cellájában a választ a Fehér Házból. Még mindig reménykedik abban, hogy az elnök nem engedi „az állapot állandósulását.“ „Az emberi jogok világméretű védelmezője“ az emberi jogokkal bizonyára más szándékokat követ. ZDENEK HORENl füléi o Nyugat ellenséges kampónál Az egyiptomi AT-TALIA című haladó folyóirat elítéli a Nyugatnak Csehszlovákia ellen irányuló kampányát Kairó — (A ČSTK tudósítójától) — Az, aki olvassa a nyugat-európai vagy az amerikai újságokat, illetve » hallgatja a nyugati rádióadásokat, olyan benyomást szerezhetne a Nyugatnak a charta ’77 körüli fokozott kampányáról, hogy Csehszlovákia a szabadság és az emberi jogok legmélyebb sírboltja — írja legutóbbi számában az egyiptomi haladó folyóirat, az AT-TALIA. Terjedelmes kommentárjában a lap ezt a „benyomást“ helyes mederbe tereli. „Nem kétséges — írja a folyóirat —, hogy Csehszlovákia a demokrácia fejlődéséhez az itt élő népeknek, a pártnak és a kormánynak nagy érdeke fűződik. A párt és a kormány ügyel arra, hogy ne ismétlődjenek meg azok a hibák, amelyek az 1968- as válsághoz vezettek. „Az AT- TALIA felsorolja a charta ’77 „főszereplőinek“ a nevét és megjegyzi, hogy olyan személyekről van szó, akik éppen az említett válság Időszakában sokat tevékenykedtek, és közülük legtöbben éppen ellenforradalmi tevékenységükkel kompromittálták magukat. A nyugati hírközlő eszközök — nagy port keverve a charta ’77 körül — azon igyekeznek, hogy zsarolják a csehszlovák államot, beleavatkozva így belü- gyeibe, s kísérleteket téve arra, hogy az „emberi jogok védőinek“ minél nagyobb teret biztosítsanak tevékenységükhöz. Hogyan lehetne másképpen magyarázni tiltakozásukat az ellen. hogy a csehszlovák hivatalok a charta egy vagy több aláíróját, kihallgatásra hívják? — kérdezi az AT-TALIA. „Az a lecke, amelyet a fejlődő országok a nyugati tőkésországoktól kaptak, nem arról tanúskodik, hogy a Nyugatnak az emberi szabadság mindig olyan drága lett volna“ — folytatja a folyóirat. „Csodálkozunk, hogy a gyarmatosító körök mennyire védik Csehszlovákiában a szabadságot és az emberi jogokat, s ugyanakkor teljesen szemet hunynak az Egyesült Államok védelme alatt álló rendszerek brutális terrorja felett, mint pl. Chilében, ahol két év alatt 60 000 embert gyilkoltak meg, esetleg további latin-amerikai államokban, ahol tízezrekre menő szabadságharcost kínoznak a börtönökben. Jogunk van föltenni a kérdést, milyenek az igazi célkitűzései az önjelölt emberi jogok védőinek Csehszlovákiában, főleg az olyan államnak, amely imperialista háborúival több millió ázsiait fosztott meg életétől — írja az AT-TALIA, és hozzáteszi, hogy sem Amerika Hangja, sem más nyugati rádióállomás nem kelt védelmére például annak az öt baloldali jogásznak, akit nemrégiben gyilkoltak meg Spanyolországban. „Az e szocialista ország ellen Irányuló lázas kampányt nem lehet másnak magyarázni, mint a békés egymás mellett élést ellenző nyugati körök aktivitásával. amelyek a hidegháború módszereihez folyamodnak“ — hangsúlyozza a haladó egyiptomi folyóirat. Olyan kísérletről van sző. hogy a szocialista országokon álljanak bosszút azért, mert Nyugat-Európában — főleg Olaszországban és Franciaországban — gyarapodnak a baloldal erői. Ezzel a kísérlettel, bár 1968-ban hasonló igyekezetük sikertelen volt, Csehszlovákiában megint kedvező feltételeket szeretnének teremteni egy újabb összeesküvés megszervezésére. De a 68- as év eseményei nagyon jó tanulságul szolgáltak Csehszlovákia népének és kommunista pártjának. Ezért minden egyes, a Nyugat által megrendezett új összeesküvés Csehszlovákiában eleve sikertelenségre van ítélve. 1968 Csehszlovákiában már nem ismétlődhet meg“ — fejezi be kommentárját az AT-< TALIA. OJ VEZETŐK KINEVEZÉSE KÍNÁBAN A kínai vidéki rádióállomások az utóbbi napokban arról számoltak be, hogy az egyes tartományi és más helyi szervezetek élére új funkcionáriusok kerültek. Űj tisztségviselőket neveztek ki Kan-szu, Csei lung-tyaing, Cse-tylang, Jün- nanj, Kuej-csou, Csing-csaj tartományban és Kuang-szi autonóm területen. Politikai megfigyelők ezeket a változásokat összefüggésbe hozzák a „négyek bandája“ támogatóinak a párt- és állami apparátusból való eltávolításával. Ez a kampány egész Kínában folyik. Csakúgy, mint azelőtt, most is ugyanazok a személyek egyidejűleg vezető posztokhoz jutnak' a pártapparátusban, a közigazgatásban, s ők az egyes helyi katonai parancsnokságok politikai megbízottjai is. Oj vezetőket nevezték ki a központi propagandaszervekhez is. Eltávolították Mao Ce-tung özvegyének, Tyiang Csingnek a támogatóit, ő ugyanis nagy hatást gyakorolt a kínaf tömegtájékoztatási eszközökre, sőt az utóbbi években azok teljesen az ellenőrzése alatt álltak. A Zsenin Zsipao pártlap, a Hung Csi című pártfolyóirat élére új főszerkesztőt, a központi rádió- és tévéállomás élére pedig új igazgatót neveztek ki. TERRORTÁMADÁSOK WASHINGTONBAN Washington — A legújabb jelentések szerint eddig három halálos áldozata és 15 sebesültje van az amerikai főváros három különböző pontján szerdán végrehajtott fegyveres akciónak. Washington utcáit rendőrök százai szállták meg. A fegyveresek hatalmában levő három épület körül barikádokat emeltek, Washington több negyedét lezárták. A városházába karhatalmi erők és mesterlövészek próbáltak behatolni, kísérletük csak félsikerrel járt. Arra az emeletre, ahol a fegyveresek túszaikat fogvatartják, nem tudtak eljutni. Washington — Rendőrségi forrásból megerősítették, hogy csütörtökön a kora reggeli órákban „két arab diplomata“ közvetítésével tárgyalások kezdődtek a hanaflta fegyveresekkel. A fanatikus mohamedán szekta tagjainak két követelését máris teljesítették: levették a műsorról a filmet, amely Mohammed prófétáról szól, és elengedték a szekta vezetőjére — egy New York-i utcaseprőre — a bíróság sértegetése miatt kirótt pénzbírságot. Nem teljesítették még azt a követelésüket, hogy szogáltas- sák ki nekik ellenlábasaik, a „fekete mohamedánok“ nevű szekta 1973-ban gyilkosság vádjával elitéit és börtönbe vetett tagjait, s hogy vezessék eléjük Muhammad Ali nehézsúlyú ökölvívó világbajnokot, a „fekete mohamedánok“ szekta tagját, valamint Wallace Muhammad- dot, az utóbbi szekta szellemi vezetőjét. Muhammad Alitól és Wallace Muhammadtól azt követelik. nyilvánosan Ismerjék el, hogy „eltorzították Mohamed igéjét“. BUKOVSZKIJ, AZ „ÜZLETEMBER” New York — „Vlagyimir Bukovszkij szovjet disszidens hamar alkalmazkodott az amerikai erkölcshöz.“ — állapítja meg az AFP hírügynökség New Yorkban közölt jelentése. Megállapítja, hogy a néhányszor büntetett Bukovszkij igyekszik interjúit drága pénzért az NBC és CBS amerikai televíziós társaságoknak eladni. Az egyik esetben az AFP szerint „üzlete emberként“ lépett fel és a beszélgetésért „háromezer dollárt követelt, amit elutasítottak. Sikertelenséggel járt más televíziós társaságokban való fellépése is. A hírügynökség szerint Bukovszkil, aki mint Pinochet csodálója is Ismert, egy New York-i kiadóvállalatnak igyekszik eladni életrajzát.
