Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-25 / 83. szám, péntek
25 ÉVE ALAKULT MEG A ROKKANTAK SZÖVETSÉGE Már nem kérvényező Furcsa talán, de igaz: a dolgozók, a munkaviszonyban levő, mindennapos, becsületes munkával értéket teremtő dolgozók 3,5 százaléka rokkant. A mi társadalmunkban már nem kérvényező, megélhetésért könyörgő, aki rokkant, hanem szociális szempontból is egyenjogú, egyenértékű társa az egészségesnek. A Rokkantak Szövetsége, mely ma ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját, a Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezetekkel együtt arra törekszik, hogy a szociális egyenjogúság, egyenértékűség természetes jelenség legyen. Nem vitás: érdekvédelmi szervezet a Rokkantak Szövetsége. Téved azonban az, aki azt gondolja, hogy amikor a rokkantak érdekében szól, kér, könyörög, kérvényez. A mi társadalmunkban nincs szükség erre. Azon fáradozik, hogy élet- problémáikat zökkenőmentesen oldhassák meg, hogy életmódban, munkában ne érezzék magukat kevesebbnek, mint mások. Marxi igazság: a munka tette igazán emberré az embert. Ennek az igazságnak a felismerése, alkalmazása a rokkanlak legsajátosabb érdeke. Még azok is erre vágynak, akiknek a társadalom önkért. emberbaráti szeretetből olyan anyagi lehetőséget ad, hogy abból fedezhetik életük fenntartását. Szlovákiában 50 000 tagja van a Rokkantak Szövetségének, s mindegyik a munkát tartja az élet értelmének. Egyik sem tekinti önmagát kérvényezőnek. Törvény biztosítja —■ a 60/75 számú —, hogy a számukra fenntartott munkahelyeken maguk és társadalmunk javára gyümölcsöztethessék . munkaképességüket. Szlovákiában 18 olyan különféle termelőszövetkezet működik, melyek részlegeket, műhelyeket üzemeltetnek a rokkantak tevékeny részvételével. És persze, ezeknek a munkahelyeknek az üzemeltetése nem könyöradomány, hiszen mindegyik kellő népgazdasági hatékonysággal, jövedelmezően üzemel. A súlyosabb rokkantak számára külön, speciális termelőszövetkezetet létesített a Rokkantak Szövetsége. Az eredeti elképzelés szerint ez a termelőszövetkezet, az Integra, arra volt hivatott, hogy erkölcsi, társadalmi segítséget nyújtson az arra rászoruló rokkantaknak. Érdemes azonban közelebbről is megvizsgálni ennek a termelőszövetkezetnek a gazdasági eredményeit. Figyeljünk csak: 1975- ben az alkalmazottak száma 2000 volt. Közülük mintegy 18 —10 százalék volt egészséges, a többi a szó legszorosabb értelmében mind-mind rokkant volt. És ez a termelőszövetkezet 6,4 millió koronás tiszta hasznot felmutatva zárta a gazdasági évet. Magyarán mondva: népgazdaságunk nem fizetett rá, éppen ellenkezőleg. Nem kérvényező, aki rokkant. Már nem az. A mi társadalmunkban, a szocialista társadalomban a rokkant szociális szempontból is egyenjogú, egyenértékű társa az egészségesnek. Problémák persze vannak. Úgy igaz — amint azt Januška Pavol, a Rokkantak Szövetsége Központi Bizottságának főtitkára mondta az egyik sajtóértekezleten —, hogy amíg az egyik feladatot sikerrel megMérlegelés és tervezés ÉRTÉKELIK MUNKÁJUKAT A SZLOVÁKIAI NÖSZÖVETSÉG TAGJAI A lévai járásban a Szlovákiai Nöszövetségnek 10139 tagja van. Ezek képviseletében mint pgy 750 küldött pénteken járási konferencián értékeli az elmúlt négy év alatt végzett munkát, és kijelöli a további feladatokat. Ottjártunkkor Irena Medkovától, a járási bizottság elnökétől megtudtuk, hogy mit is tartalmaz lényegéljen a járási bizottság jelentése. Többek között megállapítja, hogy a munkaképes nők 47 százaléka van alkalmazásban íiép- gazdaságunk különböző ágazataiban. Örvendetes tény, hogy a képviselőtestületekben a nők aránva meghaladja a 33 százalékot. A múlt évek egyik legjelentősebb eredménye a hazánk' felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaverseny volt. Az említett évforduló tiszteletére a járás női 95 292 négyzetméter zöldövezetet hoztak létre, kiültettek 119 750 díszbokrot, illetve rózsabokrot és 300 000 virágpalántát. Az évforduló tiszteletére telt kötelezettségvállalásukat magasan túlteljesítették, társadalmi munka keretében 1 216 000 korona értéket hozlak létre. Pártunk XV kongresszusa tiszteletére 127 121 óra társadalmi munka ledolgozására tettek ígéretet, amit hiánytalanul teljesítetlek is. A szolidaritási alapra 1974-től a múlt év végéig 31 99(í kftronát utallak át Az ipari üzemekben és a mezőgazdaságban számos női szocialista munkabrigád dolgozik. A mezőgazdaságban, főleg az állattenyésztésben doleozó nők hívták fel az utóbbi időben magukra a figyelmet. 1975-ben a tejeladás terén a járás a nyugat-szlovákiai kerületben az utolsó helyen volt. Tavaly járási méretben tehenenként 194 literrel sikerült az évi fejési átlagot f2946 literi növelni. Ebben nagy részük van a szövetkezet női dolgozóinak is. így tavaly terven felül már 1 562 000 liter tejet értékesítettek a járás mezőgazdasági üzemei. A legjobb fejőnő Helena Foltano- vá, alti 1976-ban tehenenként 5260 liter tejet fejt ki. Tollat gyűjtöttek a gyermelí- toáros részére, kézimunkákiállltást rendeztek, irodalmi esteket tartottak. Rendszeresen látogatják a járás gyermekotthonait és a nyugdíjasokat*.'A politikai nevelésről sem feledkeztek meg. Ám amint azt a beszámoló megállapítja, az elért eredmények ellenére e téren van még mit javítani. A 135 alapszervezetből ugyanis harmincban nem törődnek a tagok nevelésiével. Ezek közé tartozik a vajkai, a santovkai, a bešai, a kvetnái stb. alapszervezet. A járásban kevés az óvodai és a bölcsődei férőhely. Legkritikusabb a helyzet a járási székhelyen, ahol mintegy 400 gyermek vár elhelyezésre. A járási konferencia résztvevőinek az illetékesek arról számolhatnak be, hogy szeptember elsejéig további 300 gyermeket tudnak elhelyezni. A jednota fogyasztási szövetkezet egy régi lakóházat vásárolt meg, amelyet átépít. Itt negyven gyerek talál majd otthonra. A Kozmetika, a pékség és a Milex összefogásával további 50 óvodai és bölcsődei férőhely létesült. A Potraviny és a vendéglátóipar megszüntette az egyik borozói, azt kétoszlályos óvodává építik át, ahol 50 gyermeket helyeznek majd el. A Közép-lakótelepen is hamarosan elkészül a 90 férőhelyes óvoda és a 35 apróságot befogadó bölcsőde. A konferencián minden bizonnyal sok javaslat, észrevétel hangzik majd el. Sok szó esik majd a szolgáltatásokról, a kereskedelemről, egyszóval mindarról, ami a nők második műszakát hivatott megkönnyíteni. Nem utolsósorban az is szóba kerül, hogy a járás női a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 137 Q58 óra ledolgozására tettek ígéretet. Hogy ezt komolyan gondolják, igazolja az a tény is, hogy a járási konferenciáról hazatérve szombaton járási műszakot tartanak, amelynek célja a lakó- és munkahely szebbé tétele, a választási program teljesítésének elősegítése. Tettekkel akarják bizonyítani: mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobban teljesítsék a CSKP XV. kong- resszusza határozatából reájuk háruló feladatokat. N. }. oldja társadalmunk, a megoldás puszta lényéből három új, ám most már más minőségű probléma származik. A példákat hosszan sorolhatnánk. Csak néhányat ragadunk ki. Egyik ilyen a rokkantak közlekedése. Az 1971—74-es években állami hozzájárulással, soron kívül 2000 rokkant kapott autót, mások számára jutányos utazási lehetőséget biztosítottak, viszont problémát jelentenek a parkolóhelyek, a garázsok építése, a villamosok, az autóbuszok és vonatok lépcsői, férőhelyei. Más példa: az átképző intézetekben évről-évre ezrek tanulnak, de probléma, hogy bizonyos szakmák (kefekötő, stb.) nem elég modernek, hiszen a vakokat ma már a számítógépek kezelésével is megbízhatják, ha felkészítik őket erre a szakmára. További példa: az átképzés gyakorlatában jól beváltak a speciális (egészségügyi és köz- gazdasági irányzatú) középiskolák, de egyre nagyobb az érdeklődés a rokkanlak körében is a főiskolák iránt. Több, megfelelően felkészített, hozzáértő oktatóra van szükség. Ha jól megfigyeljük ezeket a kiragadott példákat, bizonyság előttünk, hogy ezekkel a problémákkal mint munkánk, fejlődésünk természetes részeivel kell számolnunk. Figyelmeztetésül szolgáljon ez a statisztikai adat: hazánk országútjain 1961-től 1975-ig balesetek következtében közel 150 000 embertársunk szenvedett olyan sérülést, mely átmenetileg, részben, kevésbé vagy nagyobb mértékben rokkanttá tette. Nem várhatjuk, hogy kérvényezzenek. Tennünk, cselekednünk kell értük. És mindenkiért, aki rokkant. HAJDÜ ANDRÁS Már A SZISZ Galántai járási Bizottsága irányításával a SZISZ alapszervezetek és pionírcsapatok szorgalmasan készülnek a Mladá fronta és a Smena te- repfutás megrendezésére. A já-, rási döatőt Sereden tartják meg, tíz kategóriában. A legjobbak jugot szereznek a kerületi versenyen való részvételre, a bajnokuk és a helyezettek ér tékes jutalmat és oklevelet kapnak. BENKOVICS ZOLTÁN KOMMENTÁRUNK Mindennapos gondoskodás Elsősorban az életszínvonal emelkedésének és az egészségügyi ellátás javulásának köszönhető, hogy növekszik az időskorúak szánia: Míg 1950-ben a lakosság 7,8 százaléka volt 65 évesnél idősebb, 1975-ben már 12,2 százalék, és a demográfusok számítása szerint ez az arány a következő években tovább növekszik. Már ma is csaknem 2 millió olyan állampolgár él hazánkban, akik koruk, egészségi állapotuk miatt fokozott, mindennapos gondoskodást igé nyelnek. Vajon megteszünk-e mindent értük? Nyugdíjrendszerünk demokratizmusa közismert, szinte természetesnek vesszük, hogy az előírt korhatár betöltése után — amely nálunk világviszonylatban rendkívül alacsony — kivétel nélkül mindenki rendszeres nyugdíjat kap. A közelmúltban végrehajtott nyugdíjrendezés lehetővé tette az idősek életszínvonalának további emelését. Csakhogy az anyagiak csupán a kérdés egyik oldalát jelentik. Az idő seknek szükségük van arra, liogy érezzék társadalmunk szerető gondoskodását, hogy hasznosíthassák magukat, ne maradjanak magukra akkor sem, ha már fogyóban az erejük. Az öregekről való szociális gondoskodás elsősorban a nemzeti bizottságok feladata. Hatáskörükbe tartoznak a szociális otthonok, a nyugdíjasok klubjai, az öregek étkeztetése és az utóbbi években örvendetesen bővülő szociális szolgáltatások valamennyi formája, dk bírálják felül, ki nel< van szüksége rendkívüli segélyre, va®« segítségre. jól felszerelt, szakszerűen vezetett szociális otthonaink vannak, de funkciójuk az utóbbi időben nagy mértékben megváltozott. Többnyire egészségileg megrokkant, állandó ápolásra szoruló öregek kerülnek az intézetekbe, az idősek szívesebben élik le életüket megszokott környezetükben, saját beosztásuk és belátásuk szerint. Ennek megfelelően növekszik az igény a házi szociális gondozás iránt. Szlovákiában ma már több mint 6000, idős lakos veszi igénybe ezt a szolgáltatást, amelyre tavaly az első félévben 14,5 millió koronát fordítottunk. Nagyon jól bevál tak a nyugdíjasok házai. A régebbi épületek átépítésével, vagy a lakásépítés keretében létesített kis méretű lakásokból álló házakban a nyugdíjasok saját otthonaikban függetlenül élhetnek, de ugyanakkor bármikor rendelkezésükre állnak a gondozónők, nincsenek egyedül, ha valamilyen segítségre van szükségük. Az ember természetes igénye a kiegyensúlyozott, nyu- godt öregkor; a magány, a társadalomból való kitaszítottság érzése sokszor többet árt, mint a betegség, vagy az •setleges anyagi szükség. A nemzeti bizottságok sokat tesznek az elmagányosodás ellen, de a társadalmi szervezetekkel, a gazdasági szervekkel való szoros együttmükö- dés nélkül nem érhetnének el megfelelő eredményeket. Az időseknek fontos a megértés, az hogy lehetőségeikhez mérten bekapcsolódhassanak a közéletbe, sőt ha egészségi állapotuk megengedi, munkakedvüket és tapasztalataikat is kamatoztassák. Sok üzem, szövetkezet példamutatóan, rendszeres kapcsolatot tart fenn nyugdíjasaival, törődésük nem korlátozódik csupán az évente megrendezett nyugdíjas találkozókra. Kirándulásokat szerveznek számukra, hozzájárulnak a nyugdíjasklubok költségeinek fedezéséhez, üzemi éttermeikben lehetővé teszik étkeztetésüket, és még az olyan jóleső figyelmességről sem feledkeznek meg, mint az üzemi újság rendszeres elküldése. Azt kérdeztük, vajon megteszünk-e mindent az idősekért. A válasz egyértelmű: sokat tettünk, de nem mindent. Rengeteg lehetőségünk adódik arra, hogy nyugdíjasaink életét még gondtalanabbá, tartalmasabbá tegyük, hogy va lóban mindenki elmondhassa magáról, öregségében nem maradt magára. Ehhez azonban az kell, hogy mindenki, — gyermekek, unokák, üzemek, a különféle intézmények és a társadalmi szervezetek — kötelességüknek tartsák az idős emberekről való gondoskodást. Az idős nemzedék munkájával, életével kiérdemelte valamennyiünk megbecsülését és tiszteletét. CSIZMÁR ESZTER ORVOSI TÁN ÁCS A DÓ A fiatalnak is fájhat a feje A fejfájás olyan gyakori tünet, hogy talán nincs is olyan ember, aki élete bizonyos szakaszában, bizonyos körülmények közölt ne panaszkodna erre. Ezért hasznos, ha közelebbről is megismerkedünk a fejfájás okaival. Ügy, mint a fájdalom általában, a fejfájás is bizonyos jelzés, amely figyelmeztet, hogy az ember szervezetében, illetve az ember és környezete közti viszonyban valami nincsen rendben. Ez a szociális szempont rendkívül fontos, mivel gyakran segít az okozati ösz- szefiiggések feltárásában. Mindjárt az elején le kell szögezni, hogy a fejfájás nem specifikus megnyilvánulás. A fejfájás szerint nem határozhatjuk meg keletkezésének pontos okát. Számos okozati tényezőt ismerünk, amely fájdalmat okozhat. Az orvos, a neurológus feladata, hogy alapos kivizsgálás, különböző módszerek alkalmazása segítségével felismerje a valódi okol és azt sikeresen kiküszöbölje. Ha eltekintünk a szájüreg, a külső hallásvezeték és az orrüregek gyulladása okozta fejfájástól, megállapíthatjuk, hogy n panaszok több mint 90 százalékút az érfalak legyengülé- se, illetve fájdalmas kitágulása, a fej és a tarkó izomzatúnak Idegfeszültsége okozza. A hirtelen vagy fokozatosan fellépő fejfájás a fej különböző részein észlelhető, a fájdalom- érzet lehet tompa vagy lüktető, tarthat néhány óráig vagy napig, de mindenképpen befolyásolja az egyén éleiét. Gyakran vezet a különböző fájdalomcsillapítók mértéktelen fogyasztásához, ami szokássá válhat és az adagok emelése még fokozhatja a fejfájást. Miben keressük az okokat? Sokan a mai élet fokozott ütemében, a stresshelyzetekben, a túlterheltségben, a konfliktusos helyzetekben keresik. Orvosi tapasztalatunk és számos kísérletünk eredménye azt mutatja, hogy a fejfájást leggyakrabban az olyan helyzetek, illetve életfeltételek okozzák, amelyek hosszú, látszólag megoldhatatlan konfliktust váltnak ki az ember és környezete között. Nem kell, hogy ez a konfliktus nyilvánvaló legyen, előfordul, hogy az ember nem is tudatosítja. És mégis a fokozott, visz- szafojtott belső nyugtalanság, az idegesség, az ingerültség, az izomlazítás hiánya, a kevés alvás, fáradtságot, kimerültséget, fejfájást, sőt munkaképtelenséget eredményez, ami abban tükröződik vissza, hogy az egyén fél, nem tudja teljesíteni napi feladatait. Ez fokozza az idegfeszültséget és ezáltal a fejfájást is. Milyen lehetőségek nyílnak a fejfájás megakadályozására, illetve megelőzésére? Elsőrendű fontosságú a helyes életmód, vagyis az ember napirendjének jó megszervezése, a murikára és a pihenésre fordított idő arányos megosztása, a rendszeres táplálkozás, a lelki és fizikai lazítás, a szabadban töltött idő, a sportolás és a kulturális érdeklődés kielégítése. A fejfájásnak nem lehet oka az iskolai túlterheltség, hanem sokkal inkább a munkaidő rossz megszervezése, a szabad idő rossž kihasználása, a rendszertelen tanulás, mivel annak következtében sok lanulnivaló gyűlik össze, s a diákok az éjszakát is a könyvek fölött töltik. Ha tehát gyakrabban fáj a fejük, kényelmességből ne nyúljanak mindjárt a fájdalom- csillapítóhoz. A leghelyesebb, ha egy kis időt szánunk rá, hogy pontról pontra elemezzük napirendünket és elgondolkozzunk életmódunkon. Fel kell mérnünk, nincs-e valamilyen rejtett ellentét köztünk és a család többi lagja között, amely megakadályozza a közeledést, a nyíltságot, és állandó rejtett feszültséget okoz. Ha ez az önvizsgálat nem vezet eredményhez, és panaszunk továbbra is fennáll, a leghelyesebb, ha felkeressük az orvost, aki szakszerűen fel tudja tárni fejfájásunk okát, és tanácsot ad annak megszüntetésére. Dr. LADISLAV SOBOCKÝ, CSc.
