Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-22 / 80. szám, kedd
MIASZ OLVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN G. P.: Arról már hírt adott a sajtó, hogy a családi házak (egyéni lakásépítés] építésére is vonatkozó korábbi 1908/137. sz., és az ezt kiegészítő rendelkezéseket 1977. január 1-i hatállyal az 1976/160 sz. pénzügyminisztériumi hirdetmény váltotta fel. Kedvezményes kölcsönt csak engedélyezett, és hosszabb idejű távlati tervnek megfelelő épületre enegdélyez-hetnek, ha ezzel ^'legalább három személy részére új lakás keletkezik. A pénzsegély további feltétele, hogy az épületet még nem kol- laudálták és az építkező eddig nem kapott sem egyéni építkezésre, vagy szövetkezeti építkezés keretében feltételesen elengedhet kölcsönt [pénzsegélyt). A szocialista vállalatok dolgozói vállalatuktól 25 000 korona összegig részesülhetnek fel'ételesen elengedhető pénzbeli hozzájárulásban. Ez az összeg 35 000 koronáig emelhető, ha mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási termelővállalat dolgozóiról, továbbá a tüzelőanyag, energiaelőállítás, bányák, kohók, gép- és építőipar, közlekedés, vegyipar, fogyasztási termékeket előállító ipar dolgozóiról, valamint iskolák tanítóiról és nevelőkről van szó fa vidéki I. és II. ciklusú iskolák esetében). Ez, a 10 000 koronával magasabb stabilizációs — feltételesen elengedhető — hozzájárulás engedélyezhető, ha csoportépítményekről van szó. Húszezer koronával magasabb stabilizációs hozzájárulást lehetne nyújtani az erre kijelölt központokban. Az építkező dolgozónak minden esetben köteleznie kell magát, hogy a vállalatnál legalább 10 évet ledolgozik, az épületet tartós lakásként fogja használni, a kikötött időszak alatt nem ruházza át másra (sem ajándékozással, sem eladással). Az Állami Takarékpénztár az egyéni lakásépítésre 200 000 koronáig terjedő kölcsönt nyújthat a szokásos biztosítékok mellett, pl. kezesek, az ingatlan szerződéssel kikötött átruházási korlátozásával. Többlakásos családi ház esetében a kölcsön 250 000 koronáig engedélyezhető. A kölcsön visszafizetésének ideje 30 év. 2,7 százalékos évi kamattal. A csoportos családi házak, valamint a személyi tulajdonban levő lakások esetében az évi kamatozás csak 1 százalék. Bár az 1976/160 sz. hirdetmény már hatályba lépett, eddig még nem jelent meg a törvénytárban. A hirdetmény közzététele után a még nem közölt részletekhez visszatérünk. H. I.: Az építkezési engedélyt az építő'.elek tulajdonjogi rendezése után szabad csak kiadni. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon Nagykürtösön az ügyvédi tanácsadó irodához. A cukorrépatelep áthelyezését a jövőben valószínűleg elsősorban a szállító efsz-nél kellene majd szorgalmazniuk, ugyancsak elsősorban ők tartoznának a szállítás során erősen megrongált útszakaszt rendbehozni. G. I.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó iratai alapján kérjék ki ügyvéd tanácsát. Az olyan ajándékozási szerződést, amelyet az ajándékozó nyilvánvalóan azért kötött, hogy megakadályozza az ellene érvényesített követelések behajtása érdekében az ingatlanok végrehajtás útján való eladását, a polgári törvénykönyv 39. §-a értelmében a járásbíróságon beadott keresettel meg lehet támadni. A bíróság természetesen alaposan megvizsgálná a kérdéses követelések jellegét és az eset minden körülményét is. A törvényes öröklés alapján csak a gyermekek az örökösök, a nővér nem. Érdeklődő. A most érvényben levő polgári törvénykönyv magyar fordításban nem kapható. A munkatörvénykönyv eredeti szövegét lefordították, s könyv formájában is megjelent. Ez a fordítás és a büntetőtörvénykönyv fordítása ma már nemigen használható, mert a szöveg néhányszor módosult már. A munkatörvénykönyvvel kapcsolatos más törvényt és hirdetményt, mint a betegbiztosítás és szociális biztosítás kérdéseinek ismertetését népszerű brosúrákban a PRÁCA könyvkiadó több magyar kiadványa tartalmazza. Tudomásunk szerint ez a kiadási program tovább folyik. Az 1975—76. évben megjelent társadalombiztosítási törvények és azok számos végrehajtási hirdetménye teljes magyar fordításban nem jelent meg. Csehül és szlovákul már megjelent a rendelkezések népszerűbb ismertetése könyv formájában. A legszükségesebb aktualitásokra lapunk, a Szabad Földműves s a Národné výbory állandó magyar melléklete figyelmeztet. A Szabad Földműves pl. tavaly külön mellékletként közölte az 1975/ 122 számú új efsz-törvényt, az 1975/137 sz. új efsz-mintaalap- szabályokat tartalmazó hirdetmény teljes magyar fordítását, és több, a mezőgazdasági termelés irányítását tartalmazó minisztériumi hirdetmény és irányelv magyar szövegét. A polgári törvénykönyv, a polgári perrendtartás, a munkatör- vénykönyv, a büntetőtörvénykönyv és a bűnvádi perrendtartás könyv alakjában sokáig szlovákul sem volt kapható (elfogyott), az utolsó két évben ezek a törvénykönyvek szlovákul újból megjelentek, és nagyrészt még kaphatók. Ha a hivatalos szlovák nyelvet nem értenék meg kellőképpen, ajánljuk, hogy az ügyvédi tanácsadó irodákban, a bíróságokon, állami jegyzőségeken, vagy a nemzeti bizottságokon kérjenek tájékoztatást. Sz. F.: A fenti közlemény részben az ön részére is válasz. A mezőgazdasági adót és végrehajtási rendeletét lapunkban is — főként a polgárokat illetően — annak idején részletesen közöltük. A főként számításba jövő földjövedelmi adó fáz említett mezőgazdasági adó egyik neme), ismertetését tartalmazza az 1977. évi Madách Naptár is. A földadót és a földjövedelmi adót a hnb kezeli. A hnb felett a fellebbezési és irányító szerv a járási nemzeti bizottság. Az ön által említett, az utóbbi időben életbe léptetett rendelkezések, amelyek a háztáji te: nelést jelentékeny adó- kedvezményben részesítik, az ottani helyi szükségleteket tartják szem előtt. Nálunk a gépesítés intenzívebb, a munkaerőfelesleget az ipar igényli, tehát mások a feltételek és ezt tudomásul kell venni. A Szabad Földművesnek van külön melléklete, melyben a kertészkedésről van szó. A kérdéses könyv (Poradca záhradkára) lé nyeges fokozatos ismertetését esetleg az említett hetilap szerkesztőségével beszéljék meg. Ennek keretében megoldható lenne a vegyszerek, növényvédő és gyomirtó szerek szlovák (cseh) elnevezésének magyar fordítása és főként az anyagok alkotóelemeinek ismertetése. T. M.: A bíróság minden ítéletét a résztvevő (fel és alperes, büntetőügyben vádlott, károsult, stb.) címére zárt borítékban küldi meg. Az átvételt a címzett a térti vevényen írja alá s a posta visszaküldi a bíróságnak, mert a kézbesítés hiteles igazolása nélkül nem le hét megállapítani az ítélet jogerőre emelkedését, az esetleges jogorvoslat (fellebbezés) idő ben történt beadását. Elsősorban a fél érdeke, hogy a bíróságon bejelentse pontos címét, esetleg az ítéletet annak leírása után a bírósági irodában is átveheti. Lehetséges, hogy a pontatlan címzés miatt a kérdé ses bírósági döntést többen hívatlanul is elolvasták. Ha valaki ezzel visszaélt, a polgári törvénykönyv 11. és következő paragrafusai értelmében (személyiség védelme) a járásbíróságon beadott keresetben léphetne fel. Kérhetné, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogtalanul beavatkozott személyiségébe, továbbá, hogy tiltsa meg az esetleges további jogtalan személyiség-sérelmet, vagy valamilyen formában (újságban közzétett nyilatkozat, stb.) elégtételt nyújtson. Anyagi elégtétel nem jön számításba. Dr. F. J. A nemzeti bizottságok feladatai az életkörnyezet védelmében A CSKP XV. kongresszusa az 1976—1980-as évekre jóváhagyta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének irányelveit, amelyek a természet- a gazdasági és a technikai tudományok tevékenységét a többi között az életkörnyezet tökéletesebb védelmére orientálják. Az ezzel kapcsolatos feladatok nemcsak a tudományos, illetve a központi szervekre és szervezetekre hárulnak, hanem — főleg gyakorlati részük — elsősorban az államhatalom és az államigazgatás szerveire. Más szóval ebben a vonatkozásban sok feladatuk van a nemzeti bizottságoknak és szerveiknek. Így például n helyi és a városi nemzeti bizottságok közvetlen feladata olyformán fejleszteni a szolgáltatásokat, hogy azok a városokban és községekben elősegítsék az életkörnyezet javítását és védelmét. Ez főképp a levegő tisztábbá tételére, a szilárd halmazállapotú háztartási hulladék eltávolítására és célszerű fel- használására, a városok, az utcák és a terek rendezettségére, a lakótelepek és a községek parkosítására stb. vonatkozik. Természetesen e feladatok teljesítésébe a lakosságot is be kell vonni, például társadalmi munka formájában. A nemzeti bizottságoknak sok további, ehhez kötődő feladatuk is van: gondoskodni a folyamvíz tisztaságáról. elsősorban derítőállomások építésével, továbbá a vízforrások és környezetük szennyezésével szembeni védelméről, a nyilvános vízvezetékhálózat bővítéséről, hogy minél több lakos kaphasson vizet ebből a hálózatból. Ezzel természetesen összefügg a csatorna- hálózat fejlesztése is. A 6. ötéves tervidőszakban intenzívebben kell felhasználnunk a hazai természeti kincseket, főleg a szilárd halmaz- állapotú tüzelőanyagot, a vízi energiát, az érctelepeket, a fát, a mezőgazdasági földterületet és a másodlagos nyersanyagokat. Ez magától értetődően megkívánja az üzemeltetésről való jobb gondoskodást és a technológiai kérdések figyelemmel követését, nehogy életkörnyezeti feltételeink rosszabbodjanak. Ennek érdekében szükséges a központi szervek és szervezetek szoros együttműködése a nemzeti bizottságok szerveivel. Irányító és egyeztető szerep Hazánk egyik sajátos jellegzetessége, hogy nincsenek kifejezetten mezőgazdasági vagy ipari területeink. Nálunk az ipar és a mezőgazdaság kiegészíti egymást: az efszek és az állami gazdaságok mellett csaknem mindenütt gyárra, üzem- részlegre vagy szolgáltatóműhelyre találunk. Sok helyütt eddig példátlan méretekben ipari agglomerációk jönnek létre, s éppen e feltételnek megfelelően kell a nemzeti bizottságoknak és szerveiknek érvényesíteniük irányító és egyeztető szerepkörüket. Ennek híján aligha lehet harmonikusan telepíteni az ipari létesítményeket és összehangolni velük a mezőgazdaságot, a lakótelepeket és az üdülés célját szolgáló létesítményeket, mivel az egyes ipari és energetikai ágazatoknak, illetve a mezőgazdaságnak esetenként egyoldalú és nem komplex az életkörnyezet védelme kérdéseinek megoldásával kapcsolatos álláspontja, jellegzetes példa erre, hogy több bratislavai ipari és energetikai szervezet szorgalmazta bővítését. miközben egy egy ilyen javaslat számolt az életkörnyezet védelmének előírt normáival (a levegőt és a vizet szennyező anyagok mennyisége a tervek szerint nem haladta volna meg az előírt értékeket). Csakhogv( a másik oldalon az ilyen bővítések globálisan már az előírt értékek túllépésével jártak volna, s ezért korlátozni kellett a termelés bővítését. Az életkörnyezet feltételezett szennyeződésének megítélésére nyilvánvalóan nem vállalkozhatnak az egyes tárcák szervezetei, mivel teljes áttekintéssel csak a nemzeti bizottságok szervei rendelkezhetnek, amelyeknek össztársadalmi szemszögből kell eldönteniük, hogy milyen ipar- fejlesztést kell előnyben részesíteni. Különben olyan helyzet alakulna ki. amilyennek a múltban nemegyszer tanúi voltunk, amikor is az ösztönösen lakuló ipartelepítés következtében az életkörnyezet annyira rosszabbodott, hogy egyes élőlények létét is fenyegette. Veszélyeztetett területek Szlovákiában néhány olyan veszélyeztetett terület van, ahol felette szükséges a nemzeti bizottságok hatásos együttműködése az egyes tárcák ipari szervezeteivel. E területek egyike maga Szlovákia fővárosa, Bratislava. Itt összpontosul ui. egész Szlovákia vegyiparának több mint 44 százaléka, néhány energetikai üzem, ugyanakkor a városkörnyéki mező- gazdasági termelés fontos nemcsak a főváros ellátása szempontjából, hanem szlovákiai viszonylatban is. A Fővárosi Nemzeti Bizottságnak nemegyszer meg kell vitatnia és fontolóra kell vennie például a vegyipar továbbfejlesztésének célszerűségét, illetve célszerűt- lenségét. Ez azért felelősség- teljes feladat, mivel Bratislavában a levegő szennyezettsége már eléri a kritikus értékeket, sőt helyenként többszörösen túllépi a maximálisan engedélyezett koncentrációt. Ugyanakkor bebizonyított tény. hogy a leginkább veszélyeztetett térségekben a gyerekek megbetegedési aránya többszöröse a városszéli kerületekben, illetve Szlovákia más városaiban tapasztalt megbetegedési aránynak. Ezen túlmenően az ilyen helyeken jóval gyakrabban fordulnak elő a gyerekek légzőszervi és más ehhez hasonló meglíetegedései. A Csallóközben, amely nem is olyan négen kifejezetten mezőgazdasági terület volt, évről évre gyarapodik az ipari üzemek száma, amelyek növelik nemcsak a légkör, hanem a talajvíz és a föld szennyezettségét is. Ugyanakkor maga a mezőgazdaság is megváltoztatta a növénytermesztés és az állat- tenyésztési termelés technológiáját, ami életkörnyezeti szempontból nemegyszer a föld, a talajvíz és a folyamvíz szennyeződésével jár. Ez a következménye például a foszfor- és a nitrogénvegyületeket nagy koncentrációban tartalmazó ipari műtrágya aránytalanul nagy alkalmazásának. Az ipari jellegű állattenyésztési termelés is nagy mennyiségben produkál hulladékanyagot és ürüléket, amelynek eltávolítása nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is más feladat, mint mondjuk a kisebb méretű istállókból származó trágya fel- használása. Jól tudjuk, hogy a Csallóköz területe a kiváló minőségű ivóvíz rendkívül értékes természetes rezervoár ja, s mivel a mezőgazdaság és a vegyipar hulladékanyagai elsősorban a jövő ivóvízellátását veszélyeztetik, feltétlenül szükséges ebben a vonatkozásban a nemzeti bizottságok együttműködése járási és kerületi szinten egyaránt. Szlovákia további területe, ahol az életkörnyezet védelmével kapcsolatban problémák merülnek fel, a Felső-Nyitra vidéke. A vegyi és az energetikai ipar itt is nagymértékben szennyezi hulladékanyagával a levegőt, a talajvizet és a földet. Egyes esetekben ez kedvezőtlenül hat nemcsak a mező- gazdasági termelésre (kipusztulnak a méhek, csökkennek a terméshozamok stb.), hanem a lakosság egészségügyi állapotára is. A nemzeti bizottságoknak ebben az esetben sincs könnyű dolguk, hiszen mindig átfogó módon kell megítélni a termelési követelményeket, illetve az egészségvédelmi intézkedéseket. A múltban kedvezőtlen volt a helyzet például Žiar nad Hronom környékén, de költséges intézkedésekkel megoldották a súlyos problémákat. így például a nemzeti bizottságok biztosították egy veszélyeztetett község lakosságának áttelepítését erről a vidékről, a gyerekeket évről évre üdülésre és szabadtéri iskolákba küldik hegyvidéki területekre, szavatolták az egészségügyi szempontból kifogástalan élelmiszer szállítását stb. A nemzeti bizottságoknak ez a tevékenysége, illetve az alumíniumgyár törekvése a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére igen hatásosnak bizonyult s ebben a térségben már sokat javultak az életkörnyezeti feltételek. Komplex intézkedések Megemlíthetnénk még számos más területet is. ahol problémákat okoz az életkörnyezet védelme. Vonatkozik ez például a cementgyárak, magnezitüzemek, bányák, a Keletszlovákiai Vasmű stb. környezetére. Az SZSZK kormánya az elmúlt években rendszeresen foglalkozott az életkörnyezet védelme kérdéseivel, jóváhagyta a komplex intézkedések tervét és a nemzeti bizottságoknak is feladatul hagyta meg az egyes esetek konkrét megoldását. Ennek keretében rekonstruálják a kazánházakat és újakat építenek, felszámolják a nemkívánatos üzemeket és üzemrészlegeket, az állami vasutakon megszüntetik a gőzvontatást, s ugyanezt teszik a keskeny vágányú vasutakon, magas kéményeket építenek stb. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az eddig megtett intézkedések és az életkörnyezetet javító további tervezett intézkedések sem elegendőek. A termelés elkerülhetetlen bővítése következtében a levegőbe mind több szennyező anyag kerül. Annál nagyobb felelősség hárul a nemzeti bizottságokra, amelyek felelnek az életkörnyezet komplex védelméért. Feladataikat természetesen csak a Nemzeti Front szervezeteivel együttműködve teljesíthetik. E tekintetben fontos küldetése van a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a Csehszlovák Vöröskeresztnek stb. Karöltve kell létrehozniuk például üdülési célokat szolgáló létesítményeket és térségeket, részt kell venniük az erdők és nem utolsósorban a műemlékek védelmében. A nemzeti bizottságok a szocialista életkörnyezet védelmére törekedve a CSKP XV. kongresszusának határozataiból indulnak ki. Tisztában vannak azzal, hogy a tudományos-technikai haladással és a lakosság növekvő igényeivel párhuzamosan ez a tevékenységük mind fontosabbá válik. Dr. DUSÁN ROLNÝ kandidátus, a Higiéniai Kutatónézet tudományos dolgozója Mm* 1977. III. 22. Sa/nos, igen gyakori ez a városkörnyéki kép ... (Gyökeres György felvétele)
