Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-02 / 32. szám, szerda

A SZOCIALIZMUS NEVÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) tántoríthatatlanul vezet minket tovább Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, amely iránt az elmúlt napokban ismételten kife­jeztük támogatásunkat és abszolút bizalmunkat. Az eredményeket, amelyeket a fejlett szocializmus építésében elérünk, a tervek és a célok, amelyeket kitűzünk és a minden­napi életben megvalósítunk, a napnál világosabban bizonyítják a munkások, parasztok és értelmiségiek alkotó lendületét, s a dolgozók szilárd eltökéltségét, hogy teljesíteni akarják a CSKP XV. kongresszusának programját. Világos, hogy a kétkezi és a szellemi dolgozók arra törekednek, hogy hazánk egyre szebb, egyre gazdagabb legyen, hogy emelkedjék az anyagi és a szel­lemi színvonal, hogy harmonikusan fejlődjék a szocialista társa­dalom és minden egyes tagja. Ezek az igazi céljai köztársasá­gunk derék lakosságának, ez mindanyiunk programja. S egy sorban állnak a munkásokkal, a szövetkezeti parasztokkal és a többi dolgozóval, az élen járó művészek is, akik becsülettel összenőttek ezzel az országgal, ezzel a néppel, akik azonosí­tották magukat a művészeti szövetségek csehszlovákiai bizott­ságainak nyilatkozatával, amelyben oly meggyőzően manifesz­tálták odaadásukat a szocialista haza, a kommunista párt poli­tikája, az internacionalista együttműködés iránt, amelyben ugyancsak kifejezték megvetésüket azokkal szemben, akik — a művész szavaival élve — zabolátlan büszkeségből, beképzelt fel- sőbrendűségből, önös érdekekből, sőt még júdáspénzért is el­szakadnak, elszigetelődnek saját népüktől, ennek életétől, igazi érdekeitől, és a környörtelen logikával eszközeivé lesznek az imperializmus antihumánus erőinek, s ezek szolgálatában hir­detőivé a népek közötti súrlódásoknak és torzsalkodásoknak. Egy időre, ahogy azt forradalmi felelősségünk diktálja, kény­telenek voltunk megosztani figyelmünket, és munkánk mellett, — mely számunkra a legfőbb, mert eszköze kitűzött céljaink elérésének — kénytelenek voltunk egy maroknyi felforgatóval és reakcióssal foglalkozni. Megmondtuk a magunkét, s a to­vábbiakban mindenekelőtt alkotó tettekkel, további építő sike­rekkel fogunk válaszolni, minthogy ez számunkra a felvirágzás, a legfőbb és a döntő, amire a CSKP XV. kongresszusának irány­vonala kötelez minket. Nem lankadunk azonban éberségünkben, mert kötelességünk a szocializmust nemcsak erősíteni, fejlesz­teni, szilárdítani, hanem ugyanakkor védelmezni is. És hogy er­re képesek vagyunk — nyugalomban és megfontoltan, anélkül, hogy hátrányt szenvedne a kongresszuson kitűzött feladatok teljesítése —, éppen az elmúlt hetekben bizonyítottuk be. Az antikommunisták nyilván valami másra számítottak. Terveik azonban ezúttal is kudarcot vallottak. Mi becsületesen gondolkodó állampolgárok tudatosítjuk együt­tes felelősségünket a társadalom fejlesztéséért, otthonaink nyu­galmáért és biztonságáért. Mindannyian felelősséget vállalunk a CSKP XV. kongresszusa programjának teljesítéséért, hazánk fel­virágoztatásáért. A szocializmus nevében töltjük meg a követ­kező napokat, heteket s a következő éveket tettekkel, melyek szebbé teszik életünket, erősítik biztonságunkat és távlatainkat, szilárdítják a népek békés együttműködését, megsokszorozzák a szocialista közösség országai testvéri egységének erejét. A nép ügyéért együtt a néppel (Folytatás az 1. oldalról) és az ott elfogadott nyilatko­zatot bizonyítéknak látják arra vonatkozóan, hogy művészeink hűek szocialista társadalmunk­hoz. Nyilatkozatukban a művé­szek határozottan nemet mond­tak a charta ’77 elnevezésű szennyirat szerzőinek. Nagy érdeklődéssel nézték a tévé képernyőjén a művészek találkozóját a Košicei Gép­gyárban dolgozó Jozef Eštók vezette szocialista brigád tag­jai, akik nyilatkozatukban le­szögezik: „őszintén örülünk annak, hogy ők is, akik a kul­turális intézmények és a tö­megtájékoztatási eszközök ré­vén mindennapos kapcsolatot tartanak fenn hazánk dolgo­zóival, egyértelmű választ ad­tak a felforgató elemeknek. Dr. Csanda Sándoregyete­mi tanár, a Szlovákiai írószö­vetség magyar szekciójának tit­kára: A prágai nagygyűlésien ugyan nem voltain jelen, de tel­jes mértékben egyetértek az ott elhangzott nyilatkozattal. Ügy vélem, a nemzetiségi írók is tudják értékelni azt, hogy nemcsak a cseh és szlovák kultúra, hanem a mi irodal­munk is jelentős eredményeket ért el a felszabadulás óta eltelt harminc év alatt. A mi mű­vészeti életünk sajátságosán irodalomcentrikus, mert a töb­bi művészeti szövetségnek nincs magyar szekciója. Alap­vető érdekünk, hogy nemcsak a más nemzetekkel, a külföld­del való békés egýúttmúkôdésre törekedjünk, hanem hazánkon belül is elmélyüljön a külön­böző nemzetiségű állampolgá­rok testvéri együttélése. A Nyi­latkozat szellemében elítélen­dőnek tartok minden olyan tö­rekvést, amely megbontja a békés együttélés szellemét, akár határainkon kívül, akár határainkon belül. Mint az iro­dalmi kapcsolatok kutatója, meg vagyok győződve arról, hogy az együttműködés, a hu­mánus emberi kapcsolatok szel­leme előbb-utóbb győzni fog az egész világon. Újabb aláírások További művészek csatlakoz­tak aláírásukkal a csehszlová­kiai művészeti alkotószövetsé­gek bizottságainak felhívásá­hoz: Színművészek: Milan Mach, Oto Ševčík, Bedi’ich Pilný, Ja­roslav Klíma, Jiŕí Kafka, Ro­man Hlaváč, Milan Cikánek, Josef Pala, Karel Martinék. A Szlovákiai Írószövetség tit­kárságán az írószövetség kö­vetkező tagjai fejezték ki alá­írásukkal a felhívássá való egyetértésüket: Andrej Plávka nemzeti művész, a Szlovák író- szövetség elnöke, Margita Fi- guli nemzeti művész, Vojtech Mihálik érdemes művész, Pavol Koyš, Viera Handzová, Ivan Sulik, Ľubomír Feldek, Vojtech Zamarovský, Marian Kováčik, Ján Majerník, Karol Izakovič, Karol Tomaščík, František Lip­ka, Libor Knézek, Ján Poni- čan, Miloš Krno, Karol Tomiš, Ladislav Luknár, Rácz Olivér, Peter Ševčovič, Štefan Drug, Ivan Izakovič, Ladislav Beňo, Jozef Rapko, Ján Skalka, Pavol Gejdoš, Peter Jaroš, Tomáš Ja- novic, Ján Šimonovič, Vlasti­mil Kovalčík, Ján Ruzássy, Šte­fan Strážay, Jozef Mihalkovič, Klára Jarunková, Helena Križa- nová-Brindzová, Ján Domasta, Andrej Kostolný, Ondrej Sliac- ky. A Szlovák Drámai Művészeti Szövetség titkárságán a szö­vetség tagjai aláírták a felhí­vást. Köztük volt: Vladimír Bahna nemzeti művész, Jozef Dóczy érdemes művész, Andrej Lettrich, Ladislav Podmaka, Božena Slabejová, Adela Gábo- rová, Michal Monček, Margita Ševčovičová, Kucman Eta, Né­meth Ilona, Kmeczkó Mihály, Bugár Gáspár, Vladimír Bartoií, Jan Romanovský, Ján Hrmo, Hilda Augustovičová, Dráfi Má­tyás, Darina Kárová, Mikuláš Fehér, Eva Matejková, Jozef Bednárik, Milan Valkovič, Kon- rád József, Ropog József, Faze­kas Imre, Turner Zsigmond, Ta­kács Emőd, Tatjana Matašov- ská, Žofia Martišová, František Perger, Anna Sedí 1 ková. Képzőművészek: Vincenc Be- neš nemzeti művész, Julie Ko- vačiková-Horová érdemes mű­vész, Jifí Burian, Josefa Buria- nová, Bohuslav Burian, Josef Kilián, Rastislav Michal, Ri­chard Prikryl, Svätopluk Sulek, Rudolf Semrád, KaTel Müller, Otakar Štembera, Josef Hvoz- denský, Milan König, Vladimír Kováfík, Radko Plachta, Ivan Sedlinský, Vladimír Pergler, Jan Bartoš, Josef Sejk, Fran­tiška Kutíková-Kavánková, Vác­lav Kučera, Miroslav Lerch. Ľubomír Štrougal eJvtárs az észak-csehországi kerületben (ČSTK) — Kedden délelőtt kétnapos észak-csehországi munkalátogatásra Ústí nad La- bembe érkezett Ľubomír Štrou­gal szövetségi miniszterelnök. Kíséretében vannak Václav Hüla szövetségi miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke, Stanislav Rázl cseh miniszterelnök-helyettes, a cseh Tervbizottság elnöke, Vlastimil Ehrenberger szövetségi tüzelő­anyag- és energetikaügyi és Vladimír Blažek szövetségi köz­lekedésügyi miniszter. A szövetségi miniszterelnök és a kerület vezetői egész na­pos tanácskozás során a gyors barnaszénfejtéssel, erőművek építésével és a vegyipar fej­lesztésével kapcsolatos kérdé­sekről tárgyaltak. Viliam Šalgovič elvtárs látogatása (ČSTK) — Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke tegnap befejezte kétnapos látogatását a Rim. Sobota-i (rimaszombati) járás­ban. Találkozott Ján Gibalával, a járási pártbizottság vezető titkárával, Ján Répással, a jnb elnökével, valamint a párt- és állami szervek más képviselő­jével, akik arról tájékoztatták, milyen eredményeket ért el a járás a XV. pártkongresszus határozatainak és a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében, és milyenek a távlati fejlődés lehetőségei. Viliam Šalgovič elvtárs ellá­togatott a Kráfi Együttműkö­dés F.fsz-be, és tájékozódott a járás déli részén lakó embe­rek életéről. Ezenkívül megte­kintette a tisoveci Gépgyárat, s találkozott az üzem párt- tisztségviselőivel és gazdasági vezetőivel. Szovjet—iraki tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) megértésre és támogatásra ta­lálnak. Ehhez nem fér kétség.“ A közel-keleti helyzet igaz­ságos rendezésének kérdését a nemzetközi helyzet legidősze­rűbb problémájának tekintjük. A Szovjetunió készségesen részt vesz a Közel-Keleten lé­tező feszültséggóc eltávolítása érdekében tett erőfeszítések­ben. Követeljük az izraeli had­sereg teljes kivonulását vala­mennyi megszállt arab terület­ről és Palesztina arab népe törvényes nemzeti jogainak biztosítását. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Közel-Ke­leten addig nem lesz béke és nyugalom, amíg nincs biztosít­va a konfliktusban érdekelt va­lamennyi állam független léte­zésére való jog és amíg köztük nem szűnik meg a hadiállapot“ — hangsúlyozta Alekszej Ko­szigin. A szovjet—iraki kapcsolatok* ról szólva elmondta, hogy a szovjet—iraki barátsági és együttműködési szerződés a bé­ke és a biztonság érdekét szol­gálja főleg a Közel-Keleten. Mondale tokiói bejelentése Az USA kivonja szárazföldi erőit Dél-Koreából / Tokió — Walter Mondale, az Egyesült Államok alelnöke tegnap befejezte tokiói látoga­tását. Röviddel elutazása előtt sajtóértekezletet tartott Tokió­ban. Itt elhangzott legfonto­sabb bejelentése az volt, hogy az Egyesült Államok elhatá­rozta: fokozatosan kivonja szárazföldi erőit Dél-Koreából. A csapatok kivonásának me­netrendjét még nem határoz­ták meg — mondotta az al­elnök, hozzáfűzve, hogy az amerikai légierő kötelékei to­vábbra is Dél Koreában ma- radnak. Washington a jövőben is „hozzájárul a dél-koreai szá­razföldi csapatok erősítéséhez“ ezért az a meggyőződése, hogy az amerikai egységek kivoná­sa nem veszélyezteti a térség „védelmi struktúrájának meg­bízhatóságát“ és semmiképpen sem jelenti azt, hogy az Egye­sült Államok „hátat fordít Ázsiának“ — hangoztatta Wal­ter Mondale. Rendkívüli ülést tartott a spanyol minisztertanács- ifS/ ; IÄNY BBS s ORBÁN Madrid — A spanyol minisz­tertanács Adolfo Suarez kor­mányfő elnökletével rendkívüli ülést tartott. Megvitatta a köz­renddel kapcsolatos kérdése­ket, de újabb intézkedéseket nem hozott a terrorakciók megfékezésére. A rendkívüli ülésről kiadott közlemény hangoztatja, hogy a spanyol belügyminiszter tá­jékoztatást adott a terrorista akciók és emberrablások ügyé­ben folytatott rendőrségi vizs­gálatról. ÚJ GONDOLATOKKAL, NEMES ÉRZÉSEKKEL GAZDAGÍTSUK AZ EMBERT Úgy gondolom, hogy a mű­vészeti alkotószövetségek kongresszusai előtt nyilvános­ságra hozott nyilatkozat na­gyon biztató légkört teremt nemcsak a művészek, de ha­zán széles néprétegei körében is. Ez utóbbi nagyon lényeges, mert lerombolja azt a válasz­falat, melyet bizonyos körök mesterségesen igyekeztek állí­tani a művész és közönsége, a művész és a nép közé az­zal, hogy a művészt megpró­bálták olyan piedesztálra állí­tani — elit elméletükkel —, mely őt megközelíthetetlenné tette. Voltak sajnos esetek, mikor tehetséges művészt, írót, alko­tót, sikerült elefántcsontto­ronyba zárni, művésznek kijá­ró paradicsomot ígérgetve. Ke­serű ébredés következett — sajnos sokszor már későn —, mikor a művész ráébredt, hogy az ígért éden helyett egy szűk kis absztrakt világban élt el­szigetelten, elszakadva az élettől, a világtól. Annál nagyobb örömmel fo­gadhatjuk a művészek saját nyilatkozatát önmagukról: „A művész nem kiválasztott em­berfölötti lény, valamiféle elit­nek a képviselője, hanem a dolgozók nagy közösségének tagja, része, s az a hivatása, hogy alkotó munkájával új gondolatokkal, szépséggel gaz­dagítsa az embert, fejlessze társadalmi tudatát és munkás­szolidaritását, szebbé tegye er­kölcsi és érzelmi világát, örö­möt és boldogságot nyújtson, a nemzetek közötti testvériség és együttműködés nemes esz­méit hirdesse.“ Ez nem megfoghatatlan, szivárványszerű szappanbubo­rék, nem olcsó illúzió, de rea­litás, a művészetek legnagyobb­jai célkitűzéseinek, programjá­nak méltó folytatását jelzi. Ennél nincs szebb feladat! Ha visszapergetjük a törté­nelmet és felidézzük cgy-egy kor tükröződését a művészet­ben, akkor látjuk, hogy a va­lóság Igazabban, meggyőzőbben jelenik meg előttünk, mint a különböző érdekek, befolyások alatt írott krónikákban, törté­nelmi fényképhűségű napló­ban. Miért? Mert a műben a művész világszemlélete, világ­nézete is benne van. Igaz, hogy a legnagyobbak, akik a szabadságért, a demok­ráciáért, a nép jogáért, a szebb, emberségesebb életért harcoltak és véreztek el az „eszme barikádjain“, életükben nem sok babérkoszorút kaptak, de annál nagyobb megbecsü­lést és halhatatlanságot a há­lás utókortól, mikor egy-egy általuk hirdetett haladó eszme győzelemre jutott, mikor egy történelmi kor előre és nem hátra lépett. Mi nem akarunk hátra lép­ni. Minket ne akarjanak visz- szahúzni, sem kioktatni „char­ta 77“-tel arról, hogy mi a demokrácia, mi a szabadság és különösen ne a hamis kártyá­sok, akik már egy játszmát elvesztettek. Mi nagyon jól tudjuk, hogy n szabadság, a demokrácia fo­galmának értelmezésében dön­tő, hogy ki gyakorolja, kinek a kezében van a hatalom. Mert ugye „szabadság“ adatott an­nak is, aki dönthetett embe­rek, anyák, gyermekek sorsá­ról, s arról, kit küld gázkam­rába, kivel dobat atombombát Hirosimára és így tovább. Anatole France, a nagy francia író és gondolkodó gu­nyorosan jegyezte meg a fran­cia demokráciáról, a burzsoá demokráciáról, hogy „Nálunk a demokrácia ismérve az, hogy a gazdagnak ugyanúgy joga van a híd alatt aludni, mint a szegénynek.“ G. B. Shaw, az angol demokráciáról hasonló véleménnyel volt, mi­kor úgy jellemezte, hogy „A szegény ugyanúgy lophat ke­nyeret, mint a gazdag“. Azt hi­szem, ehhez nem kell kom­mentár. Mi nem ilyen szabadságot és demokráciát akarunk. Nálunk a hatalom a mun­kásosztály, a dolgozó nép ke­zében van, jó kézben van. Mi jelentkezünk ebbe a közösség­be, a dolgozók közösségébe. A szabadság a művészetnek is éltető eleme, ezért ragasz­kodunk hozzá és nem foga­dunk el tanácsokat hamis pró­fétáktól. • LÖRINCZ GYULA érdemes művész NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke Fak- hruddin Ali Ahmed indiai el­nök meghívására február vé­gén hivatalos baráti látogatást tesz Indiában. ALVARO CUNHAL, a Portu­gál Kommunista Párt főtitkára a mozambiki fővárosba érke­zett, ahol részt vesz a FRELI- MO holnap kezdődő III. kong­resszusán. A WASHINGTON POST jelen­tése szerint Miamiban élő ku­bai ellenforradalmár terroris­ták gyilkolták meg Leteliert, a chilei Allende-kormány egy­kori miniszterét, aki tavaly szeptemberben pokolgépes me­rénylet áldozata lett Washing­ton diplomáciai negyedében. KADAR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap Buda­pesten fogadta Milos Minicset, a JSZSZK Szövetségi Végrehaj­tó Tanácsának alelnökét, kül­ügyminisztert. AZ ENSZ keretén belül kü­lön bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a faji el­különítés elleni nemzetközi konvenció kidolgozása a sport­ban. LOUIS VAN GEYTET válasz­tották ismét a Belga Kommu­nista Párt elnökévé. Ezt a tisztséget 1972 óta tölti be. ABDEL MUTTILAB AL-KAZI- MI kuvajti olajipari miniszter nyilatkozatban cáfolta azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint a jelentősebb kőolaj­exportáló országok a kőolaj­árakra vonatkozó véleménykü­lönbséget 10 százalékos komp­romisszummal fogják áthidalni. 1977. II. 2. 2

Next

/
Thumbnails
Contents