Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-18 / 76. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁK EPlTŰIPAR FELADATAI ES FEJLESZIESE A CSKP Központi Bizottságónok 6. ülésén az Elnökség jelentését Josef Kempný elvtárs terjesztette elő Elvtársakt Engedjék meg, hogy a párt Központi Bizottsága Elnökségének megbízásából előterjesszem a csehszlovák építőipar következő időszakra esedékes felada­tairól szóló jelentést. Nem véleflen, hogy ennek a nép­gazdaság! ágazatnak problémáit felvet­tük mostani ülésünk napirendi pontjai közé. Abból a szerepből és helyből in­dulunk ki, amelyet az építőipar társa­dalmunk sokoldalú fejlesztése céljai­nak megvalósításában betölt, mely cé­lokat a párt XV. kongresszusa hagyott Jóvá, és fejlődésének tapasztalataiból. Az építőipartól, s vele együtt a gép­ipartól függ döntő mértékben a beru­házások megvalósítása és az egész népgazdaság jelenlegi és jövendő ha­tékonyságának növelése. Jelentős sze­repet tölt be a termelési alap szélesí­tésében, a gazdaság szerkezeti válto­zásainak végrehajtásában és pártunk szociá 1 programjának megvalósításában. Az építőipar munkájának minősége együttesen befolyásolja állampolgá­raink megelégedettségét, életszínvona­luk emelését és az életkörnyezet meg­javítását. Mindezen okokból a CSKP KB Elnök­sége azon a véleményen van, hogy el­kerülhetetlenül szükséges mélyrehatób­ban kidolgozni és megítélni az építő­ipar fejlesztésének alapvető irányvona­lait, teljesítményének növelését a 6. ötéves tervidőszak fennmaradó éveiben és távlatilag a további években. Az ilyen megítélés annál fontosabb, mert az építőipar feladatai ebben a tervidőszakban lényegesen igényeseb­bek, ami az építőipari munkák részese­dését illeti az egész beruházási prog­ram megvalósításából, s ugyanúgy ab­ból a szempontból is, hogy belsőleg alkalmazkodnia kell az új mai és hol­napi követelményekhez. Anélkül, hogy csökkenteni akarnánk számos jelentős siker fontosságát, amelyeket az építők az elmúlt időszakban elértek, nem néz­hetjük el, hogy ennek az ágazatnak a tevékenysége — bár nemcsak saját hibájából — nem felel meg teljes mér­tékben a jelenlegi szükségleteknek és követelményeknek. Ez indította az elnökséget arra, hogy az építőipar problémáit a Központi Bi­zottság tárgyalási programjára tűzze, és határozatokat javasoljon, amelyek­nek gyakorlati megvalósítása hozzájá­rul pozitív változások végrehajtásához ezen az ágazaton belül, különösen ami az egész gazdasági fejlődésre gya­korolt befolyása mértékének növelését illeti. A jelentés kidolgozásakor azoknak az eredményeknek az elemzésére tá­maszkodtunk, amelyeket az építőipar az 5. ötéves tervidőszakban és 1976- ban elért, amelyek közül többet meg­bíráltak a CSKP Központi Bizottságá­nak szervei, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok. Felhasználtuk a kerületi és a városi pártbizottságok, más pártszervek és -szervezetek, a kerületi nemzeti bizottságok, a szak- szervezeti és ifjúsági szövetségi szer­vek és kiemelt vállalatok, trösztök, kutató- és tervezőintézetek és főisko­lák általánosított ismereteit. Az építőipar rendkívüli szerepet ját­szott a szocializmus anyagi-termelési bázisának kiépítésében. A CSKP XV. kongresszusa joggal állapította meg, hogy építőink számos beruházást való­sítottak meg az elmúlt években, ame­lyek a szocialista építés méltó emlék­művei közé tartoznak. A szocialista építés folyamán az építőipar jelentő­sen kivette részét köztársaságunk gaz­dasági fejlesztéséből, és csaknem 22 ezer létesítmény rekonstrukciójából, új bányák, erőművek, nagy kohók és gép­ipari, vegyipari üzemek és mezőgaz­dasági komplexumok létesítéséből. Je­lentős mértékben hozzájárult Szlovákia iparosításához. Megteremtette váro­saink és községeink többségének új ar­culatát. Döntő rés'ze van 2 millió 200 ezer lakás felépítésében, a termelési alap és a lakásállomány korszerűsíté­sében és rekonstrukciójában. Az épí­tők több száz új iskolát, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi létesítményt és sportlétesítményt építettek. Ezt az egész kiterjedt művet azzal a tudattal építették, hogy ez az embe­reknek, boldog és élegedett életük szá­mára épül, hogy olyan környezetben és viszonyok között éljenek, amelyek méltók a szocialista emberhez. Büsz­kék vagyunk rá, hogy jól reprezentál­ja az emberek szorgalmas munkáját, s a szocialista rendszer kétségtelen el­sőbbségéi és lehetőségeit az egész vi­lág előtt. Egyszersmind meggyőző bizo­nyítéka ez azon politika helyes és si­keres voltának, amelyet pártunk az or­szág valamennyi becsületes polgárá­nak támogatásával céltudatosan és kö­vetkezetesen megvalósít az életben. E politika jelentős része voll az építőipar átszervezése is a szocialista nagyüzemi ipari termelés elveinek alapján. Az államosítás lehetővé telte, hogy aránylag rövid időn belül a több mint 8000 cégnél szétszórt, többnyire kisipari termelésből és tervezésből ha­talmas építőipari vállalatokat és terve­zőirodákat hozzunk létre. Ma az építőipar fejlett ágazata a szocialista gazdaságnak, amelyben je­lentős változások mentek végbe a mun­ka jellegét illetően, megjavultak az építők munka- és szociális feltételei. 1948 óta az építőipari munkák terje­delme 1976-ig csaknem a 11-szeresére növekedett, a munka termelékenysége csaknem az ötszörösére, és az ágazat dolgozóinak száma a két és félszere­sére emelkedett. Az építőipari munkák gyors növekedési ütemét mindenekelőtt az építőipari munkák gépesítésével, új technológiai eljárások, építőanyagok alkalmazásával, az irányítás és a mun- kakezdeményezés elmélyítésével értük el. E fejlődésben más ágazatok is ér­demeket szereztek, főként a gépipar. beruházások és a termelőerők fejlesztése 1977. III. 18. Elvtársakt A párt XV. kongresszua az 1980-ig terjedő időszakra kitűzte társadalmunk fejlesztésének merész programját, és meghatározta a 6. ötéves terv idősza­kában követendő gazdaságpolitika fő irányvonalait és feladatait. Ennek meg- valósítá-sa — tekintettel az új belső és külső feltételekre — megköveteli, hogy a népgazdaság valamennyi terü­letén elérjük minden munka magas fokú hatékonyságát és minőségét. Ezek a döntő feltételei a gazdasági és a szociális fejlődés területén kitűzött konkrét célok teljesítésének. Rendkívül jelentős feladat vár a XV. kongresszus irányvonalának megvalósí­tásával kapcsolatban az ipari beruhá­zásokra. Ezeknek összehasonlíthatatla­nul igényesebb feltételek közepette kell döntő módon hozzájárulniuk a termelőerők dinamikus fejlődéséhez, a gazdaság, mindenekelőtt az ipar szer­kezetének az új feltételekhez való gyorsabb , alkalmazásához s ahhoz, hogy hatékonyabban bekapcsolódjék a nem­zetközi szocialista gazdasági integráció-' ba. Nagy követelményeket támaszt a fűtőanyag-energetikai bázis gyorsított ütemű komplex fejlesztésével és a bel­földi nyersanyagforrások intenzivebb felhasználásával szemben. A legkevesebb 640 000 új lakás fel­építését kitűző lakásépítési program egyidejű megvalósításával az eddiginél lényegesen gyorsabb ütemben kell nö­vekednie a lakótelepek közművesítésé­nek és járulékos beruházásainak, és területileg jobban el kell helyezni és összpontosítani a komplex lakásépítke­zést az új munkaerőszükségleteknek és a munkaerők stabilitásának megfe­lelően. Ezzel kapcsolatban kiterjedt és műszakilag bonyolult műszaki létesít­ményeket kell építeni a mezőgazda­ságban, a szállítóiparban, a távössze­köttetésben és a vízgazdálkodásban. E szándékok bonyolultsága azzal is megsokszorozódik, hogy a beruházások döntő többségét az összpontosított be­ruházási körzetekben kell megvalósí­tani, és rendkívül nagy beruházásokra kell összpontosítani. Tekintettel az említett feladatokra, a hatodik ötéves terv időszakára a be­ruházások összegét 800 milliárd koro­nában határoztuk meg, ami azt jelenti, hogy a beruházások terjedelme az elő­ző ötéves tervidőszakhoz képest egy- harmadával növekszik. E fejlesztési célkitűzések megvalósítása megkövete­li, hogy sokldalúan megjavítsuk a be­ruházások folyamatát. Ezt csakis a beruházásban részt vevő valamennyi szervezet hozzáállásának irányítási módszerei és koordinációjának jelen­tős javításával lehet elérni, továbbá a tervezés egész ciklusának fejlesztésé­vel, a beruházások jobb előkészítésé­vel és megvalósításával, azzal, hogy több erőt összpontosítunk a beruházá­sok befejezésére, és az új kapacitások­nak a tervezett határidőkön belüli és a tervezett paraméterek szerint történő átadására. Mindez lényegesen megnöveli az igé­nyeket az egész építőiparral szemben, amely a beruházási programot 60 szá­zalékban fogja megvalósítani. Ezért a hatodik ötéves terv kitűzi, hogy az épí­tőipari munkák terjedelme 35—37 szá­zalékkal, a munka termelékenysége 30—32 százalékkal növekedjék úgy, hogy 83 százalékban fedezze a terme­lés növekedését. Emellett az építőipa­ri dolgozók elsőrendű feladata, hogy idejében és következetesen hozzáíllesz- szék az építőipari kapacitások szerke­zetét a beruházások tárgyi, területi és időbeli szükségleteihez. A hatodik ötéves tervnek ezek a célkitűzései azon alapulnak, hogy az építőipar az ötödik ötéves terv idősza­kában dinamikusan fejlődött, termelése megközelítőleg 18 milliárd korona ér­tékben növekedett, és 388 milliárd ko­rona értékben végzett építőipari műn™ kát. Döntő szerepet játszott ebben a fej-, lődésben a munkatermelékenység nö-» vekedése, valamint néhány további for­rásnak a vártnál kedvezőbb fejlődése is az ötödik ötéves tervidőszakban. Az építőipari vállalatok dolgozóinak szá­ma 33 000-rel volt több a tervezettnél, úgyhogy ez az ágazat ma 540 000 em­bert foglalkoztat. A gépi beruházások tervét is 3 milliárd koronával túltel­jesítették. Az építőipar alapvető esz­közökkel való ellátása gyorsabb volt, mint más termelőágazatoké. Az ötödik ötéves tervidőszakban értékük 10,2 milliárd koronával növekedett és eiér- te a 45 milliárd koronát. Szintén a vártnál gyorsabban növekedett az épí­tőipari munkák behozatala, s terjedel­me megközelítette a 8 milliárd korona értéket, és 2,4 százalékos arányban részesedett az ötödik ötéves tervidő­szak építőipari munkáinak forrásaiban. Miközben túlszárnyalták az építő­ipari munkák terjedelmét, nem sikeiült megvalósítanunk a szükséges szerke­zeti átalakításokat. Nem sikerült meg­valósítani a legfontosabb ipari beruhá­zások tárgyi feladatait, ennek követ­keztében az építőipari munkák kiesése az energetikaiparnak 1,7 milliárd ko­ronás kiesést okozott. Az építőipari dolgozók majdnem 800 megawattos új energetikai létesítmény építését nem fejezték be. Ezzel szemben jelentősen túlszárnyalták a feladatokat a kevés­bé igényes területeken és a javítások területén. Figyelmünket a legfontosabb feladatokra összpontosítsuk Ezek a nemkívánatos tendenciák a hatodik ötéves tervidőszak első évében is megmaradtak. Annak ellenére, hogy a tervet egészében véve félmilliárd korona értékben túlteljesítették, adó­sak maradtak 60 millió korona értékű építőipari munkával, ami körülbelül 0,7 százaléka a tüzelőanyag- és energe­tikaipari építkezések egész évi tervé­nek, és ezenkívül nem végeztek el to­vábbi 700 millió korona értékű építő­ipari munkát sem — a tervezelt terje­delem 5 százalékát — más ipar; ága­zatokban. Ennek ellenére az építőipari javítások tervét ismét csaknem 7 szá­zalékkal, tehát több mint 1 milliárd korona értékben túlteljesítették. A tü­zelőanyag- és energetikaipari beruhá­zások építőipari munkái feladatainak teljesítése az elmúlt évben ugyan kis­sé javult, de még mindig kiegyensú­lyozatlan. Strukturális problémákkal kell meg- küzdenünk a komplex lakásépítkezés terén. Lakosságunk az elmúlt ötéves tervidőszakban 615 000 új lakást ka­pott, egyötödrésszel többet, mint az első két ötéves tervidőszakban együtt­véve. Emellett azonban lemaradás mu­tatkozott a járulékos és a műszaki be­ruházások létesítésében. Tavaly a ter­vezett 129 500 lakás helyett 2000-rel többet építettünk. Ismét nem teljesí­tettük azonban — a lemaradás 2 szá­zalék — a mélyépítési munkák tervét, a járulékos beruházások létesítésének tervét, ahol 15 százalékos a lemaradás. Joggal könyveljük el az elmúlt idő­szak jelentős sikereként az építőipari munkák terjedelmének Jelentős növe­kedését azokon a helyeken, ahol a legtöbb új beruházás létesült, főleg Prágában, az észak-csehországi kerü­letben és Bratislavában. Biztosítottuk, hogy az építőipari kapacitásokat más vidékekről ezekre a területekre he­lyezzük át. Itt is előfordulnak azon­ban komoly szerkezeti problémák, fő­leg ami az ipari és a járulékos beru­házásokhoz, valamint a mélyépítési munkákhoz szükséges kapacitások hiá­nyát illeti. A beruházások szervezésé­nek és irányításának színvonala sem felel meg az építőipari munkák nagy­arányú koncentrációjának. Az utóbbi években Jobban sikerült összpontosítani a kapacitásokat az ál­lami terv kiemelt feladataira, s ennek következtében e feladatokat 4—10 szá­zalékkal sikerült túlteljesíteni. Ennek ellenére éppen a legnagyobb és leg­fontosabb építkezéseken nem sikerült — a tervezett határidőkön belül — teljesíteni egyes feladatokat. Nem ju­tottunk lényegesen előbbre a záró ciklus felgyorsításában, az építési ha­táridők lerövidítésében és a befeje­zetlen építkezések számának csökken­tésében. Az építőipar pozitív és negatív fej­lődési tendenciáinak értékelése lehető­vé teszi, hogy megtaláljuk e tendenciák fő okait és tartalékait, figyelmünket a legfontosabb problémakörökre össz­pontosítsuk, s megtaláljuk megoldásuk kiindulópontját. A csehszlovákiai építőipar helyzeté­nek, pozitívumainak, gyenge pontjainak és tartalékainak bíráló elemzése azt mutatja: elég erőnk és lehetőségünk van ahhoz, hogy megbirkózzunk a ha­todik ötéves terv igényes feladatai­val. E feladatok teljesítése érdekében a Központi Bizottság Elnöksége a XV. pártkongresszus határozataival össz­hangban elkerülhetetlenül szükséges­nek tartja, hogy lényegesen emelked­jen az építkezések beruházási, terve­zési és termelési előkészületeinek színvonala, az építőipari kapacitások szerkezete gyorsabban alkalmazkodjék a terv követelményeihez, és a kapaci­tások struktúráját következetesebben összpontosítsuk a döntő beruházások­ra, hogy ezzel Is felgyorsítsuk az épí­tés ütemét, és csökkentsük a befeje­zetlen beruházások számát. Az építőipar teljesítőképességének növelése megköveteli azt Is, hogy ener- gikusabban iparosítsuk a beruházások fő területeit, a lakásépítés során szer­zett jó tapasztalatokat kiterjesszük az ipari és a járulékos beruházásokra, s ehhez alkalmazzuk az építőipar anyagi bázisát. Egyúttal mobilizálnunk kell és ki kell használnunk minden belső tartalékot. E feladatok teljesíté­sének legfontosabb feltétele az egész építőipar irányítása hatékonyságának lényeges növelése. Ahogy a XV. kong­resszus sürgetően és egyértelműen megfogalmazta a hatékonyság növe­lésének és a munka minősége javí­tásának követelményét egész népgaz­daságunk számára, ugyanúgy teljes mértékben elmondhatjuk ugyanezt a beruházások és az építőipar területé­re vonatkoztatva. Fokozottabb figyelmet az előkészítő munkáknak Elvtársak! Az egész népgazdaság hatékonyságá­nak növekedését döntő mértékben a beruházások célja és felhasználása ha­tározza meg. Itt mindig érvényes Husák elvtársnak az az egyértelmű megálla­pítása, amelyet a XV. kongresszuson mondott: „A beruházások mértéke, amelyet a mostani ötéves tervidőszakra kitűztünk, lehetőségeink felső határán mozog. Ezért nagyobb súlyt helyezünk a beruházásokról való felelős határo­zatok meghozatalára és a beruházások hatékonyságának lényeges növelésére. Ezt azért mondom — hangsúlyozta Hu­sák elvtárs —, hogy lehetetlen a to­vábbi követelményeknek megfelelni úgy, hogy eszközeinket elpocsékoljuk.“ E határozatoknak a gyakorlati élet­ben való érvényesítése megköveteli, hogy az Irányítás minden szintjén kö­vetkezetesen küzdjenek az elavult, be­gyepesedett magatartásformák ellen, lehetőségeink túlbecsülése ellen, a (Folytatás a 4. oldalon/

Next

/
Thumbnails
Contents