Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)
1977-02-12 / 42. szám, szombat
A CSKP XV. KONGRESSZUSA HATÁROZATAINAK TELJESÍTÉSE AZ ÉRTÉKELŐ" PÁRTTAGGYÖIÉSEK TÔKRÉ8EÍ Munkájuk értékmérője Kommunista módon,* bíráló igényességgel ^ Őszinte szavak a Kolárovói Efsz párt- a'apszei vezetőinek taggyűlésén Munkásmozgalmi hagyományainkhoz híven Társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének programjában kiemelkedő helyet foglal el a szocialista mezőgazdaság fejlesztése. Érthető tehát, ha ez a törekvés jellemezte a kolárovói (gútai), hazánk legnagyobb szövetkezete pártalap- szervezeteinek értékelő taggyűléseit, amelyeken az élelmiszertermelés fokozásának lehetőségéről beszéltek a legtöbbet. A gazdasági feladatok ilyen hangsúlyos előtérbe állítása nyomán felmerülhet a kérdés: nem terelődött-e el emiatt figyelmünk a pártélet fejlesztésének feladatairól? Távolról sem. Hiszen a fejlett szocialista társadalom építésének az a legfontosabb célja, hogy még nagyobb és fejlettebb alapot teremtsünk az általános előrehaladás számára, saját termelésből fedezzük a lakosság növekvő élelmiszerszükségletét. Önmagában véve pedig ez is fontos politikai-szervező munka. Az alapszervezetek kommunistái a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésével összhangban szókimondóan beszéltek az eszmei nevelőmunkáról, a pártcsoportok tevékenységéről és a pártalapszervezetek tagjainak cselekvő aktivitásáról. Ezt tapasztaltuk a császtai alapszervezet értékelő taggyűlésén is, ahol a pártbizottság konkrét, névre szóló beszámolója felkeltette a vitát. Michal Paraj elvtárs például arról beszélt, hogy a szövetkezet és a császtai üzemrészleg a nagy szárazság ellenére búzából 67, árpából pedig 47 mázsás átlagtermést takarított be hektáronként. Mi haszna azonban, ha a többi szemes terményből a tervezett hozamoknak csak a felét sikerült elérniük. Ez idén feszítettebb tervekkel kell megbirkózniuk. Ha a megnövekedett feladatoknak maradéktalanul eleget akarnak tenni, akkor a gazdaság kommunista vezetőinek jobban egybe kell hangolniuk az emberek és a gépek együttes munkáját. Természetesen ez a megállapítás nemcsak a császtai, hanem a szövetkezet valamennyi öt üzemrészlegére egyenlő mértékben vonatkozik. Több termelési ágban nem érték el az előirányzatot, ami csaknem 10 millió koronával csökkentette a közös gazdaság jövedelmét. Befolyásolja a jövedelemkiesés az efsz-lagok jutalmazását iß? — Részben igen! — válaszolta vitafelszólalásában Košík Albert mérnök, a szövetkezet elnöke. — De nem olyan mértékben, mint a földműveseket a tökésországokban, ahol az aszály következményeképpen sok parasztcsalád sodródott súlyos adósságokba. Szocialista mezőgazdaságunk népgazdaságunk rendszerében tervgazdálkodást folytat, ezenkívül élvezi az állam sokoldalú támogatását. Ennek köszönhető, hogy szövetkezetünknek is elegendő tartalékalapja van, amivel mérsékelni tudjuk az aszályos évjáratok következményeit. Kb. 3,6 millió korona részesedést fizetünk ki a múlt évi gazdálkodás eredményeiből, ami az átlagkeresetek 15 százalékát teszi ki. A gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal felvértezett gútai kommunisták vezetésével, személyes példamutatásával a korábbi, kedvezőtlen évjáratok ellenére kedvező előrehaladás mutatkozik a szövetkezet fejlődésében. Sokévi megfeszített munkájuk eredményeképpen konszolidálódott az állattenyésztés. Az előző 1975-ös évvel szemben tavaly 200 literrel fokozták tehenenként a tejtermelést, 5 dkg-mal a hízó sertések súlygyarapodását. Komoly eredménynek számít, hogy a tervezett 17-tel szemben 18-ra emelték a kocánkén- ti malacelválasztási átlagot. Az állatállomány hasznosságának növekedését kedvezően befolyásolta az a tény, hogy tavaly ilyenkor egyesültek a Dedina Mládeže-i Efsz-szel, ahonnan a szakavatott gondozók kezemunkája nyomán a legkiválóbb biológiai anyagot értékesíthetik. A két szomszédos szövetkezet talajadottságai is kifogástalanok, ami lehetővé teszi a növénytermesztés hatékonyabb fejlesztését, a termelési ágazat szakosítását. — Persze — hangsúlyozták az értékelő taggyűlésen — a szakosításhoz a tervezésnek is hozzá kell járulnia. Míg azonban a tervszétíráskor 60 növénykultúra termesztését követelik, eleve nem beszélhetünk a szakosítás kialakításáról. Természetesen mindez nem zárja ki, hogy tovább kutassák, keressék a termelés hatékonysága fokozásának tartalékait, amiben éppen a császtai alapszervezet kommunistái tehetnek a legtöbbet. Tóth Imre elvtárs, a pár talapszervezet elnöke erről aprólékosan beszélt a beszámolójában, s még világosabban a taggyűlés vitazárójának értékelésében. — Pártcsoportjainknak az eddiginél sokkal következetesebben kell számonkérnlük a feladatok teljesítését. Olyan légkört kell teremteniük a termelési ágazatokban, hogy cs^ak a kifogástalanul elvégzett jó minőségű munkának legyen értéke, megfelelő anyagi elismerése. Ezért a gazdasági vezetők részéről nem jó dolog, és nem lehet bocsánatos bűn az elnézés, a békülékenység~ a munkafegyelem megsértőivel, a káros jelenségekkel szemben. Összegezve az értékelő taggyűlések tapasztalatait megállapíthatjuk, hogy a Gútai Efsz kommunistái jó munkát végeztek, többségük magatartása példamutató. — A példamutatás azonban — fejtette ki búcsúzóul véleményét Nagy István elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke — nem lehet azonos a feladatok egyszerű teljesítésével, hiszen ez a becsületes párton kívüli állampolgárokra is jellemző. Ez idei terveink merészek, igényesebbek a múlt évieknél. Ezért a kommunista példamu tatásának azt kell jelentenie, hogy az átlagosnál többet ad nemcsak munkájában, hanem viselkedésében és magatartásé ban is. Az értékelő taggyűlés határozata minden kommunistával szemben igényes követelményt támasztott. Az értékeiő pártiaggyűiések félidejében Beszélgetés František Jankovský elvtárssal, az SZLKP Nővé Zámky-i JB titkárával A Nové Zámky-i (érsekújvári) járás pártulapszervezetei az értékelő taggyűlések megtartásának félidejéhez érkeztek. Ebből az alkalomból felkértük František Jankovský elvtársat, a járási pártbizottság titkárát, hogy a kommunisták e nagy jelentőségű tanácskozásáról, eddigi kimeneteléről tartson rövid összefjoglalót. — Valóban rövid leszek — kezdte tájékoztatását, — mert jelenleg minden időnket az értékelő taggyűlések sikeres lefolytatásának szenteljük. A járási pártbizottság dolgozói, csakúgy, mint az aktivisták most kint tartózkodnak az üzemekben, a falvakon, járják az intézményeket, hivatalokat, hogy cselekvő részvételükkel biztosítsák az értékelő taggyűlések sikerét. • Hol tartanak a páttaggyű- lések megtartásában? — Ezekben a napokban és hetekben olyan sűrű a programunk, hogy lehet, mire e sorok megjelennek, talán már az utolsó értékelő párttaggyűléseket tartják alapszervezeteinkben. • Ml a legjobb jellemzője pár talapszervezeteik tanácskozásának? — Első helyre tenném az egységet, amely mindenütt a CSKP XV. kongresszusa határozatai, valamint a hatodik ötéves tervidőszak második éve feladatainak következetes biztosítására és teljesítésére irányul. Ez az alkalom a legnagyobb lehetőség arra, hogy felmérjük: a párt tagjai és az alapszervezetek, az üzemek, szövetkezetek és falvaink milyen aktivitással kívánnak bekapcsolódni gazdaságpolitikai feladataink megvalósításába. • Hogyan lehetne összegezni az eddigi tapasztalatokat? — A pártalapszervezetek értékelő taggyűlésein a tagság csaknem 90 százaléka van jelen. Ezeken a tanácskozásokon íi rendes havi párt taggyűlésekkel összehasonlítva a részvétel 2 százalékos növekedést mutat. S ami ennél is fontosabb, a kommunisták vitafelszólalásaikkal, építő javaslataikkal, bírálattal és önbírálattal teszik tartalmasabbá az értékelő taggyűléseket. • Az időszerű teendőkön kívül milyen kérdésekkel foglalkoztak a taggyűlések? — Sokat foglalkoztak a Csehszlovákia és a szocialista rendszer ellen irányuló nyugati propagandával. Elítélték nemcsak a pamflet tartalmát, hanem annak értelmi szerzőit is, akik elárulták hazájukat, és olcsó pénzért a tőkés monopóliumok szolgálatába szegődtek. Pártalapszervezeteink szilárdak, egységesek és elég fejlettek ahhoz, hogy a nyílt és a burkolt ellenséggel sikeresen megvívják a harcot. Ehhez nagy segítséget találnak a Tanulságok című dokumentumban, amelyből buzdítást és erőt merítenek az ideológiai fronton. • Az értékelő taggyűlések bizonyára a pártmunka Jogyr- tékosságait is feltárták. Hol kellene tökéletesíteni a munkát? — Több pártalapszervezet értékelő taggyűlésén voltam jelen. Azt tapasztaltam, hogy a kommunisták nem élnek eléggé a bírálat és önbírálat hatásos fegyverével. Lehet, hogy ez a jelenség a kényelemszeretet és a felületesség szülötte, de mindenképpen az e téren meglevő fogyatékosságaink bizonyítéka. A párt alapszabályzata nemcsak biztosítja, de egyenesen meg is követeli a bírá lathoz való jog gyakorlati, konkrét alkalmazását. E nélkül nincs fejlődés és csorbát szenved pártéletünk mozgalmi jellege. A termelés ágazatában működő pártalapszervezeteink jelentős többsége mind jobban magáévá teszi a lenini munkastílust, és a bírálattal sem áll hadilábon. Ha ezt a gyakorlatot valamennyi alapszervezetünk meghonosítaná, sok gátló akadályt tudnánk elhárítani fejlődésünk útjából. 1977II. 12. A FIATALOK KÖRÉBEN A Nyitrai Pedagógiai Kar pártalapszervezetének évzáró taggyűlése A Nitrai Pedagógia Kar társadalomtudományi tagozatának pártalapsze^vezete értékelő taggyűlésén múlt évi tevékenységét és a kommunisták munkáját telte mérlegre. Tanácskozásuk jelentőségét kidomborította az a tény, hogy Peter Co- lotka elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányelnöke i& ellátogatott körükbe, és tartalmas, meggyőző felszólalással gazdagította a taggyűlést. Már a pártbizottság beszámolójából is arra lehetett következtetni — melyet Augustín Valkovič elvtárs, az alapszervezet elnöke terjesztett elő —, hogy a Kar kommunistái intézményük jó hagyományaihoz híven folytatják a pedagógus- képzést és a hallgatók eszmeipolitikai nevelését. Bár a neveléspolitikai feladatok jelentős része csak hosz- szabb távon valósítható meg, az eltelt év mérlege pozitív. A beszámoló ezt hiteles adatokkal is dokumentálta. Hogy csak egyet említsünk a sok közül: a munkás- és paraszt-származású pedagógusnövendékek több szaktantárgyból elérték az értelmiségi családokból érkezett hallgatók tanulmányi színvonalát, ugyanakkor a kommunisták az évfolyamcsoportokban is jó példát mutatnak. Ezeknek az eredményeknek az elérését az alapszervezet a CSKP XV. kongresszusa neveléspolitikai határozatának érvényesítésével, az oktatás korszerű formáinak bevezetésével segítette elő. A korszerűsítés magában foglalja a nevelés, a tanítási anyag és módszerek fejlesztését, napirendre tűzi az iskolastruktúra továbbfejlesztésének tudományosan megalapozott kidolgozását. Ezt a törekvést felszólalásában Colotka elvtárs is indokolta: — Közismert tendecia az iskolák iránt támasztott társadalmi követelmények növekedése. Egyre nyilvánvalóbb és sürgetőbb a magas fokú szakmaipolitikai műveltség szerepe a fejlődésben. A fejlett szocialista társadalom építése során ez fokozottan igaz és szükség- szerű. Hiszen a tudomány, a technika és a technológia gyorsan, eddig nem tapasztalt ütemben fejlődik. A műszaki fejlődés sürgeti a korszerű gépek, gépsorok és az automatizált termelési rendszerek fejlesztését. Mindezek tehát önmagukban is növelik az emberrel, a szakemberrel, kiváltképpen pedig a pedagógusokkal szemben támasztott követelményeket. Nyilvánvaló, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe van a Pedagógiai Karnak, ahol az alapiskolák tanítóit, nevelőit készítik fel megbecsült és fontos társadalmi hivatásuk teljesítésére. Nem a véletlen műve tehát, ha a Kar társadalomtudományi pártalap- szervezete e követelmény szellemében fejti ki politikai-nevelő tevékenységét, szervezi a kommunisták munkáját. Az utóbbi években fellendítették a párlcsoportok tevékenységét. A 105 tagot és tagjelöltet számláló né"''*7 -'no szervezet tavaly a SZISZ fiataljai közül 19 tagjelölttel gyarapította és szilárdította sorait. A jelöltek aktív munkát végeznek a pártcsoportokban, a tudományos diákkörökben és a diákszállásokon. Az aktivitás fokmérőjének a pártélet területén és az évfolyamokban végzett munkán kívül a taggyűléseken való cselekvő részvételt nevezhetjük. A tagjelöltek az idős komunistákkal vállvetve vitáznak, javaslatokat terjesztenek elő. Aktivitásukat az értékelő taggyűlésen is kifejezésre hittattá!' Jellemző, hogy több mint 24-en jelentkeztek vitára. Értékes, szinte vallomásszerű felszólalás keretében mondott véleményt Elena Kováčo- vá fiatal tagjelölt elsősorban saját tevékenységéről és a tartalmas beszámolóról. A várakozással teli légkörben érezni lehetett, hogy "ennek a harmadéves hallgatónak nártos elkötelezettsége és magas fokú osztályöntudata diktálta egyértelmű véleményét, midőn a charta ’77 szennyirat szerzőinek, szocializmusunk és a Szovjetunió ellenségeinek üzelmeiről beszélt.- — Amikor a napilapokból arról értesültem, kik is tulajdonképpen a pamflet szerzői, nyomban tudtam, hogy ezek rendszerünk esküdt ellenségei és vívmányaink ellen intéznek támadást. Bár a charta ’77 tartalmát akkor még nem ismertem. Mi fiatalok osztályszempontból ítéljük meg a burzsoá propaganda hamis híreszteléseit, ezért nem téveszthetnek meg bennünket. Hallgatók, tanárok más-más szavakkal, de közös, egyenlő helytállással, elvszerűen tették le voksukat pártunk előrelátó, helyes politikája mellett. Ezekre és a leendő pedagógusokra pártunk és egész társadalmunk joggal rábízhatja az új nemzedék nevelését. ■ B A Nyitrai Pedagógiai Kar kommunistái élénk figyelemmel kísérik a pártalapszervezet értékelő beszámolóját (Votruba felvétele) Az oldal anyagát írta: SZOMBATH AMBRUS
