Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-15 / 73. szám, kedd
Mindig az élvonalban Egy termelőszövetkezet múltja és jelene A komárnói (komáromi) Stavba termelőszövetkezet dolgozói a jövő évben ünnepük a szövetkezet megalakításának 25. évfordulóját. A termelőszövetkezet a csaknem negyed évszázad alatt a járás iparának értékes láncszemévé vált. Dolgozói évről évre határidő előtt teljesítik tervfeladataikat. Ezenkívül jelentős mértékben ‘hozzájárulnak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonalának emeléséhez. A szövetkezet valamennyi munkahelyét nehezen lehetne egy nap alatt meglátogatni, mert a járás több községében nemesócsai részlegen egyébként kárpitos munkát is végeznek. — A komáromi részleg a legnagyobb, itt az ^pítőcsoport tagjain kívül asztalosok, lakatosok és villanyszerelők is dolgoznak. Asztaloskészítményeink közül a legsikeresebb sorozat a konyhagarnitúra, továbbá a vá- lendák, ágyneműtartók és könyvszekrények — vagyis olyan bútorok, amelyek mindig keresettek. A komáromi kárpitosok és asztalosok munkáját Hatos György irányítja. Lakatosműhelyeinkben pedig már nyolc éve sikeresen gyártjuk a A termelőszövetkezet bíitorkészitő komáromi részlege (Virág József felvétele) 1977. és városában Is működnek. A komáromi központi részlegre látogattam el, ahol a legtöbb tag dolgozik. Az egyes munkahelyeket Morvay Ferenc alel- nöknek, a tervezési osztály vezetőjének és Csutorús Sándornak, az üzemi pártszervezet elnökének, a személyzeti osztály vezetőjének kíséretében járhattam végig, ük ismertették meg velem egyebek között a szövetkezet múltját is. Annak idején 1953-ban kis létszámmal, csupán 60 taggal alakult meg a szövetkezet a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Kezdetben bizony nehéz időszakot éltek át az itt dolgozók. A tapasztalatlan vezetők, az ideiglenes műhelyek egyáltalán nem feleltek meg a követelményeknek — és bizony gyakran adóssággal zárták az évet. A termelőszövetkezet életében az 1957-es év jelentette a fordulópontot, amely már nyereséggel zárult. Az 1965-ös árvíz után fellendült a szövetkezet tevékenysége. A felettes szervek is belátták, hogy az ideiglenes műhelyekben már nem igen lehet fokozni a teljesítményeket, hogy itt csakis egy komoly beruházás segíthet. A továbbfejlesztési program megvalósítása 1969-ben vette kezdetét, és 1970-ben a szövetkezet vezetősége és központi műhelye beköltözhetett az új épületekbe. Az új körülmények kedvezően hatottak a szövetkezet fejlődésére is. Taglétszáma 454 főre emelkedett, s ami még fontosabb, a szövetkezet jelentősen hozzájárult a járás továbbfejlesztéséhez. A termelőszövetkezet egyes részlegeit, így a falvakon működőket is fokozatosan átalakították és szakosították. Ze- mianská Olčában (Nemes- ócsán), egy komoly eredményeket elérő építőipari csoport működik, Cičovban (Csicsón) pedig sodronykerítést készítő részleg. Eredményeikről Morvay Ferenc alelnök a következőket mondotta: — Csicsón megszüntettük az „ezermesterségei“, és egy szakmára szakosítottuk: a sodrony- kötésré. A részlegen 20 nő dolgozik, akik Var cia Ida vezetésénél évente félmillió méter huzalt dolgoznak fel, és termékeiket a szövetkezet külföldre is exportálja. A nemesócsai részlegen összpontosítottuk a vidéki építőcsoijorlokat, ame- 'lyek munkáját Szalay Imre irányítja. A komáromi építőcsoport Sárközi Jenő vezetésével dolgozik. A két kollektíva tagjaira komoly feladatokat bízunk. így például nemrégiben fejezték be legnagyobb művüket, a bőr- és díszműipari termelőszövetkezet új üzemét, amelynek értéke több mint 17 millió korona. Nemesócsán újjáépítették a 10 osztályos alapiskolát. Több üzletet, egyéb létesítményt és családi házat építettek fel a járás területén. A központi fűtéshez szükséges kis kazánokat. A tapasztalat azt mutatja, liogý ezek jól beváltak, mert nagy irántuk a kérésiéi. Évente 1500 darabot ké szítunk belőlük. A szövetkezet dolgozói állandóan tökéletesítik gyártmányaikat. Most tértek át egy újfajta kazán, az ún. UN1HOST sorozatgyártására. A berendezésben a fától kezdve a háztartásokban található mindennemű égethető hulladékanyagot el lehet égetni. Jól is vizsgázott, mert 70 százalékos a hatásfoka, 10 százalékkal nagyobb, mint a régi típusoké. A szövetkezetben nincs külön fejlesztőrészlege. Az újabb fajta, tökéletesebb kazánokat a tagság javaslatai alapján készítik. A legjobb újítók közé tartoznak: Tóth fíéla, az előkészítő osztály lakatosa, Hamran Ciril, Nagy Dénes karbantartók, és nem utolsósorban Morvay Fe renc, a tervezőosztály vezetője, aki a múlt évben kerületi elsőséget szerzett. A pártszervezet és az üzem vezetősége 1975-ben kidolgozta a szövetkezet szociális programját. A program keretében az egyes munkahelyeket szociális berendezésekkel látták el, amelyek a szövetkezet újítói javaslatainak alapján készültek. Az ilyen körülmények között dolgozók nagyobb kedvvel végzik a rájuk bízott feladatokat. Kiváló eredményekkel viszonozzák e sokoldalú gondoskodást. A legjobb bizonyíték erre az a lény, hogy a Stavba termelőszövetkezet dolgozói 1976- ban 5 millió koronás nyereséggel az eddigi legeredményesebb, legsikeresebb évet zárták. KOLOZSI ERNŐ BRIGÁDOK NAGYÍTÓÜVEG ALATT HANDLOVÁI TAPASZTALATOK A Handlovái Szénbányák vezetői igényesek a dolgozókkal szemben, s a formalitást nem szívelik. A szakszervezet üzemi bizottsága mellett már évek óta sikeresen működik a. „szocialista munkabrigádok tanácsa“. Tagjai olyan bányászok, műszakiak, csoportvezetők, akik a szénkitermelésben és a politikai-társadalmi munkában egyaránt megállják helyüket. A tanács javasolja a szakszervezet üzemi bizottságának, hogy melyik brigád érdemli már meg a megtisztelő címet, s melyiknek kell még többet bizonyítania. Nem elég a naplójegyzet Az alábbi eset vázolásánál sem a csoportvezetőt, sem a részleget nem nevezzük meg, mert az ott dolgozók okkal szégyenkezhetnének. Igaz ugyan, hogy a teljesílménynormúkat és a termelési feladataikat hiánytalanul teljesítik, de ez a cím eléréséhez nem elég. Erről meggyőződhettünk, amikor egy alkalommal meghallgattuk a tanács megbeszéléseit. A különleges bírálóbizottság egyik tapasztalt tagja a következőket mondta azon a bizonyos gyűlésen: — Az a hiba, hogy a részleg vezetői a szakszervezettel közösen egész évben elhanyagolták a szóban forgó kollektívánál a kötelezettségvállalások teljesítésének ellenőrzését. A tervfeladatok teljesítésében ugyan nem volt fennakadásuk. A naplójukat is szépen vezetik, de ez nem minden. írják, hogy segítettek a védnökségük alá tartozó iskolának, s bekapcsolódtak a polgári bizottság által rendezett társadalmi munkába is. A ledolgozott órákat viszont sem az iskola, sem a helyi nemzeti bizottság nem igazolta. Az érveket a brigád egyik tagja is végighallgatta, s tudomásul vette, hogy a címet csak akkor kaphatják meg, ha a naplóban feljegyzett munkákat valóban igazolni is tudják, s pontosítják a szocialista vállalásuk teljesítésével elért gazdasági eredményeiket is. A formalitás csak árthat Ezt jól tudják a handlovái szocialista munkabrjgádok tanácsának tagjai is. Éppen ezért minden egyes kérvényt alaposan megvizsgálnak, mielőtt a brigádok továbbjutásra javasolnák. A kollektíva, amelyben Jozef Jokus, a tanács egyik tagja is dolgozik, már szintén megérdemelné a kitüntetést, de kimutatásaik közül hiányzik eredményeik gazdasági elemzése. S így kérvényüket egyelőre visz- szautasítják. Egyértelműen jóváhagyják viszont a Július Vin- cze és Jozef Fabian vezette brigádok kérvényét, amelyben kérik, hogy a két csoport társulhasson. Milan Habun mérnök, a tanács elnöke és társai még több kérdésben döntenek, de — mint az eddig felsoroltakban — mindig alapos megfontolás után. Túlzás nélkül állítható, hogy a tanács munkáját valamennyi versenyző munkacsoport tiszteli, és alaposan felkészül egy- egy kérvény benyújtása előtt. A tanács tagjait ugyanis nem lehet félrevezetni. A tanácsban működőket néhány nappal a gyűléseik előtt a kérvényt benyújtók gyakran megállítják, s kérik őket, szóljanak majd egy két szót az érdekükben. Ilyenkor mindig egyértelmű a válaszuk: „Ha minden követel ménynek megfeleltek, akkor igen, de ha nem, akkor magatokra vessetek.“ A közelmúltban volt egy érdekes esetük. Az ezüstjelvény elnyeréséért versenyző brigád kérvényét elutasították, a következő indoklással: „Annak ellenére, hogy a brigád magasan túlszárnyalja termelési feladatait, nem ítélhetjük oda az ezüstjelvényt. Ma már ugyanis nem elegendő a termelésben való helytállás, Jia- nem politikai-társadalmi tevékenységet is ki kell mutatniuk a brigádoknak. Erre pedig mindenütt van lehetőség, csak ki kell használni.“ Érdekes, hogy a dolgozók soha nem tiltakoznak a tanács érvei7 ellen. Elfogadják a bírálatot és a tanácsaikat, s a későbbiekben azok szerint dolgoznak. Nem csupón felajánlásokról van szó A szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő tanács munkája sokrétű. Foglalkoznak a vezető beosztású dolgozók személyes példaadásával, s egyesek jellembeli tulajdonságaival is. Megtörtént például, hogy az egyik bányásznak, aki egyébként jól végzi a munkáját, visszavonták az ezüstjelvényre való jogosultságát. Az indok: durván viselkedett idősebb munkatársaival szemben, s erre a kollégái is több ízben rámutattak. Amikor kifogásolták a viselkedését, megsértődött, de a későbbiekben teljesen megváltozott. Ma már ő is tulajdonosa az arany fokozatnak, s munkatársai körében is kedvelt. A handlovái szocialista munkabrigádok tanácsának sok a dolga, hiszen az ottani bányában már 40 munkacsoport elnyerte a megtisztelő címet, 11 pedig versenyben áll érte. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele bekapcsolódik a versenymozgalomba. Ennek köszönhetően HandlováifNi múlt évi tervet hiánytalanul teljesítették, s ebben az éviién is jól rajtoltak. A szocialista munkabrigádok tanácsának tagjai meg sem pihennek. Štefan tukán erről így vélekedik: — Az emberek nem egyformák. Akadnak olyanok, akik ugyan aláírják a felajánlást, de a teljesítéséért már nem lelkesednek. Éppen ezért az egyes szakszervezeti mű- helybizottságok tagjainak kellene igényesebb munkát kifejteniük. Mi arra törekszünk, hogy a versenyzőket eltérítsük a formális útról, s konkrét tettekre ösztönözzük őket. így munkájukat könnyebben is ellenőrizhetjük. A Handlovái Szénbánya vezetősége pedig minden segítséget megad a tanács tagjainak. Jó segítőtársra leltek benne, olyanra, amely sokat tesz a dolgozók szocialista neveléséért is. bAtori jänos Kihasználják a koncentráció lehetőségeit Az emberek, alaptermészetüknél fogva általában idegenkednek az újtól. Fokozott mértékben érvényes ez a megállapítás, ha olyan változásról van szó, amely mindennapi munkánkat, életkörnyezetünket érinti. Számosán reagáltak így egy esztendővel ezelőtt a Bátkai Állami Gazdaságban lezajló szervezésekre a gazdaság dolgozói közül. Még azok sem bíztak látványos eredményekben, akik határozottan az új irányítási mód mellett foglaltak állást. Az első esztendőt csak az újjal Félmillió szegfiípalánta A Nová Dedinka-i (dunaújfalusi) Efsz virágter-mesztői Schulz Vendelín vezetésével jó eredményeket érnek el. A napokban az óbudai Magtermesztő Termelőszövetkezet félmillió szegfűpalántát szállított nekik. Képünkön: Demeter Dénes mérnök, a ma gyarországi üzem szaktanácsadója a palánta perlitbe való helyezésének módját magyarázza, (Balla felv.) való ismerkedésnek, amolyan helyre rázódásnak tartották. És mi történt az átszervezés első esztendejében? Jóval több ennél. A hétezer ötszáz hektáron gazdálkodó közös gazdaság 3 millió 104 ezer koronás tiszta haszonnal zárta az évet. Csúcshozam kalászosokból Tavaly 3050 hektáron termesztettek kalászosokat, melyről 12 622,8 tonna termést takarítottak be, 577 tonnával többet a tervezettnél. Az elmúlt napokban mégis azt hallottuk Csiszár Zoltán mérnöktől, a gazdaság igazgatójától, hogy nem teljesen elégedettek az eredményekkel, mert a jórészt azonos feltételek és adottságok mellett is jelentős különbségek voltak az egyes parcellák közölt. A cukorrépa hozama is alacsonyabb volt a vártnál, bár a kedvezőtlen időjárást figyelembe véve, a 320 mázsás hozam nem tartozott, a legrosz- szabbak közé a járásban. A korábban silány termést adó dombos területek egy részét szőlővel telepítették be. Az 53 hektáros telepítésből 17 hektár már termőre fordult, s a tervezett 680 mázsa helyett 703 mázsás össztermést értek el. Az idén Dúlháza és Zsíp irányában 112 hektáron tovább folytatódik a telepítés, melynek beruházási munkáit a je- senskéi (feledi) Agrostav végzi. Biztatóan fejlődik az állattenyésztés Az elmúlt esztendőben Bátká- ban sem bővelkedtek jó minőségű takarmányokban. Főleg á téli hónapokban volt nehéz a helyzet, s a nagy hiányokat csak komoly erőfeszítések árán sikerült pótolni. Ilyen körülmények között kétségtelenül sikernek számít, hogy a tervfeladatokat túlteljesítették. A tejtermelés szakaszán nagy jelentősége volt a dolgozók leleményességének, kezdeményezésének. Ócskái Anna, Lukács Béla, Pozor Pál, Szajkó Mária és Fejes Piroska például átlagosan 3500 literen felül fejtek egy-egy tehéntől. A fenti megállapítás a sertésgondozókra is vonatkozik, hiszen a közöttük kibontakozott egészséges versenyszellem már nz er<i#mé- nyekben is kezd megmutatkozni. A gazdasági fejlődés m<\#- gyorsításának alapvető tényezője a műszaki fejlesztés és a beruházás. Idejében és jó minőségben végezték el a gazdaság dolgozói a nagy teljesítményű szárítóberendezés rekonstrukcióját a zsípi gazdasági udvarban, s folyamatban van két tehénistálló és egy takarmánykészítő üzem építése. A gazdaság gépparkja is sokat fejlődött, bár még mindig hiány mutatkozik egyes komplex gépsorokból, nagy teljesítményű talajművelő és betakarító gépekből. A javuló eredmények ellenére nyoma sincs a gazdaságban az önelégültségnek. Jó gazda móc% jára önmaguk helyezik egyre magasabbra a mércét. Olyan belső hajtóerő a vezetők és a dolgozók tenniakarása, hogy meg-megújuló lendületet ad a nagyüzemi fejlődés útjára lépett gazdaságnak. HACSI ATTILA
