Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-23 / 81. szám, szerda
A szlovákiai építőipar feladatai és további fejlesztése (Folytatás a 3. oldalról) nz építkezési beruházásokban. Ezen a téren tovább kell szilárdítani az ötéves terv tekin- télvét és kötelező voltát. A pártszervek határozatai az állami és a gazdasági szervek feladatává teszik, hogy a kiemelt kötelező építkezéseket előnyösen lássák el kapacita sokkal, anyagokkal, gépekkel, tapasztalt munkásokkal és műszaki szakemberekkel. Ezeken az építkezéseken nagyobb mértékben kell érvényesíteni a komplex műszaki rendszerek bevált formáját, valamennyi résztvevőnek közös szocialista felajánlásokat kell tennie, és az előkészítések, valamint a megvalósítás során meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy bővítsék a kétműsza- kos termelést. Ebben látjuk a munkaszervezés új formáit, amelyeket az építkezési beruházások folyamatának megjavításában is ki kell használni. A járási és a kerületi párt- bizottságoknak meg kell teremteniük a politikai feltételeket az említett új formák szélesebb körű érvényesítéséhez, határozottabban fel kell lépniük a helyi érdekeket védő irányzatok, valamint az ellen, hogy a kapacitásokat társadalmi szempontból kevésbé jelentős építkezéseken kössék le. Ezek az építkezések sok esetben jogosak, de a társadalom szempontjából másodrendűéi?. A kerületi és járási pártbizottságoktól elvárjuk, hogy ne csak a lakásépítést biztosítsák és ellenőrizzék, hanem egybe hangolják az építkezési beruházások valamennyi résztvevőjének tevékenységét, és aktívan vegyenek részt a felmerülő problémák megoldásában. Amikor az építőipar problé máiról beszélünk és kiemeljük ágazati jellegét, az SZSZK valamennyi építőipari szervezetére gondolunk. Az építészeti kapacitások csaknem 30 százalékát más reszortok irányítják. Az építkezési beruházások terén a döntő szerep az építőiparé, ennek ellenére népgazdaságunk fejlesztésének szükségletei megkövetelik, hogy a többi reszort építészeti kapacitásai nagyobb mértékben hozzájáruljanak a társadalmi szükségletek fedezéséhez, s ilyen értelemben módosítsák kapacitásuk struktúráját is. A helyi építőipari vállalatok fontos szerepe Az építőipar ágazatában jelentős szerepe van a 48 járási és városi építőipari vállalatnak, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak s több mint 35 000 alkalmazottjuk van. A 6. ötéves tervidőszakban ezeknek a vállalatoknak a kapacitása 36 százalékkal növekszik, s összesen 31,6 milliárd korona értékű munkát végeznek. Ebben a tervidőszakban is ezek a vállalatok elsősorban az épületek korszerűsítésével, a házak és lakások javításával és karbantartásával, a lakosság számára végzett építőipari munkákkal foglalkoznak, de részt vesznek az építkezési beruházásokban is. Elvárjuk, hogy a járási és városi építőipari vállalatok az eddigi pozitív eredményeik folytatásaként teljesítik az építkezési beruházások feladatait a választási programok teljesítése, a lakóházak korszerűsítése és javítása során, valamint a lakossági szolgáltatások keretében. A helyi építőipari vállalatok műszaki politikájának irányításában és az alapvető építőanyagokkal való ellátásukban nagyobb segítséget várunk az Építésügyi Minisztériumtól. A kerületi és a járási nemzeti bizottságoknak a helyi építőipari vállalatok kapacitásának fejlesztését a javításokra és karbantartásokra kell irányítaniuk, amelyek 42 százalékkal lesznek nagyobbak. Külön figyelmet érdemelnek a helyi építőipari vállalatok szervezésének és irányításának formái és módszerei. Az utóbbi években ezek a vállalatok jelentős mennyiségi és minőségi4 fejlődésen mentek keresztül, de a vállalatok irányításának színvonala nem felel meg ennek. A vállalatokat közvetlenül az illetékes járási nemzeti bizottságok irányítják gyakran a kölcsönös kapcsolat nélkül. Ezért a kerületi nemzeti bizottságoknak az illetékes ágazatokkal együttműködve felül kell bírálniuk az eddigi irányítási rendszert és műszaki politikát, amely helyett újat, hatékonyabbat kell javasolni, olyat, amely megfelel a helyi építőipari vállalatok mai és jövőbeni fejlődésének, elsősorban az anyagi termelési alap szempontjából. A nemzeti bizottságok által irányított építőipari vállalatok között fontos szerepük van az útépítő vállalatoknak, amelyeknek teljesítménye a 6. ötéves tervidőszakban 33 százalékkal növekszik. Jelentősebb mértékben kell hozzájárulniuk a lakótelepek, valamint azon negyedek közművesítéséhez, ahol családi házak épülnek. Az illetékes nemzeti bizottságoknak ezeknek a feladatoknak a teljesítésére kell irányítaniuk az anyagi-műszaki alap kiépítését is. A közlekedés terén az építőipari vállalatoknak erejüket a déli vasútvonal építésére kell összpontosítaniuk, és nagyobb mértékben kell részt venniük a döntő ipari létesítmények építésénél az ipari vágányok lerakásában. A prievidzai Bányaépítő Vállalattól elvárjuk, hogy gyorsítsák meg a munkálatokat a Fekete-Vágon épülő vízi erőmű építésén. Összpontosított erőfeszítést követel a döntő fontosságú építkezések befejezése Elvtársak! A CSKP KB 5. ülése, amely értékelte a 6. ötéves tervidőszak első évének előzetes eredményeit, és megtárgyalta az 1977. évi állami terv feladatait, súlyt helyezett arra, hogy az erőket és eszközöket a döntő építkezések befejezésére, az építkezési beruházásokon végzett munkák és a szállítmányok struktúrájának megtartására, valamint a lakásépítés és a járulékos építkezések feladatainak teljesítésére kell összpontosítani. Az egész ágazatban a tavalyi terv feladatainak 100,5 százalékra való teljesítésével az építőipari munkák mennyisége 1975-höz viszonyítva 9 százalékkal növekedett. Az 1976. évi eredmények elemzése, elsősorban a kivitelezői szerződések teljesítése azt mutatja, hogy a feladatokat nem teljesítjük abban a struktúrában. amely megfelelne az öté- vos t«rv céljainak és kiemelt feladatainak. Ezt fejezte ki, hogy 323 millió koronával túlléptük a javítómunkák értékét, az építkezési beruházásokban csaknem 300 millió korona értékű feladatot nem teljesítettünk, elsősorban az Építésügyi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vállalataiban. Ez megnyilvánul abban is, hogy nem teljesítettük a feladatokat a járulékos beruházásokban és a közművesítésben. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy építkezési beruházásaink politikai szempontból rendkívüli szakaszairól van szó. A kötelező és a központilag ellenőrzött építkezéseken 15,6 százalékkal túlteljesítettük a feladatokat, de ennek ellenére egyharmadukon nem teljesítettük az állami tervet, több építkezésen nem teljesítettük a tárgyi feladatokat, s ezáltal nem teremtettük meg a feltételeket a kapacitások tervezett üzembe helyezéséhez. Először a prievidzai és a ružomberoki Húskombinátban, a bratislavai Televíziós Központ, a Kráľovský Chlmec-i Bútorgyár, és más létesítmények építéséről van szó. Nem teljesítettük a tervfeladatokat Bratislava fejlesztésében, pedig amint azt a CSKP XV. kongresszusának irányelve meghatározza, az illetékes szerveknek és szervezeteknek rendkívüli figyelmet kell szentelniük a főváros fejlesztésének. Az építőipari dolgozók 1976- ban saját anyagi alapjuk építéséljen is lemaradtak. Ez elsősorban azokon az építkezéseken nyilvánult meg, amelyeknek termelése megoldja majd a strukturális átépítést, valamint megszünteti az anyagi források hiányát. Például a lučeneci Csempegyárról, a batízovcei és a gečai homok- és kavicsbányáról és a trebejovi kőbányáról van szó. Az Építésügyi Minisztériumban és a termelési gazdasági egységek vezérigazgatóságain dolgozó kommunistáknak tudatosítaniuk kell, hogy a terv nem teljesítésével veszélyeztetik saját anyagi alapjuk kiépítését és az egész ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését. Nem értük el a kívánt javulást azon a téren sem hogy az erőket az építkezések egyenletesebb átadására akarjuk koncentrálni és az évi feladatok nagy része az utolsó negyedévre maradt. A feladatok nem teljesítésének oka — a vállalatokban és az építkezéseken — az irányítómunka alacsony színvonala, ami megnyilvánul a munkaidő és a gépek elégtelen kihasználásában és a munkafegyelem megsértésében. A tavalyi tárgyi feladatok nem teljesítésének gyakori oka volt a terv- és szerződésfegyelem megsértése, az állami terv irányvonalától való elhajlás, a helyi és a csoportérdekek előnybe helyezése a társadalmi érdekekkel szemben, valamint a megkezdett építkezések költségvetési költségeinek utólagos növelése. Ez a gyakorlat nagyon zavaróan befolyásolja az évi tervek egybeliangoltságát az anyagi-műszaki ellátással, és megbontja a termelés folyamatosságát. TernTészetes, hogy az 1976. évi terv struktúrájának nem teljesítése igényesebb feladatok elé állít ja az építőket az ötéves terv korábbi éveiben, elsősorban olyan vonatkozásban, hogy erejüket nagyobb mértékben kell a döntő építkezésekre összpontosítaniuk, nagyobb figyelmet kell szentelniük a tervezett kapacitások üzembe helyezésének, valamint a kiemelt építkezéseken a feladatok teljesítésének. Az építőiparban az irányító dolgozók elsőrendű politikai feladatának tartjuk, hogy ezen a téren már az idén döntő fordulatot érjenek el, mivel ez feltételezi az egész ötéves terv feladatainak teljesítését. Helyesnek tartjuk, hogy az Építésügyi Minisztérium vállalataiban a gazdasági dolgozók és a pártszervezetek továbbra is arra törekedjenek, hogy túlteljesítsék tervüket a beruházási építkezéseken. E cél teljesítéséhez jelentősen hozzájárulhat az a felajánlás, amelyet az építőipari dolgozók szlovákiai párt- és gazdasági aktíváján fogadlak el. A felajánlás értelmében az építkezési beruházásokon egy százalékkal túlteljesítik az építési munkák tervét. A vállalatok párt- és társadalmi szervezeteinek feladata, hogy a dolgozókat a felajánlás teljesítésére aktivizálják. Ez annál inkább is szükséges, hogy az építőipari dolgozók számára a 6. ötéves tervidőszak évének kezdete nem volt sikeres. Az építőiparban az első két hónapban a saját dolgozóik által elvégzett munkák tervét csak 98,7 százalékra teljesítették. A lemaradás 40 millió koronát jelent. Az Építésügyi Minisztérium reszortjában a lemaradás több mint 19 millió korona, ami hat vállalat között oszlik meg. Nem érik el a tervezett munkatermelékenységet és az előző évek több kedvezőtlen irányzata továbbra is megnyilvánul. Fontos követelmény a tervezés megjavítása és a tervfegyelem megszilárdítása A CSKP XV. kongresszusán is megállapították, hogy a párt továbbra is a gazdasági fejlesztés egyik legfontosabb, de ugyanakkor legnehezebb területének tartja a beruházási politikát. Az építkezési beruházások terén a pozitív fordulat elérésének egyik elsőrendű feltétele a tervezés megjavítása, és az irányítás valamennyi szintjén a tervfegyelem megszilárdítása. Amikor a tervről beszélünk, nemcsak az állami nép- gazdasági tervre gondolunk. A minisztériumok, a termelésigazdasági egységek és vállalatok is terveznek. Gyakran még ma is tanúi lehetünk annak, hogy felületesen járnak el a tervek kidolgozásakor, sőt, megsértik a tervfegyelmet is. Az építkezési beruházás problémái fokozatos leküzdésének módja a beruházási perspektívák idejében történő tisztázása, a hosszú távú fejlesztési elképzelések rögzítése, a kiegyensúlyozott közép távú terv és annak kötelező jellege. Fordulatot kell elérnünk a beruházási és a tervezési előkészületek tökéletesítésében, következetesebben kell szabályozni az építkezések megkezdését, és javítani kell a szállítóimegrendelői kapcsolatokat. E tekintetben a kormány és a központi szervek több határozatot hoztak, ezeket azonban minden esetben nem valósítják meg következetesen. Továbbra is tapasztalható gyakorlat, hogy koncepció és tervek viszonylatában elő nem készített építkezésekhez fognak hozzá, aminek következtében a továbbiakban rögtönöznek, növekednek a költségvetési kiadások és aránytalanul kitolódnak az építkezési határidők. Már több ízben hangsúlyoztuk, hogy a népgazdaság és így az építkezési beruházások irányításának és az építőipar fejlesztésének alapvető eszköze az ötéves terv. Ezen a területen a jelenlegi problémák arra késztetnek bennünket, hogy előnyben részesítsük a társadalmilag fontos építkezéseket. Ez azonban semmikép sem jelenti azt, hogy a többi, tervben szereplő építkezésen megengedhetjük a feladatok nem teljesítését. Az egész ötéves terv törvény számunkra. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésén hangsúlyozták, hogy az építőiparban és az építkezési beruházásban a fogyatékosságok kiküszöbölésének egyik alapvető módja a terv kidolgozása bilanciós módszerének elmélyítése és szállítói-megrendelői biztosítása. Ez az építkezések előkészítésében és megvalósításában a leggyöngébb pont, amely gátolja a folyamatos építőipari munkálatokat, az építkezések folyamatos befejezését. Erről meggyőz bennünket számos negatív példa az olyan fontos építkezéseken, amilyen a prievidzai és a ružomberoki Húskombinát, a Kráľovský Chlmec-i Bútorgyár. Ezeken az építkezéseken két évet késnek, mivel hiányzik a technológia, valamint nem fedezték a döntő fontosságú építőanyagok szükségletét. Ennek a helyzetnek oka elsősorban az építkezések beruházói előkészítésének durva elhanyagolása a gép és az építőipari szállítmányok tekintetében. Egyes beruházási szándékok és tervfeladatok nélkülözik fontos kellékeiket, amilyen pl. a termelési technológia és az építkezés koncepciójának tisztázása, továbbá a devizaeszközök, a tüzelőanyag-bázis és a felsőbb szintű kivitelezői kapcsolatok. Ilyen alapvető feltételek rendezése nélkül nem lehet kidolgozni a tervdokumentációt, ami közvetlenül kedvezőtlenül hat az építkezés hatékonyságára és sikeres előrehaladására. Ilyen tisztázatlan kérdések miatt a központilag kiemelt, ez idén induló építkezések 26 százalékának a meghatározott időpontban nem voltak tervei, sőt az 1978-ban kezdődő építkezéseknek 64 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ez a helyzet éles elentétben áll a XV. kongresszus határozatával, s ezért az egyes tárcák és a beruházó szervezetek irányító dolgozóitól elvárjuk, hogy alapvető fordulatot valósítsanak meg az építkezések idejében történő és színvonalas előkészítésében. A beruházási funkció tökéletesítése és széti'orgácsoltsá- gának megszüntetése megkívánja a beruházó tevékenység koncepcionális részének céltudatos összpontosítását a vezér- igazgatóságokon és a minisztériumokon, s ennek megfelelően hozzáértő káderek koncentrálását a beruházási alakulatokban, hogy jobban kiaknázhassák' a felgyülemlett tapasztalatokat. Tudjuk, hogy ez nem új feladat, hiszen a CSKP KB Elnöksége már 19^2 novemberi határozatában kitűzte, s s ezért nem tehetünk mást, csak elégedetlenségünket fejezhetjük ki azokkal kapcsolóban, akik felelnek e határozat teljesítéséért. A beruházási előkészületek tökéletesítésének részét képezi az idejében történő és komplex területi és tervezési felkészülés. Annak ellenére, hogy a területi tervezésben megvannak a beruházások lokalizálásának olyan szükséges feltételei, amilyen az SZSZK urbanizációs terve, valamint a városok és a községek területi tervei, komolyan lemaradt a feltételüket képező beruházások előkészítése és megvalósítása. Ez a lemaradás nemcsak gátolja az építkezések megkezdését és lefolvását, főleg a nagy beruházási egységek esetében, hanem egyben szükségessé teszi költséges provizóriumok építését is és elodázza a létesítmények üzembe helyezését. A tervező kapacitás terén tapasztalható feszültséget fokozatosan meg kell szüntetnünk e kapacitások sokoldalú, észszerű felhasználásával és a tervező szervezetek dolgozói számának növelésével. Ennek egyben feltétele az ötéves beruházási terv tárgyi feladatainak összehangolása a tervező munkálatok tervével, a kivitelezői szervezetekkel való együttműködés elmélyítése, a típus- és az ismételten alkalmazható tervek nagyobb mérvű felhasználása és a fel nem használt tervek számának lényeges csökkentése. Nem engedhetjük meg az 1976. évi helyzet megismétlődését, amikor a felhasználatlan tervek hozzávetőleg 250 tervező évi munkáját képviselték. Jelenleg érvényesíteni kell a tervező szervezetek szakmai irányításának hatásosabb formáit, hogy már a tervezés során szavatolják a termelési beruházások legkorszerűbb technológiáját és a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazását a kutatás és a fejlesztés leghaladóbb ismeretei alapján. A tervmegoldásokban tökéletesíteni kell az építkezések olyan meghatározó fontosságú paramétereit, amilyen a haszon növelése, a létesítmények tömegének, a hő és az energia fogyasztásának csökkentése, a zajártalom minimalizálása, s az életkörnyezettel kapcsolatos minden más követelmény tiszteletben tartása, nem utolsósorban pedig a költségvetési kiadások csökkentése. Elsősorban a tervezők és kivitelezők felelnek a haladó konstrukciós, anyagi és építő- ipari-technológiai megoldásokért, valamint az építkezések hatékony megoldása feltételeinek megteremtéséért. Az építkezések tervezési minőségének javítása és idejének lerövidítése hatásos intézkedéseket követel meg a tervező tevékenység színvonalának (Folytatás az 5. oldalon) 1977. III. 23.
