Új Szó, 1977. február (30. évfolyam, 31-58. szám)

1977-02-02 / 32. szám, szerda

KSZLOVÁKIA KOMMÜNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. február 2. SZERDA BRATISLAVA m XXX. ÉVFOLYAM 32. szám © Ára 50 fillér A SZOCIALIZMUS NEVÉBEN Vannak pillanatok, amikor az emberek belső szükségét érzik annak, hogy kifejezzék hazájuk iránti érzelmeiket, melyet őszin­tén szeretnek, a társadalom iránt, amelyben élnek, amikor nyilvánosan, manifesztáció-szerűen ki akarják nyilvánítani né­zeteiket és bizonyítani akarják, hogy tudják, hová tartoznak. Éppen ilyen pillanatokat éltünk át az elmúlt három hét folya­mán. Spontán megnyilatkozásai voltak ezek munkások, parasz­tok és értelmiségiek, kommunisták és pártonkívüliek, liivők és ateisták ezreinek, más politikai pártok tagjainak, valamennyi szociális csoporthoz és szakmához tartozó embereknek, csehek­nek és szlovákoknak és a hazánkban élő valamennyi nemzetiség­nek. Társadalmunk valóban széles reprezentációjának hangjai voltak s mint ilyeneknek, óriási a súlyuk. Kifejezték a mély felháborodást a charta szerzőinek, szervezőinek és aláíróinak szégyenteljes felforgató tevékenysége miatt, és megtestesítették valamennyi derék és becsületes ember haragját. Az a nagy állampolgári aktivitás és elkötelezettség, amelynek az elmúlt hetekben tanúi voltunk, bizonyította, hogy a kommu­nisták és velük együtt a többi állampolgárok sem feledkeztek meg „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társada­lomban kialakult válsághelyzet tanulságai“ néven ismert, állan­dóan érvényes dokumentumról, s hogy az 1968-as évnek és végeredményben az 1948-as évnek valamiféle reprízére irányuló kísérletet egyértelműen elítélték. A Tanulságokban, amelyet a párt 1970-ben fogadott el mint a válságos időszak objektív elemzését, ezt olvashatjuk: ,,A nagy próbatételekben, küzdelmekben és osztályharcokban szerzett tanulság arra kötelezi pártunkat, minden kommunis­tát, országunk minden becsületesen, szocialista módon gondol­kodó polgárát, hogy védje és fejlessze a szocializmust, és ne engedje meg, hogy valaha és valaki is veszélyeztethesse, bújjék bár a legeslegszebb szavak és jelszavak mögé. Ez forradalmi, nemzeti, osztály- és internacionalista kötelességünk.“ Azóta, hogy 19Ö9 áprilisától új vezetősége van a pártnak Gus­táv Husák elvtárssal, a CSKP KB főtitkárával az élen, követke­zetesen védelmezzük, szilárdítjuk és fejlesztjük a szocializmust, és eszméinek egyre szélesebb rétegeket nyerünk meg. Ezt a lényt is bizonyították az elmúlt hetek. Az igazság óráinak ne­vezhetjük őket. S ezekben újra hangsúlyozottan és manifesz­táció-szerűen magnyilvánult, milyen mély bizalmat élvez tár­sadalmunk vezető ereje — Csehszlovákia Kommunista Pártja — dolgozóink tömegeiben, milyen szilárd és egységes, milyen ak­cióképes egész Nemzeti Frontunk, hogyan növekedett állampol­gáraink szocialista tudata, milyen életes, termékeny és ösztönző a CSKP XV. kongresszusának programja, amelyet oly sikeresen és céltudatosan valósítunk meg. A kommunista párt politikájának az állampolgárok ezrei nyi­latkozataiban, határozataiban és leveleiben, új kötelezettségvál­lalásaiban, új országépítő cselekedeteiben kifejezésre jutó tá­mogatása — ez éppen ezen időszak legkifejezőbb, jellegzetes vonásainak egyike, mely időszaktól a hajótöröttek és önjelöltek valami egészen mást vártak. A népnek ilyen válaszára kalku­lációikban nem számítottak. Népünk a kommunista párt vezetésével határozottan elutasí­totta a szocialista rendszer vívmányai elleni támadást, a szo­cialista demokrácia gyalázását. A párt és vele együtt népünk semmi olyasmire sem hagyta kiprovokálni magát, ami szocialis­ta hazánk kártevőinek, és ma már csökönyös ellenségeinek malmára hajthatná a vizet. Hatalmasan zengett Csehszlovákia népének egységes hangja: köztársaságunkat nem engedjük felforgatni. Sem belülről, sem kívülről. Semmiféle felforgatóktól, ügynököktől és reakciósok­tól, vagy ahogy a Nyugaton hívják őket, disszidensektől, sem­miféle fenyegetésektől és zsarolásoktól, amelyek több mint kö­zel állnak a belügyeinkbe való elítélendő beavatkozáshoz. Fel lehet tenni a kérdést, miért reagáltak állampolgáraink oly spontánul és erőteljesen a felforgatok ellenséges akcióira. A válasz egészen egyszerű: megértették, hogy az orvtámadás nemcsak társadalmunk vezető ereje, a CSKP ellen irányul­nak, hanem ugyanakkor a szocializmus összes vívmányai ellen is, a dolgozók jogai és szabadságjogai, azon eredmények és értékek ellen, amelyekre büszkék és amelyekben megtestesülé­sét látják forradalmi küzdelmeiknek és áldozatos munkájuknak. Újfent bizonyíték ez arra, hogy az emberek, akik a szocializ­musban élnek, s élvezik jjiztonságát és vívmányait, nem szán­dékoznak feladni semmit abból, amiért harcoltak, küzdöttek, amivel összekötötték sorsukat, jelenüket és jövőjüket. Békében és bizalomban folytathatjuk a CSKP XV. kongresszu­sa programjának m' ^valósítását. Nálunk már sohasem fog meg­ismétlődni és sohasem ismétlődhet meg az 1968-as esztendő. A kommunista párt 1969 áprilisától világosan bebizonyította, hogy szilárdan a marxista—leninista pozíciókon áll, hogy kö­vetkezetesen és céltudatosan védelmezi a dolgozók érdekeit. Erős, egységes szervezete és szilárd, elvhű vezetése van, amely­ben nincs helye — nem úgy, mint 1968-ban — politikai ka­landoroknak és jobboldali opportunistáknak. A kommunista párt is fejlődött, ugyanúgy, ahogy vele együtt érettebb lett egész népünk, aminek bizonyítéka a mostani ma­gas fokú állampolgári aktivitás és elkötelezettség, amelyben viszatükröződik szocialista tudata. Az 1968-as 'év országunkban valóban már sohasem ismétlőd­het meg. Meggyőződése ez valamennyi kommunistának és köz­társaságunk valamennyi állampolgárának, s ebből a tudatból végül is önbizalom, nyugalom és nyugodt bátorság következik. Mert ugyanúgy, ahogy jogos választ adtunk a felforgatóknak ezekben a napokban, ugyanilyen határozott választ kaphat bárki, aki megkísérelné megzavarni és gyalázni munkánkat, társadal­mi erőfeszítéseinket. Életünk tovább lüktet. És tovább halad, mint eddig is, a szocializmus és a béke útján, mivel éppen ez van összhangban az emberi társadalom fejlődésének objektív törvényszerűségeivel, népünk döntő többségének akaratával és eltökéltségével. A társadalom felvirágoztatásának ezen az útján fFolytatás a 2. oldalon) A NÉP ÜGYÉÉRT EGYÜTT A NÉPPEL Ülést tartott az SZLKP KB gazdasági bizottsága (ČSTK) — Bratislavában tegnap ülést tartott az SZLKP KB gazdasági bizottsága. A ta­nácskozást Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének pót­tagja, az SZLKP KB titkára vezette. Jelen volt Jozef Hu- uec, a CSKP KB osztályvezető helyettese is. A bizottság megvitatta az előregyártott elemekből készülő lakások építésének problémáit, az építőipar további gépesíté­sét az SZSZK Építőipari Mi­nisztériumának szakágazatá­ban, az SZSZK 1973—75-ös évi ipari állóalapjai hatékonyságá-. lói szóló jelentést, valamint a gyártmányok komplex minő­ségirányítási rendszere beveze­tésének módjára tett javasla­tot. A gazdasági bizottság tag­jai befejezőben jóváhagyták a bizottság 1977. évi első félévi munkatervét. A portugál dolgozók történelmi győzelme Lisszabon — A portugál fő­városban befejeződött a négy­napos országos szakszervezeti kongresszus, amelyen átszer­vezték az Intersindical szak- szervezeti szövetségét és Por­tugál Dolgozók Általános Szö­vetsége — Országos Intersin­dical néven új központot hoz­tak létre. A Portugál Kommunista Párt tegnapi nyilatkozatában úgy értékelte a szakszervezeti kongresszust, mint a portugál dolgozók történelmi győzel­mét. A nyilatkozat leszögezi, hogy a kongresszus hozzájá­rult azon erők egységfrontjá­nak megszilárdításához, ame­lyek síkra szállnak a demok­rácia és a forradalmi vívmá­nyok védelme mellett. Waldheim úton a Közel-Keletre New York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, tegnap hajnal­ban elindult New Yorkból tíz­napos közel-keleti útjára, me­lyek során ellátogat Egyiptom­ba, Szíriába, Libanonba, Jordá­niába és Izraelbe. Waldheim útjának célja, hogy egyeztes­se a közel-keleti válság ren­dezésében érdekelt felek állás­pontját a genfi konferenciával kapcsolatban. Waldheim közel-keletre tartó útját tegnap egy napra meg­szakította Genfben. Genfből ma tovább utazik Kairóba. Genf — Röviddel Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár Genfbe ér­kezése után bejelentették, hogy némileg módosították a főtit­kár közel-keleti programját és kőrútjának állomásait kibőví­tették Szaúd-Arábiával. A hiva­talos program eszerint a követ­kező: Február ^2—4: Egyiptom, 4—6: Szíria, 6—7: Szaúd-Ará- bia., 7—8: Libanon, 8—10: Jor- dánia, 10—11: Izrael. Ezután Waldheim ismét Kairóba megy — február 11-én vagy 12-én. Négyórás kairói tartózkodás után február 12-én Ciprusra utazik. Waldheim ENSZ-főtitkár gen­fi nyilatkozatában kifejtette: Ha ebben az évben nem sike- riil létrehozni a genfi értekez­letet akkor a Közel-Keleten is- mét kitörhet a háború. Mint mondotta, a helyzet ismét na­gyon súlyos és egy újabb ka­tonai konfliktus veszélye reá­lisnak tűnik. (ČSTK) — Hazánk művé­szeti és kulturális élete ki­emelkedő képviselőinek a múlt hét végén Prágában megtartott találkozóját dol­gozó népünk széles körű ér­deklődése kísérte. Ezt bizo­nyítják az alábbi vélemények is: Daniela Hulíková, a Salai (Vágsellyei) Duslo Vállalat egyik szocialista brigádjának vezetője: „Kinek leginkább szívügye a nyugalom és a bé­ke, ki tudja jobban értékelni gyermekeink boldogságát, mint a nő, az anya? Ö hozza a gyer­mekeket a világra, ő neveli a fiatal nemzedéket, s e nemze­dék javára építi az országot. A nők mindennapos hősiessége és áldozatkészsége szocialista művészeink megihletője. Mű­veikből merítünk erőt a közös ügy javára végzett további munkánkhoz. A Művészeti Szö­vetségek csehszlovákiai bizott­ságainak nyilatkozatát ezért a becsületes dolgozók egysége ismételt kinyilvánításának tar­tom; minden dolgozó egysége­sen gondolkodik, tekintet nél­kül arra, hogy a gyárban dol­gozik e a gép mellett, vagy művészeti alkotást hoz-e léi­re. Ezt azonban sohasem értik Moszkva — Alekszej Koszi­gin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke tegnap a Kremlben folytat­ta megbeszéléseit a Szovjet­unióban tartózkodó Szaddam Husszeinéi, az iraki Baath-párt főtitkárhelyettesével, az Iraki Forradalmi Parancsnokság Ta­nácsa alelnökével. A baráti légkörű találkozón áttekintették a két ország sok­oldalú együttműködése tovább­fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecseréjükön hangsúlyozták, hogy országaik szolidárisak a népeknek a bé­kéért, szabadságért és függet­lenségért vívott harcával. Mind­két fél megerősítette, hogy kész tovább erősíteni a szov­jet-arab barátságot, mivel ez döntő tényezője a Szovjetunió és az Arab-Kelet népei közötti sokoldalú együttműködés meg­szilárdításának. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya meg azok az árulók, akik jú- dáspénzért legszebb ideáljain­kat is áruba bocsátják.“ — Zootechnikus vagyok — mondja Margita Lőrincová, a bojničkyi (trnavai járás) a Csehszlovák—Kubai Barátság Efsz tagja. — Nagyra becsü­löm művészeink munkájának eredményét. Egy jó és szóra­koztató könyv olvasása közben ugyanúgy, mint amikor a rádió­ban zenei műsort hallgatok, vagy a tévé képernyőjén szín­művet nézék. Örülök annak, hogy napról napra újabb és újabb alkotó művészek írják alá a nyilatkozatot, amely ál­lást foglal a charta ’77 ellen. Tudom, hogy a művészek érté­kes alkotások létrehozására tö­rekednek. Csakúgy, mint mi itt ebben az efsz-ben, ők is büsz­kék akarnak lenni munkájuk­ra és eredményeikre. Ez azt a közös elhatározást alakítja ki mindannyiunkban, hogy kitar­tóan támogassuk a CSKP poli­tikáját és célkitűzéseit, s kö­vetkezetesen valóra váltsuk a XV. kongresszus határozatait. A kezmaroki Tatratan Válla­lat dolgozói a csehszlovákiai művészek pénteki nagygyűlését (Folytatás a 2. oldalon) tegnap Husszein tiszteletére díszebédet adott. Szovjet részről az ebéden részt vett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint más hivatalos szemé­lyiségek. A találkozón Koszigin és Husszein beszédet mondott. „A genfi békekonferencia felújítá­sa a legreálisabb út a közel- keleti helyzet komplex politi­kai rendezése felé“ — jelen­tette ki Alekszej Koszigin. „A Szovjetunió tavaly előterjesz­tette a genfi konferencia konk­rét programjának javaslatát. Természetes, hogy a genfi kon­ferencián részt kellett vennie a Palesztin Felszabadítási Szer­vezetnek is. A Szovjetunió tá­mogatja azt a nézetet, hogy semmilyen döntés nem hozható Palesztina arab népének sorsá­ról a palesztinok részvétele nélkül és akaratuk ellenére. Az arab államok igazságos kö­vetelései a Szovjetunióban (Foli/tatás a 2. oldalonj, SZADDAM HUSSZEIN MOSZKVÁBAN Szovjet-Mi líigyalfisoli Napirenden a közel-keleti konferencia felújítása Alekszej Koszigin üdvözli Szaddam Husszeint a tárgyalások meg­kezdése előtt. (ČSTK — TASZSZ-felvétel}

Next

/
Thumbnails
Contents