Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-18 / 76. szám, péntek
(Folytatás a 3. oldalról) beruházási források túlméretezett vagy nem célszerű kiadása következményeinek lebecsülése ellen. A XV. pártkongresszus határozatainak lebontása, a tervek előkészítése és megvalósítása azt mutatja, hogy még mindig aem sikerült megbirkóznunk a beruházások bonyolult problémáival. Tudjuk, hogy nem olyan kérdéssel állunk szemben, amelyet teljes mértékben egyik évről a másikra meg lehet oldani, mégis a fejlődés eddigi üteme túl lassú, ezért nem lehetünk elégedettek. így még nagyobb energiával kell megteremtenünk a feltételeket, ahhoz, hogy minőségi fordulat következzen be a beruházások egész területén és az állóalapok reprodukálásában. Mindenekelőtt rendkívlB fontos, hogy megjavítsuk és idejében biztosítsuk a beruházási programok és aa egyes építkezések sokoldalú előkészítését különösen az ipari beruházások döntő területein. Annak ellenére, hogy általában terjedelmes, és műszakilag igen bonyolult beruházások ezek, sem a beruházók, sem a tervezők, sem a kivitelezők nem fordítanak reájuk elég nagy gondot. Például a 128 legfontosabb beruházás közül, amelyeket az idén kellett volna elkezdeni, felerészt sem a beruházók, sem a kivitelezők részéről nem készítették elő. Sürgős esetekben aztán a beruházási elvek alkalmazásától eltekintve, kivételek megtételével kell behozni a lemaradást. Az Ilyen kivételek, ahogy a gyakorlat mutatja, nem vezetnek semmi jóra. Kedvezőtlenül hatnak a beruházási határidő megtartására, és az egész beruházás hatékonyságára. Az sem megy ritkaságszámba, hogy a beruházók tervezési szempontból más, kevésbé fontos beruházást készítenek elő és ezt arra használják fel, hogy a nem fontos beruházásokat beleillesszék a fontosak tervébe. Ezt a felelőtlen magatartást nem lehet tovább tűrni, ezért elvárjuk, hogy a miniszterek és a központi szervek vezetői szigorúan járjanak el a fegyelmezetlen beruházó és tervezőintézményekkel szemben. Elmondhatjuk, hogy a beruházások területén kulcsfontosságú szerepel játszik a beruházó. Nála kezdődik a beruházásról való határozathozatal, ő a szállítói-megrendelői kapcsolatok fő partnere. A beruházó gazdasági szerződéseket köt a tervezővel, a kivitelezővel, ő értékeli a tervet, az elvégzett munkák minőségét, ő veszi át a kész beruházást, és helyezi azt üzembe, neki a legfontosabb érdeke, hogy a beruházást idejében, jó minőségben és gazdaságosan átadják. A beruházót oszthatatlan felelősség terheli a beruházási célok a tervezési feladatok határidőn belüli és jó minőségű kidolgozásáért, az optimális megoldási alternatívák kiválasztásáért. A beruházó a beruházás összes résztvevőinek egyedüli koordinátora és rajta múlik mennyire tudja a többi résztvevő erőfeszítéseit egybefogni a közös cél érdekében. Szükséges, hogy már a beruházásokról való határozathozatal szakaszában a tervező és kivitelező szervezetek dolgoKÓi tevékenyen részt vegyenek a megoldási koncepció meghatározááa- ban, a műszaki-gazdasági paraméterek és a beruházás harmonogrammjának felállításában. A központi beruházóktól elvárjuk, hogy ágazataik távlati kilátásaival összhangban kidolgozzák a beruházások koncepcióját, beleértve a jövendő beruházások területi megoszlását is, s ezzel megteremtsék az előfeltételeket a beruházási célok és a tervezési feladatok előkészületeinek idejében való megtételéhez. A beruházások hatékonyságához és az építőipar teljesítményének növeléséhez a legfontosabb előfeltételeket már a tervezés szakasza megteremti. Ez bonyolult tevékenység, amelyben számos kollektíva, különféle szakmájú több mint 70 000 szakember vesz részt, akiknek munkáját optimálisan fel kell használni. A tervezűszervezetek feladata, hogy erőiket a tervbe vett akciók teljesítésére mindenekelőtt a döntőfontosságú beruházások előkészítésére, a tervezés minőségének javítására összpontosítsák a társadalmi érdekek következetes figyelembevételével. Feladatuk, hogy ésszerűsítsék a tervezést a tipizálás vívmányainak érvényesítésével, a többször alkalmazható tervek felhasználásával, a számítástechnikának és a tervezés gépesítésének alkalmazásával. A tervezők feladata, az architektonikái szempontból vonzó, nagy haszon- értékű és progresszív paraméterekkel bíró épületeket javasoljon. Már a tervezés szakaszában érvényesíteni kell az építkezés ipari módszereit, a megtakarításokkal járó megoldásokat, főleg ami a munka, az energia, az anyag, az idő, valamint az üzemeltetési és karbantartási költségek megtakarítását illeti. Mindezekből a szempontokból szükséges, hogy javuljon a központi szervek munkája, a tervezés irányítása terén, s az, hogy következetesen megvalósuljanak a szövetségi kormánynak a tervezőintézetek irányításának tökéletesítését célzó intézkedései. A gyümölcsöző együttműködés sikereinek teltételei Ä tervezőket a műépítészeket és konstruktőröket társadalmunk nemcsak nagy jogkörrel, hanem nagy felelősséggel ruházza fel. Ezért joggal várjuk el, hogy elmélyítsék a tudományos-műszaki haladással kapcsolatos ismereteiket tökéletesen ismerjék az építés modern technikáját, konstrukcióját, technológiáját és ökonómiáját. Azt is elvárjuk, hogy arra törekedjenek: beruházásaink elérjék a világszínvonalat. A szocializmus lényegének felel meg az, ha építkezésünk célszerű és szép. A párt nagyra értékeli, hogy a legjobb haladó műépítészek és városrendezők mindig támogatták politikáját, és ma is arra törekszenek, hogy a városrendezés és a műépítészet más ágazatokkal együtt hozzájáruljon a szocialista életmód elmélyítéséhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy az alkotó kollektívák tevékeny hozzáállásukkal ebben az irányban hatni fognak, s ezzel jó légkört teremtenek dolgozóink munkájához és pihenéséhez. Egyidejűleg azonban elvárjuk, hogy figyelembe vegyék a gazdasági szempontokat, a termelési bázis lehetőségeit, hozzájáruljanak az építőipar további iparosításához. Véleményünk szerint a jól megoldott tipizálás elég alkotó teret biztosít műépítészeink és tervezőink számára, az alakjában sokrétű, változatos és célszerű megoldások érvényesítéséhez. Mivel a tervezőszervezel viseli a teljes felelősséget a beruházások határidőn belüli és jó minőségű tervezéséért, a kivitelezők kötelesek a tervezőt idejében ellátni a szükséges okmányokkal, tevékenyen részt venni a tervezési előkészületekben és egyidejűleg a kivitelezés előkészületeit is megkezdeni. A jövőben már nem lehet igazolni az olyan eseteket, amikor az egyes kivitelezők próbálnak kibújni kötelességeik alól, s ezzel azt okozzák, hogy késnek a tervezési előkészületek, a terv szenved csorbát, s ezzel a beruházás is hosszadalmassá és gazdaságtalanná válik. Ezeket az eseteket meií kell előzniük a mininzlßvaknok tie a központi szervek vezetőinek, és a fegyelmezetlenekkel szemben szigorúan kell eljárniuk. Az építkezések előkészítésének fogyatékosságaiban rejlik az építkezési beruházások régi visszás jelenségének, az építkezési költségek aránytalan növekedésének a gyökere. Az eddig elfogadott intézkedések csak részleges eredményekkel járnak. Míg az ötödik ötéves tervidőszak első éveiben a költségvetési kiadások általában 19 —24 százalékkal növekedtek, a tervidőszak záróéveiben 17—20 százalékkal. De az ilyen átlagok mögött elkendőzve marad az a tény, hogy éppen a legnagyobb és a legbonyolultabb építkezéseken növekednek továbbra is jelentős mértékben a költségvetési kiadások. Az elmúlt évek elemzése igazolja, hogy a költségvetési kiadások növekedése több mint negyedrészben az utólagos tárgyi változtatások következménye, amelyek többnyire nem javítják az építkezési paramétereket. További ok a költségvetések tudatos aládimen- zálása. Emögött megbújnak nemcsak a beruházók munkásságának fogyatékosságai, hanem az a törekvésük is, hogy az adott beruházást a látszólagos hatékonyság alapján beillesszék a tervbe. Előfordulnak olyan esőtek is, hogy a kivitelezők utólagosan folyamodnak a számukra megfelelőbb, költségesebb megoldáshoz. Minden ilyen esetben erélyesen ki kell küszöbölnünk a rossz minőségű munka okait, a döntésekben a szubjektivizmus hatását és a fegyelmezetlenséget. Ezzel meg kell birkózniuk a termelési-gazdasági egységek, valamint a központi szervek felelős dolgozóinak és megfelelő beruházási előkészítéssel meg kell előzniök a beruházások tervezett struktúrájában és méreteiben a tárgyi változtatásokat. Az építkezések költségvetései kidolgozásában és az árképzésben is előrehaladást kell elérnünk. Alapvető irány a lakásépítésben, a járulékos beruházásoknál, valamint egyes ipari és mev.i"n\swríí<<iítoi lói imúiniok oeotúhtm in. Vábbra is követni a szilárd összárak alkalmazásának sikeres útját. A kész létesítménnyel kapcsolatos szilárd árak rendszere ösztönzőleg hat az építkezési beruházás minden résztvevőjére, főleg az építkezés kivitelezőire, az építkezés ésszerűségére — a használati érték kitűzött paramétereinek megtartása mellett —, ami gátat vet a költségvetési kiadások növelése eddig! tendenciáinak útjába. Elsősorban a központi, a szövetségi és a nemzeti szerveknek kell e tekintetben nagyobb kezdeményezést tanúsítaniuk és cselekvően elérniük azt, hogy a szilárd összárak alkalmazásának pozitívumai nagyobb mértékben megnyilvánuljanak már ebben az ötéves tervidőszakban. Az építkezési beruházás hatékonysága számos résztvevője együttműködésének az eredménye és ezért a közös feladatok megoldása során az összes résztvevő • felelősségtudata és kezdeményezése szükséges. Ez főleg az építészet dolgozóira vonatkozik, akik minden építkezéshez hozzáfognak és azt be is fejezik és tevékenységükkel megteremtik a berendezés folyamatos szerelésének és ezáltal az új létesítmények gyors átadásának feltételeit. Cselekvő hozzáállásukkal már nem egyszer bizonyították képességüket viszonylag rövid időn belül megbirkózni az ösz- szetett feladatokkal. Globálisan azonban a növekvő feladatoknak nagy adósai. A termelési kapacitások szerkezeti módosítása Elvtársak! Gazdaságunk alkalmazkodása az új feltételekhez magas fokú és sok esetben új követelményeket támaszt az építőipari kapacitások struktúrájának módosításával szemben. Ilyformán az építőipari munkálatok gyors és rugalmas szerkezeti fejlesztése, összhangban az építkezési beruházások szükségleteivel, egyik alapvető feltétele a hatodik ötéves terv, valamint a hosszútávú távlati terv teljesítésének. Lényegében arról van szó, hogy jelentős« meggyorsítsák az ipart és a járulékos beruházásokat építő kapacitások fejlesztését és az egész ágazatban megerősítsék a befejező munkálatokat végző kapacitásokat. Ebben a vonatkozásban az építőipar elsőrendű feladata fejleszteni az ipari építkezést szavatoló létesítményeit. Tekintettel arra, hogy az 5. ötéves tervidőszakban az ipari építkezést szolgáló építőipari kapacitások fejlesztéséjiek lemaradása következett be, feltétlenül szükséges a hatodik ötéves tervidőszak igényes feladataival összhangban ezeket a kapacitásokat több mint a felével növelni, az építőipari minisztérium vállalataiban pedig, amelyekre ennek a feladatnak a dandárja hárul, a háromnegyedével. Az építőipar dolgozóira fontos feladatok hárulnak a komplex lakásépítésben. Ezer lakosra évente átlag csaknem tíz lakást építünk és ezzel a világranglista vezető államai közé tartozunk. Az új lakások, továbbá a járulékos beruházások és a közművesítés színvonala is állja a versenyt az igényes világmércékkel. Ezt az utat akarjuk követni a továbbiakban is. A 6. ötéves tervidőszakban a komplex lakásépítést a termelőerők fejlesztésének, a dolgozók stabilizálásának támogatására, s azokra a városokra orientáljuk, ahol a legsürgetőbb a lakáskérdés megoldása. Az építőipari kapacitásoknak ehhez kell alkalmaz- kodniok. Az utóbbi évek arról tanúskodtak, hogy az építőipar dolgozói képesek a lakások tervben előirányzott számának felépítésére, de nem tudnak megbirkózni a lakótelepek járulékos beruházásai és közművesítése feladataival. Idejében nem készülnek el a gáz- és a vízvezetékek, a hő- és a villanyenergia elosztók, az utak, de a bölcsődék, óvodák és iskolák sem és sokáig tart, amíg felépül a bolt- és a szolgáltató hálózat. Ez nagy mértékben lerontja sikereinket. Ezért most, amikor megbirkóztunk a lakások nagyméretű építésének feladatával, sürgető és politikailag rendkívül fontos követelmény kétharmadával növelni a járulékos beruházásokat építő kapacitásokat. E tekintetben is dörjtő fontosságú szerepük van az építőipari minisztériumok vállalatainak. Míg ezekre a vállalatokra hárul az ipari és a járulékos beruházások építése érdekében megvalósításra kerülő strukturális változások feladatainak fő súlya, addig a többi tárcának és a nemzeti bizottságok által irányított építőipari kapacitásoknak elsősorban saját beruházásaik számára kell bizlo- sítaniok a feladatok teljes egyharmadá- ntik megvalósítását. Nagy követelményeket támasztunk a Tüzelőanyag és Energetikai Minisztérium által irányított építőipari szervezetekkel szemben, amelyeknek feladata elsősorban a bányák, a villanyenergia és a gáz elosztóhálózatának építése. Ezekkel a feladatokkal kell összehan- golniok létesítményeik struktúráját és ezekre kell erőiket összpontosítaniok. Ehhez hasonlóan a Kohászati és Nehézgépipari Minisztériumnak építőipari vállalatai útján előnybe részesítve kell szavatolnia az ércbányák fejlesztését. A mezőgazdaság építőipari szervezetei szavatolják a mezőgazdaságban az építőipari munkálatok volumenje 95 százalékának megvalósítását. Ugyanakkor mind sürgetőbb szükségszerűség felépítésüket összhangba hozni a mezőgazdaságban az építkezési beruházások új feladataival. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztése, összpontosítása, szakosítása és az ipari mődszeiek alkalmazása új méretekben követeli meg a termelő, raktár- és más létesítmények építését. A vasútfejlesztés igényes feladatainak teljesítésében, főleg az észak- csehországi pályaáthelyezéseknél, az építőipari minisztériumok vállalatai mellett sokkal nagyobb mértékben részt kell venniök a Közlekedésügyi Minisztérium szervezeteinek. Erre a munkálatra, de egyben az autópálya és a kiemelt úthálózat építésére is tervszerűen mentesíteni kell az építőipari minisztériumok vállalatainak útjavító kapacitásait s azokat fokozatosan helyettesíteni kell az útépítő és karbantartó vállalatokkal, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak. Általában érvényes, hogy a termelési minisztérium szakosított létesítményei azokat a célokat szolgálják, amelyekre szánták őket és összpontosítsák őket a fő beruházási akciókra. Főleg a választási programokban rögzített kisebb méretű építkezési beruházások megvalósításánál, továbbá a lakásalap korszerűsítésénél, karbantartásánál és javításainál, valamint a lakossági szolgáltatásoknál jelentős feladatok hárulnak a járási és a városi építőipari vállalatokra. Ezeknek 110 ezer dolgozójuk van, tehát az építőipar dolgozóinak egyötöde, s a 6. ötéves tervidőszakban 60 milliárd korona értékű munkát kell elvégezniük. Az építőipari állóalapok karbantartásának biztosítása s az elvégzett javítások tartósságának növelése az egész építőipari ágazat sajátos fontosságú problémája. Az építőipar dolgozóinak a hatodik ötéves tervidőszakban P0 milliárd korona értékű javítást kell elvégezniük, ami összkapacitásuk egyötödét teszi ki. A lakásalap karbantartását és javítását illetően az adott helyzettel nem lehetünk elégedettek. A javítás hosszadalmas, gyakran rosszminőségű és ez népgazdasági károkat okoz, s feleslegesen kiváltja az emberek bosszúságát. Jóllehet az utak karbantartásában és javításában jelentős javulást értünk el, ebben a vonatkozásban is nagyobb rendet kell teremtenünk. Tekintettel az építkezési beruházások igényes feladataira, az építőipari minisztériumok vállalatainak részvétele a javításokban csökken és növekszik a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok szerepe. Rövidítsük le az építkezések határidejét Elvtársak! Az építőipari kapacitások szerkezeti átépítése nagyon igényes feladat, amely megköveteli az építőipar irányításának minden szintjén az anyagi feltételek szüntelen megteremtését és a szorgalmas szervező munkát. Csak így biztosítható — a népgazdaság szükségleteivel összhangban — az építőipari kapacitások ágazati és hivatásbeli struktúrájának szükséges differenciált fejlesztése. A minisztériumok és a vezérigazgatóságok feladata, hogy a hatodik ötéves tervben az építőipar dolgozói számá* nak előirányzott növekedéséből leg~iláhh 411 Unn'i I mn U7 inart és 45 százalékuk a járulékos beruházásokat építő kapacitásokba. Ezen túlmenően az ilyen strukturális változásokat el kell mélyíteni azzal is, hogy az építőipar más szakágaiból is átirányítunk ide dolgozókat, ezeket a területeket előnybe részesítve látjuk el nagyteljesítményű gépekkel és progresszív anyagi bázissal. Feltétlenül szükséges előnyben részesítve biztosítani az olyan építkezések gyors befejezését, amelyek döntő fontosságúak a jövőben a termelő erők fejlesztése szempontjából. Ez megkívánja, hogy ezekre az építkezésekre összpontosítsuk — megfelelő összetéíFolutatás az 5. oldalon1 1977. 111. 18.
