Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-05 / 63. szám, szombat

Levonják a tanulságokat Eredményesen kezdték az évet • Jók a feltételek az idei tervfeladatok teljesítésére Beszélgetés Bozó Jenő elvtárssal, a Rimavská Sobota í járási pártbizottság titkárával A januári és a februári taggyűléseken a rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeinek pártszervezeteiben is elemezték a kommunisták múlt évi munkájukat és részletesen foglalkoz­tak a rájuk váró feladatokkal. Dr. BOZO JENŐ elvtárs, a já­rási pártbizottság titkává az értékelő taggyűlésekről tájékoz­tatva elmondta, bogy a nagyon alapos előkészítésüknek kö­szönhetően tárgyalásaik igen színvonalasak voltak. A gyűlé­seken a részvétel elérte a kilencvenöt százalékot, a vitában a pártszervezetek tagságának harminc százaléka szólt hozzá a pártmunkához és a gazdasági feladatok teljesítésével kap­csolatos problémákhoz. 1977. III. 5. O Milyen kérdésekre összpon­tosult a mezőgazdasági üze­mekben a pártszervezetek értékelő taggyűléseinek ta­nácskozása? — A pártmunkával összefüg­gésbe) az első helyen említem a pártépítésre vonatkozó hatá­rozat teljesítését. A mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari üzemekben, a párttagság kor-, szociális és nemzetiségi össze­tételének javítása megkíván­ja, hogy a legjobb dolgozók közül évente kétszáz-kétszáztíz tagjelöltet vegyenek fel a párt- alapszervezetek. Ezt a célt 1976-ban sikeresen elértük. Az űj párttagjelöltek több mint ki­lencven százaléka fiatal, nyolc­van százaléka a termelésben dolgozik. Az értékelő taggyűlések na­pirendjének jelentős pontja volt az új tagjelöltek felvé­tele. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek párt- szervezeteiben ezeken a gyűlé­seken száztizenhat új párti ag- jelölt felvételét hagyták jóvá. Ezeket az elvtársakat életük e fontos eseményére már a múlt év szeptemberétől készítették elő az alapszervezetekben. Igen örvendetes dolognak tartjuk, hogy az új tagjelöltek között harminckilenc nő is van, akik a termelés különféle szaka­szain dolgoznak. A pártoktatásban is számot­tevő eredményeket összegeztek a taggyűléseken. A járási párt- bizottság elnöksége a január­ban tartott értékelés alkalmá­val megállapította, hogy az elő­adásokon és a szemináriumo­kon a részvétel nyolcvanegy százalék. A részvételt illetően előfordulnak fogyatékosságok. Ezeket ismerjük és leküzdésük­re törekszünk. A pártalapszer- vezetekben minden hónapban értékelik a pártoktatás mene­tét és ha szükségesnek mutat­kozik, akkor a tanulmányi fe­gyelem megszilárdítása érdeké­ben megteszik a szükséges in­tézkedéseket. Az értékelő gyűlések mind­egyik alapszervezetben nagyon aprólékosan elemezték a tava­lyi gazdasági feladatok telje­sítését. Igen nehéz gazdasági ével hagytunk magunk mögött. Júniusig erős aszály sújtotta a járás mezőgazdaságát, ősszel viszont a tartós esőzések aka­dályozták a munkát. A mező- gazdasági dolgozók árueladási tervüket mégis száz százalékra teljesítették, a gabona- és a húseladási feladatokat túltelje­sítették és eleget lettek a tej­es a tojáseladási tervnek is. Ugyanakkor a járás hatvan­négymillió korona értékben le­maradt a bruttó mezőgazdasági termelés lervfeladatainak való­ra váltásában. Ebből huszon­nyolcmillió korona kiesés az objektív okok — a szárazság, majd az esőzés — következmé­nye, harminchatmillió korona hiány azonban szubjektív té­nyezőkre, a vezetés és a szer­vezés fogyatékosságairai vezet­hető vissza. Ez elsősorban ab­ban mutatkozott meg, hogy a szövetkezetekben nem használ­tak ki minden lehetőséget — pl. jó idő esetében vasárnapi műszakot is — a termés ideje- koráni betakarítására. • Mi ebből a tanulság? — A tanulság elsősorban ab­ból adódik, hogy míg járási méretben a bruttó termelésben jelentős hiány keletkezett, ad­dig több mezőgazdasági üzem: a včelincei (méhi), a kráfi (ki­rályi), a simonovcei (simonyi), a Rimavské Janovce-i (rimajá- nosi) és a tisoveci földműves­szövetkezet, valamint a Bátkai Állami Gazdaság maradéktala­nul elérte a tervezett célokat. Pedig az említett mezőgazda­sági üzemek földjein éppúgy esett az eső, mint* ott, ahol nem teljesítették a tervezett feladatokat, pl. Lenártovce (Le- nártfala), Rimavská Seč (Rima- szécs), Hodejov (Várgede), Hostice (Gesztete), Rimavská Sobota (Rimaszombat), Vefké Teriakovce (Nagytörék) és más helységek határában. Sok esetben szomszédosak, azonos feltételek között gazdálkodnak a feladataikat teljesítő és a lemaradó üzemek. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy a kedvezőtlen időjárás káros hatása lényegesen csök­kenthető helyes irányítással és gondos munkaszervezéssel, a dolgozók fegyelmezettségével, a pártszervezetek, a kommu­nisták mozgósító munkájával, példamutatásával. A tapaszta­latokból minden egyes párt- szervezetnek le kell vonni a tanulságokat, a következtetése­ket. A nehéz gazdasági év ellené­re járásunk a felszabadulás óta 1976 ban érte el a legjobb ga­bonatermést. Míg 1974-ben ked­vező időjárási feltételek között 40,2 mázsa volt az átlagos hektárhozam, addig tavaly a nagyon kedvezőtlen körülmé­nyek között is 40,4 mázsa át­lagtermést takarítottak be hek­táronként a mezőgazdasági üzemek. • A járás mezőgazdaságában bizonyos átszervezést haj­tottak végre. Mi célból? — Egyes szövetkezetek állami gazdaságba olvadtak be, egy állami gazdaság földterületét és más termelőeszközeit egységes földművesszövetkezetek vették át. Erre az intézkedésre azért volt szükség, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozatával összhangban megteremtsük a feltételeket a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Az álla­mi gazdaságok földjei több esetben szétszórtan, harminc­harmincöt helyen feküdtek. Hét községben állami gazdaság és egységes Jöldművesszövetkezet működött. Ez megnehezítette a mezőgazdasági termelés össz­pontosítását és szakosítását. Ma az említett átszervezés után járásunkban 21 egységes földművesszövetkezet működik 3500 hektár átlagos területtel, a két állami gazdaság 7000, il­letve 11000 hektáron gazdál­kodik. Megerősítettük a mag- termesztő állami gazdaságot és az állatnemesítő állami gazda­ságot. Járásunkban az elkövetkező időszakban a gabonatermeszté­sen kívül a tömegtakarmányok termesztésére fordítjuk a leg­nagyobb gondot. Számunkra ez döntő fontosságú feladat, hi­szen a mezőgazdasági terület több mint 30 százaléka rét és legelő. • Milyenek a feltételek az idei feladatok teljesítésére, s mit vár a járási pártbizott­ság a mezőgazdaságban mű­ködő alapszervezetektől? — Járásunk mezőgazdasági dolgozói ismerik az idei évre szóló feladatokat és felkészül­tek teljesítésükre. Felelősség- tudattal kijelenthetem, hogy jók a feltételek a kitűzött cé­lok eléréséhez. Habár nehéz ősz áll mögöttünk, a gabona­vetések 60 százaléka kitűnő, 30 százaléka jó, és csak tíz száza­lékát kell rávetéssel pótolni vagy újravetni. Az állatállo­mány jó állapotban van, amit az is bizonyít, hogy az év ele­jétől teljesítjük a hús- és a tej- eladási tervet. A pártalapszer- vezetek bizottságai ezekben a napokban ellenőrzik a tavaszi munkákra való felkészülés helyzetét. A vetőmag rendel­kezésünkre áll, és a tájékoz­tatás szerint elegendő a mű­trágya mennyisége is. A me­Bozó Jenő elvtárs zőgazdasági dolgozóknak a gaz­dasági feladatok teljesítésére irányuló igyekezetét bizonyítja a Nagy Októberi szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalt csaknem 23 millió korona értéket képvise­lő szocialista kötelezettség. A pártalapszervezetektől azt várjuk, hogy rendszeresen, minden vezetőségi ülésen és taggyűlésen értékeljék a hatá­rozatokból következő feladatok teljesítését, s a kitűzött célok elérésére mozgósítsák a dolgo­zókat. GÁL LÁSZLÓ Az utolsó Š —100 as (ČSTK) — A Mladá Boleslav-i Autógyárban tegnap készítették el a bevált §—100-as típusú so­rozat utolsó kocsiját. Ez a gépkocsi 1969-ben jelent meg először a hazai és a kül­földi utakon. Azóta a Mladá Boleslav-i gyár dolgozói 820 000 ilyen gépkocsit gyártottak. A legtühb S—100-as típusú autót a Német Demokratikus Köztár­saság motorosai vásárolták. A tegnapi naptól kezdődően a gyárban át tér nők az új, kor­szerűsített Š—105-ös és S— 120-as kocsitípusok gyártására. A két új gépkocsifajtával foly­tatódik a világhírű Š—1000/ 110-es típussorozat nyolcéves hagyománya, és gyártásuk a Mladá Boleslav-i Autógyár leg­fontosabb termeié»* programja lesz. A tervfegyelem megszilárdítása Nagyobb figyelmet a gazdasági kérdéseknek Gombkötő Vilmos, a Demen- dicei (Deméndi) Efsz pártalap- szervezetének elnöke, a szövet­kezet gépesítője nagyon elfog­lalt ember. Kora reggeltől késő estig állandóan lót-fut, intéz­kedik, szervesz. Olykor több száz kilométert utazik, hogy beszerezze a- hiányzó alkatré­szeket, vagy gépeket. Legutóbb csak hosszas utánjárással sike­rült vásárolnia egy nagy telje­sítményű traktort. Szabad ide­je jelentős részét lefoglalja a társadalmi tevékenysége. A községben sok probléma közepette dolgozik az üzemi pártszervezet. Nagyon nehéz a taggyűlésekre olyan programot készíteni, amely felkelti min­den tag érdeklődését. A párt- alapszervezethez tartoznak a helyi kilencéves alapiskola ta­nítói és a faluban élő nyugdí­jasok is. Az utólbiak csak rit­kán járnak a taggyűlésekre. Az üzemi pártszervezet bi­zottsága olyan módon érvénye­síti vezető szerepét, hogy a fontosabb termelési ágazatok­ban — az állattenyésztésben, a növénytermesztésben, a gépjaví­tóműhelyben és az adminisztrá­cióban pártcsoportokat létesí­tett. Ezek az utóbbi időben igen aktív munkát végeznek. Személyi agitációval biztosítják a taggyűlésen és a pártoktatá­son való részvételt. Máris meg­mutatkoztak az első eredmé­nyek, mert az utóbbi taggyűlé­seken már a tagság 80—90 szá­zaléka jelent meg. Nagy probléma, hogy az üze­mi pártszervezet tagjai közül sokan már elég idősék. Indo­kolt tehát, hogy a jövőben több tagjelöltet vegyenek fel. A múltban ugyanis évente csak egy-két tagjelöltet igazoltak át a taggyűlésen. A múlt évben végre megtört a jég és a javí­tóműhely dolgozói közül a tag­jelöltek sorába vették fel Tóth Jánost, Melagu Jánost és Pazota Gézát. Mindhárman jó munkát végeztek és a társadalmi tevé­kenységből is kivették részü­ket. Idén a pártoktatási körök - l»en 12 pártonkívüli is hallgat­ja az előadásokat, akik közül a legaktívabbakat szintén elő akarják készíteni tagjelöltek­nek. A pártalapszervezet taggyűlé­sein rendszeresen foglalkoznak gazdasági kérdésekkel, de en­nek ellenére a közös gazdaság­ban elég alacsony szintű a munka termelékenysége. Olykor hibák fordulnak elő az irányí­tásban is. Nehezen alakulnak, formálódnak a távlati fejlesz­tési tervek. A pártelnök szerint épp ezekkel a kérdésekkel akarnak többet és hatásosab­ban foglalkozni az idei tag­gyűléseken. A pártcsoportok segítségével felmérik, hogy az egyes munkaszakaszokon mi­lyen fogyatékosságok mutat­koznak. Előtérbe helyezik azok­nak a problémáknak a megol­dását, amelyek fékezik a ter­melés növekedését. A javító- műhelyben Stutika Pál vezeté­sével máris nagyon aktívan mű­ködik a pártcsoport, amely hosszabb-rövidebb gyűléseken foglalkozik a munkafegyelem megszilárdításával és a terme­lékenységgel. Hasonlóan akti­vizálják a többi pártcsoportot is. El akarják érni, hogy a párttagok jó munkával mutassa­nak példát a pártonkívüliek- nek. Ezen a téren már eddig is szép eredményeket érték el. Az üzemi pártszervezet veze­tő szerepének elmélyítésé.’e nagy szükség van. Nagyon ne­héz körülmények között gazdál­kodik a Deméndi Efsz. Dombos, völgyes határában elég sok az üzemanyag-fogyasztás. Eléggé gyorsan kopnak a gépek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a géppark legtöbb gépe már el­avult és kis teljesítményű. Lé­nyegében ez az oka annak, hogy mintegy 200 hektáron nem vé­gezték el az őszi mélyszántást. Bár a közös gazdaság a múlt évben a gabonaoladási tervet és a húseladási tervet teljesítet­te, mégsem kielégítő a terme­lékenység foka. Arra kell töre­kedni, hogy mind a növény- termesztésben, mind az állatte­nyésztésben kevesebb ráfordí­tással olcsóbban termeljenek. Idén nagy feladatok előtt áll­nak, mert a múlt ovi eredmé­nyekhez viszonyítva hat vagon hússal és 107 000 liter tejjel akarnak többat eladni, BALL,* JÓZSEF Hatékony munkastílus A JANUÁRI ÉS A FEBRUÁRI TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATA P ár t a la psz er veze t ei n k januári és februári értékelő taggyűlé­sei befejeződtek. A pártépítés és a népgazdaság jó tapaszta­latai összegeződtek. Az értékelő taggyűlések tár­sadalmi jelentősége — sok más tényező mellett — abban is ki­mutatható, hogy a pártmunká- nak, a kommunista vezetési stílus alkalmazásának igen fon­tos, tanulságos értékű tapasz­talatcseréje volt. A gondosan összeállított beszámolókban, a szenvedélyes vitafelszólalások­ban a gyakorlati munkából le­vont számtalan politikai tanul­ság hangzott el, amelyeket gyü­mölcsözően leltet kamatoztatni mozgalmi munkánkban. A CSKP XV. kongresszusa nem véletlenül hangsúlyozta azt a követelményt, hogy pártunk nagy felelősséggel tartózik te­vékenységéért a munkásosztály­nak, egész társadalmunknak. Tehát úgy kell dolgoznia, hogy politikája, mely egész népünk érdekeit kifejezi, a végrehajtás során állandóan fokozza a dol­gozók társadalmi aktivitását, s a feladatok cselekvő teljesíté­sére ösztönözzön. Mindezek után érthető, miért kapott olyan nagy hangsúlyt a taggyűléseken a párt munkastí­lusa. A helyes politikát, amely egyesíti magában a tudományo­san megalapozott előrelátást, a megvalósítás reális, konkrét feladatait, nem lehet gépies módszerekkel, korszerűtlen esz­közökkel végrehajtani. Az e)vi politika, helyes választ adva í. társadalom által felvetett gya­korlati kérdésekre, mindig ki­igazítja, továbbfejleszti, korsze­rűsíti a párt munkastílusát is. A munkastílus nem elvont, személyektől elvonatkoztatha­tó fogalom. A párt munkastí­lusa a kommunisták, kollektí­vák munkájának, magatartásé nak értékelése, mindig és min­denben konkrét, személyre szó­ló. így jártak el a Kelet-szlo­vákiai Vasmű pártalapszerveze teinek kommunistái, akik a kollektív vezetésben megnyilvá­nuló fogyatékosságokat bírál­ták, hangsúlyozva: „Előfordüt, hoqy a gazdasági vezetők a kollektív vezetést a gyakori ta­nácskozásokra, agülésekre egy­szerűsítik, s csökkentik szemé­lyes felelősségüket a határoza­tok végrehajtásában.“ A kollek­tív vezetés azért fontos alap­elve a pártnak — erősítették meg a Zlaté Moravce-i Calex Hűtőszekrénygyár kommunistái is —, hogy meggátolják a sze­mélyi döntésekkel elkerülhe­tetlenül együtt járó szubjekti­vizmust, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy helyes politikai döntések szülessenek, amelyek magukban foglaljak a dolgozók tapasztalatait. A kollektív veze­tés nem mond elleni az egysze­mélyes felelősségnek, sőt fel­tételezi azt. A párt határozatai­nak helyességét az bizonyítja, ha a párttagság kollektív ta­pasztalatára épülnek. így meg­győzőbben kéviselhetik a helyes döntéseket, mert részt vetlek kialakításukban. Ezzel kapcsolatban foglalkoz­tak az értékelő taggyűlések a kommunista vezetők nagy fele­lősségével. Az e kérdés körüli vitát a következőkben lehet összefoglalni: a kommunista vezető legyen mindig pártos, igényes másokkal és saját ma­gával szemben is; legyen ön­álló, kezdeményező; teremtse meg személyes tekintélyét, de ne úgy, hogy másokban félel­met keltsen maga iránt. „Egy vezető nem a tisztségbe való ki­nevezésével szerez magának te­kintélyt — hangsúlyozzák a CSKP XV. kongresszusának do­kumentumai —, hanem elsősor­ban képességeivel és ismeretei­vel, a társadalmi érdekek meg­alkuvást nem ismerő szorgal­mazásával és áldozatos munká­val, az új és a haladás iránti érzékkel, szerénységgel, az em­berekhez, gondjaikhoz és szük­ségleteikhez való figyelmes vi­szonyulással“. A pártmunka színvonalának emelése, a bírálat és az igé­nyesség szellemének fejleszté­se, a * igsági bázis javítása, a nevelő és a kádermunka töké­letesítése, a tömegpolitikai munka hatékonyságának foko­zása, mint a párt vezető szere­pe érvényesítésének fontos ele­mei tekintélyes helyet foglal­tak el az értékelő taggyűlések vitájában. Az eredmények elis­merése során minden esetben szó esett a további feladatok­ról, a még ki nem használt le­hetőségekről, a hibák bírálata­kor viszont mindig hangot ka­pott a tényleges eredmény, a munka pozitív vonásainak a tisztelete. A hibákat, a fogyaté­kosságokat sohasem úgy bírál­ták, hogy „bűnlajstromot“ ál­lítottak össze, vagy a negatív jelenségeknek csupán a meg­állapítására szorítkoztak. A bí­rálatok mindig tartalmaztak ja­vaslatokat, megoldási módokat is, sőt nemegyszer egy-két konkrét jelenség bírálata már önmagában javaslat volt. Az értékelő taggyűlések a politikai és a lenini munkastí­lus összhangjának számos pél­dáját tárták elénk, ami bizonyí­téka annak is, hogy cselekvő programjukban, a pártélet fej­lesztésében alkotó módon vált­ják valóra a XV. kongresszus határozatait. « SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents