Új Szó, 1977. március (30. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-15 / 73. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN A szocialista vagyon védelmében A gazdasági bűnözés elleni leghatásosabb védekezés az ellenőrzés és a pontos nyilvántartás A szocialista vagyon szocialista társadalmunk tevékeny' ségének alapja, valamennyi állampolgár közös tulajdona. Elég gyakran megtörténik azonban, hogy egyes személyek haszonszerzés céljából, meggazdagodás vágyától ösztökélve meglopják, fosztogatják a szocialista vagyont. Sok kárt okoz közös tulajdonunknak egyes dolgozók hanyagsága, felelőtlensége is. Ezek a károk közvetve mindany- nyiunkat érintenek. Kissé erőltetett, de a valóságnak nagyon is megfelelő hasonlattal úgy fejezhetnénk ezt ki, hogy a kenyerünkből kanyaritanak le egy darabot. A társadalomnak tehát fontos érdeke, hogy védelmezze a szocialista tulajdont. Erről beszélgettem Ladislav Supená elvtárssal, a Rimavská Sobota-i járási ügyésszel. Lássuk, mi a helyzet ezen a téren a rimaszombati járásban. S. M.: Az ön munkaviszonya határozott időre szólt, addig, amíg munkatársnője vissza nem tér szülési szabadságáról. Ha a munkaadó vállalattal nem állapodnak meg másként, he- lyetesített munkatársnőjének visszatértével megszűnik az ön munkaviszonya, tekintet nélkül arra, hogy közben ön is gyermeket vár. Mivel munkaviszonya várható megszűnésének időpontja és szülési szabadságának megkezdése (4—8 hét az orvos által megjelölt szülési időpont előtt) beleesik a 6 havi védelmi időbe (1956/54 sz. betegbizt. törvény 42. §-ának 2. bek.), munkaviszonya megszűnésének ellenére is igénye lesz fizetett szülési szabadságra volt munkaadó vállalatával szemben. Ha közben sikerülne másutt elhelyezkednie, az utolsó vállalattal szemben lesz igénye szülési segélyre. A középiskolai tanulmányok ideje be- sznnít a szülés időpontja előtti két év alatt előirt 270 biztosított nap idejébe. D. S.: Az anyagi felelősséggel járó raktárnoki állás elvállalásakor fia már betöltötte 18. életévét. Az írásban vállalt anyagi felelőssége a munkatörvénykönyv értelmében jogérvényes. Kérdés, hogy a munkaadó vállalat eleget tett-e a munkatörvénykönyv 170. §-ában felsorolt kötelezettségeinek a munkafeltételek biztosítását és a rendszeres ellenőrzést illető- en. Ha ebben a tekintetben fel lehetne róni a munkaadó vállalatnak kötelességmulasztást, maga a vállalat is felelős lenne a keletkezett raktárhiányért. Fia fizetéséből az írásbeli elismerés alapján sem szabad a munkaadó vállalat követelésére többet levonni, mint annak az összegnek egy- liarmada, amely fizetéséből a havi 300 korona létminimum levonása után marad (1. a polgári perrendtartás 278. és 279. §.). ön mint anya nem felel fia kötelezettségeiért. I. J.: A túlórái munkáért (fizikai munkáról van szó) — ha a kollektív szerződés nem tartalmaz más rendelkezést —, a munkatörvénykönyv 116. §ának 2. bek. értelmében az alapórabér 25 °/o-a, az éjjeli, és a dolgozó számára a beosztása szerinti pihenőnapon (nem kell a szombattal és vasárnappal egyeznie, mint ez az Ön esetében sem azonos) végzett túlmunkáért 50 °/o-os bérpótlék jár. Azokban a vállalatokban, amelyekben már áttértek a bérrendszer átépítésére, ez a pótlék egységesen 25 % minden esetben. A szombaton és vasárnap végzett munka, tekintet nélkül arra, hogy az a rendszeres műszakra esik, vagy egészben, vagy részben túlórái munkának számít, minden ledolgozott óráért az 1968/200 sz. hirdetmény értelmében legfeljebb 50 °/o-os munkabérkedvezmény jár. Ha túlórái munkáról van szó, a dolgozót megilleti a már említett túlórái pótlék is, s ha éjjeli munkáról van szó, az éjjeli pótlék is. Ezt rendszerint a kollektív szerződés szabályozza. Más az eset az ú. n. „fizetett ünnepek“ esetében. Az ezeken a napokon ledolgozott munkaórákért a dolgozót a munkatörvénykönyv 118. §-a értelmében a rendes munkabéren kívül még megilleti az alapbére szerint kiszámított 100 %-os pótlék is. Ez a pótlék akkor is jár, ha a „fizetett ünnep“ a dolgozónak pihenőnapjára esik. Ha a dolgozó az említett feltételek esetében olyan ünnepnapon dolgozott, amely szombatra, vagy vasárnapra esett, és ezen a címen részesült „ünnepi pótlékban“, nincs igénye az 1968/200 sz. hirdetmény szerinti rendszerint 50 % os „bérkedvezményre“ is. A munkaadó vállalat feltehetően csak a szombat—vasárnapi munkabérkedvezményt nem fizette ki, de a fentiek szerint indokoltan. Ha egész évi átlagban hetente legalább 6 napot dolgozik, az ön négy heti szabadságának idejére eső munkanapok szerint jár szabadsága is, tehát ebben az esetben 4 x 6 = 24 munkanap terjedelemben. — Járásunkban is a bűnözés elég nagy részét teszi ki a szocialista tulajdon meglopása és megkárosítása — tájékoztatott Šupena elvtárs. — Habár 1972 óta a biintevékenységnek ez a fajtája nem mutat emelkedő irányzatot — amint ez az 1968 —1972-es évekre jellemző volt —, azonban így is jelentős a gazdasági bűntettek száma és nagy kárt okoz a társadalomnak. — Miben látja ennek fö okát? — Nagyon jelentős tényezője, sőt mondhatnám elsődleges feltétele a szocialista vagyon meglopásának és megkárosításának a nyilvántartásban előforduló rendetlenség, valamint a rendszertelen ellenőrzés. — Példákkal is illusztrálhatná szavait. — Nemrég folytatták le a bírósági tárgyalást a skerešovi posta volt vezetőnőjének ügyében. A rossz útra tévedt alkalmazott az ellenőrzés fogyatékosságait kihasználva 1973-tól leleplezéséig — 1976. szeptember 9-ig — raff inált módon 57 807 koronát használt fel saját céljaira az állampolgároknak a postán befizetett takarékbetétjéből, és több mint hét- száz koronát eltulajdonított az újságok előfizetési díjából is. A fentieket példázza a lenar- tovcei határátkelőhelyen levő vendéglő volt vezetőjének esete is, aki 1975. április 16 és 1976. január 12 között több mint tizennégyezer koronával károsította meg a Jednotát. Az illető nem vezetett rendszeres könyvelést, az árut nem az előírásoknak megfelelően vette át. Különféle karbantartási munkákért a vállalat vezetőségének beleegyezése nélkül alkalmi munkásoknak pénzt és szeszes italt adott. — Mi jellemző általában az effajta bűnözésre? — A tettesek rendszerint kicsiben kezdik a lopást, jelentéktelen összeget tulajdonítanak el. Aztán ha azt tapasztalják, hogy a hiány nem tűnik fel senkinek, az ellenőrzésre hivatottak nem vesznek észre semmit, akkor megjön az étvágyuk, és fokozatosan egyre nagyobb mértékben folytatják a lopást. Amikor aztán hosszabb idő után napfényre kerül a bűntett, sok esetben már hatalmas összegre rúg a kár, melynek megtérítése nehézségekbe ütközik. — Egyéb tapasztalataik? — A szocialista vagyon védelme terén mezőgazdasági üzemekben is előfordulnak fogyatékosságok. Az alapeszközök hiányos nyilvántartásával, a felületes leltározással egyes dolgozók visszaélnek. Példaképpen megemlítem a drienčanyi Újfalu Efsz volt elnökének és közgazdászának esetét. Ezek a vezetők 1972—1974 között a baromfieladásból származó bevételből csaknem százharmincháromezer koronát nem a szövetkezet pénztárába fizettek be, hanem ebből az összegből jogtalanul különféle dolgokat vásároltak és idegen személyek által végzett munkát honoráltak. Ezenkívül a gazdasági eredményekről szóló jelentésben a valóságtól eltérően több mint kétmillió koronával nagyobb összeget tüntettek fel, s ily módon negyvenhárom dolgozó részére jogtalan prémiumot fizettettek ki. Az egységes földművesszövetkezetekkel kapcsolatban szólnunk kell arról a káros jelenségről is, hogy traktorosok és más járművezetők az ellenőrzés hiányosságait kihasználva a vezetőség engedélye nélkül magánszemélyeknek munkát végeznek. Előfordul az is, hogy a hajtóanyag kiutalásának elégtelen nyilvántartása miatt a közös gazdaság tulajdonát képező naftát háztartásokban fűtési célokra használják fel. — Milyenek az állapotok a tűzvédelmi és a munkabiztonsá- qi előírások megtartását illetően? — Kiváltképpen az egységes földmüvesszövetkezetekben gyakori jelenség, hogy még mindig lebecsülik az előírások megszegéséből származó veszélyt. Pedig riasztó, intő példa van elég. Járásunkban 1976- ban huszonhat tűzvész pusztított. A július 30-án a Tlsovecl Efsz szérűjében kitört tűz százharmincnyolcezer korona kárt okozott. A vizsgálat szerint vezető dolgozók hanyagsága okozta a tüzet, mivel nem ellenőrizték kellőképpen a tárolt széna belsejében a hőmérsékletet, s a túlmelegedés következtében öngyulladás történt. A hosticei (gesztetei) szövetkezetben a múlt évben harmincezer korona értékű szalma hamvadt el, a včelincei (méhi) szövetkezetben pedig közel negyvenezer korona kárt okoztak a lángok. Többször az okoz tűzvészt, hogy szecskavágáskor a bálák kötözésére használt zsineg a hengerekre csavarodik és a súrlódás következtében a vas alkatrészek izzásba jönnek. A fúvóberendezés ilyenkor égő csóvákat is szór a rendszerint az istállók tetőtérségében tárolt takarmány közé, s a fel- lobbanó lángok nagy károkat okozhatnak. Tavaly hasonló okból akadt munkája a tűzoltóknak a hodejovi (várgedei) és a hrachovi szövetkezetben, valamint a gömöri szövetkezet királyi gazdaságában. A munkabiztonsági előírások megszegése hasonlóképpen súlyos következményeket vonhat maga után. Tavaly a hnúšťai vegyigyárban ilyen okból az egyik munkahelyen a faszénpor túlzott koncentrációja miatt robbanás, majd tűzvész pusztított. A szerencsétlenség következtében két dolgozó meghalt, egy további alkalmazott pedig égési sérülései következtében hosszabb időre munkaképtelenné vált. Az anyagi kár mintegy tizenötezer koronára rúgott. A vizsgálat megállapította, hogy a baleset az egyik áldozat, a munkahely mestere hibájából következett be. — Folytatnak e megelőző tevékenységet a gazdasági bűntevékenység és a hanyagságból keletkező károk ellen? — A járási ügyészség a szocialista vagyon védelmét elsőrendű kötelességének tekinti. A bűnözés elleni megelőző tevékenység egyik legfontosabb formájaként az üzemekben és a vállalatokban, valamint más gazdasági szervezetekben felülvizsgáljuk az előírások megtartását. Kiváltképpen nagy gondot fordítunk a mezőgazdasági üzemekre, ahol már második éve a tűzvédelem helyzetét is ellenőrizzük, úgyszintén figyelemmel kísérjük az ellenőrző és a revíziós bizottságok tevékenységét is. A megelőző tevékenység további jelentős módszereként előadásokat tartunk az üzemekben és a kereskedelemben a vezető dolgozók részére. Igyekszünk elérni mindenütt, hogy kellő felelősséggel kezeljék a szocialista vagyont. Tapasztalataink szerint ez Irányú munkánk eredményeképpen a helyzet fokozatosan Javul. GÄL lászlö mértékben, hogy tagsági viszonyának további fenntartása veszélyeztetné a szövetkezet feladatainak teljesítését (az ilyen fegyelmi vétség miatt a szövetkezet taggyűlése az esetről való tudomásszerzés időpontjától számított 3 hónapon belül hozhat kizáró határozatot). A szövetkezeti tag a taggyűlés kizáró határozata ellen a határozat írásbeli kikézbesítésétől számított 30 napon belül kérheti, hogy a járásbíróság érvénytelenítse ezt a határozatot, ha annak meghozatala nem volt indikolt. Csak a férje tagságának, illetve az ön tagságának megszűnte után adhatna be a szövetkezet indítványt a járás- bíróságon a szövetkezeti lakás kiürítése iránt, de a hnb-nek pótlakást vagy pótelhelyezést kellene kiutalnia A szövetkezet elnöke hozhat intézkedést az ön munkabeosztásáról, de sem az efsz elnöke, sem a vezetőség, vagy a taggyűlés nem hozhat kizáró határozatot azon az alapon, hogy nincs az ön számára munka a szövetkezetben. A szövetkezet indítványozhatja tagsági viszonyának megegyezéssel való megszüntetését, de csakis a szövetkezeti törvény, a szövetkezeti mintaalapszabályok és a szövetkezet saját alapszabályai értelmében. Ha ön nem lenne az efsz tagja, hanem munkaviszonyban dolgozik, akkor csak a munkatörvénykönyv 46. §-a értelmében adhatnának önnek felmondást. Valószínűnek tartjuk, hogy nem megfontolt szóbeli kijelentésekről van sző. Búzavirág jeligére: Az új, 1977. jan. 1. óta érvényes előírások (pontos szöveget még nem ismerjük, mert még nem jelentek meg a Törvénytárban) értelmében a munkaadó vállalatok, ebben az esetben az efsz-nyújthatnának stabilizációs kölcsönt. Az új hirdetményt megjelenése után részletesebben fogjuk ismertetni. Dr. F. J. TAVASZI SETA (Pavel Matis felvétele) EH 1977. ni. is. 6 AZ EFSZ TAGOK PROBLÉMAIRÓL D. B.: Az új 1975/ 122 sz. új efsz-törvény és az 1975/137 számú törvény 61. §-a és az alapszabály értelmében a szövetkezet vezetősége attól áz időponttól számított 30 napon belül, hogy tudomást szerzett az esetről hozhat olyan fegyelmi intézkedést, amellyel a prémiumát, vagy a gazdasági eredményekben való részesedését legfc.jebb 500 korona összegig csökkenti. Ezt a fegyelmi intézkedést írásban is ki kell kézbesíteni, és az így kézbesített határozat ellen 15 napon belül lehet a taggyűléshez fellebbezni, esetleg a küldöttek gyűléséhez, amely a nagyobb efsz ekben a taggyűlés jogkörét látja el. A tagyűlés, vagy a küldöttek gyűlésének helybenhagyó döntése ellen 30 napon belül adhat kérelmet, hogy a járásbíróság vizsgálja meg a döntés helyességét. Ha nem fegyelmi határozatról van szó, akkor az efsz csak tényleges kárának megtérítését követelheti, de „büntetést“ nem szabhat ki. 7astag hótakaró jeligére: Férjének — nézetünk szerint — a kiutalt mukát megjegyzés nélkül el kellet volna végeznie. Az abszencia megállapítása már kétséges, mert állítása szerint férje egyébként a kérdéses napon is az efsz-nek dolgozott. A fegyelmezetlen magatartás miatt megrövidíthetik prámiu- mát A szövetkezeti tagság megszüntetését az új, 1975/122 számú új szövetkezeti törvény 24. § a értelmében csak a taggyűlés mondhatja ki, ha a tagot szándékos bűncselekmény miatt ioeerősen egy úvnél hosszabb, feltétlen szabadságvesziés büntetésre ítéli el a bíróság, ha a tag ismételten durván megsértette a szövetkezeti fegyelmet és a már előzetesen foganatosított fegyelmi eljárás nem Vezetett javuláshoz, vagy ha a tag rendkívül durván megsértette a szövetkezeti fegyelmet oly
