Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-22 / 80. szám, kedd
Az első nagyüzemi számvetés Ha az ember nem a naptárhoz igazodnék, azt hihette volna, március vége, sőt: április eleje van. Úgy tűnt: az időjárás is ünnepi díszben akarta köszönteni a JUROVÁ-i (Dercsikai) BARÁTSÁG Egységes Eüldművesszövetkezet dolgozóinak első közös évzáró közgyűlését. Azért az elsőt, mert tavaly ilyenkor még csak az alakuló gyűlés ülésezett: a Barátság Efsz a Kostolné Kraca- nyi (egyházkarcsaí), Kráľovičove Kračany-i (királyfiakar- csai), jurová-i (dercsikai), bakai és Trstená na Ostrove-i (nádasdi) földművesszövetkezetek egyesülésével alakult át modern mezőgazdasági nagyüzemmé. A közgyűlést egyébként a GabCikovői IBősi) Állami Gazdaság modern művelődési házában tartották, mivel a mintegy 450 jelenlévő számára a szövetkezeti „otthon“ nem tudott megfelelő helyiséget rendelkezésre bocsátani. A díszes emeleti nagyterem méltó ünnepélyességgel fogad ta az ünnepi gyűlés résztvevőit. A hatalmas teremben ötszáz személyre terítettek, s az elnöki asztal fölött az ígéretes mozgósító jelszó volt olvasható: Teljesíljük a CSKP XV. kongresszusának határozatait. A rövid, de tartalmas kultúrműsor után Kovács István mérnök, a Barátság elnöke előterjesztette a főbeszámolót. „Alapos, sokoldalú számvetés, nyílt és konkrét -bírálat, valamint önbírálat szükséges ah- hoz, hogy az évzáró taggyűlés teljesítse jeladatár — hangoztatta nyomatékosan az elnök, s ez az igény a közgyűlés tartalmi meghatározójává vált. Alapos részletességgel elemezte az 1976-os év eredményeit, a szövetkezeti munka minden területén, s rámutatott az adott lehetőségekre, amelyek csupán kiaknázásra várnak, hogy megtalálják a nagyüzemi alapoknak megfelelő további kibontakozás útját. Az elnöki beszámoló értékelte a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépesítés területén elért eredményeiket, hangsúlyozva szép sikereiket, de nem hallgatta el azokat az objektív és szubjektív okokat sem, amelyekből hiányosságaik támadlak. Állattenyésztésük — a rendkívül rossz, aszályos év ellenére is, amely a növény- termesztésen keresztül kihatott erre a termelési ágazatra is — globálisan túlteljesítette tervét: A tervezett 40,143 ezer korona értékű nyerstermelést a valóságban átlépte: 40,421 ezer koronát ért el, ami 100,60 százalékos tervteljesítést jelent. A fő beszámoló után Benián József üzemgazdász ismertette a tagsággal az 1977-es pénzügyi tervet. A szünet után elsőként a gyűlést vezető Bariul elvtárs, a szövetkezet alelnöke szólt az elmúlt év sikereiről és hiányosságairól. Foglalkozott azokkal a problémákkal is, amelyekről korábban — míg kis szövetkezetekben gazdálkodtak — nemigen tudhattak, mert a nagyüzemi irányítás, vezetés pszichológiájával függenek össze. Érdemes idézni egy gondolatát, amelyet bármilyen szinten irányító tisztségviselő megszívlelhet: „Ne gondolja egyetlen vezető sem, hogy ítélőképessége csalhatatlan; mindenkor hallgassa meg beosztott dolgozóinak véleményét.“ Mészáros Antal elvtárs a szociális és kulturális bizottság múlt évi tevékenységéről számolt be, majd Szakái Lajos, az üzemi pártbizottság és az ellenőrző bizottság elnöke szólt. A szövetkezeti vagyon megbecsülésére és megóvására hívta fel a tagság figyelmét. Hangsúlyozta, hogy még sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a gépek, a vegyszerek jobb, gazdaságosabb kihasználásának. Hangjából a közös vagyon féltése csendült ki, amikor az ismert mondással élt, miszerint „az nem Csá- ky szalmája“. A közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig Ábrahám Dezsőnek, a munkabiztonsági bizottság elnökének beszámolóját is. Elmondta, hogy a bizottság a múlt évben jó munkát végzett, s egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben még körültekintőbbeknek és megfontoltabbaknak kell lenniük. Alaposan el kell sajátítaniuk különösen az új, bonyolultabb mezőgazdasági gépek kezelését, meg kell tanulniuk a velük kapcsolatos előírásokat, hogy azok betartásával elkerülhessék a baleseteket. A vita után ismét egy ünnepélyes aktusra került sor: huszonkilenc kiváló dolgozónak díszokleveleket és pénzjutalmakat adtak át. A Jurová-i (Dercsikai) Barátság szövetkezet dolgozói zárszámadást végeztek. S az ünnepség befejezése után hozzálátnak, hogy az előttük álló sok sok hétköznapot alkotó munkával töltsék ki, hogy a jövő ilyenkor esedékes évzáró közgyűlés mérlege még sokkal jobb, kedvezőbb legyen ... (~ít~J Nagy figyelmet fordítanak a dercsikai szövetkezetben arra, hogy a gépek mindig kifogástalan állapotban legyenek. Simon Vendel Ihalról) műhelyvezető az ipari tanulóknak is átadja tudása legjavát. (Gyökeres György felvétele) Milliók a társadalomnak (ČSTK) — A humennéi járás lakossága összesen 36 674 egyéni és 1452 kollektív szocialista felajánlást tett 117 millió 337 000 korona értékben. így fejezték ki eltökéltségüket, hogy aktív módon hozzájárulnak pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, és munkasikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. ígéretet tettek, hogy az iparban, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben több mint 21 millió korona értékben, a mezőgazdasági termelésben pedig több mint 3 millió koronával túlszárnyalják a tervfeladatok teljesítését. Úgyszintén csaknem 8 millió 100 000 koronával akarják túlszárnyalni a tervbe vett tüzelőanyag-, energia- és anyagmegtakarítást. A munka- környezet javítása érdekében 381000 munkaórát dolgoznak le társadalmi munkával. Az l/A osztály tanulóinak egy csoportja Csengetés után Hétköznap egy mezőgazdasági szaktanintézetben A diákotthon földszinti előcsarnokában nagy a forgalom. Ahogy közeledik a tanítás kezdetét jelző csengetés Ideje, úgy gyorsulnak a tanulók léptei. Az emeleti szobákba vezető lengőajtó egyere ritkábban — de annál nagyobb ívben — nyitódik ki, míg végül a legkésőbben kelő is megjelenik az előcsarnokban, átszáguld az udvaron, és amikor megszólal a csengő, már a szomszédos épület egyik osztályában ül. A nyomába indulok, de az iskola épületébe már jóval a csengetés után érkezem. Azt ugyanis, aki először jár a Dvory nad Žitavoui (udvardi) Mezőgazdasági Szaklanintézet- ben a diákotthon, az iskola, a műhely és a tornaterem épületei között elterülő udvar látványa mindenképpen megállásra készteti. Az épületeket összekötő, tetővel védett betonjárdák, a közöttük elterülő díszfákkal és bokrokkal teleültetett füves területek és a hatalmas úszómedence — amit, — mint később megtudtam, — az iskola önerőből épített — minden várakozást felülmúlnak. — Ez csak természetes — mondja Benkovics József igazgató, amikor kifejezem kellemes meglepetésemet. — Udvarunk igazi szépségében azonban nyáron lehet gyönyörködni, amikor minden kizöldül és kinyílnak a virágok, no meg a medencét is megtöltjük vízzel. Akkor látogasson ide. Szívesen megígérem, de — miután jövetelem céljának megfelelően Ismerkedni kezdek a szaktanintézet kora tavaszi hétköznapjával — kiderült, érdekes és értékes látni valamint hallani való ezúttal is akad. — Kezdjük talán az elméleti oktatással, mert bár szaktanintézet vagyunk. ezt is nagyon komolyan kell vennünk — mondja az Igazgató, és már indulunk is Ismerkedni az iskolával. Utunk első állomása a szak- tanterem. A falakon képek és térképek függnek, a szekrényekben pedig a tanítási segédeszközök sokasága látható. A terem közepén állvány van, rajta film- és diavetítő áll. Az ablakok elsötétíthetők. — A korszerű, színvonalas oktatás elengedhetetlen követelménye ez — mondja kísérőm. —■ Mi a mezőgazdaság számára nevelünk szakkádereket, és a mező- gazdasági termelés mai szintje megköveteli, hogy az innen kikerülő fiatalok megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek. Tanulóink jelenleg magyar, illetve szlovák tanítási nyelvű osztályokban növénytermesztő-gépesítői me- zőgazdász-gépesítői, és trakto- ros-gép esi tői képesítést nyerhetnek. A tanulmányi időszakok szerint egy két és három év. A hároméves Szakra csak a kilencedik osztályból, a két évesre pedig a hetedik és nyolcadik osztálytól is veszünk fel tanulókat, s a két év után a fezakmunkásbizonyítvány mellett a nyolcadik és a kilencedik osztály elvégzéséről is adunk bizonyítványt. A hároméves szakot végzők a dolgozók középiskolájában egy év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Teljesen új forma és lehetőség a most szeptemberben nyíló négyéves állattenyésztői szak, amely érettségivel végződik, és befejezése után az érdeklődők főiskolára is jelentkezhetnek. Bekopogunk az egyik osztályba. Amint kiderül, a magyar tanítási nyelvű I/A osztály fizika óráját zavartuk meg, de Kovács József tanár ezúttal kivételesen eltekint a megrovástól, megengedi, hogy par szót váltsunk a tanulókkal. Már csak azért is, mert tananyag ismétlés van. és elégedett a tanulók tudásával. Tóth Antal, a szomszédos Besenyőből jár be. — A téli szünidőben jártam a szövetkezet műhelyében, beszéltem az ott dolgozókkal, elnéztem munkájukat. Azóta még erősebb az elhatározásom, hogy gépjavító legyek — vallja önmagáról. Jancsó Tibor, a gémesi alapiiskolából jött, a traktoros-gé- pesítői szakon tanul. Elmondja, hogy úgy érzi, jól választott. Szabad idejét elsősorban sakkozással tölti, jelenleg az iskolai sakkversenyre készül. A pozbai Magda Tibor elismeri társa sakktudását, de ő bizony inkább a lövészkörben dolgozik. örül a tavasznak, mivel a tornatermi gyakorlatok után most már a szabadba is kimehetnek. Miros Ferenc, Csúzról jött, a délutánokról és az estékről kérdezem. — Tanítás után rövid pihenés következik, majd a kötelező tanulás, negyed kétig. Utána vacsorára megyünk, ezt követően pedig megnézzük a tv-hír- adót, és a fél nyolckor kezdődő műsort. Akiket történetesen nem érdekel, azok különböző társasjátékokat játszhatnak. Közösen járunk moziba, sőt havonta egyszer-kétszer színházba is elmegyünk. Közben megszólal az óra végét jelző csengő, illik, hogy a gyerekeknek meghagyjuk szünet- jüket. Elköszönünk, és átvonulunk a szomszédos kabinetbe, amit akár játék-országnak is nevezhetnénk. A szekrényekben, illetve azok tetején fűkaszálók, rendhárítók, pótkocsik, répafejelők, és még további számos mezőgazdasági gép kicsinyített másai láthatók. Több közülük még működik is, „mese-szövetkezetben“ nyugodtan dolgozhatnának velük. — Tanulóink vizsgamunkái — mondja az igazgató, elismerésemet látva. — Az elméleti oktatás mellett a gyakorlati felkészítésre is nagy gondot fordítunk. Tanulóink az egyes szakok szerint megismerik a mezőgazdasági gépeket, megtanulják kezelésüket és javításukat. Jogosítványt szereznek kerekes traktor és motorkerékpár, illetve lánctalpas traktor, kombájn, sőt személy- és tehergépkocsi vezetésére is, s megtanulják az ív-, valamint a lánghegesztést. A gyakorlati ismereteket a helyi és a környező mezőgazdasági üzemek gépjavító műhelyében, a brnói Zetor traktorgyárban és itt helyben, az iskola jól felszerelt műhelyében szerzik meg. Természetesen a műhelybe is benézünk. A szlovák tanítási nyelvű III/'A tanulói éppen befejezték a gyakorlatot. Amíg takarítják a műhelyt Ladislav Prechoda a szakoktatás mestere megmutatja egyik saját készítésű segédeszközüket, helyesebben segédeszközök egész sorát. Szétszedtek egy kiselejtezett traktort, részeit tisztára fényesítették, majd állványokra helyezték. A gyakorlat keretében előbb az egyes géprészek szétszedésével és összerakásával ismerkednek meg, majd összerakják és ismét szétszedik az egész traktort. Jobb, szemlélte- tőbb és gyakorlatibb oktatást talán el sem lehet képzelni. Útközben még benézünk a tornaterembe, ahol az egyik osztály testnevelési órája folyik. Az épület egy további helyiségében a súlyemelők gyakorlatoznak. Szorgalmasan emelgetik a kilókat, közben különböző tornagyakorlatokat végeznek, úgy, ahogy a falra függesztett napiparancs pontjai előírják. — 45 kg-nál tartunk, de lesz ez még több is — mondja Seres Szilveszter, és máris nekifeszül az újabb próbálkozásnak. Benkovics József igazgató — Tizenkét szakkörünk van, ;i foglalkozások rendszeresek és általában a kora délutáni órákban tartjuk őket — magyarázza kísérőm. — Lényegében ez szükségszerű, hiszen bennlakásos iskola vagyunk, a bejárást csak kivételes esetekben engedjük meg, és a tanulók szabad idejének hasznos eloltáséról gondoskodnunk kell. Az ellátás egyébként ingyenes, tanulóink ingyen kapják a munkaruhát és a lábbelit is. A „zsebpénz“ havonta 5—190 korona között van, évfolyamtól és érdemtől függően. Az utóbbi három év alatt 349-en végeztek nálunk, és valamennyien az őket érdeklő munkakörben helyezkedtek el . EGRI FERENC (A szerző felvételei) 1977. III. 22. A szaktanintézet korszerű diákotthona
