Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-18 / 76. szám, péntek
A CSEHSZLOVÁK EPlTŰIPAR FELADATAI ES FEJLESZIESE A CSKP Központi Bizottságónok 6. ülésén az Elnökség jelentését Josef Kempný elvtárs terjesztette elő Elvtársakt Engedjék meg, hogy a párt Központi Bizottsága Elnökségének megbízásából előterjesszem a csehszlovák építőipar következő időszakra esedékes feladatairól szóló jelentést. Nem véleflen, hogy ennek a népgazdaság! ágazatnak problémáit felvettük mostani ülésünk napirendi pontjai közé. Abból a szerepből és helyből indulunk ki, amelyet az építőipar társadalmunk sokoldalú fejlesztése céljainak megvalósításában betölt, mely célokat a párt XV. kongresszusa hagyott Jóvá, és fejlődésének tapasztalataiból. Az építőipartól, s vele együtt a gépipartól függ döntő mértékben a beruházások megvalósítása és az egész népgazdaság jelenlegi és jövendő hatékonyságának növelése. Jelentős szerepet tölt be a termelési alap szélesítésében, a gazdaság szerkezeti változásainak végrehajtásában és pártunk szociá 1 programjának megvalósításában. Az építőipar munkájának minősége együttesen befolyásolja állampolgáraink megelégedettségét, életszínvonaluk emelését és az életkörnyezet megjavítását. Mindezen okokból a CSKP KB Elnöksége azon a véleményen van, hogy elkerülhetetlenül szükséges mélyrehatóbban kidolgozni és megítélni az építőipar fejlesztésének alapvető irányvonalait, teljesítményének növelését a 6. ötéves tervidőszak fennmaradó éveiben és távlatilag a további években. Az ilyen megítélés annál fontosabb, mert az építőipar feladatai ebben a tervidőszakban lényegesen igényesebbek, ami az építőipari munkák részesedését illeti az egész beruházási program megvalósításából, s ugyanúgy abból a szempontból is, hogy belsőleg alkalmazkodnia kell az új mai és holnapi követelményekhez. Anélkül, hogy csökkenteni akarnánk számos jelentős siker fontosságát, amelyeket az építők az elmúlt időszakban elértek, nem nézhetjük el, hogy ennek az ágazatnak a tevékenysége — bár nemcsak saját hibájából — nem felel meg teljes mértékben a jelenlegi szükségleteknek és követelményeknek. Ez indította az elnökséget arra, hogy az építőipar problémáit a Központi Bizottság tárgyalási programjára tűzze, és határozatokat javasoljon, amelyeknek gyakorlati megvalósítása hozzájárul pozitív változások végrehajtásához ezen az ágazaton belül, különösen ami az egész gazdasági fejlődésre gyakorolt befolyása mértékének növelését illeti. A jelentés kidolgozásakor azoknak az eredményeknek az elemzésére támaszkodtunk, amelyeket az építőipar az 5. ötéves tervidőszakban és 1976- ban elért, amelyek közül többet megbíráltak a CSKP Központi Bizottságának szervei, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok. Felhasználtuk a kerületi és a városi pártbizottságok, más pártszervek és -szervezetek, a kerületi nemzeti bizottságok, a szak- szervezeti és ifjúsági szövetségi szervek és kiemelt vállalatok, trösztök, kutató- és tervezőintézetek és főiskolák általánosított ismereteit. Az építőipar rendkívüli szerepet játszott a szocializmus anyagi-termelési bázisának kiépítésében. A CSKP XV. kongresszusa joggal állapította meg, hogy építőink számos beruházást valósítottak meg az elmúlt években, amelyek a szocialista építés méltó emlékművei közé tartoznak. A szocialista építés folyamán az építőipar jelentősen kivette részét köztársaságunk gazdasági fejlesztéséből, és csaknem 22 ezer létesítmény rekonstrukciójából, új bányák, erőművek, nagy kohók és gépipari, vegyipari üzemek és mezőgazdasági komplexumok létesítéséből. Jelentős mértékben hozzájárult Szlovákia iparosításához. Megteremtette városaink és községeink többségének új arculatát. Döntő rés'ze van 2 millió 200 ezer lakás felépítésében, a termelési alap és a lakásállomány korszerűsítésében és rekonstrukciójában. Az építők több száz új iskolát, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi létesítményt és sportlétesítményt építettek. Ezt az egész kiterjedt művet azzal a tudattal építették, hogy ez az embereknek, boldog és élegedett életük számára épül, hogy olyan környezetben és viszonyok között éljenek, amelyek méltók a szocialista emberhez. Büszkék vagyunk rá, hogy jól reprezentálja az emberek szorgalmas munkáját, s a szocialista rendszer kétségtelen elsőbbségéi és lehetőségeit az egész világ előtt. Egyszersmind meggyőző bizonyítéka ez azon politika helyes és sikeres voltának, amelyet pártunk az ország valamennyi becsületes polgárának támogatásával céltudatosan és következetesen megvalósít az életben. E politika jelentős része voll az építőipar átszervezése is a szocialista nagyüzemi ipari termelés elveinek alapján. Az államosítás lehetővé telte, hogy aránylag rövid időn belül a több mint 8000 cégnél szétszórt, többnyire kisipari termelésből és tervezésből hatalmas építőipari vállalatokat és tervezőirodákat hozzunk létre. Ma az építőipar fejlett ágazata a szocialista gazdaságnak, amelyben jelentős változások mentek végbe a munka jellegét illetően, megjavultak az építők munka- és szociális feltételei. 1948 óta az építőipari munkák terjedelme 1976-ig csaknem a 11-szeresére növekedett, a munka termelékenysége csaknem az ötszörösére, és az ágazat dolgozóinak száma a két és félszeresére emelkedett. Az építőipari munkák gyors növekedési ütemét mindenekelőtt az építőipari munkák gépesítésével, új technológiai eljárások, építőanyagok alkalmazásával, az irányítás és a mun- kakezdeményezés elmélyítésével értük el. E fejlődésben más ágazatok is érdemeket szereztek, főként a gépipar. beruházások és a termelőerők fejlesztése 1977. III. 18. Elvtársakt A párt XV. kongresszua az 1980-ig terjedő időszakra kitűzte társadalmunk fejlesztésének merész programját, és meghatározta a 6. ötéves terv időszakában követendő gazdaságpolitika fő irányvonalait és feladatait. Ennek meg- valósítá-sa — tekintettel az új belső és külső feltételekre — megköveteli, hogy a népgazdaság valamennyi területén elérjük minden munka magas fokú hatékonyságát és minőségét. Ezek a döntő feltételei a gazdasági és a szociális fejlődés területén kitűzött konkrét célok teljesítésének. Rendkívül jelentős feladat vár a XV. kongresszus irányvonalának megvalósításával kapcsolatban az ipari beruházásokra. Ezeknek összehasonlíthatatlanul igényesebb feltételek közepette kell döntő módon hozzájárulniuk a termelőerők dinamikus fejlődéséhez, a gazdaság, mindenekelőtt az ipar szerkezetének az új feltételekhez való gyorsabb , alkalmazásához s ahhoz, hogy hatékonyabban bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista gazdasági integráció-' ba. Nagy követelményeket támaszt a fűtőanyag-energetikai bázis gyorsított ütemű komplex fejlesztésével és a belföldi nyersanyagforrások intenzivebb felhasználásával szemben. A legkevesebb 640 000 új lakás felépítését kitűző lakásépítési program egyidejű megvalósításával az eddiginél lényegesen gyorsabb ütemben kell növekednie a lakótelepek közművesítésének és járulékos beruházásainak, és területileg jobban el kell helyezni és összpontosítani a komplex lakásépítkezést az új munkaerőszükségleteknek és a munkaerők stabilitásának megfelelően. Ezzel kapcsolatban kiterjedt és műszakilag bonyolult műszaki létesítményeket kell építeni a mezőgazdaságban, a szállítóiparban, a távösszeköttetésben és a vízgazdálkodásban. E szándékok bonyolultsága azzal is megsokszorozódik, hogy a beruházások döntő többségét az összpontosított beruházási körzetekben kell megvalósítani, és rendkívül nagy beruházásokra kell összpontosítani. Tekintettel az említett feladatokra, a hatodik ötéves terv időszakára a beruházások összegét 800 milliárd koronában határoztuk meg, ami azt jelenti, hogy a beruházások terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz képest egy- harmadával növekszik. E fejlesztési célkitűzések megvalósítása megköveteli, hogy sokldalúan megjavítsuk a beruházások folyamatát. Ezt csakis a beruházásban részt vevő valamennyi szervezet hozzáállásának irányítási módszerei és koordinációjának jelentős javításával lehet elérni, továbbá a tervezés egész ciklusának fejlesztésével, a beruházások jobb előkészítésével és megvalósításával, azzal, hogy több erőt összpontosítunk a beruházások befejezésére, és az új kapacitásoknak a tervezett határidőkön belüli és a tervezett paraméterek szerint történő átadására. Mindez lényegesen megnöveli az igényeket az egész építőiparral szemben, amely a beruházási programot 60 százalékban fogja megvalósítani. Ezért a hatodik ötéves terv kitűzi, hogy az építőipari munkák terjedelme 35—37 százalékkal, a munka termelékenysége 30—32 százalékkal növekedjék úgy, hogy 83 százalékban fedezze a termelés növekedését. Emellett az építőipari dolgozók elsőrendű feladata, hogy idejében és következetesen hozzáíllesz- szék az építőipari kapacitások szerkezetét a beruházások tárgyi, területi és időbeli szükségleteihez. A hatodik ötéves tervnek ezek a célkitűzései azon alapulnak, hogy az építőipar az ötödik ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött, termelése megközelítőleg 18 milliárd korona értékben növekedett, és 388 milliárd korona értékben végzett építőipari műn™ kát. Döntő szerepet játszott ebben a fej-, lődésben a munkatermelékenység nö-» vekedése, valamint néhány további forrásnak a vártnál kedvezőbb fejlődése is az ötödik ötéves tervidőszakban. Az építőipari vállalatok dolgozóinak száma 33 000-rel volt több a tervezettnél, úgyhogy ez az ágazat ma 540 000 embert foglalkoztat. A gépi beruházások tervét is 3 milliárd koronával túlteljesítették. Az építőipar alapvető eszközökkel való ellátása gyorsabb volt, mint más termelőágazatoké. Az ötödik ötéves tervidőszakban értékük 10,2 milliárd koronával növekedett és eiér- te a 45 milliárd koronát. Szintén a vártnál gyorsabban növekedett az építőipari munkák behozatala, s terjedelme megközelítette a 8 milliárd korona értéket, és 2,4 százalékos arányban részesedett az ötödik ötéves tervidőszak építőipari munkáinak forrásaiban. Miközben túlszárnyalták az építőipari munkák terjedelmét, nem sikeiült megvalósítanunk a szükséges szerkezeti átalakításokat. Nem sikerült megvalósítani a legfontosabb ipari beruházások tárgyi feladatait, ennek következtében az építőipari munkák kiesése az energetikaiparnak 1,7 milliárd koronás kiesést okozott. Az építőipari dolgozók majdnem 800 megawattos új energetikai létesítmény építését nem fejezték be. Ezzel szemben jelentősen túlszárnyalták a feladatokat a kevésbé igényes területeken és a javítások területén. Figyelmünket a legfontosabb feladatokra összpontosítsuk Ezek a nemkívánatos tendenciák a hatodik ötéves tervidőszak első évében is megmaradtak. Annak ellenére, hogy a tervet egészében véve félmilliárd korona értékben túlteljesítették, adósak maradtak 60 millió korona értékű építőipari munkával, ami körülbelül 0,7 százaléka a tüzelőanyag- és energetikaipari építkezések egész évi tervének, és ezenkívül nem végeztek el további 700 millió korona értékű építőipari munkát sem — a tervezelt terjedelem 5 százalékát — más ipar; ágazatokban. Ennek ellenére az építőipari javítások tervét ismét csaknem 7 százalékkal, tehát több mint 1 milliárd korona értékben túlteljesítették. A tüzelőanyag- és energetikaipari beruházások építőipari munkái feladatainak teljesítése az elmúlt évben ugyan kissé javult, de még mindig kiegyensúlyozatlan. Strukturális problémákkal kell meg- küzdenünk a komplex lakásépítkezés terén. Lakosságunk az elmúlt ötéves tervidőszakban 615 000 új lakást kapott, egyötödrésszel többet, mint az első két ötéves tervidőszakban együttvéve. Emellett azonban lemaradás mutatkozott a járulékos és a műszaki beruházások létesítésében. Tavaly a tervezett 129 500 lakás helyett 2000-rel többet építettünk. Ismét nem teljesítettük azonban — a lemaradás 2 százalék — a mélyépítési munkák tervét, a járulékos beruházások létesítésének tervét, ahol 15 százalékos a lemaradás. Joggal könyveljük el az elmúlt időszak jelentős sikereként az építőipari munkák terjedelmének Jelentős növekedését azokon a helyeken, ahol a legtöbb új beruházás létesült, főleg Prágában, az észak-csehországi kerületben és Bratislavában. Biztosítottuk, hogy az építőipari kapacitásokat más vidékekről ezekre a területekre helyezzük át. Itt is előfordulnak azonban komoly szerkezeti problémák, főleg ami az ipari és a járulékos beruházásokhoz, valamint a mélyépítési munkákhoz szükséges kapacitások hiányát illeti. A beruházások szervezésének és irányításának színvonala sem felel meg az építőipari munkák nagyarányú koncentrációjának. Az utóbbi években Jobban sikerült összpontosítani a kapacitásokat az állami terv kiemelt feladataira, s ennek következtében e feladatokat 4—10 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Ennek ellenére éppen a legnagyobb és legfontosabb építkezéseken nem sikerült — a tervezett határidőkön belül — teljesíteni egyes feladatokat. Nem jutottunk lényegesen előbbre a záró ciklus felgyorsításában, az építési határidők lerövidítésében és a befejezetlen építkezések számának csökkentésében. Az építőipar pozitív és negatív fejlődési tendenciáinak értékelése lehetővé teszi, hogy megtaláljuk e tendenciák fő okait és tartalékait, figyelmünket a legfontosabb problémakörökre összpontosítsuk, s megtaláljuk megoldásuk kiindulópontját. A csehszlovákiai építőipar helyzetének, pozitívumainak, gyenge pontjainak és tartalékainak bíráló elemzése azt mutatja: elég erőnk és lehetőségünk van ahhoz, hogy megbirkózzunk a hatodik ötéves terv igényes feladataival. E feladatok teljesítése érdekében a Központi Bizottság Elnöksége a XV. pártkongresszus határozataival összhangban elkerülhetetlenül szükségesnek tartja, hogy lényegesen emelkedjen az építkezések beruházási, tervezési és termelési előkészületeinek színvonala, az építőipari kapacitások szerkezete gyorsabban alkalmazkodjék a terv követelményeihez, és a kapacitások struktúráját következetesebben összpontosítsuk a döntő beruházásokra, hogy ezzel Is felgyorsítsuk az építés ütemét, és csökkentsük a befejezetlen beruházások számát. Az építőipar teljesítőképességének növelése megköveteli azt Is, hogy ener- gikusabban iparosítsuk a beruházások fő területeit, a lakásépítés során szerzett jó tapasztalatokat kiterjesszük az ipari és a járulékos beruházásokra, s ehhez alkalmazzuk az építőipar anyagi bázisát. Egyúttal mobilizálnunk kell és ki kell használnunk minden belső tartalékot. E feladatok teljesítésének legfontosabb feltétele az egész építőipar irányítása hatékonyságának lényeges növelése. Ahogy a XV. kongresszus sürgetően és egyértelműen megfogalmazta a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának követelményét egész népgazdaságunk számára, ugyanúgy teljes mértékben elmondhatjuk ugyanezt a beruházások és az építőipar területére vonatkoztatva. Fokozottabb figyelmet az előkészítő munkáknak Elvtársak! Az egész népgazdaság hatékonyságának növekedését döntő mértékben a beruházások célja és felhasználása határozza meg. Itt mindig érvényes Husák elvtársnak az az egyértelmű megállapítása, amelyet a XV. kongresszuson mondott: „A beruházások mértéke, amelyet a mostani ötéves tervidőszakra kitűztünk, lehetőségeink felső határán mozog. Ezért nagyobb súlyt helyezünk a beruházásokról való felelős határozatok meghozatalára és a beruházások hatékonyságának lényeges növelésére. Ezt azért mondom — hangsúlyozta Husák elvtárs —, hogy lehetetlen a további követelményeknek megfelelni úgy, hogy eszközeinket elpocsékoljuk.“ E határozatoknak a gyakorlati életben való érvényesítése megköveteli, hogy az Irányítás minden szintjén következetesen küzdjenek az elavult, begyepesedett magatartásformák ellen, lehetőségeink túlbecsülése ellen, a (Folytatás a 4. oldalon/
