Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-04 / 62. szám, péntek
NAPONTA BIZONYÍT Az embert jóleső érzés tölti el, ha hosszabb idő után szülőföldjére visszatérve gyermekkori ismerőseivel, egykori iskolatársaival találkozik. Az örömét fokozza, ha azt hallja róluk, megállják helyüket, példás dolgozók. így jártam ezzel jómagam is, amikor Balázs István, a Gemerská Hórka-i (Gü- mörhorkai) Cellulóz- és Papírgyár Igazgatója Juhász István nevét és érdemeit megemlítette. Alig vártam, hogy találkozzam vele. — A cipészmesterséget tanultam ki — eleveníti fel a múltat. — Hogy itt a gyárban nem ez a szakmám, az magától értetődő dolog. Elnézem köpcös alakját, éles tekintetét. Közben magamban azt latolgatom, hogy az évek múltán miben is változott meg. Testalkata megerősödött... homloka megmagasodott. Hiába, a 47 év már nyomot hagy az emberben. — Amikor a tényleges katonai szolgálat után hazakerültem egy kis gondolkodás után idejöttem az üzembe mint szíjgyártó dolgozni — folytatja. — Félig-meddig rokon szakma. A gépszíjak javítása, karbantartása a feladatom. Hamar belejöttem, megszerettem ezt a munkát. Azóta huszonnégy év telt el, nem is akárhogyan. Egy műszakban dolgozik, de éjszaka is gyakran felkeltik, ha üzemzavar, illetve gépszíjszakadás van. Igyekezett lépést tartani a- fejlődéssel. Megtanulta a szállító gumiszalagok vulkani- zálását, a műanyagcsövek hegesztését. A szállítószalag vul- kanizálását több más üzem részére is végzi, néha munkaidő alatt, néha pedig szabad idejében. Egyszóval felelősségteljes munkakört lát el, s nemegyszer ügyességén múlik, hogy egy- egy részlegben hiba esetén milyen hosszú időre áll le a termelés. — Igyekszem megfelelő mennyiségű pótalkatrészt biztosítani szíjból és más szükséges anyagból — mondja. — Az embernek mindig tudnia kell, Juhász István hogy milyen anyagból késiült gépszíjat alkalmazzon. A tévedés hamar megbosszulná magát, és ennek az egész munka- közösség látná a kárát. A karbantartó részlegen 1972- ben nem minden ok nélkül választották meg a pártcsoport JÖVŰBE VISZDNTLAIASRA Évente 10 000 vendég # Ismerkednek fővárosunk nevezetességeivel Mint a legtöbb helyen a fővárosban, itt is, a hol kigyúló, hol kialvó jelzőlámpák irányítják és teszik biztonságossá az utcai közlekedést. A száguldó villamosok és a tovasuhanó gépkocsik fegyelmezetten engedik át az úttest túlsó oldalára igyekvő járókelőket, majd pótolni igyekezve az elmulasztott perceket, gyors iramban folytatják útjukat. Naponta többször is megfordulók ezen a forgalmas prágai utcán — a Porícon —, amelynek régi palotái indokoltan vonják magukra a látogatók figyelmét. A Középső pályaudvar közelében, a Bílá Labuť Áruház tőszomszédságában levő egyik saroképület régente mint szálloda szolgált, 1948 óta pedig az FSZM üdülőinek nyújt kényelmes, barátságos otthont. Bejárata előtt többnyire kisebb- nagyobb csoportokba verődve ismerkednek, barátkoznak egymással a szabadságukat a fővárosban töltő, kitűnő ellátásban részesülő szakszervezeti tagok. Hányán üdültek fennállása óta a szakszervezeti üdülőben? — Nehéz lenne erre a kérdésre válaszolni — mondja Bohumil Dengler, az Üdülők Házának vezetője. Csupán annyit mondhatok, hogy képtelenek vagyunk kielégíteni a keresletet. Hetenként csupán 220 személynek tudunk szállást biztosítani, de vendégeink száma egy esztendő leforgása alatt így is eléri a tízezret. A jelenlegi vendégek közül flO-an Magyarországról, a többiek az NDK-ból és hazánk különböző részéről érkeztek. A jövő hétre többek között 36 szovjet látogatót is várnak. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak a hazai és a szocialista országok dolgozói töltenek itt néhány kellemes napot. Az Üdülők Házában jól érzik magukat a kapitalista or* szagokból, például Franciaországból, az NSZK-ból, Belgiumból érkező dolgozók is, akik a saját szemükkel győződnek meg a hazájukban rólunk terlenkezőjéről, szocialista társadalmunk számukra hihetetlen vívmányairól. Egyesek közülük csak nehezen értik meg, hogy nálunk nincs munkanélküliség, az árak sem emelkednek és — a párt körültekintő irányítása jóvoltából — dolgozóink az inflációt sem ismerik. Tagadhatatlan azonban, hogy egy két nap leforgása alatt ők is otthonosan érzik magukat hazánkban, beleolvadnak az üdülők nagy családjába, mintha mindig közéjük tartoztak volna. Ezek a kellemes benyomások természetesen az üdülők részére gondosan előkészített változatos és tanulságos programoknak is köszönhetők, amelyeknek keretében a történelmi műemlékeken és értékeken kívül a korszerű lakótelepekkel, a földalattival, a Ruzynéi repülőtérrel, a Klement Gottwald híddal, vagyis Prága új arculatával is megismerkednek. A gazdag esti műsorból a színházi előadások és a hangversenyek sem hiányoznak. Választék mindig akad bőven, a külföldiek — a nyelvi nehézségek miatt — az operát és az operettszínházat, a Laterna Magicát és a Pantomim-színházat részesítik előnyben. De népszerűek az Üdülők Házában rendezett műsorok is, például a Nemzeti és az Operettszín- ház művészeinek gyakori fellépései, vagy akár a Bílá Labuť divatbemutatói. A legkedveltebbek azonban mégiscsak a tánccal egybekötött ismerkedési estek, amelyeken a hazai és a külföldi dolgozók együtt éneklik egymás népdalait és a népi táncokkal is megismerkednek. Ezeken az egymás kölcsönös megismerését lehetővé tevő estéken sokszor életre szóló barátságok szövődnek, amelyekről az Üdülők Házának vendégkönyvében Is hűségesen beszámolnak. A legtöbben ezekkel a szavakkal vesznek búcsút egymástól: Jövőre viszontlátásra! elnökévé. Hogy nem tévedtek, azt az is igazolja, hogy a legjobbak közé sorolja őt az üzemi pártvezetőség. — Az ember naponta találkozik a pártcsoport és a karbantartó részleg dolgozóival — állapítja meg. — így alkalom adódik a feladatok megvitatására, és összehangolhatjuk munkánkat. A pártcsoport elnöke amellett, hogy mindenben példát kell mutatnia, törődik a tagság politikai nevelésével, s az üzemi párttagsági gyűléseken tolmácsolja a pártcsoport véleményét. Juhász István mindezekkel a feladatokkal megbirkózik. Fegyelmezett, s ezt másoktól is megköveteli. Foglalkozik a fiatalokkal, kellően előkészíti őket a pártba való belépésre. Már az idén három fiatalt vettek fel a párttagjelöltek sorába. Jó munkájáért kétszer kapta meg a vállalat, egyszer pedig a szakágazat legjobb dolgozója jelvényt. Fényképe tavaly a járási székhelyen a legjobb dolgozók arcképcsarnokában kapott helyet. — A szabadidő mivel telik el? — érdeklődöm, miközben igyekszem elképzelni családja körében. — Hetente egykét gyűlés mindig van — válaszolja. — Tagja vagyok a népi milíciá- nak is. Munka után hazamegyek, segítek a feleségemnek, aki az óvodát takarítja. Tavasz- szal a kertben foglalatoskodom, nyáron eljárok segíteni a szövetkezetbe. Ha a családban vagy a szomszédoknál akad cipészmunka, a nyári konyhában leülök a cipészasztalhoz dolgozni, jobban mondva kikapcsolódni. Megszólal a munkaszünetet jelző sziréna. A gépek zaja elül. Mi alig vesszük észre, régi emlékekről beszélgetünk, ismerősökről érdeklődünk egymástól. Elmondjuk, melyikünknek hogyan alakult a sorsa. Aztán keményen kezet fogva búcsúzunk a legközelebbi találkozásig... NÉMETH JÄNOS Kommentáljuk A vásárlók megelégedésére A lakosság nap mint nap kapcsolatba kerül a kereskedelemmel, személyesen is megítélheti a kiskereskedelmi hálózat színvonalát. Az illetékes szerveknek az a célja, hogy a dolgozók munkahelyi kötelességeik elvégzése után megvásárolhassák mindazt, amit a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a közszükségleti ipar és a népgazdaság többi ágazata gyárt számukra. A kereskedelmi szolgáltatások szempontjából nagyon fontos kérdés az üzletek nyitvatartási ideje. Ezzel a kér- dŕssel foglalkoztak a közelmúltban a Szlovák Nemzeti Tanács képviselni, a kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottság tagjai. Megállapították, hogy a munkaszüneti napok előtti napokon meghosszabbodott az üzletek nyitvatartási ideje, és szombaton is több üzlet áll a vásárlók rendelkezésére. Munkanapokon az ü*1«tek 70 százaléka 18 óráig, sőt tovább tart nyitva. A vásárlók örömmel fogadták, hogy pénteken legalább egy órával később zár 6532 üzlet. Vasárnap az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumához tartozó üzletek egy része délben 12 óráig tart nyitva. Vasárnap elsősorban a cukrászdák, az édességboltok, a csemegeüzletek és a tejtermékeket árusító boltok állnak a vásárlók rendelkezésére, A nyitvatartási idő alapján képet alkothatunk a kereskedelmi szolgáltatások színvonaláról. Az üzletek több mint háromnegyede reggel 5—8 óra között nyit, elsősorban azok, ahol az elárusítók több műszakban dolgoznak. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók teljes mértékben eleget akarnak tenni a vásárlók igényeinek. Ugyanakkor fel kell figyelni az ezen a térrn fennálló problémákra és nehézségekre is. Említsük meg az üzlethelyiségek hiányát, az aránylag kis eladóteret, az elárusítók alacsony számát, azt, hogy többségük nő, gyermekes anya. A kereskedelmi alkalmazottak nagy része lakhelyéről autóbuszon, illetve vonaton érkezik munkahelyére, és a menetrendek nem felelnek meg minden esetben az üzletek nyitvatartási idejének. Továbbá meg kell említenünk a lakáshiányt, a munkásszállások kis számát, valamint azt, hogy sok esetben problémát okoz a napi bevétel postára adása. A kő/véleménykutatás eredményei szerint a fogyasztók leginkább 14—18 óra között vásárolnak, szombaton reggeltől 11 óráig. Megfigyelhető, hogy 18 óra után csak a vásárlók 9 százaléka, sőt a nagyvárosokban három százaléka vásárol élelmiszert. A legtöbb élelmiszert pénteken és szombaton vásárolják, hétfőn és szerdán a legkevesebbet. A felmérések során megkérdezett személyek csaknem 11 százaléka javasolta, hogy az élelmiszerüzletek nyitvatartási idejét hosszabbítsák meg az esti órákban. Természetesen vidéken mások az elvárások, különösen a mezőgazdasági idénymunkák végzése idején. Az SZNT képviselői megállapították, hogy a kereskedelemnek még jelentős tartalékai vannak a nyitvatartási idő t élszerű módosításában, illetve a lakosság vásárlási szokásainak befolyásolásában. Teljes mértékben összhangot kell teremteni a lakosság igényei és a kereskedelem lehetőségei között, hogy dolgozóink, főleg a nők és anyák elégedettek lehessenek ezzel a fontos szolgáltatással is. PETER REZAK ORVOSI TANÁCSADÓ '• ... - , Mit kell tudnunk a fültőmirigy-gyuiladásról Az utóbbi időben mind a gyermekek, mind a felnőttek körében egyre gyakoribb a fertőző fültőmirigy-gyulladás. Gyakori előfordulása miatt nem árt, ha szólunk erről a betegségről is. A fültőmirigy-gyulladás, vagyis a mumpsz, fertőző megbetegedés, amelyet filtrálható vírus okoz. Hatással van az egész szervezetre, de főképp a fül tőmirigyre, amely alaposan megduzzad és az arc dagadt, deformált lesz. Ősszel és tél végén fordul elő a leggyakrabban. Csecsemők egyéves korig, valamint az idősebb emberek ritkán kapják meg. Általában 18—40 éves korig fordul elő a leggyakrabban. Átvészelése egész életre szóló immunitást ad. A vírus a száj, az orr, a nyelőcső és a légutak nyálkahártyája útján kerül a szervezetbe, s a nyákahártyáról a vérbe jutva az egyes mirigyekben elszaporodik. A betegség lappan- gási ideje 18—20 nap, azonban bizonyos esetekben 3-tól 30 napig is tarthat. A betegség fáradtsággal, tarkótáji fejfájással, ízületi és izomfájdalmakkal kezdődik. Előfordulhat orrvérzés, hányás és étvágytalanság is. A test- hőmérséklet fokozatosan emelkedik 38—39 Celsius fokig, azonban az is előfordulhat, hogy hirtelen 38—40 Celsius fokos láz lép fel. Fájdalom jelentkezik a fül tájékán elől és a belázasodás után kb. 12—36 órával. Azután megdagad a fültőmirigy. A daganat terjedni kezd a fül előtti arcrészre, valamint a fül mögött, a tarkó irányában. Á beteg rágás közben erős fájdalmakról panaszkodik és ezért nem akar enni. Néha előfordul a túlzott nyálképződés, máskor viszont éppen az ellenkezője, vagyis a beteg arról panaszkodik, hogy száraz a szája. Három-négy nap múlva a láz csökken, a beteg állapota javul, annak ellenére, hogy a daganat még néhány napig megmarad. Általában mindkét fültőmi- rigy gyulladásba jön, de rendszerint nem egyszerre. A másik fültőmirigy sokszor csak 3—7 nap múlva jön gyulladásba. Ilyenkor a hőmérséklet ismét felugrik. A betegek kb. 50 százalékánál a vírus megtámadja az áll és a nyelv alatti mirigyeket is. Ha nincs komplikáció, a betegség 10—15 napig tart. A fertőző fiiltömirigy-gyulla- dás sok esetben komplikációval, szövődménnyel is járhat. A férfiaknál heregyulladást, a nőknél petefészek-gyulladást okozhat. A férfiaknál a heregyulladás a betegség 6—7 napján jelentkezik magas lázzal, helyi fájdalmakkal és dagadás- sal. A gyulladás következtében magtalanság léphet fel. A komplikáció megnyilvánulhat hasnyálmirigy-, tejmirigy-, mellékvese- és pajzsmirigy-gyullahat agyhártya- vagy agyvelő- gyulladás is. A betegség nem mindenkinél zajlik le azonos tünetekkel. Egyes esetekben fellépnek a jellegzetes tünetek, máskor viszont tünetmentes az illető, úgynevezett vírushordozó. A betegség kezelésének egyik alapfeltétele a teljes ágynyugalom, legalább 7—10 napig, és az orvos utasításainak szigorú megtartása, főképp azért, hogy a szövődményeket elkerülhessük. — A megduzzadt fültőmirigy- re száraz, meleg borogatást teszünk. Nagyon fontos a teljes értékű koszt. A betegnek adjunk tejet és tejtermékeket: sajtot, túrót, tejfölt, vajat, ezenkívül tojást, gyümölcsöt, gyümölcslevet és tápláló leveseket. Mivel a beteg nehezen rág, nagyon fontos, hogy az ételeket folyékony vagy pépszerű állapotban fogyassza. Az ételeknek tartalmaznia kell: C-, A- és D-vitamlnt. A fertőző fültőmirigy-gyulladás emberről terjed át, rendszerint cseppfertőzés útján. Különösen a tünetmentes egyének terjesztik, nyállal vagy köny- nyel. A vírusokkal teli nyál- csepp, amely a köhögés vagy tüsszentés útján kerül a levegőbe, hosszú ideig ott lebeg, s a zárt helyiségben mások állal belélegezve fertőzhet. Ugyanígy az arcon széttörölt könnycsepp is fertőzhet, ha másokhoz ér. Nemcsak közvetlen cseppfertőzéssel terjedhet a betegség, hanem a beteg személy által erősen fertőzött használati tárgyak útján is. Általában, mint minden fertőző betegség, ez is könnyebben terjed a zsúfolt közösségekben: iskolában, színházban, autóbuszon, vonaton stb. Ezért nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy köhögéskor, tüsszentéskor mindenki tartson zsebkendőt a . szája elé. 1977. III. 4.